Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1986. október 11., szombat Ami késik .. . Ha megígérték A szó szoros értelmében eléggé feldúlt mostanában Gyöngyös: útjait, tereit ár­kok szabdalták fel. Csator­nát fektetnek le, gázvezeté­ket építenek sokfelé. Közü­lük is kiemelkedik jelentő­ségében is a Petőfi utca, amelyben ..minden összejött" — itt nemcsak a közműve­ket korszerűsítik, hanem az utat és a járdát is újjá va­rázsolják. De úgy látszik, a varázs­lat nem könnyű feladat. Az idő ezt igazolja. Arról volt szó. hogy szeptemberre el­készülnek minden munká­val a Csárda utca térségéig, a felújítás első szakaszának keretében. A jelenlegi álla­potok azonban azt mutatják, hogy minden csúszik, még­hozzá nem is keveset. — Szeptember 11-én. egyeztető tárgyalást folytat­tunk az érintett szervezetek bevonásával Kis József ta­nácselnök-helyettes vezeté­sével — közölte kérdésünk­re Szabó Béla, a városi ta­nács műszaki osztályának vezető főmérnöke. — Ekkor azt a kérdést állítottuk kö­zéppontba. hogy mit lehet csinálni a munkák meggyor­sítására. a késés csökkenté­sére. Az érdekeltek: a helyi ta­nácson kívül a Közúti Igaz­gatóság, a vízmű vállalat, a posta és az Émász. Őket képviseli a megbízott Uti- ber, amely a beruházás fö­lött őrködik. A munkákat a Vizép végzi, mert a pá­lyázatot az a cég nyerte el. Természetesen a határidőt is ő jelölte meg a pályázatá­ban. Hogy ez mennyire volt reális, azt a mostani tények jelzik. Addig nem is volt baj a munkahelyen, amíg a földet kellett kiemelni. Aztán a serénykedés alábbhagyott és csak néhányan dolgozgattak a tetthelyen. A gyöngyösi hatóságok többször sürget­ték a vállalkozót, de nenr> sok eredménnyel, sőt...! — Annyit megígért a Víz­ép, hegy segít a lakosság­nak a szüret idejére, ahogy a tüzelő beszállításában is Ideiglenes hidat állítanak fel a bejáratokhoz ott, ahol erre szükség van A lakos­ság tehát forduljon ilyen kéréssel a Vízéphez, de a tanács is szívesen közbejár, ha erre szükség mutatkozik. Így beszélt a műszaki osz­tály vezetője. Arra a kér­désre. mit várhatunk a kö­vetkező hónapoktól, a kö­vetkező választ kaptuk: — A megegyezésünk sze­rint november 30-ig az ösz- szes földmunkát elvégzik. Be­(Fotó: Köhidi Imre) építik a föld alatti vezeté­keket. December 15-ig, a Berzsenyi közig a szegélyt elkészítik.' majd az úgyne­vezett rugalmas ágyazatot is. Erre terítik rá a betont, de hogy mennyire tudnak haladni, az időjárástól függ. A munkákat tovább folytat­ják a meghatározott útsza­kaszig. de a teljes útépítést csak a jövő év május 30-ig tudja a vállalkozó befejezni. A folytatás pedig? — Mi a közigazgatási ha­tárig igényeljük a Petőfi ut­ca teljes rekonstrukcióját — jegyezte meg az osztályve­zető. — Hadd jegyezzem meg, a második szakasz már könnyebb feladatot jelent, mert kényelmesebbek lesz­nek a körülmények. Bízunk abban, hogy a Közúti Igaz­gatóság megérti az állás­pontunkat, és jövőre a Pe­tőfi utca teljes hosszában megújul majd. Van azonban még egy „régebbi" ígéret. A Deák Ferenc utcának egy szaka­szát lezárták annak idején azért, mert ott többszintes házat építettek olyan eljá­rással, amihez toronydarura volt szükség. Ezt a szerke­zetet nem lehetett a jöven­dő udvarban felállítani, mert a munkák befejeztével nem tudták volna onnan kihozni. A városi tanács ideiglenes közterület-használati enge­délyt adott ki. A határidő 1986. július 30. volt. — Tulajdonképpen ezt a határidőt az állami építő­ipari vállalat be is tartotta volna — hallottuk Szabó Béla főmérnöktől. — De né­hány nappal később a gáz­vezeték építése miatt kellett volna lezárni az útszakaszt. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem aprózzuk el az időpon­tokat. Sürgettük a gázveze­ték építését, így szeptember 19-én. az úttestet fele szé­lességben a forgalom szá­mára fel lehetett szabadíta­ni. természetesen sebesség- korlátozás elrendelésével együtt. Ahhoz, hogy a Deák Ferenc utca érintett szaka­sza ismét az eredeti széles­ségben legyen használható, még két-három hétre van szükség. Ennyit a „másik ígéret­ről”. ami csak azért látszik úgy, hogy nem váltották be, mert az ésszerűség követel­te meg a „csúszást". Mint most is kiderült: az ígéret csak szép szó. Még szerencse, hogy vannak, akik komolyan veszik a saját ki­jelentéseiket. G. Molnár Ferenc A munka azonban így is szervezetten, folyamatosan tart a határban. Mint Ko­csis Gyulától, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetőjétől megtud­tuk. az üzemek az ös?i ta­lajelőkészítés hetven száza­lékát elvégezték, jó köze­pes minőségben. Októberben a tavalyihoz képest nagyobb területen, 61 ezer 800 hek­táron juttatják talajba a búzamagvakat. Fölbe kerül október közepéig az őszi ár­pa is. A szeptemberben el­vetett káposztarepce két­harmada már kikelt a mini­mális talajnedvesség hatá­sára. A következő napok­ban, hetekben viszont élet­mentő esőre lenne szükség a növények megerősödésé­hez. A talajelőkészítés tovább­ra is folyamatos, hiszen még húszezer hektáron ké­szítenek magágyat, főleg a betakarított napraforgó és a kukorica helyén. Ha len­ne eső. lényegesen megköny- nyítené ezt a fontos mun­kát. nem beszélve arról, hogy mérséklődnének a költségek is. Ami pedig a betakarítást illeti, a száraz. napos időjárást mindenütt jól kihasználják. A napra­forgó már magtárba is ke­rült, 23 ezer 400 hektárról. A vártnak megfelelő a ter­més. hiszen hektáronként meghaladja a két tonnát. Ez várhatóan javítja majd a gazdaságok jövedelmi hely­zetét. Csaknem félidejénél tart már a kukoricabetaka­rítás is 17 ezer 800 hektár­járó bűnesetek száma nem csekély. S ezek mind-mind intézkedést is kívánnak Halált okozó testi sértés A Kováts-féle ügyet a Kék fény nézői gyilkosság­nak könyvelték el, pedig büntetőjogunk nagyon erő­sen megkülönbözteti — ítél­kezési szempontból is — az emberölést továbbá az erős felindulásban elkövetett emberölést a testi sértéstől. Mert a szándékos ember­ölés — az utca nyelvén gyil­kosság — abban különbözik a halált okozó testi sértés­től, hogy az előbbi eleve' az élet kioltására irányul, míg az utóbbinál ez nem álla­pítható meg. Igaz, a szándé­kos emberöléstől különbö­zik az erős felindulásban el­követett emberölés is, amely­nek előfeltétele, hogy az el­követő olyan felzaklatott ál­lapotban hajtsa végre cse­lekményét, amelyben tudata elhomályosodott, s így cse­lekményének szokásos meg­gondolására, megfontolásá­ra képtelen legyen. Hogy miért hoztam ezt szóba? Csupán azért, mert más a büntetési lehetőség az egyiknél, s megint más a másiknál. Ha a bíróság halált okozó testi sértést ál­lapít majd meg Kováts Gyu­la esetében, akkor a bünte­tés nem lehet magasabb nyolc évnél. Ugyanez lehet a legmagasabb büntetés erős felindulásban elkövetett em­berölésnél is. Ha viszont szándékos emberölést álla­pítanak meg a rendelkezésé sére álló tények alapján, s még a különös kegyetlensé­get is kimondanák, mint minősítő körülményt, akkor már akár halál* is lehetne a büntetés. Amiből az is lát­ható, hogy a BTK erősen differenciál a bűnesetek tí­pusai között. Elképzelhető ezek után, mennyire differen­ciálnia kell a bíróságnak, ha azt akarja, hogy ítélete ne csak a büntetőjogi nor­máknak feleljen meg, hanem találkozzék a társadalom ál­talános igazságérzetével is. Ami — a sok-sok telefon­észrevétel fényében — nem is olyan könnyű! ról. A termés érett és telje­sen száraz, igy nem kell szárítani. A mennyisége vi­szont csak közepes, miután a kukorica nagyon magán viseli az aszály nyomait. Befejezéséhez közeledik a zöldségfélék szedése ‘ is Horton és Hevesen még munkát ad a paradicsom begyűjtése, amelyet a Hat. vani Konzervgyárba szállí­tanak. Egy jó hét múlva a tervek szerint a szüret is véget ér Heves megyében Markazon például a követ­kező napokban még saszlát is szednek, amelyet az egri áfész közvetítésével osztrák expói tra szállítanak Csak kavérfilyik? Kaszkadőrök játszották el egy verekedés mozzanatait, s ha a Kék fény nézője nem volt éppen a vacsorakészí­téssel elfoglalva, -láthatta: a ház lakói közül néhányan ugyan kijöttek a folyosóra, de nem látszott rajtuk kü­lönösebb meglepődés. (Így aztán nem is telefonáltak a rendőrségnek. A találomra kiválasztott házban hat te­lefon található.) Pedig a kaszkadőrök npmesak vere­kedtek, hanem az egyik ki is lógatta a másikat a korlát fölött, s közben olyasmiket mondott neki, anvből egy­értelműen következtetni le­hetett „kegyetlenségére". A jelenetet azért rendeztük meg, hogy megbizonyosod­junk arról: hogpin reagál­nak a.z emberek a lakók ör- nyezet.ükiben lejátszódó rend­kívüli esetiekre, közrendet sértő mago-tartásokra.. Hi­szen ma még csak a másik­kal történhet meg, hogy megverik, agyoncsapják, hol­nap már velem .. .nem igaz? Tettestárs az alkohol A kaszkadőrök jelenetét a Kék fényben egy gyilkosság leírása előzte meg. A rend­őrség halált okozó testi sér­tés miatt indította az eljá­rást. A történet röviden: Kováts Gyula, a vele szem­ben lakó Lakatos Péterrel az esti órákban összevereke­dett. Mindketten ittasak vol­tak. Csupán az volt köztük a különbség, hogy Kováts jól megtermett, karatézni tudó ember, akinek garáz­da természetéről a környék regéket mesélt, míg Lakatos Péter vékony, lényegesen gyengébb felépítésű. A vere­kedés nem néhány percig tartott, hanem több órán át, miközben Kováts véresre verte házbeli ismerősét. Majd amikor Lakatos a bárház körfolyosójáról bemenekült a saját lakásába — némi szü­net után — Kováts oda is követte. Később a ház la­kói elmondták, hogy onnan is ütések zaja hallatszott ki. Lakatos kivánszorgott a fo­lyosóra és segítséget kért a szomszédjától. De sem a mentőket, sem a rendőrsé­get nem hívta senki. Kováts visszarángatta a lakásba a már szinte magatehetetlen, a fájdalomtól nyüszítő em­bert, és a fejét taposta . . . Amikor a rendőrség három nappal később megvizsgálta a holttestet, majdnem száz olyan sérülést talált rajta, ami külön-külön is súlyos­nak számíthat. Az áldozat mellkasában összetörtek a bordák, feltehetőleg attól, hogy valaki — valaki? Ko­váts Gyula — ráugrott. La­katos koponyacsontja négy helyen szétnyílt a rúgásoktól. A lakás merő vér volt. . . A kegyetlen, véres esetben minden bizonnyal közreját­szott a gátlást oldó, az alan­tas ösztönöket felszabadító alkohol! Nem lehet szóvá nem tenni azt a sajátos kö­zömbösséget, amely ezt a ha­lálos végű bűnügyet körül­lengte, meg amelyet a ka- ratézó statiszták „bemutató­jánál” tapasztnlhattiank. Ám ahogy elhangzott a kissé fej­csóváló megállapítás, úgy csörögtek a telefonok, mint talán még soha. Tu­catjával említettek főváro­siak és vidékiek olyan ese­teket, amikor családi per­patvarok, lakótársi összeüt­közések, ifjú bandák össze­csapását láttán a rendőrség­hez telefonáltak, s hiába vár­ták a rendőrkocsit, az nem. vagy nagyon késve érkezett meg. Közönyösek a lakók? Ezek után több olyan kér­dést is bonckés alá vehe­tünk, amit e bűneset sugall. Először is azt, vajon rende­sen betartják-e minden kocs­mában, vendéglátó helyen azt a szabályt, hogy ittas em­bert nem szolgálnak ki? Mert Kováts egy italboltban „töltötte fel" magát olyan szintre, hogy messziről lát­szott róla: nem józan. Azt hiszem, igazán semmilyen, de legalábbis nevetséges jo­gi következménye van an­nak, ha valaki :ttas embert kiszolgál. S ennek egyebek mellett az is az oka, hogy amikor a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság egy-egy büntetőeljárás kap­csán úgynevezett szignalizá- ciós — figyelmeztető — le­velet küld a tapasztalatokról a felügyeleti szervnek, nincs komoly következménye a do­lognak. Ámbár az is igaz, hogy a bűnüldöző, igazság-*" szolgáltató szervek egyre ritkábban küldenek szignali- zációs levelet olyan „jelen­téktelen" dolog láttán, mint hogy valakit italos állapot- * ban is kiszolgáltak; még ak­kor sem, ha az illető bűn- cselekményt követett el. Ami a lakók közömbössé­gét illeti —s e megállapítás nem mindenkor helytálló. Egyrészt az emberek igen gyakran nagyon aktívak, ha bűncselekmény ismeretlen tettesének a felderítéséről vagy körözött bűnöző elfo­gásáról van szó. Ezt nemcsak a Kék fény, hanem a rend­őrség általános munkássá­gának a tapasztalatai is alá­támasztják. Viszont való igaz, hogy garázdaság lát­tán vagy verekedésnél az emberek sokszor visszahú­zódnak, lakásukba zárkóz­nak, mert félnek a telefon utáni következményektől. At­tól, hogy kitudódik: ők szól­tak a rendőrségnek, s majd SZABÓ LÁSZLÓ ROVATA a garázda, verekedős ala­kok megbosszulják ezt. Vi­szont az is előfordult már, hogy a rendőrség egy-egy ilyen telefonbejelentés után nem ment ki a helyszínre . . . A rendőrség kötelessége A rendőrség vezetői írás­ban és szóban nemegyszer hangoztatták már azt az ál­láspontjukat, hogy a rendőr­ség dolga a rend fenntartá­sa. s ebbe beletartozik az is, hogy ha valaki bejelenti: itt vagy ott verekedést lát, a rendőrségnek akkor is köte' lessége kimenni a helyszín­re, ha még nem folyik vér. Ez általános szabály! Ezt a rendőrök tudják, s aki nem eszerint cselekszik, az vét az, előírások ellen. Persze, nem ritka, hogy a mégoly éles családi veszekedések is gyor­san el tudnak simulni, ha megjelenik a rendőrség, s az addig »tettlegesen „vi­tatkozó” házastársak kikérik maguknak a rendőrség köz- beavatkozását. Márpedig a rendőrségnek nem az a dol­ga, hogy etikai kérdésekben döntőbíró legyen, hanem az, hogy bűncselekményt meg­akadályozzon, illetve ha bűncselekmény történt, fel­derítse, hogyan történt. Ál­talában a bérházi hangosko­dások, lakáson belüli vere­kedések legtöbbször családi természetűek, vagyis család­tagok között zajlik. Ha be­jelentés érkezik, a rendőr­ségnek ki kell vonulnia a helyszínre, bárkik is a rend­bontás, a garázdaság részt­vevői. Gyakran előfordul, hogy rövid időn belül négy-öt vagy még ennél is több be­jelentés érkezik egy-egy köz­ponti ügyeletre, s mind azon­nali intézkedést kíván. Már­pedig egy-egy központi ügye­let nem rendelkezik korlát­lat mennyiségű gépkocsival, emberrel... Sőt! így aztán érthető — ha nem is fogad­ható el — az az emberi magatartás, ami az első hal­lásra enyhébbnek látszó ese­teket megpróbálja „kiszűr­ni”. A bűncselekmények sta­tisztikájában a garázda ter­mészetű vagy testi sértéssel Talajelőkészítés aszályban - Embert, gépet igénybe vesz - Befejeződött a napraforgó-betakarítás — Száraz a kukorica Porfelhőben vetnek Változatlanul tart az aszály, nagy a szárazság a föl­deken. Ez megnehezíti továbbra is a talajelőkészítést, és a vetést. Miután az elmúlt két hónapban nem volt esapadék. így biológiai értelemben vett vetőágyat nem tudnak készíteni a gazdaságok. A legtöbb helyen tár­csával, kultivátorral aprítják a földet annak érdeké­ben. hogy a vetögépek rámehessenek és legalább 6— 8 centiméter mélységbe leszórhassák a magokat. Min­denütt porfelhőben vetnek, annyira hiányzik a ned­vesség. Porfelhőben vetnek Kerccscnden (Fotó: Köhidi Imre)

Next

/
Thumbnails
Contents