Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. október 28., kedd S ADAM CLARKBÓL - CLARK ADÁM 175 éve született a Lánchíd építője Clark Ádám Sopronhorpács nevezetességei A sopron- horpácsi Szt. Péter és Pál- teraplom belseje Egy régi budapesti legen­da úgy tartotta, hogy a Lánchíd avatásakor vették észre: nincs nyelvük a híd­főknél lévő kőoroszlánok­nak. Még azt is tudni vél­ték, hogy egy suszterinas ki­áltotta be ezt az ünneplő tö­megbe. mire a hídépítés ve­zetője a Dunába ugrott és odaveszett. S a valóság: nem a kő­oroszlánok nyelve hiányzott, hanem az utolsó láncszem beemelésekor egy vonólánc szakadt el; nem a híd- avatáskor, hanem majd'más­fél évvel előbb; a hídépítés vezetője nem ugrott a Du­nába, hanem kis híján bele­esett, s nem akkor halt meg, hanem sok évvel később, köztiszteletben álló budai polgárként. A többi — mint mondani szokták — igaz. Mégsem véletlen. hogy fennmaradt egy legenda — egy legendás életű emberről, az angol munkásból magyar építésszé lett Clark Adóm­ról, aki 175 évvel ezelőtt, 1811. augusztus 14-én szüle­tett a skóciai Edinburghban. Neve és működése elvá­laszthatatlanul összefonó­dott Széchenyi Istvánéval. A „nemes gróf” 1833-ban még az osztrák kormány megbí­zásából utazott Angliába, hogy Duna-kotróhajót vásá­roljon, s leveleiben arról pa­naszkodott József nádornak: hajó már volna, de nincs szakember, aki eljönne vele. Aztán 1834 augusztusában már örömmel jelentette: Bécsbe érkezett és itt van a szakember is, aki majd a Vidra névre keresztelt kot­róhajót összeszereli és veze­ti. A szakember neve Adam Clark. Működött akkor már — Széchenyi vezetésével — a Hídegyesület, sőt készen áll­tak a majdan megépítendő állandó Duna-híd tervei is. A tervező mérnök neve ugyancsak Clark volt (ke­resztneve Thierney), s nagy­jából névrokonának érkezé­se idején járt ő is magyar földön. De a két Clark — amennyire utólag meg lehet állapítani, elsősorban a ter­vezőmérnök hiúsága és fél­tékenykedései miatt — ne­hezen jött ki egymással. Adam Clark első megbíza­tásának teljesítése után, már 1834 telén az óbudai téli ki­kötő létesítésén dolgozott. Aztán Széchenyi kérte: fi­gyelje a Dunát, lehet-e fö­lötte állandó hidat építeni. S amikor — sok huzavona, a konzervatív Cziráky or­szágbíró és a püspöki kar ellenállásával szemben — az Országgyűlés megalkotta a Buda és Pest városok közti híd felépítéséről (no meg a mindenkire kötelező hídvám- ról) szóló, 1836. évi XVI. törvénycikket, Adam Clark két angol munkással másod­szor (és véglegesen) Ma­gyarországra érkezett. Akkor már építésvezetőként —mint angliai hozzátartozóinak nagy büszkén írta — főnökként. Ebben a minőségében szerződést kötött, személye­sen válogatta ki a híd cél­jára legalkalmasabb anya­gokat és — a Duna legve­szedelmesebb jeges árja ide­jén személyesen próbálta ki: állja-e a dühödt elemek ro­hamait az általa épített jég­törő védgát. S mert a7 épít­kezés szépen haladt. 1842. augusztus 24-én ünnepélye­sen lerakták az alapkövet. Ebből az alkalomból ara­nyos tubákos szelencét ka­pott — V. Ferdinánd csá­szár megbízásából — Ká­roly főhercegtől. (Jellemző a kor protokolljára, hogy a császár a főhercegnek, az pedig Széchenyi grófnak ad­ta át az ajándékot, s ő to­vábbította az építésvezető­nek.) S akkor következtek — az intrikák. A névrokon félté­kenységét tetézte egy oszt­rák mérnök vádaskodása, majd egy sötét és névtelen rágalom: Adam Clark meg­szökött, és magával vitte a hídépítésre kapott pénzt. Is­mét Széchenyi jött, és nagy cikkben, a Jelenkor-ban véd­te meg hűséges munkatár­sát. Mai ésszel felfogni is ne­héz, hogyan tudott ennyi munkában egyidejűleg részt venni. 1845. december 1-én megalakult a Budai Alagút Bizottság, amelyben kezdet­től fogva együtt dolgozott Clark. Széchenyi és az ő tit­kára: Tasner Antal. 1846- ban a Duna-Gőzhajózási Társaság (DGT) óbudai gyá­rában épült az első balato­ni hajó, a Kisfaludy —szak- tanácsadó Adam Clark. Köz­ben mentökészüléket alkal­maz az egyik pesti uszodá­ban. részt vesz a Duna—Ti­sza csatorna (máig megva­lósulatlan) terveinek kidol­gozásában. a pesti rakpart építkezéseit irányítja, meg­tervezi az első pesti szökő- kutat, másokkal együtt dol­gozik az Új épület előtti első pesti sétatér tervezésében. Már nem is annyira Adam Clark — mint inkább Clark Ádám. Mert az angol mun­kás tökéletesen beilleszke­dett a korabeli magyar tár­sadalomba. Annyira. hogy 1848-ban. amikor Széchenyi István az első felelős ma­gyar minisztérium közieke. dési minisztere lett — Clark Ádámot maga mellé vette műszaki tanácsosként. Sőt: a közlekedésről Széchenyi nevén megjelent tanulmányt — mint a „legnagyobb ma­gyar” naplójában megörökí- tette — valójában Clark és Kovács Lajos nevű másik munkatársa irta. Élete főművét. a Lánchi­dat védte, ha kell minden eszközzel, mindenkivel szem­ben. Kiállt a feltüzelt tö­meg ellen 1848 júniusában, amikor az idegen munkások eltávolítását követelték. S a tömeget lecsendesítette — ismét Széchenyi. Megtagad­ta Dembinszky honvédtábor­nok parancsának teljesítését, hogy bontássá le a hidat 1849 júniusában, s aggoda­lommal látta Hentzi tábor­nok és Alnoch ezredes, a császáriak két főtisztjének gálád — de végül is siker­telen — merényletét a híd ellen. Amikor — Széchenyi nél­kül, a véreskezű Haynau je­lenlétében — felavatták a Lánchidat. Clark Ádám a budai Alagút tervének meg­valósításához fogott. Egy­szerre háromfelől — a Lánc­híd. a Horváth-kert irányá­ból és fentről — kezdték a fúrást, s 1856. március 6-án az első gyalogosok, április 30-án pedig már a kocsik is végig tudtak menni rajta. Clark ekkor 45 éves — és fiatal házas. 1855 novembe­rében vette feleségül egy mó­dos budai polgár lányát, Aldásy Mária Irmát. Alig több mint tízévi házasság után. három gyermekkel hagyta özvegyen. 1866 júniu­sában a brit zászlóval leta­kart koporsója mellett ma­gyar gyászbeszédet mondott az evangélikus lelkész. Szinte élete utolsó percé­ig dolgozott. Megtervezte a budai vízvezetéket: pözszi­vattyú emelte a Várba a Du­na vizét. Szinte ezzel — és az Alagút befejező munká­lataival — egy időben a bé­csi Rotschild báró szakértő­nek kérte fel egy nagy Tisza- híd építéséhez. Végre el­kezdte saját családi házá­nak építését is, de mire az beköltözhető lett, Clarkot el­vitte a „morbus hungari- cus”, a tüdőbaj. Utolsó al­kotásai: a lipótmezei elme­gyógyintézet, és a Dohány utcai zsinagóga kupolája. Utolsó éveiben volt része elismerésben is: 1851-ben Buda városi tanácsa fejezte ki neki elismerését, 1861- ben pedig ugyancsak Buda választotta tiszteletbeli kép­viselőjévé. Nagy patrónusától elszakí­totta az élet. De még utol­jára. röviddel a legnagyobb magyar halála előtt tisztel­gő látogatást tett nála Döb- lingben. 1860, január 3-án. V. E. A Soprontól 31 kilométerre fekvő Sopronhorpács két híressége a Szent Péter és Pál-templom. valamint a Széchényi-kúria. A horpácsi nemzetiségi templom a 12. század végén épült; a páratlanul szép díszkapu 1230 körül. Az 1241-es tatárjárás idején megrongálódott, majd góti­kus stílusú részletekkel épí­tették újjá. Kőszeg ostroma­kor (1532) a portyázó török hadak Horpácsot is dúlták, a templom is erősen megsé­rült. beszakadtak a boltoza­tai. 1714-ben kezdtek hozzá a tönkrement templom új­jáépítéséhez. A munka az 1740-es években fejeződött be. ekkor építették a temp­lom oarokk tornyát, és el­készítették a mai boltozato­kat. A horpácsi templomot az Országos Műemléki Felügye­lőség soproni építésvezetősé­ge 1957—1960 között restau­rálta. Meghagyták a barokk tor­nyot. de ahol lehetett, a ba­rokk köntös alól kibontot­ták a román és a gótikus részleteket. A templom belseje a ro­mán, a gótikus és a barokk építészet jó összhangjával tűnik ki. Különösen szépek a gazdag faragású román oszlcofck. Feltárták a temp­lom körüli temetőt is. ide a középkortól a 18. századig te netkeztek. A kőtárban a restaurálás során előkerült, de a templomba vissza nem épített faragvánvokat te­kintheti meg a látogató. A templom meletti kis tér neve Szent László-kert. Régi idők szakácsköny­veit adja olvasói kezébe a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, amikor hason­más kiadásban jelenteti meg a századelő recept­könyveit. Előbb A mi sü­teményes könyvünk címmel Váncza Józsefnek, a maga idejében igen rangos tápszer- és vegyészeti gyár tulajdo­nosának könyvét, majd a Vígszínház sikeres színész­nőjének. az írói vénájú Viz-* vári Mariskának Száz speci­alitás című szakácsköny­vét. Nosztalgiával vehetnénk kézbe e köteteket, ha nem volna bennük annyi, de any- nyi ma is megszívlelendő jó tanács, használható ötlet. Mert igaz ugyan, hogy Ván­cza sütőport és Váncia va- nilin-cukrot ma már aligha szerezhet be a háziasszony, de sikerre számíthat, ha az ízletes, gyorsan elkészíthető receptek szerint gyúr édes és sós tésztákat, kever kré­meket. süt tortákat. Találkozunk a könyvben időigényes és gyors recep­— Miért töröltétek az úti­programotokból a római za- rándokutatokat? — Idővel úgyis eljön majd a pápa. k — A páncélszekrényemnek nyolcjegyü számzárja van — csupa ötös. De nem árulom el. milyen sorrendben . . k — Ha elutazunk nyaralni, a betörök miatt mindig ég­ve hagyjuk a villanyt! — De hiszen a betörők­nek van zseblámpájuk! Szent László királyunk — a ..Lovagkirály" — 1927-ben készült szobrával. A horpácsi Sztchényi-kas- télyt 1771-ben kezdték épí­teni. Mai egyemeletes. ké­ső barokk formáját gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója adta meg 1800—1801-bsn. 1857-ben lebontották a ko­rábbi. úgynevezett ..kiskas- télyt", 1864—72 között pedig az egészet átalakították. A Széchényi-kúi ia a második világháború során megron­gálódott. helyreállítása után a Növénynemesítési Kuta­tóintézet kapott benne he- iyet. tekkel. sok az olcsó, „spó­rolós” ajánlat, most is idő­szerű a túró. a sajt. a tej­föl. a sokféle gyümölcs, a méz alkalmazása a sütemé­nyekben. A négyszázhat­vanöt recept igazán válto­zatos. finomabbnál finomabb süteményeket kínál. Csak ízelítőül néhány cím: ora'b kávétorta, túrós fonatok, mogyorós~atmás, rózsafánk, szabolcsi lepény, takarékos vaniliakrém. hortobágyi te­pertős rudak — és igy to­vább. Vízvári Mariska könyve 1912-ben jelent meg. amikor Magyarországon még alig is­merték. nem kedvelték a könnyű, olaszos. franciás konyhát. Az ismert színész­nő szakácsművészete éppen a változatosan fűszerezett, könnyen emészthető ételek elkészítéséhez ad útmutatót. A húsételek mellé zöldséget, gyümölcsöt ajánl köretnek, sok könnyű mártás elkészí­tési módját írja le. S azt tanácsolja, mindig használ­juk fel a fözövizet. Változa­tosan elkészített halétele­H eti umor ét elején A rádióban ismertetik a betörés elleni elektronikus jelzőkészülékeket. Az öreg betörő vidáman felkiált: — Gyere fiam! Iskolarádió. k Meyer úr egy papagájt hoz magával külföldi nyara­lásából. A határon magas A kastély későbbi gazdái. Széchényi Lajos és fia Im­re nagy zznebarátok voltak, több neves zeneművészt lát­tak vendégül. Horpácson Liszt Ferenc 1872-ben és 1874-ben több hetet töltött 1874-es látogatásakor Len- bech német arcképfestő le­rajzolta Lisztet hcrpácsi tár­saságában. II. Vilmos né­met császár is járt a hor­pácsi kastélyban 1893-ban, s elküldte a látogatás em'éké- re saját márvány kép nását — Begas szobrász alkotását. A kastélyt egy 24 holdas kert veszi körül. Ez a 18 században telepített angol­kert ma természetvédelmi terület. két. rántás nélküli főzeléke­ket, salátákat, savanyúságo­kat ismerhetünk meg a szép kiállítású könyvből (amely annyira változatlan után­nyomása az eredetinek, hogy még a zsírfolt is ott van az egyik lapon). Takarékos receptjei ötleteket adnak például a maradékok felhasz­nálásához (pácolt hal, tyúk croquette), olcsó egytál­ételek készítéséhez (töltött burgonya, sajtpuding). Sok fortélyt is megtudhatunk a könyvből, hogy például mi­től lesz izes a kovászos ubor­ka. hogyan helyettesíthető a spárga tökszeletekkel, mi ad szép színt és jó ízt a pör­költnek, a főzeléknek. Akad­nak persze anakronisztikus leírások is, mondjuk a tár­konyos borjúfej, a töltött borjúszelet, a borjúcomb a mai háziasszony számára már alighanem csak olvas­mány marad. No, de a könyvek nemcsak a régi ízek kedvelőinek szól­nak. bizonyára szívesen for­gatják majd sokan olvas­mányként is. vámot kérnek érte. — Ha a papagáj nem élne és ki len­ne tömve. vámmentesen hozhatná be — jelentette k’ a vámtisztviselő. Meyer úr hallgat, elgon­dolkozva vakarja a fejét. Rikácsoló hangon megszó­lal a papagáj: — Ne alku­dozz! Fizess! k — Valami baja van? — Nem, csak szédülök Túlságosan gyorsan olvas­tam a körlevelet. Korabeli kép a Láncúidról Régi ízek, régi szakácskönyvekből EGER VAROS TANÁCSA V. B. MUNKAERÖ-SZOLGA- LATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: ÉMASZ Egri üzemigazgatósága: Eger, Szabadság tér 13. Felvételt hirdet viliamosipari technikus részére. Továbbá felvesz gépkocsivezetőt (E— F-kategóriás jogosítvánnyal), gépjárműszerelő és villanyszerelő szakmunkásokat. Jelent­kezés a fenti címen. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Pályázatot hirdet a 2. Sz. Gyakorió Általános Iskolába ha­tározott időre szóló ének-zene szakos tanári állásra. Jelent­kezés az iskola igazgatójánál. Eger, Felszabadulás tér 2. Mélyépítő és Városgondozási üzem: Eger, Bródy S. u. 4. Azonnali belépéssel felvesz autószerelőt; nehézgépkezelőt: lakatost, valamint „D”-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket. Jelentkezés a fenti címen a munkaügyi osztályon. KA EV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Targoncavezetőt keres felvételre. Egri Háziipari Szövetkezet: Eger, Vörösmarty u. 27. Egy műszakos munkakörbe felvesz betanított és szakképzett varrónőket. Szakképzetlen munkaerők betanítását vállalja. Betanulási idő két hónap. Továbbá felvesz mechanikai műszerészt kötőgépek üzemeltetéséhez. Heves Megyei Tanács Szakosított Szociális Otthon: Bélapátfalva, Petőfi út 25. Felvételre keres szakképzett ideg-elmeápolókat és. gyógy­pedagógust. Szállást nővérszállón biztosít. A bérezés a 14 1983. (XII. 17.) ABMH rendelet szerint kerül meg­állapításra. Jelentkezés a fenti címen, Dr. Sass Miklós igazgatónál. Épület kar ban tartó Szövetkezet: Eger, Csákány u. 11. Felvételt hirdet víz-, gáz-, fűtésszerelő; kőműves és villany- szerelő szakmunkások részére. (Füzesabony, Besenyőtelek. Dormánd. Tenk községekből munkásszállítást biztosít.) Egri Vasöntöde; Eger. Nemecz József u. 11. Felvételre keres autószerelőket dízel- és elektromos targon­cák karbantartására, egy műszakos munkarendben. Továbbá felvesz hidraulikában és pneumatikában jártas karbantartó lakatosokat; integrált és hagyományos áramkörös berende­zések javításában gyakorlott elektroműszerészeket; közép­fokú kohóipari vagy vegyipari végzettséggel rendelkező la­boránsokat: öntödei betanított munkásokat három műsza­kos munkarendben. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvesz érettségizett munkaerőket linó-, monószedői mun­kakörbe. valamint könyvkötészeti vágókat.

Next

/
Thumbnails
Contents