Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 239. szám ÁRA: 1986. október 10., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A párbeszéd Hazánk és a nagyvilág eseményei közt szerencsé­re egyre több találkozóval, párbeszéddel találkozunk az eltérő berendezkedésű országok között. Ez az élén­külő diplomáciai élet sok mindenben megmutatko­zik. Többek között abban is, hogy megyénkben mind gyakrabban adhatunk tu­dósítást nemzetközi tanács­kozásokról. Lassan már „hétköznapivá" válnak az ilyen alkalmak, márameny- nyire e szót jó értelemben használhatjuk. Minden­esetre kedvező jel, hogy a politikusok mellett a tu­domány és a kultúra kép­viselői is sűrűbben ülnek le eszmecserére. Alig hogy vége van például Egerben az oktatótelevíziós szemi­náriumnak. kezdődött a brit filmhét, majd holland színházi előadásokat tekint­hetünk meg Ezek az események ar­ra mutatnak, hogy a nem­zetközi életben minden szinten — reméljük — az enyhülés erői kerekednek felül. Nemcsak a „magas" politikában, hanem min­dennapos dolgainkban, így például a televíziós együtt­működésben is. Mert végül is nem csu­pán a hivatásos diploma­ták dolga, hogy elejét ve­gyék a gyűlölködésnek, a háborús feszültségnek. s mozgósítsanak a jóra. Ép­pen az egri nemzetközi ok- tatóteleviziós szemináriu­mon hívták föl a figyelmet árrá, hogy először közvet­len környezetünk békéjét kell megteremteni. Kezdve a családtól a kollegális vi­szonyokig a türelmet, a megértést kell erősíteni. Ha ez nincs, nehéz tovább lép­ni, s megérteni a más nyel­vet beszélőt, a más társa­dalmi-politikai körülmé­nyek között élőt. A nem­zetközi feszültség apró épí­tőkövekből áll össze, s leg­inkább az elzártság, egy­más nem ismerése okozza S a mélyben ott az a tü­relmetlenség, amely a tu­datlanságból fakad, s meg­ronthatja kapcsolatainkat Oktalan nemzedéki gyűlöl­ködés éppen úgy származ­hat belőle, mint irigység, kapzsiság, s olyan rossz tulajdonságok, amelyek megkeserítik viszonyain­kat. Ezért fontos az, hogy rendet teremtsünk önma­gunkban s életünk egy­szerű színterein is. Ebben a figyelem, a beleérző kész­ség segíthet bennünket Természetesen ki-ki sa­ját erejéből nem tudja megoldani ezt a feladatot. Kisebb-nagyobb közössé­gekben, kultúraközvetítő eszközökben, a televízió­ban, az iskolában egyik napról a másikra követke­zetesen kell küzdeni ezért S továbblépve a nemzetek közötti megértésért, a nem­zetközi párbeszédért is. Ugyanis végső soron raj­tunk. „egyszerű embere­ken" is múlik az enyhülés, mi sokat tudunk tenni sa­ját köreinkben a párbe­széd fönntartásáért és ered­ményéért Gábor László KONZULTÁCIÓ FALUVÉGI LAJOSSAL Tanácskozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja Felkészülés az őszi ülésszakra Faluvégi Lajos Kovács András csoportéinak társaságában a konzultáción Mi sem jelzi jobban a képviselőink érdeklődé­sét az élet minden terü­lete iránt, mint az, hogy az őszi ülésszakra való készülődés során egy ter­melőszövetkezetet keres­tek fel. Nem véletlen ez, hiszen egy olyan gazda­sági egység, mint a Ka- rácsondi Kossuth Tsz, meghatározó szerepet ját­szik a település életében. Megyénk képviselői ezút­tal ugyanis arról tájéko­zódtak — Kovács And­rásnak, a csoport elnöké­nek vezetésével —, hogy milyen tapasztalatai van­nak az új terület- és te­lepülésfejlesztési elkép­zelések kezdeti megvaló­sításának. Az Országgyűlésre készü­lő képviselők — valamint a meghívott párt- és állami, illetve népfrontvezetők — elé Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke terjesztette a tájékoztatót. Mint ebből ki­derült: a terület- és telepü­lésfejlesztés új vonása és célja, hogy elősegítse a leg­fontosabb társadalmi, gaz­dasági feladataink megvaló­sítását, az életkörülmények különbségeinek mérséklődé­sét. a városok és falvak ará­nyosabb fejlődését. Megálla­pította. hogy a kezdeti lé­pésekhez jelentős segítséget nyújtottak a falugyűlések, a várospolitikai fórumok, a ré­tegtanácskozások, amelye­ken már bizonyos eredmé­nyeket is elkönyvelhettek a résztvevők. Például: a tehót a lakosság a települések több mint 90 százalékában megszavazta. így 25 telepü­lésen oldhatják meg egye­bek között a vezetékes víz­ellátást, másutt a szemét- szállítást, a szennyvízelveze­tést. De nem hiányzik a ter­vekből a lakosság ellátásá­nak javítása sem. Szó esett arról is. hogy a megye tanácsai az elkövet­kezendő öt évben 26,6 milli­árd forinttal gazdálkodhat­nak. A fejlesztési célokban a megyei számítás szerint nagy súlyt kapott a lakás­ellátás javítása, továbbá az ivóvízellátás, valamint a kö­zép- és általános iskola épí­tési program. A tegnap délutáni ese­ményre ellátogatott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az 'Országos Tervhivatal elnöke, akit tisz­telettel köszöntöttek a me­gye, a helyi és a képviselő­csoport vezetői. A tanácsko­zás a napirendnek megfe­lelően zajlott ugyan, de hang­vételében felelősségteljes párbeszéddé, konzultációvá vált. Képviselőink szóltak és kérdeztek a kistelepülé­sek sorsáról, a városok vonz­erejéről, a falvak kereske­delmi és szolgáltatási ellátá­sáról, az ipartelepítés és az új munkalehetőségek meg­teremtésének fontosságáról. Felvetődött — mert, hiszen az Országgyűlés napirendjé­re is kerül várhatóan — a posta munkája, a telefonel­látás. Említést érdemelt a visontai rekultivációs mun­ka, s ezzel kapcsolatban az, hogy az újra hasznosítható föld visszaadásának nincse­nek meg a jogi és gyakor­lati szabályozásai. A közös gondolkodás — amely egyaránt a továbblé­pés igényét hordozta ma­gában az egész országot, s szűkebb hazánkat illetően — vissza-visszakanyarodott a településeink jelenére és jö­vőjére. Faluvégi Lajos fo­galmazta meg: „Meg kell ta­lálni a települések helyét a fejlesztési programban, ter­mészetesen a mai kor köte­lezettségeinek megfelelően. S mindenhol keresni kell a vitalitást, az élni akarás le­hetőségét, ám ennek a jö­vőben nem elsősorban az ál­lami dotáció lesz az alapja, hanem a helyi gazdasági fundamentum megerősítése. Gondolkodni, szervezni kell tehát, s bizonyítani a legki­sebb települések életképessé­gét is ...” A képviselőcsoport ülését követően a résztvevők — így Faluvégi Lajos is — meg­ismerkedett a vendéglátó termelőszövetkezet, illetve a gyöngyösi Gyöngyszöv Áfész tevékenységével. Az őszt ülésszakra készülő képviselőink (Fotó: Szántó György) Kádár János találkozott Franz König bíborossal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön a Parlamentben találkozott és megbeszélést folytatott Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érsekkel, aki a marxisták és katolikusok dialógusára érkezett Buda­pestre. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatá­si Hivatal elnöke, a kor­mány szóvivője adott tájé­koztatást : A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Lá­zár György tájékoztatóját Wilfried Martensnek. a Bel­ga Királyság miniszterelnö­kének meghívására Brüsz- szelben tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a lakosság egészségi állapotáról, és ha­tározatot hozott az egészség- megőrzés átfogó társadalmi programjának kidolgozására. Ugyancsak meghallgatta az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elnökének jelenté­sét. és kijelölte a további tennivalókat. A Minisztertanács meg­tárgyalta és tudomásul vet­te a hazánk környezeti hely­zetéről: a föld. a víz és a levegő állapotáról szóló je­lentést. Értékelte az utóbbi időben végzett tevékenység eredményeit, és meghatároz­ta a további feladatokat. ■k A kormány ülését köve­tően a Parlamentben tar­tott tájékoztatón Bányász Rezső államtitkár, a kor­mány szóvivője az újság­írók kérdéseire is válaszolt. Előtérben az üdülő-és a védett területek Észak-magyarországi urbanisztikai konferencia Szilvásváradon Hasznos hagyományt teremtettek Észak-Magyarország építészei — tanácsi, vállalati tervezői, az urbanisták —, amikor a Heves megyéből elindult kezdeménye­zést felkarolták, s az első területi szakmai találkozó folytatására összefogtak. A fontos konzultációk azóta rangjukban is növekedtek, a regionális konferenciákat — amelyek sorában a csütörtökön Szilvásváradon kezdődött kétnapos tanácskozás immár a 10. — ha­zánk más részeiről is érdeklődés kíséri, elismerés övezi. ... hogy háborítatlanul megmaradhasson ... (Fotó: Köhidi Imre) Valahogy így lehetne rö­viden összefoglalni dr. Hor­váth Bélának, az Építésügyi Tájékoztatási Központ Mis­kolci Információs Irodája vezetőjénék megnyitóját, amelyet ezúttal is számos ér­dekes előadás követett. Mis- kolczi László, Heves Me­gye Tanácsának kereskedel­mi osztályvezetője, minde­nekelőtt általános tájékoz­tatást adott az idegenforga­lom legjellemzőbb kérdé­seiről, eredményeiről, majd mindezekkel összefüggés­ben részletesen is elemezte a Mátra—Bükk vidékének helyzetét. Jantner Antal, az ÉVIM miniszterhelyettese, az ide­genforgalom és az urbanisz­tika kapcsolatát bővebben is taglalta. Történelmi áttekin­tést adott, vázolta a válto­zások legjellemzőbb vonása­it. Hangsúlyozta, hogy az üdülőterületek jelentősége egyre nő, s ezt figyelembe véve az országban már 7 nagy regionális rendezési program készült, nem feled­kezvén meg természetesen Heves megyéről sem. Ugyan­ekkor átfogó koncepció ki­dolgozására, az ÉVM és a Belkereskedelmi Miniszté­rium szakemberei a tárcák külön elképzeléseit is ösz~ szegezték, amelyeket már a kormány is jóváhagyott. S az az álláspont, hogy a ki­emelt területek mellett az eddiginél nagyobb ütemben fejlődjenek a jövőben az olyan vidékek is, mint pél­dául Sopron—Kőszeg, Mecsek —Villány vagy a Heves me­gyét is érintő közép-tiszai körzet. A megvalósításban elsőrendű követelmény a célszerűség, feltétlenül össz­hangra van szükség a tele­pülésfejlesztés és az idegen- forgalom között, az üdülést, a turizmust, a környezetvé­delmet együttesen kell szem előtt tartani. Hasonlóan érdeklődéssel kísért témát választott Kái­nok» Kis Sándor, a Váti igazgatója is, amikor az üdü­lő- és védett, területek köz­lekedési megoldásáról tar­tott előadást, vagy Koncz ■Lajos helyi tanácselnök, aki szilvásváradi aktualitásokról szólt a konferencia kereté­ben, majd rövid bükki ta­nulmányútra ■ invitálta a .résztvevőket, szavainak mintegy kiegészítéseként. S ugyanígy említhetnénk az ezt követő felszólalásokat, amelyek alkalmával az elő­adók bemutatták a Me bib, a Bükki Nemzeti Park mun­káját, a miskolc-tapolcai új Fürdő Szálloda, illetve Szil­vásvárad összevont rende­zési tervét, az üdülő- és zöldterületek borsodi terve­zési gyakorlatát, a nógrádi Bánki-tó körüli igyekezetét. Ma, a konferencia befeje­ző napján, az észak-magyar­országi körhöz társult sza- bolcs-szatmáriak ismertetik törekvéseiket, s további elő­adások foglalkoznak az üdü~ lóterületi tennivalókat.

Next

/
Thumbnails
Contents