Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. október 11., szombat Ma kezdődik a reykjavikí munkatalálkozó Ronald Reagan már csütörtökön megérkezett Reykjavikba A képen: Vigdis Finnbogadottir izlandi elnöknővei (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Magyar—szovjet kormányközi bizottság elnökeinek találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Gorbacsov a szombaton kezdődő megbeszélésekre utalva hangsúlyozta, hogy nagy felelősségérzettel érkezett az izlandi fővárosba, felelősségérzettel a szovjet nép és a világ valamennyi népének sorsa, a béke sorsa iránt. Kifejezte reményét, hogy Ronald Reagan elnököt ha- sonló érzések vezérlik, legalábbis, amint az csütörtöki indulási nyilatkozatából megítélhető. Ez jó alap a közös munkához. Eljött a cselekvés ideje és elsősorban a két nagyhatalomnak kell akcióba lépnie — mondotta az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kérdések építő szellemű megvitatására, folytatta, hogy előmozdítsuk az atomháború veszélyének csökkentését és előrehaladást érjünk el a nukleáris fegyverzetek az évezred végéig való teljes felszámolásában. Gorbacsov kötetlen szavait a jelenlévő izlandi vezetők meleg helyesléssel fogadták, és a repülőtérre bebocsátott kis újságírócsoport is örömmel nyugtázta a kinyilvánított jó akaratot. A szovjet vezető és felesége ezután kocsiba szállt és elindult Reykjavik felé. Mihail Gorbacsov kíséretében érkezett a hét végi izlandi csúcstalálkozóra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csernyajev, a szovjet pártfőtitkár tanácsadója és Szergej Ahromejev, a honvédelmi miniszter első helyettese. Nagyszámú szovjet szakértő is érkezett a géppel, közöttük akadémikusok, diplomaták, vezető újságírók. A repülőtéri fogadás után Mihail Gorbacsov, felesége és kísérete szállására hajtatott. Izland, amely még soha nem volt ilyen nagyságrendű nemzetközi esemény színhelye, mindent megtett a munkatalálkozóhoz szükséges feltételek megteremtéséért. Több száz tagú szakértői gárda áll a két vezető rendelkezésére. A világsajtó mintegy 3000 újságíróval, tévés és fotóriporterrel képviselteti magát. A világközEurópa-szerte széles körű tömegmozgalom bontakozott ki az agresszió ellen: az emberiség legjobbjai, világhírű írók, művészek, tudósok, mint Albert Einstein. Joliot-Curie. Bemard Shaw, Ernest Hemingway. Pablo Picasso, Roger Martin du Card, Thomas Mann, továbbá ismert liberális, konzervatív és egyházi személyiségek fejezték ki szolidaritásukat a spanyol nép mellett. A kommunista pártok. a szakszervezetek gyűjtést kezdtek a Spanyol Köztársaság javára. A fasiszta államok kivételével mindenütt bizottságok alakultak ennek megszervezésére. Gyógyszerrel, kórházi felszereléssel, élelmiszerrel, ruházati cikkekkel támogatták a haladó spanyol népet. Párizsban negyvenezer ember előtt beszélt Dolores Ibarurri kommunista képviselőnő. A francia nép érzelmeit fejezte ki az itt megszületett jelszó is: „Agyút, repülőgépet Spanyolországnak!" Azok. akik készek voltak fegyverrel is harcolni a spanyol nép szabadságáért — ezzel is gátat vetve a fasizmus terjedésének — Nemzetközi Brigádokba tömörültek. A7 első önkéntevélemény érdeklődése nem marad el az 1985-ös genfi csúcstalálkozó iránt tanúsított, rekordszintű érdeklődés mögött. Steingrimur Her- mannsson izlandi miniszter- elnök péntek délelőtt felkereste a találkozó nemzetközi sajtóközpontját, ahol elbeszélgetett a világ minden részéből összesereglett újságírókkal. egyebek között a magyar tudósítókkal. Reykjavik kemény, nehéz tárgyalások elé tekint, amelyek egy washingtoni érdemi csúcstalálkozó eredményességének feltételeit hivatottak megteremteni. A szovjet— amerikai viszony az utóbbi időben aggasztó és biztató elemeket egyaránt tartalmazott, az utóbbiak alapvetően a szovjet fél rugalmasságára, kompromisszumos készségére voltak visszavezethetők. Az amerikai elnök saját kormányzatán és a NATO-n belüli ellentétek tehertételével, az amerikai katona-ipari komplexum fegyverkezéspolitikai és ideológiai programjai által kikény- szerített kötöttségekkel érkezett Reykjavikba. A találkozóra amerikai részről a fegyverzetellenőrzés, a kétoldalú kapcsolatok, a regionális problémák és az emberi jogok napirendre tűzését indítványozták. Szovjet részről az atomfegyverkezési hajsza megszüntetésének, az atomkísérletek általános és teljes betiltásának tulajdonítanak abszolút elsőbbséget, de semmilyen sek (közöttük több magyar is) az 1936 júliusi barcelonai nemzetközi munkás- szpartakiád résztvevőiből toborzódtak, majd 1936 augusztusában már külföldről is érkeztek csoportok. Az első két brigád 1936 októberében, a madridi harcok idején alakult meg; az egyiknek Emilio Kleber tábornok (osztrák—magyar származású) a másiknak pedig Zalka Máté (álnéven Lukács Pál tábornok) volt a parancsnoka. A Nemzetközi Brigádokba 54 országból mintegy negyvenezer önkéntes jelentkezett. Tekintve, hogy többségük harcedzett férfi volt — fegyelmükkel, szervezettségükkel, taktikai érettségükkel, de politikai tisztánlátásukkal. elkötelezettségükkel is, igen kedvező hatással voltak az 1936 novemberében szerveződő néphadseregre, ezen túlmenően az egész spanyol népre. A brigádokat mindig a legnehezebb ütközetekbe vetették be, kiemelkedő szerepük volt például a madridi guadalajarai, a huescai. az ebroi csatában, az utóvédharcok idején valósággal élő falként védték a francia határ felé menekülő polgári lakosság és sebesültek százezreit. A legtöbb internacionalista francia, ofasz. német. kérdés megvitatása elől nem térnek ki, ha az a nemzetközi feszültség csökkentését, a két nagyhatalom közötti jobb megértést, adott esetben az együttműködést, a két- és többoldalú fegyver- zetkorlátozási tárgyalófórumokon a mielőbbi megegyezést szolgálja. A Szovjetunió szándéka szerint Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi találkozójának meg kell határoznia, milyen területeken lehet megvalósítani már most azokat a célokat, amelyeket még Genf ben határoztak meg közösen — jelentette ki Gen- nagyij Geraszimov, a Szovjetunió külügyminisztériumának szóvivője az NBC amerikai televízós hálózat számára pénteken reggél Reykjavikban adott nyilatkozatában. Geraszimov megállapította: Genf ben a két vezetőnek módjában állt megismerkednie egymással, egymás nézeteivel, Reykja- vikban már munkatalálkozót folytatnak. „Tavaly Genfben megállapodtak arról, hogy véget kell vetni a fegyverkezési versenynek a földön és meg keli akadályozni annak ki- terjesztését a világűrre. Most ennek megvalósításáról tárgyalhatnak egymással” — mondotta a szóvivő. Rámutatott: Izlandon nem konkrét megállapodásokat kell kidolgozni, hanem meg kell határozni, milyen területeken van egyetértés az általános célok gyakorlati megnemzetiségü volt, de a harcokban nagyszámban vettek részt észak-amerikaiak, kanadaiak, angolok, osztrákok. lengyelek, jugoszlávok, bolgárok és más nemzetiségek is. A mintegy 1200— 1300 magyar önkéntes a népesebb számú csoportok közé tartozott. Noha Magyarországon nagy visszhangja volt a spanyolországi eseményeknek, a Spanyol Köztársasággal együtt érzők közül csak viszonylag kevesen juthattak ki hazájukból. A magyar század, illetve a későbbi magyar zászlóalj nagyobb hányada más országokból érkezett, így Franciaországból. Belgiumból, Csehszlovákiából, Romániából, Kanadából, Jugoszláviából, a Szovjetunióból. Dél-Amerikából. Érdekes. hogy összevetve más . népcsoportokkal, a létszámuknál nagyobb arányban találunk magyar vezetőket a Nemzetközi Brigádokban. Hogy csak a legismertebbeket említsük: Zalka Máté, Gáli János tábornok. Jász Dezső ezredes. Hevesi Ákos és Münnich Ferenc őrnagyok, Szalvai Mihály és Steckmayer István zászlóaljparancsnokok, Rajk László, Tarr Imre, Sebes György politikai biztosok. Mező Imre. Vincze József, Weisz- brunn György, Mandel Kávalósítására. „Most megnyílt a lehetőségek ablaka" — hangoztatta a szovjet szóvivő. Geraszimov rámutatott: a szovjet fél mielőbbi megegyezést szeretne mind a hadászati fegyverek kérdésében, mind a közepes hatótávolságú eszközök térén és rendkívül fontos célnak tekinti a nukleáris fegyver- kísérletek megszünetését. A szovjet szóvivő lehetségesnek, bár nem teljesen biztosnak tartotta, hogy már Reykjavikban pontosan meghatározzák Mihail Gorbacsov amerikai látogatásának időpontját. Aláhúzta: a szovjet fél derűlátóan, jó hangulatban várja a tárgyalások megnyitását. George Shultz amerikai külügyminiszter ugyanebben az adásban azt mondotta, hogy az amerikai fél „választ vár a szovjetektől korábban beterjesztett leszerelési javaslataira". Ezek szerinte „olyan megoldásokat irányoztak elő, amelyek megfelelnek az Egyesült Államok és szövetségesei érdekeinek, de a Szovjetuniónak is érdekében állnak". „Genfben megállapodtunk arról, hogy gyökeresen csökkenteni kell a hadászati fegyverek számát — most meg kell vizsgálnunk, hogyan lehetséges ez a valóságban" — mondotta. Shultz azt mondotta, nem vár konkrét megállapodásokat Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozójától, de termékeny párbeszédre számít, aminek nyomán az újabb csúcstalálkozóig már konkrét megállapodásokat is elő lehet készíteni. „A cél az, hogy előrelépjünk a csúcstalálkozó felé” — mondotta. Amerikai kormányzati körökből származó értesülések szerint változatlanul a kormányzaton belüli ellentétek akadályozzák világos álláspont kalakítását a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére vonatkozó tervek területén. Az NBC televízió tudósítója úgy értesült, hogy a Pentagon és a külügyminisztérium között nézeteltérés van az esetleges megállapodás ellenőrzése, továbbá az ázsiai területen maradó közepes hatótávolságú eszközök száma terén. roly, Basch Endive, Mátyás László, Marschall László és sokan mások. A spanyol nép szabadság- narca a nemzetközi túlerővel szemben elbukott. A magyar önkéntesek közül több mint ötszázan fekszenek a véráztatta spanyol földben. Akik a magyar zászlóaljból megmaradtak 1939. február 9-én lépték át a francia—spanyol határt; jó részüket különböző franciaországi internálótáborokba zárták. Amikor onnan kiszabadultak. szinte valamennyien ismét bekapcsolódtak a fasizmus elleni harcba. A háború után sokan az emigrációból is hazatértek. ~s a rájuk jellemző aktivitással, odaadással vettek részt az új Magyarország megteremtéséért folyó építőmunkában. Az ötvenes években a Rákosi vezette póitvezetés különböző ürügyekkel ugyan háttérbe szorította őket — voltak, akik áldozatul is estek a törvénytelenségeknek —, az .<!/i6-os ellenforradalom ideién azonban zömüket már ~'t találjuk a népi hnluhun védelmezőinek soraiba’’. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának őszinte támogatójaként folytatták harcukat lényegében ugyanazokért az eszmékért, amikért ifjúkorukban spanyol földön harcba indultak. S bizonyos, hogy példájuk újabb és újabb generációkat buzdít, lelkesít majd e célokért. (Vége) Földesi József Marjai József és Alekszej Antonov, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökei a KGST Végrehajtó Bizottság ülésének időszakában, október 8—9- én Moszkvában tárgyalásokat folytattak a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokon — a két ország kormányszervei képviselőinek, szakértőinek a bevonásával — megvizsgálták többek között a közös vállalatok alapítását, valamint a magyar és a szovjet üzemek, intézmények közötti közvetlen kapcsolatok létesítését szabályozó dokumentumok előkészítésének helyzetét. Megvitatták a két ország közötti együttműködésnek az eddigi megállapodásokon túlmenő bővítését és kiterjesztését elősegítő szakértői javaslatokat. Többek között, soron kíA nemzetközi gazdasági helyzet időszerű kérdéseiről szóló vitában pénteken az ENSZ-közgyülés II. bizottságában felszólalt dr. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a7 ENSZ közgyűlésének 41. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője. Utalt arra. hogy a tartós és viszonylag gyors világ- gazdasági fellendüléssel kapcsolatos remények az elmúlt év során csak kis részben teljesültek. Különösen aggasztó jelenség, hogy az erősödő protekcionizmus, továbbá a nyersanyagok és a mezőgazdasági eredetű termékek árainak irreális mértékű csökkenése a külső feltételek rosszabbodását idézte elő az egyensúlyjavításra törekvő országok számára. A nyolcvanas években a nemzetközi árupiacokon kialakult helyzet alapvető sajátossága. hogy nem a korábbi években tapasztalt ciklikus világpiaci telítettségről. hanem strukturális túlkínálatról van szó. A kereslet összetételében az utóbbi évtizedben bekövetkezett gyors változásokat a világpiaci kínálat még nem tudta követni. A világkereskedelem strukturális egyenlőtlenségein túlmenően nem enyhültek a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai sem. Hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között különös jelentősége van a bvza(Folytatás az 1. oldalról) A plenáris ülés első előadója Sári József, a városi pártbizottság titkára volt, aki részletesen bemutatta megyénk negyedik városának és környékének jelenét, és szólt a jövő lehetőségeiről is. Mint többek közt mondta, a feltételek javítása fokozatosan történik. Így például Hevesen bővítik a 3. számú iskolát, építik tornatermét. A középfokú intézmény megnyitása után a felszabaduló gimnázium épületében ideá- lisabb körülmények közé kerül az 1-es számú iskola. Szintén iskolabővítést kezdtek Átányban, a régi kastélyépület átalakításával nyert tantermeket Boconád, tornateremmel gazdagodott Kisköre, és most tárta ki kapuit a tarnamérai új iskola is . . . Másodikként dr. Szűcs László, a főiskola főigazgatója szólalt fel, köszönetét mondva a házigazdáknak is, a körzeti iskola vezetőségének azért a lehetőségért, vüli megbízásokat adtak az illetékeseknek az almaszállítás gyorsítására, a vi 11a- mosenergia-szállítások biztonságának és folyamatosságának erősítésére, egyes gép- és berendezésszállításoknál jelentkező késések pótlására. Véleménycserét folytattak a tengizi gáz- és olajlelőhely feltárásában való magyar részvétel keretében folyó munkák teljesítésének helyzetéről. Az év hátralevő részében mindkét fél kiemelt figyelmet fog fordítani az 1986. évi kölcsönös kötelezettségek teljesítésére, a jövő évi szállítások megalapozására. A bizottság elnökeinek találkozója őszinte, elvtársi légkörben, a két ország népgazdasági terveinek megvalósítását szolgáló, az egyetértésben hozott gyakorlati intézkedések jegyében folyt le. Marjai József miniszterelnök-helyettes pénteken hazaérkezett Moszkvából. lom helyreállításának a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. A világgazdaság legfőbb egyensúlyzavarait a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtésével lehetne felszámolni. Ennek egyik alappillére a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus és igazságos alapon történő átalakítása, a másik pedig a leszerelés révén felszabaduló eszközöknek a gazdasági fejlődés szolgálatába történő állítása. Az adósságszolgálati terhek enyhítését célzó, többéves átütemezési megállapodások mellett az adós országok számára újabb külső forrásokat is kell biztosítani mindaddig, amíg helyreállnak a normál forrásbevonást biztosító adóshitelezői kapcsolatok. Aláhúzta, saját gazdasági feladataink megoldása terén jelentős eredménynek tekintjük, hogy megállítottuk az eladósodási folyamatot, megőriztük nemzetközi fizetőképességünket. A világgazdasági környezet viszont Magyarország ez évi fejlődését újólag kedvezőtlenül befolyásolta. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköz- társaság a regionális gazdasági integráció előnyeit felhasználva, a KGST-kap- csolatokra támaszkodva is igyekszik elmélyíteni a világgazdaságban való részvételét. amellyel gazdagodhatnak a főiskola oktatói. Megemlítette, hogy fontosnak érezték, hogy Miskolc, Debrecen, Salgótarján, Szolnok után Hevesen is sor kerüljön egy ilyen párbeszédre. Hangsúlyozta: a tanárképző vezető személyiségeinek túlnyomó többsége ellátogatott a városba. Adatok, tények sora következett ezután, mintegy dokumentálva az intéz- mély elmúlt esztendeinek eredményeit. Dr. Szűcs László arról is szólt, hogy miként alakul a nagy múltú, színvonalában és hallgatói létszámában egyaránt tekintélyes főiskola jövője. A baráti szavakat Hangácsi Antal köszönte meg a helybéliek nevében, majd Magyar István megnyitotta a rajz tanszék által rendezett módszertani tárlatot. A délután során tizenegy szekcióülésen folytatódott a szakmai nap, amely este kötetlen, baráti beszélgetéssel, tanár—diák találkozóval zárult. Németi Zsuzsa A szabadság önkéntesei Magyarok a Nemzetközi Brigádokban II 2. Horn Gyula felszólalása Tapasztalatcsere az oktatás elméletéről és gyakorlatáról
