Népújság, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 211. szám AHA: 1986. november 18„ kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ismeretgyarapítás Helyes az. hogy különböző irányelveknek, a gazdálkodás jó érdekeinek megfelelően egyre inkább arra törekszenek mind az ipari, mind a mezőgazda- sági üzemek, hogy korszerű technikát, technológiát alkalmazva lépjenek előbbre. Persze a gyakorta devizaigényes gépek, műszerek, receptek, amelyek a jobb és több termék előállítását szolgálják, nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket Mi okból? Előfordul természetesen. hogy a hazai alapanyag. a nyersáru „nem ízlik' a drága pénzen vett technikai csodának. a komputerizált feldolgozó gépsornak. De több az olyan eset, az olyan alkalom. amikor a kezelő- személyzet képtelen hivatása magaslatára emelkedni, amikor szakemberek felkészületlensége veti visz- sza az újonnan meghonosított technológia kiteljesedését. a termelés mennyiségi. minőségi felfutását. Hasonló a helyzet a lízingek alkalmazása esetében! Mert amíg például egy nyugatnémet, egy osztrák sörgyár, konzervüzem — a szigorú szerződésekhez alkalmazkodva — szakembereivel rendre ellenőrizteti mondjuk a Martfűn. a Csányban előállított italokat, vigyázva a márka hírére, rangjára, nem biztos, hogy egv idő elteltével, midőn már levette vigyázó szemét a tőkés partner a magyar honban engedélyezett cikkéről, akkor ennek a minősége „szinten" marad, S még nem is csupán a gyártási fegyelem lazulása miatt, hanem mert egy-egy gépsornál. töltővonalnál változnak az emberek, a régiek helyére újak állnak, akik — bár hajtanak — nincsenek birtokában annak az ismeretanyagnak, gyártási kultúrának, ami a tökéletes árucikkhez szükségeltetik. Magyarán: az emberanyag, a szaktudás nincs többé szinkronban a receptúrákkal, a technológiákkal. Azt hiszem, ilyen megfontolás és megokolás alapján nem fölösleges, ha ismét a szakmunkás-utó- képzés kérdéskörére irányítom a figyelmet. Arra a belső üzemi tennivalóra, amelyet — különösen hosz- szú kampányok idején — elfelednek egy-egy gyár. egy -egy mezőgazdasági nagyüzem illetékesei, akiken a kérdés múlik. Miért térek vissza épp most a sokak szerint „lerágott csontnak” minősített témához? Mert lassan lejár egy esztendő, majd következik a másik, és szinte biztosra vehető, hogy tőkés vagy szocialista relációban is szigorúbb, nehezebb gazdasági viszonyokkal terhelten. Tehát nem árt időben terepszemlét tartani, kutatva: hol gyengült az erő, kiket kellene mihamar olyan iskolákba, tanfolya mokra. küldeni, ahol felnőhetnek a reájuk bízott, reájuk hagyományozott technikához. technológiához, visszaadván a különböző termékek régi rangját, s elősegítvén nemcsak üzemük. hanem az egész népgazdaság stabilizálódása . Moldvay Győző „Nagy felkészültségű, tevékeny emberekre van szükség” Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter megyénkben Köpeczi Béla: — A kultúra alapkérdése: hogyan kell élni Mi a művelődés helye mai társadalmunkban? Mi a viszonya a „két kultúrának”, a természettudományosnak és a humánnak? Milyen értékrendek szabják meg életünk tartalmát? Ilyen és hasonló kérdések jegyében folytatott megbeszéléseket Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter megyénk vezetőivel és találkozott szakemberekkel. Hétfőn egész napos látogatást tett Heves megyében, amelynek során áttekintette az oktatás, a közművelődés helyzetét, elemezte a továbblépés lehetőségeit országos és tájegységi szempontból egyaránt. Délelőtt a megyei tanácson fogadta őt Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke. Jelen volt még a megye és Eger város töbB más vezetője is. Előzetesen már írásban beszámoltak megyénk helyzetéről, ehhez az elemzéshez fűzött szóbeli kiegészítést előbb Kovács Sándor- né. a megyei. tanács elnök- helyettese, majd dr. Kovács János, a megyei művelődési osztály megbízott vezetője Áttekintették a legfontosabb gondokat és eredményeket, majd Köpeczi Béla válaszolt, ismertetve a minisztérium álláspontját. A megbeszélésen szó volt az oktatás fejlesztéséről, ezen belül az ok. tatási törvény fogadtatásáról és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. Megtárgyalták a közművelődés alakulását is. Külön szóltak az egri Gárdonyi Géza Színház önálló társulatának megteremtéséről. s más fontos problémákról. A délutáni órákban Köpeczi Béla az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán aktivaér- tekezletet tartott, amelyen részt vettek a művelődési intézmények képviselői. A megjelenteket Kovács Sán- dorné. a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte majd átadta a szót a művelődési miniszternek. Köpeczi Béla hangsúlyozta, hogy fontosnak érzi e találkozást: lényeges. hogy eszmecsere alakuljon ki a kulturális életben. Szamot kell vetni ugyanis számos elvi kérdéssel. Sokan úgy vélik ugyanis. hogy a kultúra szerepe visszaszorult, nyugtalankodik emiatt az értelmiség egy része. Valóban vannak olyan jelenségek, amelyek miatt jogos a félelem. Mert mi is lesz a holnap társadalmában a szerepe a kultúrának, valóban széles körben és hathatósan beépült-e a mindennapokba a műveltség? A tudomány napjainkban előtérbe került, de még nem alakult ki igazából a „két kultúra", a természettudományos és a humán műveltség kapcsolata. Éhező milliók és felesleges hadikiadások kerülnek a mérleg két serpenyőjébe, a gondolkodó embert zavarba ejti a kutatások eredményeinek ilyen jellegű felhasználása Ezenkívül ott van az életmód. hogy hogyan is rendezi be az ember sorsát. mi- ként alakítja maga körül a világot. Terjed a fogyasztói kultúra, a manipulált fogalmak és művek elszaporodnak, Ez világprobléma. az európai kulturális fórum budapesti tanácskozásán is sokszor fölmerült. A világ- jelenségektől nem határolhatjuk el magunkat. ránk is hatnak. Ezenkívül ideoló giai kérdésekkel js szembe kell néznünk A reformfolyamat kibontakozása előtt egy aránylag stabil kép élt a szocializmusról. Ez mar bonyolultabb, differenciáltabb lelt. Ennek következtében sokan érzik úgy. hogy nincs távlat előttük. pedig csak ezt az ösz- szetettebb helyzetet kellene átlátni. A kultúra és a gazdaság között sem teljesen rendezett a viszony, többen felteszik a kérdést, hogy ér- demes-e tanulni, ha jól el lehet boldogulni anélkül is. A felkészültség, a teljesítmény és a jövedelem sincs mindig összhangban. A társadalom nem mindig azt fizeti meg. ami valóban értékes lenne számára. Ez a megítélésbeli probléma feszültséget jelent a továbbtanulásban. a felnőttoktatásban és a szabadidős tevékenységekben is. A mind elterjedtebb második gazdaság ez utóbbit erősen meg is nyirbálta. így a szellemi erőfeszítés vagy a kikapcsolódás között biztos, hogy a kevésbé megterhelőt vá'laszt(Fnlytatás a 2 oldalon) A hallgatóság Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében Tájékoztatót hallgatott meg a lap munkájáról és baráti találkozó keretében elbeszélgetett a szerkesztőség munkatársaival. Kádár Jánost elkísérte Berecz János, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő. a KB osztályvezetője. Szúrdi István köszöntése Szurdi István, nyugalmazott belkereskedelmi minisztert 75. születésnapja és párttagságának 50. évfordulója alkalmából hétfőn Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte. Jelen volt Ha vasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. Lázár György fogadta Szonomin Luvszangombot Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Szonomin Luvszangombo miniszterelnök-helyettest. a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság mongol tagozatának elnökét. A szívélyes. baráti légkörű megbeszélésen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes. a bizottság magyar társelnöke, jelen volt Dan- gászurengijn Szaldón. a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Jubileumi megemlékezés a szénbányászat államosításáról Az Ipari Minisztériumban hétfőn ünnepi megemlékezést tartottak a szénbányászat államosításának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen ott voltak az államosítással létrehozott egykori Magyar Állami Szénbányák veteránjai, az emlékezetes széncsaták képviselői. a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett bányászok. Kossuth-, állami és Eötvös Loránd-dijasok. Részt vett a megemlékezésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ballal László. az MSZMP KB osztályvezetője. ott voltak a bányászszakszervezet és a MTESZ vezetői. Havrán István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antal, az MSZMP KB tagja — aki annak idején munkásképviselőként vett részt az államosítás nemzetgyűlést vitájában — mondott ünnepi be'/édet. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a bányászokat és az ünnepség résztvevőit. Bevezetőjében felidézte a 40 évvel ezelőtti történelmi eseményekhez fűződő személyes élményeit, egyebek közön a Nemzetgyűlésnek azt a,z üléséi, ahol mint fiatal murlkúshépviselő kifejtette a Magyar Kommunista Párt álláspontját a bányák államosításáról, a törvénytervezet jelentőségéről. Rövid történeti visszatekintésben vázolta a felszabadulás utáni közvetlen gazdasági, politikai viszonyokat, az ország demokratikus újjászületését szolgáló reformokért folytatott harcokat. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi átalakulás első soraiban ott voltak a bányászok is, — A Magyar Kommunista Párt már 1944. november 30- án nyilvánosságra hozott programjában követelte, hogy „állami tulajdonba kell venni a föld méhének kincseit és azokat az iparvallaJatokat, amelyeket a köz■ érdeke, a nyerészkedés kiküszöbölése érdekében .szükségesnek tart: a bányákat, villanytelepeket, köolajf orrá sokat, bauxit- és ércbányákat". Ebben a sokoldalú és mindjobban erősödő harcban nagy segítségünkre volt a bányamunkások szakszervezete, annak harcos, bátor vezetősége, az üzemi pártszervezetek, az üzemi bizottságok, amelyek nem egy esetben a tőkés vállalatvezetés tehetetlensége miatt kezükbe vették a bányaüzemek helyreállítását és a termelés irányítását — Már 1945 júliusában láttuk, hogy számos helyen spe kulációt folytatnak a szénnel, ezért született meg a döntés a szénértékesítés állami irányításáról. Ezzel meg szűnt e fontos energiahordozó szabadpiaci értékesítése és az iparügyi miniszter a szükségletek alapján döntött az elosztásról. Ezt kívánta akkor az egész ország érdé ke. Az MKP javaslatára szén kormánybizottságokat hoztak létre, amelyekben a bányászszakszervezet vezetői is képviseletet kaptak. Ilyen bizottságok működtek Aj kán. Kazincbarcikán. Doro gon. Özdon. Pécsett. Salgó tarjádban és más helyeken — A szénbányák államosításáról szóló törvény előkészítése során sokféle nézet csapott össze. A leghevesebb vita akörül folyt, hogy tulajdonképpen mi is kerüljön államosításra Az MKP kö vetkezetes maradt, a bánya - vállalatok és a bányaüzemek teljes államosítását követelte Sok-sok huzavona ellenére u megindult folyamatot mar nem lehetett megállítom és a bányák áll tmositásának ja vii’lata 1946. május 25-én a Nemzetgyűlés elé került A nemzetgyűlési vitában a többi párt is belátta. hog> elengedhetetlen a szánterme lés állami kezelésbe vétele A szénbányászat államosita sáról szóló törvény elfogadó sának fejlődésünkben történelmi jelentősége volt. s ezt az eltelt negyven év is iga zolta. ' — Most. negyven év után is — mondta — tisztelettel emlékezünk a széncsaták hőseire, az első bányász-sztahanovistákra, a Kossuth-di jasokra, a veteránokra, azokra. akik becsülettel megtettek mindent azért, hogy az ország talpra álljon, legyen mindig elegendő szén. fűtőanyag. — Ma is szükség van a bányászokra ugyanúgy, ahogy negyven évvel ezelőtt volt Most, amikor a bányák ál lamositásának évfordulójáról, a munkáshatalomért vívott harc győztes csatáira emlékezünk, azt kívánom hogy a magyar bányászat töretlenül fejlődjön tovább szolgálja még sokáig a magyar ipar, a népgazdaság törekvéseit — fejezte be beszédét Apró Antal. Apró Antal beszéde után Kapolyi László ipari miniszter köszöntötte a bányászokat. majd kitüntetéseket adott át veterán bányászoknak. Az ipari miniszter ezután fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére
