Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 238. szám ARA: 1986. október 9., csütörtök 1,80 FORINT Kritika Nemrégen az egyik szov­jet lap arról szólt, hogy egyesek szerint túlzottan elszaporodtak a kritikai anyagok az ottani sajtóban. A cikk — ezzel az állás­ponttal szemben — azt fej­tegette, hogy a bírálatok, amelyek minden esetben csupán a rossz ellen irá­nyulnak, nem hátráltatói, hanem éppen ellenkezőleg, segítői az országban ki­tűzött célok megvalósítá­sának. Ilyenformán tehát nélkülözhetetlenek a szov­jet gazdaság és társadalom előtt álló feladatok meg­oldásában. Ugyanezt erő­sítette meg a Panoráma október eleji adásában Gor­bacsov, az SZKP főtitkára is, mondván, az, hogy egy­re gyakrabban jelennek meg a hibákat ostorozó írások, bukkannak föl az azok kijavítását szorgal­mazó nézetek, még ko­rántsem jelenti azt, hogy kizárólag csak negatívu­mok vennének körül ben­nünket. Szó ami szó, a fentebbi véleményeken idehaza sem árt elgondolkodni, hiszen egyesek nálunk is úgy félnek a kritikától, mint az ördög ama bizonyos töm­jéntől. Leplezni, takargatni igyekszenek a fekete fol­tokat, abból a struccpoli­tikából kiindulva, hogy amiről nem beszélünk, az egyszerűen nincs is. Leg­többször persze, hiába, mert a dolgok — előbb- utóbb — napvilágra kerül­nek. Csakhogy akkor már késő. hiszen az időveszte­ség óhatatlanul súlyos ká­rokhoz vezet. Nem állítom, hogy kellemes szembesül­ni a gyengeségekkel, különösen akkor, ha ezek létrejöttében mi is „luda­sok” voltunk. Meggyőző­désem viszont hogy a köz­vélemény még mindig in­kább tolerálja az őszin­tén beismert bakikat, mint F végtelenségig tartó kö- ösítést. elkendőzést. Ennélfogva tehát azokat, akik a kritika — semmi mással sem pótolható — „fegyverével" élnek, nem „elgáncsolni”, félreállítani kell, hanem teljes erővel ttámogatni. Nem okvetet- lenkedőknek kell őket te­kinteni, hanem olyan em­bereknek, akik ilyen mó­don próbálnak meg vala­mit lendíteni a közös ügyön. Igaz azonban az is. hogy ez utóbbiaknak is jó­kora a felelőssége, mert a bírálat már élévé nem ér­heti el a célját, ha nem a tényszerűség, a megalapo­zottság jellemzi, ha nem a jobbítás szándéka vezeti. Nem kívánom vissza azo­kat a — több mint három évtizeddel ezelőtti — idő­ket, amikor a kritika te­kintélye alaposan megcsap­pant. Abban a korszak­ban sem és ma sem arra volt, illetve van szükség, hogy — a jót észre sem vé­ve — „lámpással" keres- sük-kutassuk a bajokat, mutogassuk a meglevő hi­ányosságokat. De arról sem feledkezhetünk meg. hogy hibák — akár tetszik, akár nem — voltak és lesznek is. Ez mindenképpen rea­litás. Csakúgy, mint az: a káros jelenségek meglátá­sa és megláttatása nem csupán mindnyájunk jo­ga. hanem elemi köteles­sége is. Sárhegyi István Három cég más-más helyzetben Erőfeszítések az exportért Kis ország lévén létkérdés számunkra a külkereskede­lem: Fejlődésünkhöz nem nélkülözhetjük más államok termékeit. Így gazdaságunknak, a hazai igények kielégí­tésén túl meg kell termelnie az importált áruk ellenér­tékét adó javakat is. Ezért nagyon fontos számunkra, hogyan teljesítették eddig exportterveiket vállalataink. Heves megyéből ez alkalommal három cégtől kértünk rövid összegzést: A Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató- Vál­lalat, a Mezőgép Egri Gyá­ra csaknem 30 százalékos ex­portnövekedést tervezett az elmúlt évben külföldre szál­lított termékmennyiségekhez viszonyítva. A harmadik ne­gyedév adatai azt bizonyít­ják, hogy sikerült ezeket a többletfeladatokat is — je­lentéktelen kivételtől elte­kintve — teljesíteniük. A gyár legnagyobb vevői NSZK-beli cégek. A nekik szállított gépek jó része iránt viszont időszakosan nő meg a kereslet. Ebből adódik, hogy az egriek esetenként a jelenleginél többet is el tud­nának adni termékeikből. Sajnos az anyagellátás prob­lémái és részben munkaerő­gondok miatt ez nem min­dig lehetséges. A Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat össztermelésé­nek több mint háromnegye­de talál külföldön vevőre! 1986. évi terveiben e cég is jelentős exportfeladatokat tűzött maga elé. Kivitelük 61 százaléka szocialista. 39 százaléka pedig tőkés or­szágokba kerül: az előző években kialakult kapcsola­toknak megfelelően elsősor­ban a Szovjetunióba és ki­sebb hányaduk az NDK-ba. Legjelentősebb nyugati pia­caik az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztár­saságban, Ausztriában és Franciaországban vannak Ide irányuló kivitelük az első fél évben kevesebb volt a tervezettnél. Ennek leg­főbb oka a rendelések át­ütemezése volt. Emiatt a vállalatnak jelentős több­letfeladatot kell teljesítenie az év hátra lévő részében. Az egész dolgozókollektívá­nak igen jól szervezett és pontos összmunkájára lesz szükség a tőkés országok számára gyártott termékek megfelelő minőségben tör­ténő elkészítéséhez és a szerződésekben foglalt szo­ros határidők betartásához. A gyöngyösi gyár igyeke­zett rugalmasan alkalmaz­kodni e megváltozott körül­ményekhez, minimumra csök­kenteni a rendelések átüte­mezése miatti gondokat. Ezt mutatja, hogy szocialista pia­cokra viszont a tervezettnél csaknem hat százalékkal szállítottak több árut. A hát­ralévő hónapokban pedig az úgynevezett kemény valutá­val fizető országok megren­deléseinek is eleget tudnak tenni! Az apci Qualität vezetőit szintén exportterveik telje­sítéséről kérdeztük: A könnyűfémöntödéből ki­kerülő termékek közül leg­nagyobb mennyiségben két árufélét szállítanak külföld­re: különféle fo'rmaöntvé­nyeket és úgynevezett ön- tészeti ötvözeteket. Előbbi­ek legnagyobb vevői angol, osztrák, nyugatnémet és hol­land cégek, míg az ötvöze­tek elsősorban Japánba és a Német Szövetségi Köztársa­ságba kerülnek. A gyár az eltelt kilenc hónap alatt már 230 millió forint értékben szállított árut tőkés partne­reinek. s ez csaknem negye­dével több, mint amennyi terveiben szerepelt! Orgf ecfivtilr Tegnap zárult a Budapest Sportcsarnokban az a ’kiállí­tás. amelyen a számítástech­nikában érdekelt, és ered­ményeket felmutató hazai és külföldi cégek próbálták meggyőzni közönségüket ar­ról. hogy érdemes vevőként is megjelenniök. (Köztük van az egri Fém- és Elekt­romechanikai Szövetkezet is!) Magyarországon az első eset volt. hogy egy ilyen szak­mai rendezvényt a Budapest Sportcsarnokban rendeztek: ezért a szervezésért már aranyérmet érdemelnek a rendezők. Az igazi eredmény persze az lenne, ha a szá­mítástechnika jövendő al­kalmazói — tehát mindenki — profitálna az itt meg­szerzett szakmai ismeretek­ből. a már kidolgozott prog­ramokkal lényegesen meg­könnyítve saját munkájukat Képeinken a kiállítás, illet­ve a Videoton újdonsága, a 64 kByte-os tévékomputer, amelyhez már mágnesleme­zes tároló is kapható.- és amely intelligens terminálja lehet a már több. mint nyolcszá? példányban el­adott VT—16-os személyi számítógépnek. (Fotó: Köhidi Imre) Elutazott a holland királynő Kádár János a Parlamentben megbeszélést folytatott Beat­rix holland királynővel és Claus királyi herceggel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. az Elnöki Tanács tagja és felesége szerdán a Parlamentben találkozott Beatrix holland királynővel és Claus herceggel. A szívé­lyes légkörű találkozót kö­vetően Kádár János a hol­land vendégekkel hivatalos megbeszélést folytatott. Ezen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, vala­mint Várkonyi Péter és Hans van den Broek, a két ország külügyminisztere. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy Magyarország és Hol­landia kapcsolatai jól fej­lődnek. Hangsúlyozták, hogy a két különböző társadalmi rendszerű állam rendezett viszonya nemcsak a két nép közötti jobb megértést se­gíti, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés, valamint a nemzetközi béke és bizton­ság erősítéséhez is. A holland királyi pár a nap folyamán a főváros ne­vezetességeivel ismerkedett. Beatrix királynőt és Claus herceget elkísérte Kovács László külügyminiszter-he­lyettes és Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese. Elsőként a Magyar Nem­zeti Galériába látogattak el, ahol Csorba Géza főigazga­tó-helyettes kalauzolásával megtekintették a múzeum régi magyar gyűjteményének kincseit, valamint a Mun­kácsy Mihály és Paál László művészetét bemutató tárla­tot. A múzeumi séta során a vendégek hosszasan elidőz­tek M. S. mester XVI. szá­zad elejéről származó táb­laképe előtt; a hazánkban egyedülálló szárnyasoltár- részlet Mária és Erzsébet ta­lálkozását jeleníti meg. A vendégek a Budavári Palotából siklóval ereszked­tek le a Clark Ádám térre. Útjuk innen a Nemzeti Mú­zeumhoz vezetett, ahol Ko­vács Tibor főigazgató-helyet­tes kalauzolásával a magyar koronázási ékszereket tekin­tették meg. A királynő és Claus her­ceg ezután — a járókelők gyűrűjétől övezve — rövid sétát tett a Belvárosban. A Váci utcában betértek egy népművészeti boltba; Beat­rix királynő hímzett gyer­mekblúzt, Claus herceg pe­dig pásztorbotot vásárolt magyarországi emlékül. A Képcsarnok Vörösmarty té­ri bemutatótermében mai magyar festők képeit néz­ték meg. A séta a Gerbeaud cukrászdában ért véget. Ugyancsak a nap folya­mán Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Hans van den Broek, a holland dip­lomácia vezetője partnertár- gyalást tartott a Külügymi­nisztériumban. Megbeszélé­sükön áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok időszerű kérdéseit, különös tekin­tettel a műszaki-tudományos együttműködésre. A nemzet­közi élet kérdései között hangsúlyt kapott a helsinki folyamat, illetve az ennek részeként hamarosan sorra kerülő bécsi utótalálkozó; a megbeszélés fontos témája volt Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök reykjaviki ta­lálkozója. Hivatalos látogatása befe­jeztével Beatrix holland ki­rálynő és kísérete délután hazautazott Budapestről. Az uralkodót Losonczi Pál és felesége, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára és Várkonyi Péter bú­csúztatta a holland és a ma­gyar nemzeti lobogókkal, üd­vözlő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren, ahol csapatzászlóval felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A búcsúztatá­son jelen volt Iván Tivadar hazánk hágai, valamint Go­dért Williem de Vos van Steenwijk Hollandia buda­pesti nagykövete. Ezután a vendéglátók és a vendégek kölcsönösen el­köszöntek egymástól; úttö­rők virágcsokrokat nyújtot­tak át a királyi párnak Beatrix királynő különgépe a magasba emelkedett. Muszavi iráni miniszterelnök magyarországi látogatása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke. Lázár György fogadta Gurij Marcsukot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Gurij Marcsuk miniszterelnök-he­lyettest, a Szovjetunió Tu- dorr.ányos-Műszaki Állami Bizottságának elnökét. A szívélyes. baráti légkörű megbeszélésen jelen, volt Tétényi Pál. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Tétényi Pál és Gurij Mar­csuk zárójegyzökönyvet írt alá Magyarország és a Szovjetunió tudományos­műszaki együttműködése helyzetéről és továbbfejlesz­tésének irányairól. Gurij Marcsuk szerdán el­utazott Budapestről. Marxista-katolikus párbeszéd A társadalom és az etikai értékek címmel tizenöt or­szág marxista és katolikus tudósainak részvételével há­romnapos nemzetközi szim­pózium kezdődött szerdán Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ ta­nácstermében. A tudomá­nyos tanácskozás védnökei: a Magyar Tudományos Aka­démiai elnöksége és a Vati­káni Nem Hívők Titkársága. Az eszmecsere lebonyolí­tását az MTA Filozófiai In­tézete és a római Pápai Gergely Egyetem vállalta Szentágothai János akadé­mikus köszöntötte a részt­vevőket, majd Berend T Iván akadémikus, az MTA elnöke tartott megnyitóbe­szédet. s ezt követően töb­ben fejtették ki véleményü­ket a párbeszéd fontosságá­ról.

Next

/
Thumbnails
Contents