Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986, október 1., szerda Hétszázötven éve az első magyar... Világjáró, hegedűvel Vázlatot szerettem volna készíteni egy valóban sikeres emberről, a hegedűművész Kocsis Albertról. Az alkalom augusztus 29-én kínálkozott, mert előző este érkezett Egerbe, hogy együtt adjon hangversenyt Lehotka Gáborral és az Egri Szimfonikus Zenekarral az egri székes- egyházban, a Megyei Művelődési Központ rendezésében. Délelőtt fél tizkor viszonylagos nyugalom és csend uralkodik a Hotel Egerben, délután kettőkor tartják a próbát és este van az esemény. Csaknem húsz éve ismerem és mondhatom, most is ugyanazzal a derűvel, frissességgel lepett meg, mint amikor az első egri koncertjét megelőzően érdeklődtem egyénisége, pályája, tervei felől. Azóta micsoda utat tetl meg! No, de nézzük a lexikális .adatokat: 1931. május 12- én született Hatvanban, 1946—1955 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Gábriel Ferenc, Zathu- reczky Ede és Weiner Leó — micsoda nevek! — növendéke. Három évig taná- roskodik. majd 1968 és 1977 között a Rajnai Kamarazenekar művészeti vezetője, 1975-ben az Országos Filharmónia és a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar szólistája, 1977 óta a Westdeutsche Kammarsolisten művészeti vezetője, 1982-től a Kasseli Zeneakadémia tanára; mint a művész meséli, viseli a professzori szalagot és láncot. mert a németek szeretik a tekintélyt adó külsőségeket. Lemezfelvételei voltak már itthon, az NSZK- ban. Japánban és az Egyesült Államokban is. Baráti közlésekből tudom, hogy folyton úton van. Adatai olykor meghökkentőek Német lapokból olvasom, hogy évente százharminc- koncerten játszik versenyszámokat, Amerikában két menedzser nemrég úgy szervezte meg hangversenykör- útját, hogy huszonnyolc államban lépett fel, csaknem hetvenszer kellett repülőre szállnia. Magától értetődőnek látszott naiv kérdésem, hogyan peregnek a napjai ebben a feszes iramban, hány órát vehet el az utazás az életéből, miközben folyton arra kell összpontosítania, mi is következik holnap? Miután a jelenlegi főmunkahelye az a bizonyos szalagos-láncos professzori stal- lum Kassel ben, elém rakja az ő dolgaiban is gyakran megszólaló tartományi szaksajtót és sok más kiadványt. Ezekből a mostani egri tartózkodás előzményeit, folytatását az alábbiak szerint tudtam összeállítani. Augusztus 14-én fejezte be Stájerországban annak a mesterkurzusnak a vezetését, amelyen 55 diplomás hegedűművész vett részt; sokan Európából, de többen a tengerentúlról is. Ötödik alkalommal tartotta ezt a mesterképző tanfolyamot, aminek sikerét nem akarja nevekkel is illusztrálni, mert Kocsis Albert, a hegedűművész, a professzor, a barátainak, főképp a hazaiaknak „Berci” nem tesz szerénytelen kijelentéseket. Megkönnyebbül, amikor a német lapok xerox-másolatait átnyújthatja nekem tanulmányozásra. hiányzó adataim összeállítására. A mesterkurzus befejezése után „hazament" Kassel- be, mert egy évfolyamot vezet az akadémián, és annak a dolgait, ügyeit kellett elintéznie. Augusztus 21-én lépte át a magyar határt; időközben menetrenden kívül felkérték, hogy a rákkongresszus orvosvendégeinek hegedüljön a Gellért- szállóban. Az egri hangversenyt a beszélgetés után adta este, majd másnap délben már megérkezett Kas- selbe, mert szeptember 1—8. között Észak-Hessenben öt kamaraestet rendez; fellép maga is. Szeptember 14-én már Kasselben hangversenyezik, J. S Bach-, Haydn- és Mozart-műveket szólaltat meg. Erre az eseménysorozatra meghívatta a Szombathelyi Szimfonikusokat is. A kasseli hívóra pedig jellemző, hogy a lengyelek egyik nagy orgonistája. a varsói Andrzej Chorosinski Bach, Podbielski, Messiaen és Liszt alkotásait játszotta A beszélgetés során stílusokról, zenei korszakokról esik szó, arról, hogy a barokk muzsika hogyan foglalja el ma méltó helyét a nemzetközi pódiumokon, de arról is, hogy Amerikában ebben az évben, júliusban vették fel lemezre vele Bartók Szóló-szonátáját. Tapasztalatból állítja, hogy a közönség, általában az emberek egvre inkább éhesek az élő, a gondolatokat ébresztő, tehát tartalmas zenére. Sőt! Mintha az atomizálódott társadalom kezdené felismerni, hogy a művészetnek összetartó, egyesítő ereje van. A gondolatsorba belefűzve ejti el észrevételét, hogy a politikusok is egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a művészet társadalmi szerepének. így nem véletlen, hogy Bonnból, a kancellári palotába is gyakran kap meghívót. S ha már egyszer az amerikai utakat említette, nem hallgatja el, hogy bár egyelőre időpont meghatározása-nélkül, de jövő év első negyedére meghívást kapott a Fehér Házba is. Érdemes odafigyelni, hogyan látják ezt az érett művészt azok, akikkel együtt él és dolgozik az NSZK-ban. Nyilván Kocsis Albert szervező készsége, zenei tudása, tekintélye és emberi tulajdonságai is kellettek ahhoz, hogy jótékony célú hangversenyt rendezzenek egy német kisvárosban. Borkénben és ott jelentős summa gyűlhessen össze, 3500 német márka a battonyai S. O. S.- gyermekfalu javára. Az ünnepi esemény szónoka az önzetlen emberi jóságot és nemes szívet dicsérte az alkalom kapcsán Kocsis Al- bertben, amikor emlegette, hogy hétszázötven évvel ezelőtt ugyanilyen nemes adakozó lélekkel élt a tartományban Árpád-házi Szent Erzsébet: ő is adott a szegényeknek, a rászorulóknak. Mi csak azzal toldanánk meg a szónoki hevületet, hogy azért volt már más koncertező zeneművészünk is, például Liszt Ferenc, aki jótékony célú hangversenyek sorát adta a sorscsapott emberek javára. Nem hagyhattuk ki a beszélgetésből azt a kapcsolatot sem, amely Kocsis Albertet az Egri Szimfonikus Zenekarhoz fűzi. Kér évtizede minden évben ellátogat — mint most is — ebbe a hangulatos barokk városba és együtt játszik, főként barokk műveket itteni barátaival. Olvasom a Hessische Niedersächsische Allgemeinében, annak 1986. július 21-i, hétfői számában, hogy Vellmar- ban nagy sikerrel szerepelt az Egri Szimfonikusok Kamaraegyüttese Farkas István vezényletével. Händel-, Bach-, Vivaldi-művekkel nyitottak, majd magyar szerzőket szólaltattak meg, többek között Weiner Leót, Farkas Ferencet, Kodály Zoltánt és Bartók Bélát. Ebben a műsorban Kocsis Albert Radnóti Tiborral együtt egy kettősversenyt játszott. A fotóval is illusztrált szöveg szerint a közönség lelkesen ünnepelte a koncert művészeit, S hogy mennyire mély ez a barátság az egri együttes, Farkas István és Kocsis Albert között, azt az is mutatja, hogy több helyen léphetett pódiumra a mi egri zenekarunk az NSZK-ban. Nekünk talán szokatlan, hogy a nyugatnémet sajtóban Kocsis Albertnek nemcsak művészi adottságait tartják elsőrangúnak, hanem a művészt, mint lo- vagias, elegáns és magával ragadó pódiumjelenséget is méltatják. Valóban vonzó, férfias jelenség: határozottsága, játékának energikus volta lenyűgöző, az átélés hőfoka nem hagy kétséget az iránt, mit és hogyan fejez ki abból a zenei anyag* ból, amit megérintett. Most terveznek róla osztrák—olasz —nyugatnémet produkcióban portréfilmet a tévések A pesti főállása már évekkel ezelőtt megszűnt, de a kasseli, a szombathelyi megvan: és megvan az a sok más pontja is Európának, meg a glóbusznak. amely állandó mozgásban tartja öt. Farkas András Nekent elveim vannak DIETMAR SCHULZE: Az osztályértekezlet után Bruno kipirult, dühös arccal lépett hozzám; — Csak azt tudnám, mi van ma veled? — kérdezte. — Miért, mi lenne. Egyáltalán semmi — válaszoltam. — De hát az előbb az értekezleten olyan szenvedélyesen bíráltál engem, mintha nem is lennénk barátok — tette hozzá. — Ezen nincs mit csodálkoznod — mondtam. Jól tudod, nekem elveim vannak. Tehát: tegnap elkéstél a munkából, vágj’ nem.’ Elkéstél! Ha 10 percet is, de elkéstél. A fegyelem azonban fegyelem, mindenkinek be kell tartania a rendet. — Jó jó, de hát ezért támadtál úgy rám? — folytatta Bruno, még idegesebben. — Talán nem a Földön élsz. valahol más bolygón képzeled magad. Miért bírálnak valakit az osztályértekezleten? — kérdeztem Brúnótól. Talán nem azért, hogy megváltozzon, s máskor ne kövessen el hasonló hibát? — Most már semmit sem értek — fűzte tovább Brúnó —. talán nem köszöntöttetek elég illedelmesen ma reggel, s ezzel akartad tudomásomra hozni rosszallásodat? — Hagyd már abba! — mondtam kissé indulatosan. — Vagy lehet, hogy sértve érzed magad, amiért tegnap már a hatodik dominópartit nyertem meg ellened — suttogta bizalmasan Bruno. Vagy talán abba betegedtél bele, hogy tegnap olyan sokáig beszélgettem a feleségeddel telefonon ? — hunyorgott Brúnó. — Hallgass ide. — mondtam. Most már elég! Nyilván fogalmad sincs. hogy mit jelent az, ha az embernek elvei vannak. De én egy olyan ember vagyok, aki ragaszkodik az elveihez — ha felfogod, ha nem. A baráti kapcsolataimtól függetlenül bírálok meg bárkit az osztályértekezleten. — Aha, most már dereng valami — kiáltotta Bruno. Egyszerűen nem tudod megbocsátani, hogy tegnap legyőztelek sakkban. — Jó — válaszoltam — most már azonban csak azt szeretném ' tudni, hogy mi köze van a sakkpartinak a bírálatomhoz? — De mi köze van a bírálatodnak hozzám? — viszonozta rögtön Bruno a kérdést. — A fene egye meg! Hát nem érted? Nem lehet elkésni a munkahelyről, s te tegnap elkéstél! Ha csak 10 percet is, de elkéstél! — Oké. Ebben igazad van, de én szentül meg vagyok gj’őződve, hogy azért bíráltál engem, mert tegnap nem hívtalak meg lazacvacsorára. De hát értsd meg. üzletemberekkel voltam, nem mondhattam nekik, hogy a legjobb barátom is szívesen eljönne, hiszen rajong a lazacért — fejtette ki véleményét Bruno. — Na, most aztán már elég — mondtam —, és kirohantam a főbejáraton, az utcára. De Bruno oda is követett, s mellettem csak sóhajtozott, hogy nem és nem érti az egészet. — Na jó, most már megmondom neked — fordultam hozzá. Az elvi bírálatom válasz a viselkedésedre. — Na de milyen viselkedésemre? — nyögte Bruno. — Jó, nagyon röviden vázolom — mondtam, — A városi színháznál dolgozik ugye a feleséged? — Igen — válaszolta Bruno. — S gyakran adnak ki tiszteletjegyeket is? — kérdeztem. — Igen — válaszolta rémülten Bruno. — Na. s felajánlottál egyszer is nekem ilyen jegyeket? (Fordította'Szabó Béla) Megízleltetni az olvasás örömét r Akombákom rejtelmei Hetek óta újra népesek az iskolák, az első osztályosok is megjegyezték már. hogy kell odamenni, melyik padban van a helyük, összebarátkoztak kis társaikkal, és már közös erővel birkóznak a nagy feladattal: megtanulni írni. olvasni, számolni. Műveltségüket most alapozzák, amikor ákombákom-ország rejtelmeivel ismerkednek. Jövőjük alakulásában, egyéniségük fejlődésében meghatározó, hogy ez az ismeretség felszínes marad-e. vagy kitárul előttük a könyvek világa. A tapasztalatok azt bizonyítják, — nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt —, hegy kevesebbet olvasunk, mint régen, sőt a felnőttek és a fiatalok egy részének verejtékezéssel járó produkciót jelent az olvasás. Nem biztatóak például a szakmunkásképző intézetekben készült felmérések. A kedvezőtlen helyzet okait vizsgálva, legelőször is az a kérdés ötlik fel bennünk, hogy vajon az olvasás tanításán keresztül mennyire tudja az iskola megízleltetni a gyerekekkel az olvasás örömét? Sok múlik a helyes módszer megválasztásán, azon például, hogy az olvasókönjivben a gyermekek életkori sa játosságainak megfelelő szemelvények legyenek. Kedvező változás, hogy a nemrég kezdődött idei tanévben a korábbinál nagyobb a választék a különböző módszerek alapján készült olvasókönyvekből. Miskolcon például hatféle módszer közül választják ki a tanítók, hogy osztályuk növendékei számára melyik a legmegfelelőbb. Az Országos Pedagógiai Intézet szakemberei a korrekciós első osztályosok számára készítettek egy kiadványt, amely játékosan rajzolva tanítja meg írni a gyerekeket, mozzanatokra felbontva egy-egy betű képét. Fontos változás az iskolai oktatásban az is, hogy míg korábban csak az első-második osztály feladata volt az olvasástanítás. ezután az általános iskolai tanulmányok alatt végig figyelemmel kell kísérniük a pedagógusoknak a tanulók olvasási készségének fejlődését. A családnak is nagy szerepe van abban, hogy a gyermekből olvasó fiatal lesz-e. Például a naponta mesélő édesanya, édesapa szavai megmozgatják az odaadóan figyelő apróság fantáziáját, beleéli magát a mesehősök sorsába, helyzetébe, maga előtt látja, amit hall, s ezen keresztül egy olyan természetes, belső képteremtő készség, fogékonyság fejlődik ki benne, ami az olvasáshoz feltétlenül szükséges. Ezzel ellentétben a „tévén nevelkedő" gyerekek eszmélésük első időszakától kezdve mesterségesen „készen kapják" a képet, nem alakul ki bennük olyan fokú természetes képteremtő és beleélő készség, ami az olvasás élményének alapja. Az iskola erőfeszítései meghiúsulhatnak, ha odahaza nincs becsülete a könyvnek, kézbe sem veszik, mert nem érnek rá, ha közömbös hallgatás a válasz, amikor a gyerek saját olvasmányélményeiről mesél. Nem is beszélve az olyan szélsőséges, de sajnos nem túl ritka helyzetről, amikor a család felnőtt tagjai a könyv helyett a poharat választják. Feltehetnénk úgy is a kérdést, hogy társadalmi méretekben. a közvélemény értékítélete szerint ma milyen rangot, mennyire vonzó példát jelent olvasott, művelt embernek lenni. De ezúttal maradjunk csak meg első osztályosainknál, akik most nyitogatják ákombákom- ország kapuit. I. E. ZENEI VILÁGNAP '86 Évadnyitó hangverseny Egerben A szocialista országok javaslatára az UNESCO október 1-ét zenei világnappá nyilvánította. Ilyenkor szerte a világon — hazánkban is — sok helyütt felgördülnek a függönyök, s megszólalnak a hangszerek az egyik legnemesebb művészeti ág tiszteletére. Nincs is talán olyan ember a Földön, akit a muzsika valamilyen formában nem érintett volna meg. Mindennapi életünkben is fontos helyet foglal el. Nem is gondolunk bele, hogy otthonaink mennyire telve vannak varázsával a tömegkommunikációs eszközök elterjedése óta. Ki-ki ízlésének megfelelően választ programot a rádió, a televízió, a magnetofon vagy a lemezjátszó segítségével Azok járnak legjobban, akik igényességükből fakadóan mindig alkalomra szólóan tudnak élni a lehetőséggel. Hazánk zenekultúrája világszerte elismert. Messzi földről is eljönnek ismerkedni eredményeinkkel Nem csoda, ha e napon az országos rendezvényeken különös figyelemmel fordulunk e művészeti ág felé. Az Országos Filharmónia évadnyitó koncertjét a megye- székhelyen, a székesegyházban rendezi meg. Az igényes egri közönség elé Szergej Dizsur jeles szovjet orgonaművész lép. Bachot és Brahmsot játszik hazánk második legmonumentálisabb orgonáján. Ma tehát itt is lehet tisztelegni a zene előtt. Falunapok Boldogon Október eleje Boldogon .a hagyományos falunapok beköszöntését jelenti. Így van ez most is, amikor október 4—5-én gazdag szórakoztató program várja a helybéliek százait. Szombaton délelőtt, 10 órakor képzőművészek kirakodóvására nyílik, délután, 3 órakor zenés, táncos felvonulás lesz az esti gálaműsorban fellépő szolnoki, túrái, boldogi népi együttesek részvételével, 4 órakor pedig helyi amatőrök festményeiből, rajzaiból nyitnak kiállítást a pártház nagytermében. Ezt 7 órakor a Színes szőttes című gála követi, majd falu- bált rendeznek a művelődési házban. Vasárnap délután. 5 órakor filmvetítéssel, este 8 órától pedig nosztalgiadiszkóval zárul az 1986-os boldogi falunapok eseménysorozata.
