Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 254. szám ARA: 1986. október 28.. kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KÍNAI NAGYKÖVET LÁTOGATÁSA MEGYÉNKBEN A két ország közötti együttműködés jegyében A nagykövetet és feleségét a megyei pártbizottságon Barta Alajos első titkár fogadta Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete feleségének és a nagykövetség több veze­tő beosztású dolgozójának kíséretében hétfőn Heves megyébe látogatott. A vendégeket Egerben, a megyei pártbizottságon fogadta Barta Alajos első titkár. Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára. Kedves figyel­mességre vall, hogy a nagykövet feleségének virág­csokrot nyújtottak át. Pályakezdők Két évtizednyi ideig ne­velik a szülök a gyerme­keiket. amíg végre saját lábukra állhatnak, elkezd­hetik önálló életüket. A pályakezdést természete­sen megelőzi a pályavá­lasztás. a pályára való fel­készülés, a tanulás idősza­ka, amikor a fiatalok — reménykedve a jövőben — már az önálló életre, a saját jövőjükre gondolnak. Számosán közülük még a felkészülés időszakában önállósodnak, párt válasz­tanak és siettetve az évek múlását, a keresőmunká­ra gondolnak. Az elsődleges annak a bizonyítása, hogy a vá­lasztott pálya, a gyakor- ' lati élet megfelel-e a vá­rakozásoknak, a remények­nek és talán egy kicsit az álmoknak is, amelyet ért­hetően a fiatalok szőnek, rajzolnak maguk elé. Ha tetszik a munka, ha öröm­mel, kedvvel végzik azt, akkor minden bizonnyal jól sikerült a pályaválasz­tás, nincs szükség pálya- módosításra. A napokban a megyei ta­nács ifjúsági bizottsága a pályakezdő fiatalok sor­sáról, életéről, beilleszke­désükről tájékozódott. Az Egri Dohánygyárban és az ipari szövetkezetekben keresett választ a megfogal­mazott kérdésre. A vizsgálódás során bebizonyosodott, hogy ott, ahol az üzemek vezetői tervszerűen és rendszere­sen foglalkoznak a fiata­lok sorsával, helyzetűkkel, ott gyorsan otthonra lel­nek. Ahol — mint az Egri Dohánygyárban is — a ve­zetés osztozik a fiatal mun­kások gondjaiban, anya­gilag és erkölcsileg segí­ti, támogatja őket, ahol a szocialista brigádok egyik legfőbb tennivalója a jö­vő munkás-, értelmiségi, sőt vezetőgárdájának kineve­lése, ott kevés, vagy alig akad vándormadár. Ahol családok. generációk ho­nosodnak meg. ahol köz­ügy a tanulás, a munka, de a fiatalok lakásgond­jainak megoldása is. ott a „mi” gyárunk fogalma­zás nem frázis, nem elcsé­pelt szólam. Akad a megyében né­hány olyan munkahely, ahol állítják az illetékesek, hogy nem futja idejükből a fia­talok sorsával, gondjai­val, bajaival való „külön” törődésre. Ennek — sajnos — gyorsan megmutatkoz­nak a következményei is. Kiöregszik az üzem, nem fogja a hely a fiatalságot. Nem csupán a több pénz­ről van szó! A nagyobb megbecsülésről, a törődés­ről, a kezdeti sikerek el­ismeréséről, az adódó le­hetőségek társadalmi ösz- szegyűjtéséről is. Ez az a vonzerő, amely ott, és ott­hon tartja a fiatalokat, amely kellemes, jó közér­zetet teremt és biztosítja mind az ifjúság, mind az üzemek, munkahelyek szá­mára a jövőt. A jövőt, ame­lyet már ők képviselnek ... Szalay István Ezt követően Barta Ala­jos tartott tájékoztatót a megye társadalmi és gazda­sági életéről. Sorra vette az iparnak azon területeit, amelyek jellemzik az or­szágnak ezt a részét. Szólt az élelmiszer-feldolgozásról, a cementgyártásról. Megem­lítette a könnyűipart és ter­mészetesen beszélt a gép­gyártásról is. Az utóbbival kapcsolatban beszámolt ar­ról, hogy ezek a hazai vi­szonylatban közepes nagy­ságú vállalatok többek kö­zött pneumatikus elemeket, kompresszorokat, sebesség- váltó alkatrészeket, vasúti kitérőket és aeroszolos palac­kokat állítanak elő. Nem maradhat ki a felsorolásból a mikroelektronika területe sem, melynek gyöngyösi gyá­ra integrált áramköreivel hívta fel többek között ma­gára a figyelmet. A mezőgazdaságot elemez­ve kijelentette: téeszeink többsége stabil, kiegyensú­lyozott gazdálkodást folytat. Jóllehet, az idei aszály ko­moly kieséseket okozott. A háztáji gazdaságok jelentő­ségét azzal is aláhúzta, hogy ma már ezekben nevelnek minden száz sertésből 65-öt A tájékoztató kitért a tehó- ra is. mellyel kapcsolatban Barta Alajos megjegyezte: a legtöbb helyen elfogadták ezt, mivel az állampolgárok felismerték, hogy a telepü­lés, avagy a városrész fej­lődése szempontjából fontos ez a hozzájárulás. Szólt a megye idegenfor­galmáról és nemzetközi kap­csolatairól is. Hangsúlyozta, hogy Heves megyének a Csuvas ASZSZK-val, vala­mint a bolgár Targoviste megyével való testvérkap­csolata, csakúgy mint a me­gye városainak a más kül­földi településekkel kialakult együttműködése jól szol­gálja a pártok, az országok, a népek közötti barátság el­mélyítését. S mint említette, ezt a mai látogatást is ilyen alkalomnak tekintik a He­ves megyeiek. Ezután Zhu Ankang kö­szönte meg a szívélyes fo­gadtatást. Számunkra meg­lepőnek bizonyult, hogy mi­lyen kiválóan ismeri és be­széli a magyar nyelvet, s ugyanez mondható el kísé­retének tagjairól is. fgy ért­hető, hogy nem volt szükség tolmácsra a nap során. A nagykövet egyebek között elmondta, hogy az utóbbi időben a kínai gazdaság so­kat tanult a magyar reform- törekvésekből. S e téren az elkövetkezőkben is szeret­nének együttműködni. Mint kijelentette: örülnek, hogy gyorsan fejlődnek a két nép közötti kapcsolatok, ezt foly­tatni kívánják. Érdekes megjegyzéssel folytatta: hazájában jól is­merik Magyarországot, s ezen belül leginkább He. vés megyét az Egri csilla­gok című regény jóvoltából Ugyanis Gárdonyi Géza mű­vét lefordították és kiadták. Befejezésül azt kívánta, hogy hazánk érjen el minél na­gyobb sikereket a szocializ­mus építésében. Egri városnézés követke­zett: a nagykövet és kísére­te először a bazilikát tekin­tette meg. majd a belváros rekonstrukciójának eredmé­nyeiről kapott képet. Megis­merkedtek többek között a Piaccsarnokkal, a Dobó tér­rel, a Zalár utcai tömbbel­sővel és a Belvárosi ABC melletti foghíjbeépítéssel is. Jóllehet. a programban nem szerepelt, de a vélet­len úgy hozta, hogy „össze­találkoztak” Karácsony Lász­lóval, az Egri Ingatlankeze­lő, Karbantartó és Lakásbe­ruházó Vállalat igazgatójá­val is. — Szép rendben tartják az épületeket — gratulált Zhu Ankang a bemutatkozást kö­vetően. — Igyekszünk — válaszol­ta Karácsony László. — Nagy összeget fordít erre a tanács. Viszont, gondot je­lent, hogy sokszor vizesek a falak, nehéz elvégezni a munkát. A következő színhely az egri vár volt. Itt Petercsák Tivadar. a vármúzeum igaz­gatóhelyettese fogadta a ven­dégeket. Bartik Károlyné idegenvezető segítségével fel­idéztek néhány rövid jelene­tet a történelmi falak között (Folytatás a 2. oldalon) Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol tárgyalásokat folytat a szovjet kor­mány vezetőivel a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés időszerű kérdéseiről. ENSZ-PROGRAM A leszerelési világhét alkalmából Az ENSZ áltál meghirde­tett leszerelési világhét ma­gyarországi eseményeiről, valamint az európai biz­tonság érdekében tett nem­zetközi erőfeszítésekről tar­tottak sajtótájékoztatót hét­főn az Országos Béketanács székházában. Az eseményen Sebestyén Nándorné. az OBT elnöke szólt arról, hogy az október 24-én megkezdődött és októ­ber 31-ig tartó időszakban számos fórumon. beszélgeté­sen. találkozón vitatják meg országszerte az atomhá­ború elkerülését szolgáló bé­kekezdeményezéseket. Sebestyén Nándorné a to­vábbiakban ismertette az Országos Béketanács felhí­vását. A dokumentum meg- álapítja: a békét kívánó magyar közvélemény támo­gatja mindazon javaslatokat, amelyek közelebb visznek az atomfegyver-kísérletek tel­jes betiltásához, a vegyi és atomfegyvermentes Euró­pához. a nukleáris leszere­léshez. Az Országos Béketa­nács azzal a felhívással for­dul hazánk társadalmához, a békeszerető emberekhez és közösségekhez, hogy fokoz­zák aktivitásukat a leszere­lési intézkedések érdekében. A mozgalom a békeszerető magyar nép nevében vállal­ja: a maga eszközeivel min­den erőt mozgósít, támogat­va azokat a törekvéseket, hogy a Nemzetközi Békeév konkrét, leszerelési intézke­dések elfogadásával zárul­jon. A továbbiakban Mihail Milstein altábornagy. a Szovjetunió Békevédelmi Bizottsága leszerelési szak­értője számolt be a Palme- bizottság vasárnap véget ért üléséről. Hangsúlyozta an­nak fontosságát, hogy meg­akadályozzák a támadó esz­közök eljuttatását a világ­űrbe. s megvalósuljon az atomfegyverek teljes lesze­relése. Kérdésekre válaszol­va a szovjet politikus el­mondta: nagyságától füg­getlenül ma minden ország­nak aktív szereDet kell be­töltenie a leszerelés folya­matában. Hollán Zsuzsa akadémi kus. az Orvosok a Nukleá­ris Háború Megelőzéséért el­nevezésű nemzetközi moz­galom alelnöke. a magva! orvosmozgalom elnöke szólt az atomháború ellen küzdő orvosok közelmúltban. Mad­ridban megtartott tanácsko­zásáról. amely határozatot hozott az európai együttmű­ködés elmélyítésének előse­gítésére. Az ülés résztvevői megállapították: a stabilitás­hoz az első, legcélravezetőbb lépés a kísérleti atomrob hántások beszüntetése. A továbbiakban Bebrits Anna, az OBT tisztségvise­lője ismertette a szeptember végén Hollandiában meg­tartott kelet-nyugati nőkon­ferencia állásfoglalását, amely többek között felszó­lítja az egyes országok nő- mozgalmait: gyakoroljanak nyomást kormányaikra a föld alatti atomkísérletek beszüntetésére, a világűr mi- litarizálásának megakadá­lyozása érdekében. MSZBT-TANÁCSKOZÁSOK Az országos értekezlet előtt Az utóbbi másfél hónap­ban országszerte mintegy 1900 MSZBT-tagcsoport ügy­vezető elnökei tartották meg megyei és budapesti kerüle­ti tanácskozásukat. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Tár­saság november 22-re össze­hívott VIII. országos érte­kezlete előkészületének je­gyében lezajlott, élénk ér­deklődéssel kísért eszmecse­rék tapasztalatait össze­gezve Bíró Gyula, a társa­ság főtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában ki­emelte: a rendezvényeket jó politikai légkör, nagyfo­kú cbtiviitás, hasznos tc.oasz- talatcrere és együttgondol­kodás jellemezte. Az el­múlt öt esztendőt értékelő beszámolók és a hozzászó­lások reális képet adtak a barátsági mozgalom hely­zetéről, s a jövő feladatai­nak körvonalazásakor so­kan a munka minőségi javí­tását szorgalmazták. A tapasztalatok szerint fokozódott az érdeklődés a magyar—szovjet együttműkö­dés jelenével és jövőjével kapcsolatban: számos üzem­ben keresik a közös vállala­tok alakulásának lehetősé­geit, amelyek újabb impul­zusokat adhatnak a barát­ság egyik legfontosabb alap­jának, a sokoldalú gazdasá­gi kapcsolatoknak. A hozzászólásokban kü­lönös hangsúlyt kapott az ifjúság részvétele a barát­sági munkában. Az előző országos értekezlet óta ala­kult tagcsoportok jelentős hányada tanintézetben jött létre: 40 százalék iskolai kol­lektíva. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a fia­talokhoz korosztályuknak megfelelő eszközökkel, mód­szerekkel kell közelíteni. S míg az általános iskolások körében az érzelmi hatások­nak van nagy szerepe, a KISZ- korúaknál a személyes él­mény, a konkrét tapasztalat- szerzés a meghatározó. Különösen fontos a barát­ság elmélyítésében a sze­mélyes kapcsolatok ápolása, a találkozás. Ennek szüksé­gességét és igényét szinte va­lamennyi felszólaló megfo­galmazta. Mint hangsúlyoz­ták: a testvér üzemek és a ma már az ország minden területére kitér jédő testvér - megyei kapcsolatok révén is bővültek az utóbbi időben a találkozási formák. Ehhez kapcsolódóan szorgalmazták a tanácskozásokon a barát­ságturizmus szakosodott for­máinak, a szakmai utaknak, az úttörő-, építő- és nyelvi táboroknak gyakoribbá té­telét. A társaság érdemi esz­mecserére alkalmat kínáló rendezvényei évente mintegy háromezer ember számára teszik lehetővé. hogy sze­mélyesen is megismerjék a Szovjetunió eredményeit, a baráti nép életét. A hazánk­ba látogató szovjet turisták speciális programjának szervezésébe is bekapcso­lódnak az MSZBT aktivis­tái: az üzemi összejövetele­ken nem ritkán születnek egész életre szóló baráti kap­csolatok. A rendezvények fontos napirendje volt az országos értekezlet küldötteinek, il­letve az új országos elnök­ség megyei, kerületi tagjai­nak megválasztása. Az új választási formával jelentő­sen kiszélesedett a mozga­lom demokratizmusa, hiszen — a korábbi gyakorlattól el­térően — például az orszá­gos elnökség tagjait ott vá­laszthatták meg, ahol őket a legjobban kimerik — mon­dotta végezetül Bíró Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents