Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
4. ' NÉPÚJSÁG, 1986. október 9., csütörtök Az Egri Érseki Levéltár sok értékes dokumentumot őriz. Közülük került elő nemrégiben Diószegi Sámuel levele, amely Debrecenben íródott 1813. július 13-án. Ebben a javakorabeli tudós és református prédikátor nevezetes „Magyar Füvész Könyvét” ajánlotta föl az egri érseknek, amely kötetet Fazekas Mihállyal állított össze. De mi is ennek a küldeménynek az érdekessége? „Első zsengék a magyar fivésztulmmánybór (ii/i.) A tizennyolcadik század végén és fordulóján Euró- pa-szerte egyre nagyobb tért hódít a kor kedvelt tudománya, a növénytan, a botanika. A virágokra, fákra, füvekre, bokrokra a felvilágosodás természettudományos érdeklődése tereli rá a figyelmet. A növényekkel való foglalatoskodás divattá válik. Szinte minden, műveltségére valamit is adó ember azok gyűjtésével, osztályozásával, neveinek meghatározásával tölti idejét. Itthon és külföldön egymás után létesülnek az új füvész- kertek. Maga Rousseau, a felvilágosodás egyik vezéralakja is botanizál. Nem csoda hát ekkortájt két derék debreceni polgár Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel is buzgón járják a Nagyerdőt ismert és ismeretlen növényeket — ahogyan akkor mondták „plántákat” gyűjtve, lajstromozva. Fazekas, a Ludas Matyi költője a botanika kedvéért egy ideig felhagy szépirodalmi tevékenységével. Diószegi Sámuel pedig, mint fiatal református lelkipásztor, a növénytannak máris neves tudósa, a külföldi egyetemeken tanultakat szeretné kamatoztatni. Nemsokára megfogalmazódik bennük a szándék, hogy a gyújtóit anyag alapján egy füvészkönyvet szerkesszenek. Eleinte csupán Debrecen és környéke növényvilágának feldolgozásához éreztek magukban erőt. Munka közben ébredtek rá, hogy többre is képesek. Gyűjtőkörük lassan az egész országot felölelte, figyelmük még a 'őúri kertek növényritkaságaira is kiterjedt. Hamarosan mindketten tudták, hogy munkájuk gyümölcse nem „debreceni", hanem „magyar" fü- vészkönyv lesz. Két nagy feladat állt előttük: Linné akkor általánosan elfogadott rendszerének (mely a növények szaporító szerveinek eltérésein alapul), alkalmazása a magyar növényvilágra, és rend- teremtés a magyar növénynevek akkori zűrzavarában. Ez utóbbival nem kevesebbet, mint a növénytan magyar tudományos nyelvének megalkotását vállalták magukra. Az elnevezéseknél meghagyták a régi neveket. de mint írják: „nem lévén még magyarul füvészség tudomány formába, felette sok plántáknak még semmi magyar nevek nem volt, amelyeknek hát nevet kellett adni.” Az elkészült füvész- könyvben szereplő mintegy hétszáz növénynév közül körülbelül háromszázötvenet alkottak maguk. Az elnevezések egy részénél a növény valamely szembeötlő tulajdonsága vezette őket. Így születtek a gégevirág, csillagfürt, bíborka, rezge nö- vénynevek. Máskor népnyelven nevelődött kiváló nyelvérzékük vezérelte a névadókat. A legszebb, költöiséget sugárzó virágneveink Fazekas ízlését dicsérik. Ilyenek a kosbor, gólyahír, iringó, aranyfürt, nőszirom elnevezések. „Gyakran órákig, napokig gyötörték fejüket valamely nómenklatúra kitalálásán, utóbb is nem egyszer a konyhából behívott Dió- szeginé, Fazekas nővére találta ki a legjobbat” — olvassuk egy kortárs visszaemlékezésében. Fazekas azt is megtette, hogy kidobol- tatta a környéken: a falusiak hetivásárra jövet Debrecenbe, hozzanak neki növényeket. Egyszer számára teljesen ismeretlen fűfélét kapott egy paraszttól, ezért megkérdezte tőle: „Hogy hívják kenőitek ezt a füvei?” — „Bizony, kérem — felelte a parasztember —, nem tudom, hogy volna valami neve, csak úgy szádorog (teng- lertg) ez minálunk." — „Pompás!” — kiáltott fel Fazekas, s igy lett a növény neve a Füvészkönyvben „Szádor A nagy munka annyira nehéz nyelvi feladat elé állította a szerzőket, hogy sokszor a nyelvújítás túlzó eszközeivel is kénytelenek voj- tak élni. A „pozdor”, „kőtör”, „kígyószisz”, „türemptck”, „ciklász’’ és egyéb hasonló, ma már mosolyt keltő növénynevek a nagy többséghez képest szerencsére mégis kivételnek számítanak. Évek sok-sok szorgoskodása után — amelyről még maguk a szerzők is elismerik, hogy „belefáradtak" — megjelenik .........a magyar f üv észtudományból ctz első zsenge, azok számára, kik a növényeket kedvelik, és azokkal esmerkedni kiván- nak": a Magyar Füvész- Könyv a Linné alkotmánya szerént. Készült és nyomta-----------o n v o 5" i-----------F ÜVÉSZ KÖNYV, 81ÜT K MAGYAR FÜVÉSZ KÖNYV* PRAKTIKA KÉSZE. A' F2vrszek i* Ifensfúvrfíarefc számokra kviiíiíiy kó kőáha«a*vcfccti»v* tcícícíf &XB&SC&E 3 B E S S, C$AT*T í.'rőcc?. í: í'v.í tót Az egri érseknek Diószegi Sámuel juttatta el ezt a könyvet (Kőhidi Imre reprodukciója) tódoit Debrecenben Csáthy Györgynél, 1807-ben. A korabeli viszonyokhoz képest magas, háromezer példányban kiadott munkát a szerzők jogos reménykedéssel telve bocsájtják útjára: „Hazánknak azon Tudós Férjfiai — írják a kötet előszavában —, kik a Természeti- Tudományban jártasok, lát- vánn, hogy a Botanica, melly a mai időbenn az Európai Nemzetek előtt egy a legkedvesebb Tudományok köz- zül, magyar öltözetberm is megjelenik, nem lehet, hogy ne kedveljék igyekezetünket, mind azok mellett a hijjá- nosságok mellett is, mellye- ket ezenn munkábann látni fognak, ök tudják megítélni, mitsoda kóvágással vetekedő munka vált, itt a nehézségeket meggyőzni, az első nyomadékokat megtörni, és arra menni, hogy az erő, melybe a munka került, belőle nagyon ki ne rijjon.” Az első magyar nyelvű füvészkönyvet szerzőik növényhatározónak és tankönyvnek szánták. Erőfeszítéseik során az „Elöljáró beszéd” alaptétele vezette őket: .........a tudomány előtt a tudatlansága dk, és a világosság előtt a setétségnek osztani kell.” Ügy gondolták, munkájuk érdeklődést kelt majd. Kezükben az ő könyvükkel botanizálgató és csiszolódó, okos férfiak és nők seregét képzelték maguk elé. Hitték, hogy a természet végtelen gazdasága, amely őket bámulatba ejtette és lelkesítette. másokat is ösztönöz majd, érdeklődést ébreszt. Nem így történt. Noha hivatalos elismerésben nem volt hiány, a „Magyar Füvész Könyv” alkotóinak súlyos csalódást okozott. A köteteknek jó, ha egyharma- da kelt el, az is nagyrészt ajándékképpen. Fazekast a kudarc annyira elkeserítette, hogy a második kötetként hat évvel később, 1813- ban megjelentetett „Orvosi füvészkönyv" munkálataiban már nem, vagy alig vett részt. Közben az első kötet példányait a Diószegi parókia pincéjében ette a penész, rágták az egerek. ( Folytatjuk) Ocskay György Faszobrászok Nagyatádon Ahogyan például a német városról, Kölnről kapta a nevét a kölni víz, ugyanezzel a jelentésátvitellel született meg az egykor oly sokak által irigyelt, könnyű- futású homokjáró hintó, a nagyatádi. A somogyi dombvidék rengeteg erdőjének fáit itt, ebben a Rinya-parti kisvárosban tudták a legkecsesebbre, a legmutatósabb- ra kiszabni, összeszegezni a mesterfogásokat egymástól eltanuló, fiaikra generációkon keresztül átörökítő bognármesterek. A sárga-barna színezésű nagyatádik aztán sorra- rendre átgördültek az emlékezet országútjára. Tovább hajtotta viszont lombjait az a sok-sok fa. Csak így ott munkált a karokban, kezekben a vágó- és faragószerszámok működtetésének tudománya, amely teret, célt keresett magának a megváltozott körülmények között. Ami a teret illeti: ez a Rinya-patak mentén, egy fák keretezte mezőben kínálkozott, néhány kilométernyire a városközponttól. A cél pedig, ezt úgy fogalmazták meg bő tíz esztendővel ezelőtt, hogy ahol egykor az iparosok teremtettek világhírt, most ugyanott a művészek — jelesül a faszobrászok — csináljanak valami rendkívülit. Kapnak szállást, anyagot, szerszámot. Amit a nagyatádi tanács néhány lelkes munkatársa kiötlött, az a Művelődési Minisztérium, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és Somogy Megye Tanácsának a támogatásával hamarosan lakóépületekben, jól felszerelt műhelyekben, majd pedig egy évadról évadra bővülő, táguló hatalmas szoborparkban testesült meg. Itt egy mesebelien mulatságos ökrösszekér bájosan gömbölyded igavonói, utasai szórakoztatják a szemet, amott egy öklökkel, lángnyelvekkel az égen feszülő talányos szerkezet riogat; odalent, a házak tövénél egy sötét köpenyes férfiú gondosan megmunkált alakja ölelget egy báránykát; oda- fönt, a terep csúcsán pedig éppen most emeli helyére a legfrissebben elkészült, egyelőre még friss barnán csillogó totemoszlopot a szolgálatos daruskocsi. És ahogyan más és más hitvallások, művészi elképzelések — s persze anyagismeret, kézművesi tudás — szerint nyerték el végső formájukat e Rinya-parti so- kadalom darabjai. ugyanígy azok is igencsak különböznek egymástól, akik ebbe a hivatalos nevén Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepbe, mint vendégfogadó közösségbe beleszoktak. Az imént említett állatos fogat a maga bumfordi szótlanságával is arról győz meg. hogy alkotója, Schéner Mihály játékos szellem, ő e somogyi végeken is mosolyogtatni akar; az öklös-lángnyelves felkiáltójel a Romániából érkezett Ady József figyelmeztetése: vigyázz ember az anyaggal; a harmadjára említett Bárányos ember a maga kedvesen groteszk formáival pedig Lóránt Zsuzsa megbocsátása. Ady József, ez az autodidakta mester — amúgy műbútorasztalos — külhoni vendégként hagyott jelet maga után. S ugyanígy más ország lakója a kis vietnami asszonyka, Ninh Thi Den, a japán Nishizava Akira, a grúz Haszia Rezo. Az említett és nem említett Rinya-parti faszobrászok csapata a mostani évadig ötvenre duzzadt fel. Az elbeszélésekből és az igazán szép kivitelű katalógusokból immár nagyon sokfelé tudják, mi és hogyan Ady József: Tűz készül Dél-Magyarországnak ebben az erdős-ligetes csücskében. Itt ugyanis tényleg Ady József nagy költőrokonának, Ady Endrének a jól ismert hitvallásához tartja — mert tarthatja — magát mindenki, vallván: „Az én vezérem bensőmből vezérel . .." Hát ezért szerzett ilyen gyorsan ekkora rangot ez a maga nemében páratlan képzőművészeti kezdeményezés ! A pompás körülmények közé jó mesterek toborzódtak. -s nyárról nyárra, változó összetételben, de változatlan igyekezettel teszik a dolgukat. A. L. Nishizava Akira: Elet II. RUSZTEM FAUAHOV Vásárlók könyve A városban a cipőgyár megnyitotta a „Tip-Top” boltot. A terem legszembetűnőbb helyére két széket és egy asztalkát raktak, az asztalra pedig egy elegáns „kielégítetlen kívánságokra vonatkozó vásárlók könyvét” helyeztek. Feltehető volt, hogy a vevők a könyvbe beírják kívánságaikat, javaslataikat, észrevételeiket. És a vevők be is írták. •ér Itt jártam a boltban, de nem kaptam semmit. Nagyon szükséges volt már ez a bolt. Azelőtt, hogy semmit se kapjalk, be kellett járnom a fél várost. Most elég Önökhöz betérni. Nagyon köszönöm. Buhvosztova, háromgyerekes családanya ér Itt jártam a boltban. Há- át... Ajtók, pultok, tükrök közötti falfelületek mind valódi bőrrel borítottak! Most már értem, hogy az árusításban miért csak műbőr cipőt lehet találni ... Nyikiforov, közgazdász ér Tudják Önök, mi az a mokasszin? Nem. önök nem tudják, hogy mi az a mokasszin. Máskülönben haladéktalanul megszerveznék az üzletükben a mokasszinok eladását. Én már nagyon szeretném tudni, mi az a mokasszin. Kolja T., 5. oszt. tan. ér A reklám — a kereskedelem örök mozgatója. A reklámosztály figyelmébe ajánlom saját készítésű reklámversemet: i Már várjuk a forró nyarat — Vegyenek hát szandálokat! Felfújtat, aki kedveli. A papucsát megveheti. Elnézést, a harmadik syr sántít. De nem tudtam koncentrálni. Túl nagy itt a zaj- Olvashatatlan aláírás. ér Szőke, 26 éves, 170 cm magas, ismerősei véleménye szerint elbűvölő, irodalmi és konyhai érdeklődésű nő, a tudományok kandidátusa és a ritmikus gimnasztika mesterjelöltje élettársat keres egy, a bolttal kapcsolatban álló egyén személyében. Ligyija M (Tel.: 15-02-70, hétfő kivételével, naponta) ér Fehér balettcipőket fognak árulni ? J. Smigerina. balerina ér Üdvözlet Kolimából. Ez aztán az üzlet! Igaz, 48-as méretű cipőt itt sem kaptam. De nem baj. Meghívom Smigerina balerinát, és az üzlet adminisztrációjának összes hölgytagját hozzánk. Kolimába. Majd fogunk halat, meg egyebek. Huszejnov főposta, poste restante ér Szobát keresünk bármely kerületben, bármily határidőre, bármilyen feltételekkel. Ólja és Kolja fiatal házasok ★ Más munkahelyre való átmenet miatt sürgősen eladó: porszívó, padlókefélő gép, ülőke, ventilátor, teniszütö, villanyfőző, villanyborotva, kutya, teknősbéka, akvárium, vasaló. Szidorov pénztáros ★ Meghívjuk a 8—10. osztályt végzett fiúkat és lányokat a nyitott kapuk napjára. Büfé van. Este tánc Sztrelikov, a technikum szervezője (itt a sarkon) ér Elveszett egy kutya. Fajtája: collie. Színe: fekete Kérem a megtalálót, jutalom ellenében hozza vissza. — Bármely kiválasztott cipőt ingyen megkapja. Szinjuhina a „Tip-Top” bolt főelőadója ér Semmiféle megjegyzésem, kívánságom, javaslatom nincsen. Csak azért tértem be az üzletükbe, hogy megpihenjek. Elnézést. Sibanov, aspiráns ér A könyv ennél a beírásnál megszakadt. Az üzletet átadták a ruhagyárnak Most „Elégiának" hívják. Migray Ernőd fordítása