Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. október 11-, szombat 10. Az emberi test szerkezete és működése nemcsak az orvosokat, a kutató anatómusokat foglalkoz­tatja, hanem az emberek sokaságát is. Korunk­ban a betegségek megelőzéséért sokan fáradoz­nak. így érthető, hogy egy-eg.v újabb élettani fel­fedezés mennyire jelentős és előre viheti az em­beri test működésének jobb megismerését. Mai összeállításainkban néhány érdekességre hívjuk fel olvasóink figyelmét az említett témakörrel összefüggésben. Testünk váza Csodálatos anyag a csont, amely a fejlettebb állatok és az ember szervezetének ter­méke. Az évmilliók során feladatának megfelelően ala­kult ki. A csontok nyúlvá­nyain tapadnak az izmok és az inak, árkaikban biztos vé­delemben — az idegek és erek haladnak célszervük felé. A csontok legfontosabb feladata a mozgás passzív biztosítása, emellett a kopo­nyacsontok a rendkívül sé­rülékeny agy védelmét szol­gálják. A bordák, a gerinc és a szegycsont alkotják a mellkast, aminek a be- és kilégzésben is van szerepe, a mellkasi szervek védel­mén kívül. Ha egy. átfűrészelt cson­tot szabad szemmel vagy na­gyítóval megnézünk, azt lát­juk, hogy a felsizínt véko­nyabb vagy vastagabb tö­mött csontállomány alkot­ja, belseje pedig szivacsos szerkezetű. A szivacsos ál­lományt lemezkék és geren- dácskák kusza szövevénye építi fel. Gondosabb vizs­gálat során kiderül, hogy ez a felépítés a fizikai igény- bevételnek megfelelően ren­dezett. mégpedig úgy, hogy a legkevesebb csontállomány felhasználásával a legna­gyobb ellenállást fejtse ki. A csontok felépítése rend­kívül hasonlít a karcsú, nagy teherbírású vasbeton szerke­zetekhez, azzal a különb­séggel, hogy a csontok, sú­lyukhoz és átmérőjükhöz vi­szonyítva, sokkal többet bír­nak. A természet utánzása itt nem sikerült tökéletesen. A csontok szilárdságuk és rugalmasságuk miatt rend­kívül ellenállóak a fizikai igénybevétellel szemben. A szilárdság elsősorban a szer­vetlen, a rugalmasság pe­dig a szerves anyagoknak köszönhető. Az életkor elő­rehaladtával a szerves anya­gok aránya a szervetlenhez képest csökken, és kisebb lesz a szervetlen anyagok (foszforsavas és szénsavas mész, foszforsavas magnézi­um) mennyisége is. Ez ma­gyarázza, hogy az idős em­berek csontja könnyebben eltörik, mint a fiataloké. A lapos (medence, lapoc­ka) és rövid csontok (kéz- tő-. lábtőcsontok) üregét vö­rös csontvelő tölti ki, itt képződnek a vörösvérsejtek, A hosszú, csöves csontok (comb-, felkarcsont) üregét pedig nagy zsírtartalmú, sár­ga csontvelő; ennek szere­péről még nem sokat tudunk. A csontok egymással érint­kező felszíneit porcszövet bo­rítja, ez teszi lehetővé egy­máshoz viszonyított, zökkenő- mentes elmozdulásukat. Két csont közötti kapcsolat le­het kötőszövetes; ilyen a me­dencét alkotó csípőcsont és keresztcsont összeköttetése, lehet porcos, mint amilyen a csigolyák egymással való kapcsolódása, vagy csontos, mint például a koponya csontjaj. A csontok közötti megszakitott. nem folyama­tos összeköttetések az ízüle­tek. Képünk érdekes bepillan­tást enged a csont szerkeze­tébe: a szivacsos csontállo­mány és a tömött csontállo­mány közti átmenetet ábrá­zolja a felvétel. A „Mátra” Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Gyöngyösi Fiókja AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES: szakképzett és szakképzetlen dolgozókat raktárosi, áruösszeállítói és árurevizori munkakörökbe. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezési cím: GYÖNGYÖS, Esze T. u. 23. Vírusos elhízás? Gyógyszer a paradicsomszárból Régóta tudjuk, hogy a köz- tiagybeli hipotalamusznak és a belső elválasztású rend­szernek a működési zavara, bizonyos örökletes tényezők, bőséges táplálkozás és a mozgáshiány elhízást okoz­hatnak. Amerikai kutatók most kísérleteik alapján ar­ra ' a következtetésre jutot­tak, hogy a vírusos fertőzés is elhízásra vezethet, leg­alábbis egereknél. Amikor a kísérleti állatokat meg­fertőzték az emberi kanya­róvírussal rokon vírussal, négy-öt hónap múltán jóko­ra hányaduk elhízott. A vizs­gálatok kimutatták, hogy a vírussal fertőzött egerek has­nyálmirigyének inzulint ter­melő része túltengett, s a zsírszövetek tömege teteme­sen megszaporodott. Azt még nem tisztázták, hogy hol van a vírus táma­dáspontja. Az agy szöveti szerkezetében nem találtak szembeszökő elváltozást, és vírusantigént sem tudtak az agyban kimutatni. A kutatók feltételezik, hogy a virus azokat az idegsejteket ká­rosítja, amelyek a táplálék­felvételt és az energiafel­használást szabályozó hor­monhatású anyagot termelik. Felvetődik a kérdés: okoz­hatnak-e a vírusok elhízást az emberben is? Ezt még nem tudjuk. Azt semmi esetre sem gondoljuk, hogy az elhízásért mindig vírusok vonhatók felelősségre. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a Coxsackie B4 víru­sok cukorbajt kelthetnek, s mert a cukorbaj gyakran el­hízással társul, ez az eshető­ség sem zárható ki. A paradicsom szárából nyerhető tomatint jó ide­je csak gombaölő tulaj­donságai miatt alkalmaz­ták. De felfedezték, hogy allergiás reakcióknál és gyulladásos folyamatok­ban is jó hatása lehet. Megkísérelték a mellék­hatásokkal bőven rendel­kező kortizont is toma- tinnal helyettesíteni, még­hozzá sikerrel. A bioló­gusok kísérleteik elején patkányoknak adagoltak tomatint, majd egy órá­val később kis mennyisé­gű, ödémát (vizenyőt) okozó anyagot fecsken­deztek be. A patkányok lába meg­dagadt ugyan, de a toma- tin erősen csökkentette az ödémát, éppen úgy, mint ahogyan a kortizon. Rájöt­tek, hogy a tomatin még ha­tásosabb, ha előzetesen a kísérleti állatok mellékvesé­jét eltávolítják. Ez azt je­lenti, hogy a tomatin nem a mellékvese közvetítésével hat, sőt lehet, hogy a mel­lékvese gátolja a hatását. Egy másik kísérletben azt vizsgálták, hogyan hat a to­matin a kísérletileg előidé­zett krónikus gyulladás jel­legzetes tünetére, a szövet­burjánzásra. A patkányok­nak, amelyeknek bőre alá erős gyulladást előidéző anyaggal átitatott vattagom­bócokat ültettek be. egy hé­ten át tomatint adagoltak. A szövetek burjánzása je­lentősen csökkent, és az ál­latok nem vesztettek a sú­lyukból sem ellentétben a kortizonkezeléssel, amikor is az mindig bekövetkezett. Ez arra mutat, hogy a tomatin nem mérgező, vagy legalább­is kevésbé azt, mint a kor­tizon. A kísérletsorozat befeje­zéseként egerek hashártyá­jába izgató szérumot fecs­kendeztek be. Az egy órá­val előbb adagolt tomatin jelentősen csökkentette a hashártya reakcióját. Köny- nyű elképzelni, milyen je­lentősége lehet ezeknek aki­sérieteknek: a gyulladásos betegségek kezelésében to- matinnal lehet helyettesíte­ni a kortizont. amelynek nem kívánatos mellékhatá­sai cseppet sem elhanyagol­hatóak. Képünk tanúsága szerint a tomatin alapanyagában, a paradicsomszárban aligha lenne hiány, hiszen a bo­gyós termés mellé jelentős mennyiségű száranyag is tár­sul. A koffeint élénkítőszer­ként ismerik, ezért azt vár­hatnánk, hogy fokozza az agy vérellátását, holott en­nek épp az ellenkezője kö­vetkezik be. Egy amerikai pszichiáter szerint az egy­két csésze kávéban lévő kof­fein számottevően csökkenti az agy vérellátását, anélkül, hogy hatna a kedélyállapot­ra. A kávénak az agyi vérel­látást csökkentő hatásáról eddig is tudtak, ezért a mig­rénes rohamokat kávé ita­tásával is igyekeztek mérsé­Terhes nők és a fürdés A terhes nőknek némely kór­házban azt tanácsolják, hogy a magzatburok megrepedése titán ne fürödjenek meg, hanem csak zuhanyozzanak le. Attól tarta­nak ugyanis, hogy a fürdővíz­ben lévő mikroorganizmusok a hüvelyen keresztül eljutnak a magzathoz, s megbetegitik. A londoni King’s College or­vosai egy egyszerű kísérlettel megbizonyosodtak arról, kogy ez az elővigyázatosság felesle­ges. Terhes nőket arra kértek, hogy helyezzenek a hüvelyükbe olyan tampont, amelyhez lak­muszpapírt erősítettek, majd ar­ra kérték őket, hogy olyan vízben fürödjenek meg, amely­be nátriumkarbonátot kevertek bele. Abból, hogy a lakmusz­papír egyetlen alkalommal sem színeződött el, az orvoskutatók bizonyítottnak látják: a nők nemi szervei „vízállók”, így aligha hatolhatnak be rajtuk a fürdővíz mikroorganizmusai. kelni. De az amerikai pszi­chiáter kísérlete az első, amely emberen vizsgálta a szájon keresztül a szervezet­be bekerülő kis adagú kof­fein hatását. A kutató ki­lenc önként vállalkozó egészséges emberrel 250 mg koffeint tartalmazó tablet­tát nyeletett le — ennyi kof­fein van egy-egy csésze fris­sen főzött kávéban —, hét­nek pedig 500 mg-ot tartal­mazó tablettát adott. Har­minc perc múlva mindkét csoportban 20—25 százalékos agyi véráramlás-csökkenést tapasztalt. Ellenben nem Az Egyesült Államokban tizenkilenc nő és tizennégy férfi egyetemi hallgatót fel­kértek arra, hogy öt napon át ne egyenek erősen fű­szeres ételeket, és ne mos­sanak fogat, majd egy spa­nyolfal mögött bele kellett fújniuk egy-egy üvegcsőbe. A spanyolfal másik oldalán öt nő és öt férfi egyetemis­ta belélegezte a leheletüket, majd azt egy hétfokozatú skálán erőssége és „kelle­messége” szerint minősítet­te. A bírálóknak arról is nyilatkozniuk kellett. hogy csökkent az agv vérellátása az ellenőrzési (kontroll-) cso­portban — ennek nyolc tag­ja hatóanyag nélküli tab­lettát nyelt le. (A kísérleti személyek természetesen nem tudták, hogy tablettájukban van-e vagy nincs koffein.) A koffeinnek az agyi vér­ellátást csökkentő hatása az egészséges ember szempont­jából nem hátrányos, az azonban tisztázandó, hogy az agyi erek betegségeiben, így az agyérelmeszesedésben szenvedőket vagy azokat nem károsítja-e, akik agyvérzés után lábadoznak a lehelet nőtől vagy férfitól származik-e? A minősítők 95 százalék­ban helyesen jelölték meg a leheletet adó személy nevét. Nagyobb százalékban is­merték fel helyesen a női bírák a férfiak, a férfiak pe­dig a nők leheletét. Továb­bi tanulság: a férfiak lehe­letét a bírálók átlagosan erősebbnek és kevésbé kel­lemesnek találták, mint a nőkét. Az eltéréseket való­színűleg hormonális tényezők okozzák. SpirteMk vérvesztesége Az Egyesült Államokban hosszútávfutók és marato­ni futók székletét a verseny előtt és után vizsgálva meg­állapították, hogy 20—30 szá­zalékuk a verseny alatt ha nem is sok, de figyelmen kí­vül nem hagyható mennyi­ségű vért veszített. Ez más tényezőkkel együtt magya­rázatot adhat az úgynevezett sportvérveszteségre, vagyis arra a már régóta ismert je­lenségre, hogy a sokat ver­senyző sportolók 10—15 szá­zalékában vörösvérsejt-hi- ány támad. Az orvosok még nem tud­ják, hogy erős igénybevétel­kor a tápcsatornán miért szivárog át több vér a szo­kásosnál. Azt gyanítják, hogy ennek vagy a belső szervek sűrű rázkódása az oka. vagy az, hogy miköz­ben a nagy erőkifejtés ha­tására vértöbblet áramlik a belekből az izmokba, a bél­fal vérvisszatartó képessége átmenetileg meggyengül. A futók többletvérzése már a versenyt követő napon vagy néhány nap múlva abbama­rad. Az orvosok hangsúlyoz­zák: megállapításaik csak a versenyszerűen távfutó spor­tolókra vonatkoznak, nem pedig azokra, akik kedvte­lésből — nagyon is helye­selhető módon — kocognak. Lehéletvizsgálat HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET Feltétel : közgazdasági egyetemi végzettség, az építőipar területén szerzett szakmai és legalább 5 évi vezetői gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A beküldött pályázat tartalmazza a pályázó önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységének részletes ismertetését, jelenlegi jövedelmét és a jövedelemigényét. A pályázatot 1986. október 31-ig kell eljuttatni a vállalat személyzeti és oktatási osztályára. Cím: EGER, Sas út 94. Pf. 7. 3301 Az agy vérellátása és a koffein

Next

/
Thumbnails
Contents