Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 4., szombat S HOGYAN ÉS MIBŐL? Poroszlóra kell a víz! Alma Csányból Azt igazán nem lehet mondani, hogy a poroszlóiak nem gondoltak volna időben a jövőre: arra, hogy a régi kútjuk, amely ötszázhúsz méter mély és naponta négyszáznegyven köbméter vizet ad. egyszer csak kicsi lesz a falubéliek ellátására. Hát hogyne, hisz a há- romezer-hétszáz lakosú községben mind többen vágytak. vágynak fürdőszobára, illetve állandó folyóvízre. Emelkedett a higiénés kultúra. de a kertek, az állattartás m'ait is mind több kellene az „éltető nedűből". Így került sor, még 1982- ben egy 550 méteres, új kút megtúratására, melynek elkészültével azonnal elkezdődtek a bonyodalmak. Mint rövidesen kiderült, ehelyünnen vasas, mangános és gázos folyadék került a felszínre. — vagyis ígv ihatatlan. Nem volt mit tenni, a korábbi 1.7 millió mellé letettek még 4,5 millió körüli összeget, ennyibe került ugyanis a „mindent tudó" tisztítóberendezés. A tanácselnök, Kurucz Tamás, örömmel járta be a községet: „Lehet ásni az aknákat, bepucolni a fürdőszobákat. kialakítani a csatlakozásokat, mert jön a viz". Ezt a második kutat egyébként dupla kapacitásúra tervezték, azaz úgy. hogy újabb tíz esztendőre megnyugodhassék a falu. Igen. megnyugodhassék. hiszen jó egy éve már. hogy állandósultak a gondok. A régi kútban csökkent a nyomás, ráadásul a magas talajvízszint miatt bármikor befertőződhetett (mint olvasóink tudják, egy ízben meg is történt a baj...). E közegészségügyi veszély — a faluban tudták jól — bizony nem múlik el mindaddig. amíg meg nem nyílik az új „forrás". Na. de most már ...'. A-, ünnepélyes átadásra a Heves Megyei Vízmű Vállalat dolgozói még parkosították is társadalmi munkában a környéket. Sajnos, mint később kiderült, fölöslegesen. A próbaüzem során jöttek rá ugyanis, hogy a kút négyszázhetvenötödik és az ötszáznegyvenhatod'k méter közé beépített nyolc szűrőjének mindegyikéből erősen arzénes víz nyerhető csak. azaz életveszélyes . . . Hogy mit éreztek, éreznek a község lakói a hatmillió „kidobott" forintról tudván, nem. nehéz elképzelni. A felelősség kivizsgálása — vagyis hogy miért nem derült ki az arzén jelenléte, az első mérések alkalmával — még tart. A község vezetői ezzel párhuzamosan azt is tervezik, hogy szakemberek bevonásával kidolgozzák annak módját, m'ként lehetne mind a 2-es számú kutat. m:nd az értékes szűrőberendezést valamiféleképpen hasznosítani. Az utóbbi látszik köny- nyebbnek. mivel elképzelhető, hogy a régi kútnál is szükség lehet még rá, de az is. hogy a hármas számú kútra kell majd felszerelni. Mert végül is a fő probléma továbbra is az. miként lehetne minél gyorsabban vizet adni a Poroszlón élőknek. Az egyik elképzelés az volt, hogy esetleg még egv arzénszűrct is beszereznek. Ehhez azonban újabb 8—10 millió kellene, ráadásul beindítása után az jelentene gondot, hogy a kivont, veszélyes hulladékot hova helyezzék ... Így aztán maradt a második variáció, az újabb kútfúratás — „csekély" 2 millióból. E kérdés tehát eldőlt Csak a7 nem, hogy miből. Hisz a VII. ötéves tervre természetesen már nem ütemeztek be „vízpénzeket" Hálózatbővítést persze igen, hisz jelenleg csat 55 százalékos — szakszóval — a ,,kiépítettsége". Erre kétmilliót szántak. Most már azt mondhatjuk: szántak volna . . . Ám, ha netán ezt a teljes összeget is átcsoportosítják (későbbi döntések szükségesek hozzál még nrndig tetemes, ami hiányzik. Nos. az első segítség már megérkezett. A Heves Megyei Vízmű Vállalat saját költségére rendelte meg a hármas számú kút kiviteli tervét, méghozzá kérve a mérnököktől a felsőbb vízadó rétegek figyelembevételét. A községtől nem messzire lévő. 130—170 méter mély tanyasi tsz-kutak ugyanis tiszták! A terv elkészítésének határidejét is rövidre szabták: október 15-ig. Poroszlón úgy remélik, a fúrás is meglesz a jövő év első felében. Hisz még egy nyarat igen kockázatos lenne megvárni. Más nincs: az új kutat meg kell csinálni. Hogy miből fizetnek. ezt kell még kitalálni...! Németi Zsuzsa Javában tart az almaszedés szezonja a Csányi Állami Gazdaság almáskertjében 330 hektáron. Október végéig csaknem 700 vagon termést szeretnének leszedni a fákról a starking, jonatán, golden fajtákból. A munkálatokban a gazdaság dolgozóin kívül 350 Heves és Nóg- rád megyei vendégmunkás segít. A csányi almát exportálják is. többek között Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. A Zöldért gyöngyösi hűtőháza az idén a jó aromájú almából az itt működő berendezéssel gyümölcslevet készít. Sági Istvánná és Vérből Zoltánná a hűtőházi jonatánt szedi (Fotó: Szabó Sándor) Almaszedők Csányban — Nógrád- ból... Önkényes házfoglalók, indokolatlan zajok . . . Szabálysértések-Gyöngyösön A MEGYE GYÓGYSZERELLÁTÁSÁRÓL II hiánycikk helyettesíthető Mint ismeretes, a tanácsok hatáskörébe kerültek egyes — profiljuknak megfelelő — szabálysértési ügyek. Ezek megoszlásáról, különböző válfajairól kérdeztük Hova- necz Máriát, a Gyöngyösi Városi Tanács szabálysértési főelőadóját. — Elmúlt évben. 1985-ben. 439 ilyen jellegű feljelentés érkezett. Nagy részben tulajdon elleni vétségek szerepelnek a listán. Gyakoriak a bolti lopások, ezeket sokszor gyerekek követik el. ilyenkor természetesen értesítjük a szülőket, majd jegyzőkönyvi figyelmeztetést adunk. — Miféle árukat tulajdonítanak el általában? — A skála rendkívül széles. Szerepel rajta a csokoládé. a szeszesital és — sajnos — ragasztó is. aminek a „rendeltetése" úgy hiszem, mindenki előtt ismert. Olykor igen furcsa és szokatlan esetekkel találkozhatunk. Egyszer például előfordult, hogy egy kamaszt hego-já- ték lopásán értünk. Aztán jött a meglepetés: kiderült, hogy a gyerek előző nap! — több száz forint értékben kapott Legot a szüleitől. Rengeteg gondot okoz a tankötelezettséggel összefüggő mulasztás is. Főként a cigány lakosság körében tapasztalhatjuk ezt. Az ilyenkor kirótt pénzbírság nem jelent elegendő visszatartó erőt. E családok szociális helyzete elég rossz. így nem büntethetők ezer forintnál többre, ezért is sok a visszaeső. A köztisztasági szabálysértéseknél pedig az jelent problémát, hogy csak tettenéréskor vonhatjuk felelősségre az elkövetőt. — Van-e Gyöngyösön — az egrihez hasonló — közterület-felügyelet? — Még nincs, de a közeljövőben megszervezzük ezt is. Jelenleg 12 tanácsi dolgozó — a népfront, a Köjál, a rendőrség és más szervek bevonásával — köztisztasági őrjáratokat tartunk havonta vagy még sűrűbben is. Főként az építőanyag tárolásával, szemeteléssel és a tiltott helyen történő árusítással vannak bajok. — Hogy állnak Gyöngyösön a lakásfoglalásokkal, azaz az önkényes beköltözőkkel? — Tavaly 40 ilyen jellegű ügyünk volt. El kell mondanom. hogy a legtöbbször képtelenek vagyunk kiköltöztetni őket, ugyanis 8—10 fős családokról van szó. Többnyire átadás előtti házakat szemelnek ki maguknak, feltörik az ajtót, s elfoglalják a „területet". A pénzbírság itt sem segít — kifizetik a k ét-háromezer forintot és persze maradnak ■ ■ ■ Ezek a beköltözők — bár több- ' gyermekesek — még lakásigényléssel sem rendelkeznek. Sokszor a mi közreműködésünkkel adják be igényléseiket. így legalább minimális esélyük lesz. — Mennyire jellemzők a csendhá borítások ? — Sajnos, van belőlük elég. Feljelentgetik egymást a szomszédok, ha kutya van a házban vagy ha hangosan szól a magnó. Néhánvan még mindig a 22 órás csendrendeletre hivatkoznak. pedig az már régen nem létezik. A mostani rendelet az indokolatlan zaj ellen van. tehát az tilos, ami a környezetnek zavaró. — Mi az indokolatlan zaj és ki dönti mindezt el? — Ezt valóban nehéz eldönteni. Egy biztos: csak akkor vesszük figyelembe az ilyen feljelentéseket, ha egy helyről egyszerre többen is jelzik azt. Nagyon sok múlik az emberek tűrőképességén. A jelek szerint azonban ebből egyre nevesebb van . . . H. A. Az elmúlt években jelentősen fejlődött megyénkben a gyógyszertárhálózat. Egerben többek között a Pacsirta, valamint a Zalár utcában, Hatvanban pedig a Kossuth téren adtak át új épületet. De folytathatnánk a sort megemlítve azokat a helyeket is, ahol korszerűsítést, bővítést, bútorzatcserét végeztek. A jelenleg meglévő 53 gyógyszertár és az egy kisegítő „patika” hogyan tudja kielégíteni az igényeket — erről érdeklődtünk dr. Végh Miklóstól, a megyei gyógyszertári központ igazgató főgyógyszerészétől. — Ha az országos adatokat nézzük, akkor nálunk pizonyos területeken jobb a helyzet — mondta. — Egy gyógyszertárra 5700 lakos jut, akkor, amikor hazánkban átlagosan hétezernél több embert szolgálnak ki. Ha az egy főre eső forgalmat nézzük, akkor a megyék között a tizenötödik helyen állunk. Jóllehet, az utóbbi időben több mint tíz százalékkal emelkedett a fogyasztás. Igaz, ez a tendencia hazánkra és külföldre épp így jellemző. Oka egyebek mellett az időskorú népesség számának jelentős növekedése, egyes — főleg krónikus — kórok, így a szív- és érrendszeri, a daganatos, valamint az ideg- és elmebetegségek előretörése, s a felfokozott életritmus. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az újabb készítmények előállítása általában költségesebb, használatuk huzamosabb. mint a régi, s ez befolyásolja a forgalom növekedését. Az igények kielégítésében szerepet játszanak az úgynevezett gyógyszerszobák, és a körzeti orvosok kezelésében lévő 35 kézigyógyszertár is. — Az elmúlt öt év során a gyógyszertári központ tevékenysége szélesedett. Miket tart ezek közül a legfontosabbaknak? — öt esztendővel ezelőtt nagyobb lehetőségünk nyílott a tőkés importgvógyszerek értékesítési körének bővítésére. Ugyanekkor helyeztük üzembe infúziós laboratóriumunkat, amelyben 14 féle oldatot állítunk elő. Évi termelése 100—130 ezer palack, s ebből megyén kívüli kórházak, főleg budapesti vezető intézmények megrendeléseit is teljesítjük. Korábban a társadalom- biztosítási igazgatóságnál lehetett beszerezni a gyógyászati segédeszközöket, 1983- tól ezeket is mi értékesítjük. Tavaly kaptuk meg feladatul a gyógypremixek kiszolgálását. Ezekhez a tápadalékokhoz. melyek közül például az egyik, a Trioxa- zin. a hibridcsirkék kannibalizmusát. azaz egymás fel- falását orvosolja, régebben a Zöldért üzleteiben lehetett hozzájutni. Ugyancsak 1985-ben nyitottunk drogéria szaküzletet Egerben. amelyben teákat, gyógyfüveket, ásványvizeket, testápolókat és gyógykozmetiku- mokat kínálunk. Ez utóbbi némi hasznot is hoz, de nem jelentősét. Terveink között szerepel, hogy jövőre átvesz- szük a kórházi gyógyszerellátást is. Ugyanis ők — a külföldi készítmények kivételével — mindent a fővárosból kapnak. — A VI. ötéves tervidőszakban megvalósították az előirányzott hálózatbővítéseket. a jelenlegi ciklusban viszont nem terveznek új létesítményeket. Ugyanakkor úgy hallottuk, hogy Heves város vezetése szeretne egy új ..patikát". — Valóban. De mi nem tudunk ahhoz pénzt adni Tudomásom szerint a településfejlesztési hozzájárulást kívánják e város egyik új negyedében ilyen célra fordítani. Ennek nem állunk útjába. Ha a szabvány szerint megépítik, a gyógyszerész biztosítása a mi dolgunk lesz: vállaljuk. — Ha a gyógyszerekről beszélünk, óhatatlanul szóba kell, hogy hozzuk, nemegyszer hallani: valamelyik hiánycikk, s nemcsak Egerben. néha országosan is. Napjainkban akad-e ilyen nehézség? — Az elmúlt időszakban a megye ellátását általánosságban kielégítőnek nevezhetem. Ez nem jelenti azt. hogy egyes esetekben ne lettek volna zökkenők. öl hazai gyárunkból 697, a szocialista országokból 109, a tőkés államokból 106 féle medicina kerül nálunk forgalomba. A szocialista import közül az NDK-ból származóknál jelentkeztek gondok, például az igen keresett Coritn- fárból és a Rudotelből mutatkozott hiány. A kapitalista relációból származóknál is előfordult fennakadás, de szervezőmunkánknak köszönhetően jelentős eredmény, hogy az Insulin- ellátásra nem lehet panasz Egyébként, ha valami elfogyott, akkor helyette, vele azonos hatásút szereztünk be. Ha ilyen intézkedésre került sor, vagy valamiből már csak korlátozott meny- nyiség állt rendelkezésünkre, akkor erről az orvosokat is tájékoztatjuk. S azok nem írják fel, amiből hiány várható. Sajnos, a betegek nagt része ragaszkodik a már megszokott fájdalomcsillapítókhoz. pedig sokszor korszerűbbeket, mi több hatásosabbakat adnánk helyettük Egyébként napjainkban 110 féle készítményt törölnek o törzskönyvből. Helyettük modernebbeket állítanak majd elő. — Jóllehet, országos szinten nem tartozik megyénk a nagy „gyógyszerfalók" táborába. de mint mindenütt- itt is akadnak ilyenek Mennyire tekintik feladatuknak e gond megállítását, visszaszorítását? — Nem egy emberrel előfordult. hogyha fáj a feje. bekap néhány tablettát. Aztán akkor is szedi, ha már nincs semmi baja. Szinte hozzászoktatja a szervezetét Még rosszabb, amikor egymást is kínálgatják. Ez el- lén szeretnénk fellépni. S amellett is kardoskodunk, hogy kimondottan orvosi utasításra nyúljanak ilyesmihez. Szakembereink évente több mint 200 egészség- nevelési előadást tartanak A helyes használathoz kívánunk útmutatást adni Immáron az egészségügy teljes egészének, így nekünk is első rendű feladatunk a megelőzés. Mi is fellépünk minden egészségkárosító rossz szokás, így például a dohányzás, az italozás, a korszerűtlen táplálkozás ellen. Sohasem felejtjük ei felhívni a lakosság figyelmét arra sem. hogy: a gyógyszer nem játék ... Homa János A Heves Megyei Tanacs Gyógyszertári Központja új létesítménnyel bővült; a 7,6 millió forintos beruházás kivitelezője az Istenmezejei Béke Tsz volt. A két ütemben felépült és határidőre átadott több egységből álló raktár 643 négyzetméter hasznos alapterülettel bővíti a gyógyszertári központot (Fotó: Skultéti Imrej
