Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 31., péntek 1 l»] AZ IGAZGATÓ ÉS MUNKAADÓJA Rövii vagy hosszú távú érdekek ? Ahol egyidejűleg többféle érdek létezik, ott természetes az érdekütközés. Egymást keresztező vonalak esetén jogos igény, hogy a magasabb rendű érdek érvényesüljön. A legutóbbi időkig úgy tűnt, hogy egészében véve meg lehetett felelni ennek a követelménynek. Amikor a vállalat érdeke nyilvánvalóan sértette a népgazdaságét, akkor a korábbi modell szerint az igazgató az állam nevében közbelépett. Ha megfeledkezett róla, figyel, meztették rá, hogy ö a kormány, a minisztérium embere. De néhány hónapja megváltozott a helyzet, az igazgatót a vállalati tanács tagjai titkosan választják. Az igazgató tehát a kollektíva embere, érdekkonfliktus esetén a vállalat dolgozóit kell, hogy képviselje. A tulajdonosi-munkáltatói jogkörök decentralizálása — a feltételezések szerint — kedvező irányba befolyásolja a kollektíva és az igazgató magatartását. Arra számítottunk, hogy csökken az ütközések, és nő az érdekharmonizálás esélye. Bizonyos jelek azonban mintha cáfolnák e feltételezéseket. Érdemes közelebbről szemügyre venni, hogy a vállalati tanács milyen követelményeket támaszt az igazgatóval szemben. Elosztási szemlélet Az új testület ugyanis az igazgatót nemcsak megválasztotta, kinevezte, hanem a gazdálkodással kapcsolatos feladatokkal is megbízta. A KSH Gazdaságkutató Intézete 50 vállalatnál összesen 600 követelménypontot elemezve arra a következtetésre jutott. hogy a megfogalmazások elsősorban a rövid távú célokat és elosztási szemléletet tükröznek. Egy-egy igazgató számára átlagosan 12 követelményt írtak elő, s köztük mindig szerepel a bérszínvonal-emelés. a szociális ellátás feladata. Általános, jelszószerű utalások jelzik viszont a hatékonysági, a jövedelmezösé. gi tennivalókat. Elvétve találkozni például a fegyelem megszilárdításának, a szer nézettség javításának igényével. A 600 követelmény közül csupán egy utal a hosszú tá. vú érdekekre. „A keresetek és a felhalmozás helyes arányának kialakításával segítse elő a jövedelemtermelő képesség fokozását hosszabb távon." A vállalat helyzetének javítását szinte mindenütt — helyesen — a vezetés színvonalának érdemi emelésétől várják. Csakhogy e követelmény az ismert tételek felsorolására szorítkozik. Érdemüknél nagyobb teret kapnak a vezetői stílus. a modor és a magatartás kérdései, többnyire mellőzve a vezetés, a vállalat eredményességét. A vállalati tanácsok által meghatározott követelmények leggyengébb pontja, hogy nem épít eléggé az „itt és most” megragadható helyi sajátosságokra, s nem nyújt megbízható alapot az igazgató munkájának teljesítményközpontú minősítéséhez — hoszabb távon. Ügy is fogalmazhatunk, hogy az új vállalatirányítási forma révén a tulajdonosi öntudat és felelősségérzet nem erősödött megfelelően, színvonala jelentősen elmarad a termelőszövetkezeti tagokétól. Az tsz-tagok ugyanis — magyarázzák egyesek — azért érdekeltebbek üzemük hosz- szú távú stabilitásában, mert a termelőeszközök közvetlen tulajdonosai, és a faluban nincs más munkaalkalom. Ezzel szemben a vállalati dolgozók bárhol könnyen elhelyezkedhetnek. s az új munkahelyen gyakran kedvezőbb feltételek közé is kerülnek. Lehet ebben az érvelésben részigazság. A lényeg azonban az, hogy a hosszú távú érdekeltség, a tulajdonosi felelősségérzet nem alakulhat ki egycsapás- ra, a vállalati tanácsok létrejöttének hatására. Gyámkodás nélkül A változás feltételezi a tudatformáló politikai munkát, de mindenekelőtt a személyes tapasztalatokat. Az új, kedvező hatások érvényesüléséhez kellő idő és türelem szükséges. Nem szabad az új vállalatirányítási fórum öntevékenységét, életerejét túlzott gyámkodással megtörni, szerpét formálissá tenni. Ezért sem helyeselhetjük például azt, hogy a pártbizottság vagy a végrehajtó bizottság a vállalati tanács napirendjére kerülő témákat előre részleteiben megvitassa, s kötelezze a párttagokat, a pb vagy a vb állásfoglalásának megfelelő szavazásra. Az ilyen gyakorlat a kommunisták súlyától, befolyásától függően két esélyes: az egyik eset, amikor a vállalati tanács, a pb, a vb állás- foglalásának megfelelően dönt, ez esetben az új fórum működése formális; a másik variáció, amikor a tanács másként dönt. és a kommunisták kisebbségi véleményükkel elszigetelődnek. Tehát mindkét változat politikailag káros és elkerülendő. A pártszervezetek akkor élnek jól irányító hatáskörükkel, ha a részletek helyet elvileg-politikailag foglalnak állást. A kommunista tanácstagok számára irányt mutatnak, segítik az eligazodást és az önálló álláspont, a döntés kialakítását. Közben nem kötik meg a kezüket, mérlegelhetik, figyelembe vehetik a testületi vitában elhangzott érveket, s végül is meggyőződésük, legjobb belátásuk szerint szavazhatnak. Ellensúlyozhatja-e a párt- szervezet a vállalati tanács rövidlátó beállítottságát? A népgazdasági és a vállalati érdekek ütközése esetén felléphet-e az utóbbival szemben? A pártszervezetek kétségtelen feladata, felelőssége a párt politikájának, gazdaság- politikájának helyi képviselete, érvényesülésének elősegítése. Ebből következik, hogy adott esetben, ameny- nyiben elkerülhetetlen, a kollektívával, a gazdasági vezetőkkel szemben is vállalja a konfliktusokat. A konfliktusvállaló készségnek persze vannak politikai tűréshatárai. Torzít o tükör Grósí Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára erről a Siker című képeslap szeptemberi számában úgy nyilatkozott, hogy „az öntudatos kommunista közösségektől sem lehet elvárni, hogy saját partikuláris érdekeikkel szemben mindig az össztársadalmi érdekeket képviseljék. Ha a pártszervezet arra kényszerül, hogy környezetének érdekeit állandóan alárendelje más érdekeknek, elszigetelődik, s az is nyilvánvalóhogy ott szerkezetbeli. működésbeli probléma van” Ne várja senki, hogy a pártszervezet mondja ki saját vállalatának feloszlatását akkor sem, ha ez a népgazdaság érdeke — nyilatkozta továbbá a budapesti pártbizottság első titkára. A politikai munka eszközeivel az irányítás gyengeségeit csak bizonyos határig lehet mérsékelni. Azontúl az irányítási módszerek, a szabályozási eszközök, a rendeletek, az előírások megváltoztatása szükséges. A vállalati tanácstagok rövidtávú gondolkodása, elosztási beállítottsága nem egyszerűen szem. léletbeli torzulás. A tükör azért torzít, mert maga az érdek deformálódott. Olyan kereset- és jövedelemszabályozásra van szükség, hogy érje meg az egyénnek, a műhelynek, az üzemnek, a vállalat egészének eredményesen, igényesen dolgozni, a közösségi vagyont gyarapítani. Hogy tipikussá, uralkodóvá váljék a népgazdasági és a vállalati érdek harmóniája, kivételessé az ütközése. A kivétel már politikailag kezelhető: jellegétől függően felvállalható, illetve korrigálható. K. J. Egy pcarttitkar Hétköznapjai Szabó Péter, a Mátra Volán Egri üzemegysége IV. számú pártalapszervezetének titkára azok közé tartozik, akik nem unatkoznak életükben. Még tizenöt esztendős sem volt, amikor munkába állt — dunántúli traktorosok között ismerkedett, majd dolgozott a mezőgazdasági gépekkel —, később engedett annak a szülői kívánságnak is, hogy legalább belekóstoljon az építőiparba, aztán újból, s immár véglegesen visszaült a kormány mögé. S kipróbált még egy sor jár- művet — dömpert, billenős kocsit, hagyományos teherautót —, mígnem megállapodott az autóbuszoknál. Amióta pedig itt van, az első hangzásra kényelmesnek tűnő tartalékállományban szolgál: még inkább mozgalmas lett. számára a világ. Hiszen ez a beosztás hol távolsági, hol helyi járatra szólítja. Egyszer a megyeszékhely közelében, máskor sokkal távolabb — sajátos utazási igények kielégítésére — Budapesten vagy éppenséggel Angliában, Afrikában forgatja a kereket. Ugyanakkor, hogy rangos tisztségét viseli a közlekedés kommunistái között, tagja az üzemi pártvezetőségnek, szákszervezeti bizottságnak isi, s — az idei év elejétől — munkásőr. Nem utolsósorban két leányát nevelj a feleségével . .. Mint mondja: minden napja változatos, a maga módján érdekes, izgalmas. Van úgy, hogy hajnali egykor kezd a munkahelyén, de négy óra tájnál később a legritkábban. Jelentkezik. átnézi a buszát, s már indul is. Amikor egy kicsit csendesedik a forgalom, adódna egy-egy kis idő a szusz- szanásra, elfoglalja magát társadalmi feladataival. Mindig van valami tennivaló, akad gond, igénylik, kérik a segítségét ilyenolyan probléma megoldásához. — Meghatározó, hónapos szolgálati programom összeállítói a legjobb akarattal is csupán a különféle tanácskozásokon való kötelező részvételemre lehetnek tekintettel — magyarázza beszélgetés közben —, minden másra nekem kell valahogy alkalmat találnom. így a párt- és a szakszervezeti munka úgyszólván végigkíséri egész életemet. Legtöbbször autóbuszom „nyergében” sem szakadok el tőlük. Nemcsak az utat, hanem az utasokat is figyelem: meghallgatom okos, jogos véleményeiket, javaslataikat, kéréseiket. S magam is kutatom azokat a lehetőségeket, amelyekkel a közönség jobb megelégedésére, vállalatunk (Fotó: Tóth Gizella) nagyobb hasznára lehetnék. Amikor egercsehi vagy recski kirendeltségünkön megfordulok, minden alkalommal alaposabban szét is nézek. s szót váltok az ottaniakkal. Véleményt cserélünk a fuvarszervezésről, a teljesítményekről, a gazdálkodásról, az üzemanyag-fogyasztásról, a keresetekről, meg effélékről. S ülés, értekezlet nélkül is azon vagyok, hogy előbbre jussunk. Tisztségeimből eredően, szerencsére sok információ birtokában vagyok, ami az eligazítást és az eligazodást egyaránt megkönnyíti a számomra. Partner tudok lenni „fenn" és „lenn”, az au tóbusz-vezetőknél ugyanúgy, mint a szintén a területemhez tartozó egri pályaudvaron, Volán utazási irodában, illetve a taxisok között. Előnyömre van, hogy „egy nyelven” beszélünk, ugyanolyan forgalmi dolgozó vagyok, mint a társaim. S feltétlenül jó érzés, hogy nem pusztán pártmegbizatásaim adják a rangomat, hanem szakmai tudósom, hosszú gyakorlatom is. A legkevésbé sincs szükségem bizonygatni kollégáim előtt, hogy miért szaporíthatom külföldön is a kilométereimet. Nem lehet könnyű egyszerre helytállni az úton. a gondjaira bízott gépkocsiban, két forduló közöft pedig az aktívabb pártéletben — gondolom, s ki is mondom, ahogyan hallgatom. Szabó Péter mosolyogva nyugtázza megállapításomat, s megelégedéssel válaszolja: ha kicsit nehéz is, azért sikerül. A kilenctagú vezetőség ugyanis tisztességgel osztozik a tennivalókon. így a mozgalom erejével nemcsak a gazdasági munkát segíthetik, hanem eredményesen foglalkozhatnak például a pártépítéssel vagy az -oktatással is. Évente átlagosan négy új taggal — főleg fiatallal — gyarapodnak, legújabb tanfolyamukat éppen a napokban indíthatták. Kölcsönösen gyümölcsözően ápolják kapcsolataikat a főnökség vezetőivel, a KISZ-szel, szak- szervezettel. s a különféle kérdésekben a 76-os létszámú — az üzemben legnagyobb — alapszervezet kommunistáinak képviseletén túl más munkatársaikkal is törődhetnek. Hallgatom, nézem, s alig veszem észre rajta a fáradtság nyomát. Azt, hogy csak a Volánnál 1963 óta dolgozik. csupán hivatalosan 750 ezer kilométert vezetett —- balesetmentesen — eddig, évente hatszor-hétszer 24 órás a szolgálata, havonta 2—3 vasárnap is kormányon van a keze, vagy éppenséggel özvegy édesanyja komlói kertjét tette rendbe a találkozásunkat megelőző szabadnapján. S találgatom, hogy vajon mikor pihen, jut-e idejéből valamennyi a családjára is. A pilóta-párttitkár megnyugtat: — Van, persze, hogy van azért alkalmam másra is. Magam is művelek egy kis hobbitelket, el-elbütykölge- tek saját gépkocsimmal, s természetesen nemcsak a munkaihelyén futok össze szintén a Volánnál dolgozó feleségemmel. Módot teremtek aí lányainkkal való foglalkozásra is, különösen az érettségire, illetve a főiskolára készülő nagyobbikkai beszélgetek sokat. Kiegyensúlyozott, derűs embernek látom. S ezt ő is megerősíti a búcsúzásnál: — A kis dunántúli kitérő után — amikor szüleimmel másutt próbáltuk keresni a boldogulást — megállapodtam Heves megyében, házat is építettem Egerben. Bizonyos vagyok abban, hogy a Volántól sem kívánkozom már máshová. Hiszen a vállalatnál megbecsülnek, tisztelnek. Ötször kaptam Kiváló Dolgozó elismerést, két alkalommal igazgatói dicséretet, s jutott már a miniszteri Kiváló Munkáért kitüntetésből is. Tagja voltam a vállalati pártvezetöségnek. s a legkülönbözőbb reszortokat bízták rám — még a szervezőtitkárit is — mielőtt alapszervezetünk élére kerültem. Többre, igazán nem is gondolhattam volna! Gyóni Gyula Búvárok vizsgálják a Petőfi hidat A fővárosi Közterüieu fenntartó Vállalat megbízásából az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezel búvárai vizsgálják a Petőfi híd pilléreinek alapjait. Az alapok 40 méteres körzetében átvizsgálják a Duna medrét (MTI-fotó: Baric Imrei A MUNKAIDŐALAP VÉDELMÉBEN llj belépőrendszer a Gagarin hőerőműben (Tudósítónktól): Október 1-től új, korszerű számítógépes azonosító-be- léptető rendszert vezettek be a visontai Gagarin hőerőműben. Az országban már több nagyvállalatnál használt és jól bevált rendszer alkalmazását egyrészt az erőmű nagyrekonstrukciója kapcsán megnövekedett és bonyolultabbá vált személyi forgalom ellenőrizhetősége. másrészt a társadalmi tulajdon védelmének megszigorítása, a Visantán dolgozók munkaidő-kihasználásának növelése tette indokolttá. A munkaidő-vesz- iteségek csökkentését szorgalmazó párt,- állami és kormányzati intézkedésekkel egyetemben a GHV vezetése felismerte a rendszer adta lehetőséget. - amely egyértelműen a munkafegyelem megszigorításának korszerű eszközét jelenti. Ezentúl a vállalat területére csak gyalogosan lehet belépni a főportán keresztül. S az ott elhelyezett úgynevezett be- ilépő terminálokat használni kell minden dolgozónak. A korábbi vállalati igazolványt' új fényképes belépőkártya váltotta fel. A vállalat szakembereinek minden ki-belépéskor a főportán blokkolniuk kell. Tehát egyszerűen ellenőrizhető — mivel a számítógép nyilvántartja —. hogy ki, mikor lép be a vállalat területére és mikor, milyen jogcímen (hivatalos, magán, túlóra, orvos ...) távozik. A Gagarin Hőerőmű Vállalatnál bevezetett számítógépes beléptető rendszei október 1-től minden vá lla- ilati dolgozóra vonatkozik. A közeljövőben az erőmű területén tevékenykedő. rekonstrukciót végző vala mennyi külső kivitelező vállalat szakembereire is kiterjesztik. Hozzá kell hogy tegyük az új rendszer a gazdasági vezetők felelősségét nem csökkenti, a munkahelyi vezetők feladata, hatásköre a jövőben is a munkaidő célszerű, hatékony kihasználásának biztosítása. Korcsog Béla
