Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 275. szám ARA: 1986. november 22., szombat 2,2# FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a gazdasági munka megjavításának feladatairól és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről A KözponLi Bizottság november 19—20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a fő tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott társadalmi- gazdasági program népünk egyetértésével találkozott. Ez kifejeződött az országgyűlési és tanácsi választásokon, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront kongresszusain és más, felelős társadalmi fórumokon is. Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját, a kongresszuson elhatározott gazdasági célokkal és feladatokkal összhangban törvénybe iktatta a VII. ötéves tervet. A kongresszusi határozatok végrehajtása megkezdődött. Tovább fejlődött a szocialista demokrácia, a társadalom életében erősödtek az önkormányzati elemek, szélesedett a társadalmi részvétel a döntések előkészítésében. Folytatódott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítése. Befejeződött az áttérés az új vállalatirányítási formákra. Tör-, vény szabályozza a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát. Folyamatban van a bankrendszer átalakítása. A Minisztertanács jóváhagyta a középtávú tervhez kapcsolódó szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programokat, döntött a szénbányászat, a vaskohászat, a húsipar, a magasépítőipar helyzetének rendezéséről. Elkészültek a vállalatok középtávú tervei. Számos nagyüzem, vállalat és szövetkezet kollektívája javítani tudta gazdálkodásának hatékonyságát, figyelemre méltó kezdeményezéseket indított el a termékszerkezet korszerűsítésében, a létszám- gazdálkodásban, a vállalatok közötti együttműködésben. A kongresszus célul tűzte ki. hogy a gazdasági egyensúlyi viszonyok fenntartása és megszilárdítása mellett a VII. ötéves népgazdasági terv a hatékony és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programja legyen, alapozza meg a nemzeti jövedelem növekedését, a műszaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, élet- körülményeinek javulását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985—1986- ban nem következett be. a VII. ötéves terv első évének eredményei nem kielégítőek. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. (Folytatás a 3. oldalon) Már 1987-re terveznek Évzárás előtt Heves megye mezőgazdasága Rosszul kezdődött az idei esztendő Heves megye élelmiszertermelő Üzemeiben. Mindez összefügg 1985 gondjaival, nehézségeivel. Az akkori rendkívül hideg tél, a sok fagykár és aszály ebben az évben is éreztette hatását. A nagy szárazság persze 1986-ban is folytatódott, amelynek kellemetlen hatásait már a nyári hónapokban is az alacsonyabb gabonahozamokban mérték. Azután sem változott a helyzet, mert az aszály károsan hatott az őszi érésű növények fejlődésére is. Nem kevésbé szeptemberben, októberben a talajmunkákra és a vetésre. Mindezek ellenére jelentős erőfeszítéseket tettek megyeszerte az üzemek vezetői, dolgozói, hogy az aktuális feladatokat időben elvégezzék, és ez sikerült is. A gazdaságokban már 1987-re gondolnak, hiszen a közelgő évzárással párhuzamosan már az új esztendő feladatait tervezik meg. Sokarcú barátság Emlékszem a találkozás pillanataira, amikor beléptünk a két szovjet főiskolás lány kollégiumi iszobá- jába, és jeleztük, hogy fél évig velük együtt lakunk. Gyorsan felengedett a kezdeti bizalmatlanság, összebarátkoztunk, és búcsúzáskor fogadkoztunk, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot. Azóta már három év telt el, mégsem csak néhány ünnepi üdvözlő kártya idézi őket, hanem frissen élő emlékek regimentje. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ma tartja VIII. Országos Értekezletét, amelyen értékelik a hazánkban működő mintegy 1600 tagcsoport elmúlt ötéves tevékenységét, s meghatározzák a soron következő feladatokat. A tanácskozáson bizonyára felvetődik majd, hogy a mozgalom tartalmi munkájában jobban kell tükröződnie a tudományosműszaki valamint a társadalomtudományi együttműködés eredményeinek, hogy a rétegpolitikai munkában nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúságra, mivel a felnövekvő generáció kevés saját tapasztalattal rendelkezik a két ország közös múltjáról. És most mégis a személyes kapcsolatok kialakításának jelentőségét hangsúlyozzuk, mert nehéz elképzelni, hogy kizárólag útikalauzokon, folyóiratokon keresztül mélyüljenek el az országról szerzett ismereteink, váljanak szorosabbá kapcsolataink. Ahhoz, hogy egy nép történelmét, kultúráját alaposabban megismerjük, szükség van tapasztalatokra, élményekre is. A szovjet emberekről, gondolkodásukról, mentalitásukról könnyebben képet kapunk, ha valamilyen módon részesei lehetünk hétköznapjaiknak. S ha már egyszer nem áll mindenkinek módjában végigsétálni a széles moszkvai sétányokon, ha nincs alkalma az ott élők vendégszeretetéről. kedvességéről személyesen is meggyőződni, már csak a nyelvtanulás érdekében is próbáljunk meg levelet írni, meglévő kapcsolatainkat megtartani, újakat kialakítani. A most soron következő országos értekezlet — amelynek több Heves megyei küldötte is van — ugyanakkor alkalmat kínál arra is, hogy a lelkes aktivisták ne csak a főbb elvi kérdéseket tisztázzák egymás között, hanem véleményt, tapasztalatot cseréljenek azokról a gyakorlati módszerekről is. amelyek segítségével még vonzóbbá tehetik valameny- nyiünk számára a mozgalmat. Barta Katalin Gyors számvetésre Jurányi Jánost, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetőjét kértük meg. — Miként értékeli az elmúlt hónapok eredményeit? — Közös gazdaságaink az utóbbi évek leggyengébb gabonatermését takarították be. Ennek fő oka a kedvezőtlen időjárás volt, de közrejátszottak a szakmai hiányosságok is. mindenekelőtt a talaj erő-utánpótlás és a növényvédelem gyengeségei. Az aszály az őszi hetekben is tovább folytatódott, hiszen augusztus elseje óta eltelt időszakban szinte nem volt érdemi csapadék megyénkben. Mindez befolyásolta a később érő növények hozamait is. — A sok napsütés kedvezően hatott a szőlő érésére. Megmutatkozott ez a termésben is? — Megyénk két történelmi borvidékén, Eger környékén és a Mátra alján a gazdaságok átlagosan héttonnás terméseredményt értek el, jóval túlszárnyalva az országos átlagot. Az idei szőlőtermés lehetővé tette, hogy kiváló minőségű borokat érleljenek a gazdaságok. Ez jó ütemben halad a pincészetekben. — Az őszi talajmunkák és a vetés nagy erőfeszítéseket igényelt a gazdaságoktól? — Valóban, az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között dolgoztak mindenütt, megküzdve a száraz talajjal. Ez az embert és a gépet egyaránt próbára tette. A gazdaságok viszont a többletköltségeket is vállalva. viszonylag optimális időben elvégezték a vetést, megközelítőleg 62 ezer hektáron. Ez megyénk agrártörténetében az eddigi legnagyobb őszi vetésterületnek számított. Elismerés érte a nagyüzemek vezetőinek, dolgozóinak, akik mindezért nagyon sokat tettek. Most, ezekben a napokban már csupán a mélyszántás maradt hátra. persze a korábbiakhoz hasonló száraz talajviszonyok között. Ennek a munkának már a háromnegyed részét elvégezték a gazdaságok. és november végére várhatóan elcsendesedik a határ. — Nem volt gondoktól mentes az idén az állattenyésztés sem. — Az ágazat nehéz helyzetbe került. A korábbi évek közgazdasági szabályozóinak hiányosságai, és az üzemi gondok hatása az idei év elejére különösen kicsúcsosodott. Az állatlétszám valamennyi fajnál a kritikus mértékre csökkent. Év közben a közgazdasági környezet kedvező változásai elmozdították a holtpontról az ágazatot, és ismét fejlődés tapasztalható. Bízunk abban, hogy 1987-ben és a következő években is nagyobb arányú fellendülés lesz. — Fejlődtek-e a melléküzemágak? — Csupán kisebb ütemben. annak ellenére, hogy továbbra is jelentős maradt a szerepük az üzemek árbevételében és a nyereség növelésében. A melléküzem- ágakra a jövőben is szükség lesz, így azokról nem mondhatnak le a gazdaságok. — Milyen az üzemek pénzügyi helyzete, most év vége előtt? — A nehézségek ellenére az elmúlt évihez és a korábban becsülthöz képest javult a gazdaságok pénzügyi helyzete. Így 1986 végéig lényegesen kevesebb veszteség és alaphiány várható az üzemekben, mint egy évvel ezelőtt volt. Heves megye ötvennégy termelőszövetkezetéből viszont 20 nagyüzem változatlanul alacsony jövedelmezőséggel zárja az esztendőt. Ez főként a kedvezőtlen termőhelyi adottságunkra és az aszálykárt szenvedett üzemekre vonatkozik. A jövő év január 1-én életbe lépő új szabályozók döntő többségét a közös gazdaságok már megismerték. Ezek elősegítik a következő hetekben a körültekintő, megalapozott tervezőmunkát. A gazdaságok döntő többsége optimistán tekint a jövő elé, és minden bizonnyal él az agrárszabályozás új lehetőségeivel. Ennek megfelelően termelési szerkezetét a lehetőségekhez igazítja, illetve módosítja a következő időszakra. Mentusz Károly Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács pénteki ülésén megvitatta az 1987. évi nép- gazdasági tervjavaslatot és a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg megtárgyalta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyta az 1987. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg a nemzeti parkok létesítésének és fenntartásának tapasztalatairól, és módosított egyes természetvédelemről szóló rendelkezéseket. SZBTSZküldöttség érkezett Budapestre Zinaida Kruglovának, az SZKP KB tagjának, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnöksége elnökének vezetésével pénteken hazánkba érkezett az a szovjet delegáció, amely részt vesz a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szombaton összeülő országos értekezletén. Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az MSZBT elnöke a nap folyamán fogadta a küldöttséget a társaság székházában. A találkozón részt vett Ivan Bagyul, az SZBTSZ magyarországi képviselője. Javultak a pedagógusok élet- és munkakörülményei Ülésezett Heves Megye Tanácsa Dr. Kovács János szóbeli kiegészítését tartja Tegnap Egerben ülést tartott Heves Megye Tanácsa. Schmidt Rezsőnek, a megyei tanács elnökének megnyitója után a testület első napirendi pontként megvitatta a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulásáról szóló beszámolót, amelyhez dr. Kovács János. a megyei ta- tanács művelődési osztálya megbízott vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A közoktatás távlati fejlesztési programja és az oktatási törvény szemlélete egyaránt bizonyítja, hogy a nevelő-oktató munkában kulcsszerepe van a pedagógusoknak. A megyei tanács művelődési osztálya irányítómunkájában fontos helyet foglal el a velük való törődés, munkakörülményeik figyelemmel kísérése, a gazdálkodás, a nevelő-oktató munka, a káder- és személyzeti munka irányításában egyaránt. Amint az a beszámolóból és a vitában elhangzottakból kitűnik: javultak az oktatás tárgyi feltételei az elmúlt ötéves terv időszakában. 1983-tól a pedagógusok bérhelyzetében lényeges változások történtek. Ezek közül a legfontosabb az 1984. évi bérpolitikai intézkedések végrehajtása volt, amely országos szinten átlagosan tízszázalékos növekedést jelentett. A központi bérrendezés megyék közötti differenciált végrehajtásának eredményeként a bérszínvonal Heves megyében az országos átlagnál nagyobb mértékben emelkedett. Ez év augusztusában a megyei tanács művelődési osztálya megvizsgálta az általános iskolák bérfelhasználását, a tartalmi munkával összefüggésben. A tapasztalatok szerint az intézményekben magas a kötelező óraszám fölötti túlóra. Am a felszólalásokból kitűnt, hogy a túlóra összege meglehetősen alacsony. A kiemelkedő munkát végző pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülése a nehézségek ellenére egyre jobb színvonalú. A megyei tanács minden lehetséges központi támogatást megadott amelynek eredményeként a fenntartó tanácsok és az intézmények jutalmazási gondjai enyhülnek. 1986. január 1-től a tanácsi gazdasági irányítás új rendszerében a lakásépítési alap képzését valamennyi helyi tanácsnak önállóan kell megoldani. A felszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy különösen a kisebb falvakban e téren nehézségek vannak. S ugyancsak itt hárul nagyobb feladat a pedagógusokra. a társadalmi munka terén is. A megyei tanács egyhangúan elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. A testület tegnapi ülésén a megyei tanács művelődési osztálya vezetőjévé dr. Kovács Jánost nevezte ki. Mivel a recski nagyközségi tanács elnökét visszahívták hivatalából, ezért a megyei tanács időszaki tanácstagi választást tűzött ki a recski 16-os választó- kerületben. amelynek időpontja 1987. január 10. A tanácsülés résztvevői (Fotó; Perl Marton)