Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. október 25., szombat n vállalkozástól - a világhírig a Néflüjíöq kérdez — válaszol Rubik Ernő feltaláló Kevés ember van. aki nem ismeri. Rubik Ernő, az általa' (eltalált és nevét viselő kocka révén vált világhírűvé. A 42 esztendős tanár a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1967-ben, majd ugyanott 1970-ben belsőépítészt oklevelet is. A Magyar Képző- és Iparművészeti Főiskolán tanít, docens. Három éve hozta létre a (óvárosban a Rubik-stúdiót — Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezetet — amelynek az elnöke. Újabb találmányát a hajtogatható bűvös lapokat nemrég az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be és árulták sikerrel. A hajtogatható bűvös lapokhoz bűvös mosoly: az angol Matchbox-céggel közös Rubik-pavilonban világszínvonalú termékkel jelentkeztek az őszi BNV-n Egyszerű, szerény, de közvetlen ember. Határozottsága révén mégis az úgynevezett „nehéz” emberek közé sorolható, aki realista, és mindig érvekkel harcol az igazáért. Beszélgetésünk során is ez tűnt ki mondataiból. — A kocka hamar bejárta az egész világot. Az ekkora sikerig mégis lassúbb út vezetett. — Valóban, az ideától a gyártásig, amíg a termék a boltban keresett cikké vált, bizony hosszabb idő telt el. Pontosan három esztendeig tartott ez a folyamat, sokszor kemény küzdelmek között, álmatlan éjszakákkal, fizetésnélküli szabadsággal, megannyi harc közepette. De végül is sikerült, és rövid idő alatt 150 millió kocka kelt el a világon. — Milyen gondolat vezérelte, mint feltalálót? — Realistának tartom magam. és reális dolgokkal foglalkozom. amihez persze a szerencse is párosult. Talán, ha atomerőművet találtam volna fel. nem biztos, hogy így sikerült volna, mint a kocka esetében, hiszen abból egy országnak egyre vagy kettőre van szüksége, így speciális területen, a játékok birodalmában kerestem újat, az addigiaktól egészen mást és sikerült. — Kik a példaképei? — Elsősorban édesapám, aik repülőgép-tervező, mindig nagy hatással volt rám. Aztán persze más emberek is, elsősorban azok, akik úgy gondolkodnak, hogy mindig figyelembe veszik a lehetőségeket, de látják a korlátokat is. Én arra törekedtem és törekszem a jövőben is, hogy ezeket felismerve teljeset produkáljak. — Most a BNV-n újabb találmánnyal jelentkezett. — Az úgynevezett bűvös lapokkal. Ebben az esetben a szabadalomtól a piacképes termék előállításáig alig egy esztendő telt el. Tehát rövi- debb, mint a kocka esetében. Az angol Universal Matchbox Grouppal közösen állítattuk ki a BNV-n. Ez is újdonság volt, nyílt titok, hogy nem kis sikerrel. Persze ennek előzményeként az idén februárban a legnagyobb európai játékkiállításon Nürnberg ben találkoztam a Matchbox képviselőivel, majd nem sokkal később New Yorkban is, ahol tárgyalásokat folytattunk. A bűvös lapokkal kapcsolatban ők tették a legelőnyösebb javaslatokat, marketing elképzeléseket. így megállapodtunk, és a Metrinpex Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével licenc szerződést kötöttünk. Ez felhatal(Fotó: Köhidi Imre) mazta a Matchbox-céget a termék gyártására, és a fejlett tőkés országokban való forgalmazására. Ugyanakkor a Rubik-stúdió — Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet — viszont itthon gyártja, és a szocialista országokba. illetve Kínába értékesítésre kerülő bűvös lapokat. — Az ön érdeme a már említett műszaki fejlesztő kisszövetkezet létrehozása. Kik ennek a tagjai? — Alkotó emberek, azokat vontuk be — húszas létszámmal — akik az ötlettől az értékesítésig vállalkozó szelleműek. Van közöttük gépész és villamos mérnök, közgazdász, menedzser, grafikus, formatervező és természetesen néhány szakmunkás. akik ezermesterek. Kis szervezet ez, amely egyszerre többféle feladatot lát el és képes rugalmasan alkalmazkodni a körülményekhez. Nálunk éppúgy a legfőbb fórum a közgyűlés, mint más szövetkezetekben. — Az új elgondolások felkarolása létrehozza a Rubik- alapítványt. Mennyire érdeklődnek ez iránt? — Hétmillió forint alaptőkével indítottam útjára azzal a céllal, hogy a kamatait innovációs célra használják fel. Tehát szabadalmi jellegű, az új elképzelések, ötletek megvalósításához nyújt pénzügyi lehetőséget. Segít a kezdő feltalálóknak jogi tanácsadással, és megfelelő kapcsolatteremtéssel gyorsítja az érdemleges vállalkozások életre hívását. Ennek érdekében az alapítványnak menedzserjogi irodája van, ahol szakértőket foglalkoztatunk. Az elmúlt időszakban sokféle ötletet. elképzelést juttattak el oda. az orgonakészitéstöl az optikai rendszerék kialakításán át. a háztartási edényfogóig. Ezek közül azóta már több. termékként is megjelent. — Mint feltaláló, a kocka létrehozásával bizonyította, hogy egy kis országban is lehet nagyot alkotni és világhírre szert tenni. Ez mekkora lelki terhet ró önre? — Kétségtelen, ma világszerte ismerik a nevemet és fokozottan figyelnek rám. de ez az elismerés nem jelent többletterhet. Igyekszem úgy tenni a dolgaimat, hogy elsősorban önmagam, aztán mások előtt is megálljain a helyemet. Ügy érzem. hogy a következő években is képes leszek újakat alkotni. Elégedett vagyok, hiszen nem kis eredményeket értem el. Egyet azonban tudomásul kell vennem, hogy csak a lehetőségek keretein belül folytathatom ezt. Ahhoz, hogy valaki a tudományos-technikai, vagy a művészeti teljesítmények csúcsát érje el ismernie kell lehetőségeit, de számolnia -kell a korlátokkal is. Engels mondta egykor, hogy az ember uralja a természetet, de csak akkor, ha ismeri annak törvényszerűségeit, természetesen határait is. Ebben a szellemben dolgoztam eddig és teszem továbbra is — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Szürkeállományunk Nem új a felismerés, hogy csak a „kiművelt emberfők” sokaságával gyarapíthatjuk igazán javainkat. Széchenyi gondolata ebben a században, közelebbről a hatvanas években, egészen más gazdasági környezetben új tartalommal bővült. Először az erős tőkés gazdaságokban fogalmazták meg a közgazdászok, hogy a legolcsóbb beruházás nem más, mint a „beruházás az emberi tőkébe". Tekintsünk most el attól, hogy a szaktudományt kissé talán túl tárgyiasan párosítja a tőkét az ember fogalmával, mintegy azonosítva őket egymással. Inkább érdemes felfigyelni arra a tendenciára, hogy ez a gondolat éppen a nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országokban fogalmazódik meg először. Ennek oka, azt hiszem, szintén közismert. Kimerülőben vannak ugyanis a természeti erőforrások, a nyersanyagokkal folytatott „rablógazdálkodás” hamar megmutatta, hogy olyan új erőforrás után kell nézni, amely gyakorlatilag kimeríthetetlen„ S ez éppen az ember, az emberi találékonyság, leleményesség, az emberi gondolati A közgazdasági szakirodalom hazánkban is átvette ezt a tetszetős koncepciót. Más kérdés, hogy sokszor csak elméleti síkon ragadt meg ez az irányzat. Hogy miért? Aki látta a televízióban a közelmúltban .ismét műsorra tűzött feltalálókról szóló nagy sikerű szociofilmet, Kovács András Nehéz emberek-jét, az magyarázatot talál az előbbi kérdésre. Sajnos Magyarországon mintha hagyománya lenne annak, hogy a találmányok, a szabadalmak, az újítások, a sokat ígérő kezdeményezések gyakran nehézkesen, töredékesen valósulnak meg a gyakorlatban. Sok az ellendrukker, és nemegyszer a nem kellően tisztázott érdekeltség az oka, hogy ez megtörténhet. De ezzel együtt látnunk kell azokat az erőfeszítéseket is, melyek révén a kormányzat a jogi szabályozós korszerűsítésével, újabb anyagi érdekeltségi formák megteremtésével próbálja ösztönözni, hogy minél több szellemi termék valósuljon meg a gyakorlatban. Hazánkban a lélekszámhoz képest viszonylag nagy szellemi potenciál halmozódott fel. A cél most ennek a „szürkeállománynak" az eddiginél sokkal jobb hasznosítása, kihasználása. Az elmúlt öt évben 63 százalékkal nőtt a Magyarországon bejelentett külföldi szabadalmak száma. Ez arra utal, hogy a külföldi országok fantáziát látnak a magyar piacban. Másrészt ez idő alatt a magyar, tehát a hazai be- jelentésű találmányok megduplázódtak. Ez pedig az itthoni vállalkozó kedv élénkülését jelzi. A találmányokból és az újításokból származó hasznos eredmény is növekedett, az átmeneti visszaesés után. Ezzel együtt senki nem lehet elégedett.. összhangba kell hozni a tudomány és a gazdaság érdekeit. Öármeny- nyire is szűkösek az anyagi. lehetőségek, az alapkutatások külön finanszírozására nemrégiben létrehozott országos tudományos kutatási alap — négymilliárd forint öt évre — is azt a felismerést tükrözi, hogy a tudomány és a gazdaság jövőjét megalapozó elméleti kutatások fejlesztéséről senki nem mondhat le. Szervezetileg ebben a munkában a Tudományos Akadémia is nagyabb szerepkört kapott: a jövőben hazánkban folyó alapkutatások döntő hányadát felügyeli, irányítja, koordinálja és finanszírozza, előnyben részesítve a kutatásban a pályázati rendszert. Ez utóbbitól a teljesítmény nagyobb elismerését is remélik. De olvashattunk hírt arról is, hogy Szegeden a biotechnológiai tudományos központban új ipari laboratóriumot fognak építeni. A tudományos beruházások sokba kerülnek, de áldozni kell rá még akkor is, ha az eredmény csak hosszabb távon, s gyakran csak áttételesen jelentkezik. S e példa ^ után visszatérhetünk ahhoz a gondolathoz, hogy még így is a legolcsóbb erőforrás a „beruházás az emberi tőkébe”. Kovács András filmjében az egyik szakember azt mondta: 15 kiló papírért — ennyit nyomtak az egyik találmány dokumentumai — 80—90 ezer fontot kínáltak az angolok. Nincs vita abban tehát, melyik oldalra is billen a mérleg nyelve. A tudomány és „gyakorlati szövetségese", a műszaki fejlesztés egyaránt hajtóerő. Eredményeik nagymértékben hozzájárulnak a gazdaság, végső soron mindennapi életünk megújulásához, jobbra- fordulásához. Sz. M. Miről írt az Egri Népújság ? 1886. OKTÓBER Pálinka Keresem az októberi lapokban a száz év előtti szüret hangulatát, de nem lelem. Annál inkább a pálin- kaivás kárait publikálja a lap, amit ma mi is napirenden tartunk, száz év múltán népbetegségnek nevezünk. Az ősz beálltával a nép szórakozási helye a korcsma lesz — írja a lap. „A szegénységgel nő a pálinkafogyasztás ... a pálinkafogyasztással nő a szegénység.” A Népújság ezután (jobb híján) a francia szesztörvényt idézi, mely szerint valaki bárhol részegen találtatok, 1—5 frank büntetést fizet. Akit kétszer találtak illuminált állapotban, az nem választható, és közhivatalt nem viselhet. Az italt mérők (a szabályok megszegése esetén) elvesztik italmérési jogukat. Nem folytatom, csak a cikkíró sóhaját teszem ide: „Ha az ily szép törvény szigorúan végrehajtatik, lehetetlen, hogy szép eredménye ne legyen . ..” Hát erre várunk manapság is. Azt már tudjuk, hogy ten mi kell. Másfajta kivándorlás Nemcsak a föld népe vándorolt ki az Újvilágba. A lap október 7-én hírül adja: Batthyány László gróf. Gyöngyös város országgyűlési képviselője, mintegy 45 ezer forint váltóadósság hátrahagyásával Amerikába utazott. Képviselőségéről lemondott.” A fővárosi bazilika építése Támogatóan szól a Népújság a bazilika-sorsjegyekről. „Budapest szép város, de még szebb volna, ha szép templomai volnának. De ilyen egyetlen egy sincs. Évtizedek előtt elkezdték építeni a Lipót-városban a szép nagy templomot, az úgynevezett bazilikát. Építették, abbahagyták. meg újra hozzáfogtak ... Készült, mint a Lucza széke, mert nincs pénz.” A 800 ezer sorsjegy vásárlását a lap melegen javasolja. Libahizlalási recept Hátha a mai hizlalók valamit kifeledtek, idézem a száz éve legjobbnak vélt megoldást. „Kezdetben adnak a lúdnak összezúzott sárgarépát, naponkint főtt burgonyát, s egy kevés borsót az udvaron elszórva: nyolcz nap múlva ... csupán árpával hizlalják őket. melyet megfőzve edényben adnak eléjök: ily árpával telt edénynek soha nem szabad hiányzani. Későbben burgonya, árpa. friss víz mindig a libák előtt kell. hogy álljon.” A ludak ily módon négy hét alatt meghíznak, tolláik tisztábbak, mint a ketrecben hiz- laltaké, a zsír sárgásabb lesz. mint a legfinomabb vaj ... a hús ízletesebb a tömött ludakénál. A receptet egyébként a cikkíró a Balti-tengerparti Pomerániából származtatja Gyanúm, mégis csak lehetett szüret Egerben ez idő tájt, mert a lap több élcet közöl a részegekről. Zárjuk ezzel az októberi beszámolót. Szolidaritás Két ittas botorkál az utcán hazafelé. Az egyik elesik, s kéri a másikat, emelje föl. A válasz: „Erre nem vagyok képes barátom, de ha épp akarod, szívesen mel léd fekszem.” Benkő Károly A feltaláló aláírása
