Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 233. szám ÁRA: 1986. október 3., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János találkozója az Országos Szövetkezeti Tanács vezetőivel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön fogadta Szabó Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a TOT elnökét, Köves­kúti Lajost, az OKISZ elnö­két, és Szlamenicky Istvánt a Szövosz elnökét, a KB tagjait, az Országos Szö­vetkezeti Tanács vezetőit. Megbeszélést folytattak a szövetkezetek közelgő kongresszusaival összefüggő időszerű kérdésekről. Kádár János a Központi Bizottság nevében a szövetkezeti moz­galom, a szövetkezeti tagság és az ország érdekeit szol­gáló eredményes tanácsko­zást kívánt a kongresszusok­nak. A . .. rr jovore gondolva Ahogy közeledünk az év vége felé. mindinkább szó­ba kerülnek az elmúlt másfél esztendő gazdasági eredményei, gondjai és ta­nulságai. Szóba kerülnek a tavalyi és az idei teljesít­ményeink és azok az elma­radások, amelyek a terve­zettől eltértek. Kétségtelen, számos kedvezőtlen jelen­ség nem várt egybeesése komoly gondokat okozott. Nem szabad azonban elfe­ledkeznünk arról, hogy mindebben munkánk gyen­geségei is benne vannak. Igaz, a világgazdaság, nem beszélve az időjárásról, talán jobban kegyeibe fo­gadhatta volna a magyar gazdaságot az elmúlt idő­szakban. Az olaj és a me­zőgazdasági termékeink ex­portárának mérséklődése., a kávé árának emelkedése, a dollár gyengülése, az aszály mind, mind kedve­zőtlenül hatott és mond­hatjuk, hogy tőlünk füg­getlenül. Az viszont már elsősorban rajtunk, minde­nekelőtt a termelő vállala­tokon, üzemeken, szövetke­zeteken múlik, hogy milyen gyorsan alkalmazkodunk, illetve alkalmazkodnak eh­hez a rendkívül gyorsan változó feltételekhez. Nem véletlenül esik te­hát latba olyan súllyal mos­tanában a termékszerke­zet-váltás, a piaci helyzet­hez való igazodás, a vissza­fejlesztésekkel járó nehéz­ségek elviselése. Ügy tű­nik, hogy a konfliktusok­kal való fokozott szembe­nézés gyakran felmerülő hiánya egyike gazdaságunk alapvető, tartós problémái­nak. A feszültségeket jól érzékelteti a nem rubelel­számolású külkereskedelmi forgalomban fellelhető je­lentős elmaradás a tervhez képest. Ahhoz, hogy ebben tartós változás következ­zék be és aktív külkereske­delmi mérleg valósuljon meg. elképzelhetetlen a vállalatok aktívabb közre­működése nélkül. Erre most különösen szükség van, hiszen nemzetközi megítélésünket és további lehetőségeinket messze­menően befolyásolják, hogy a tavalyi visszaesés után milyen eredménnyel zárjuk 1986-ot. Kétségtelen országszerte, így megyénkben is a ter­melő egységekben dolgo­zók komoly erőfeszítéseket tesznek az export fokozá­sa érdekében. Több helyen szembenéztek önmaguk­kal, feltárják a valós té­nyeket és intézkedéseket is tesznek a munka fogya­tékosságainak megszünte­tésére. A kormány eltökélt szándéka a reform folyta­tása, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. Ezt bizonyítják a közel­múltban hozott intézkedé­sek. például törvényerejű rendelet a felszámolásról, az újra elhelyezkedési tá­mogatás, illetve a bankre­form 1987-től. Ezek mind kihatással vannak a válla­latok gazdálkodására. Min­den bizonnyal kihatással lesznek a jövő évi terv és a szabályozórendszer kiala­kításában is. Mentusz Károly NEMZETKÖZI OKTATÓTELEVÍZIÓS SZEMINÁRIUM Korszerű ismereteket — új eszközökkel Lázár György fogadta Kiril Zarevet Dr. Kirnidesz Mihály, az MTV elnöke a megújulás fontosságáról szólt (Fotó: Szántó György) Aki csütörtökön Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága épületébe lépett, már az első benyo­másból érzékelhette, hogy itt a főszerepet korunk egyik leghatásosabb infor­mációközvetítő eszköze, a televízió vállalta. Minde­nütt kamerák, fények, szí­nesen viliódzó képernyők, és bábeli hangzavar. Az idei az elmúlt esztendők legnépesebb nemzetközi oktatótelevíziós szeminári­uma: 19 országból érkez­tek a résztvevők, s szinte minden jelentősebb szak­mai szervezetet képvisel­nek. Az október 2-től 7-ig tar­tó rangos összejövetelt csü­törtökön délelőtt nyitották meg. Kelemen Endre, a szer­vezőbizottság vezetője kö­szöntötte a megjelenteket, köztük a vendéglátók kép­viseletében Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkárát és Ko­vács Sándornét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Meg­köszönte azt a nyitottságot, mellyel fogadják immár csaknem két évtizede ezt a fórumot. Mint hangsúlyoz­ta: korunk kihívásaira az oktatótelevíziónak is vála­szolnia kell, s ez a feladat áll e napok középpontjában. Soha nem volt még ilyen nagy az érdeklődés, jelen­tős a külföldi résztvevők száma, de ezen túl hazánk ötven intézményének 115 képviselője is eljött. Ezt követően dr. Varjú Vil­mos, Eger Város Tanácsá­nak elnöke szólt a vendé­gekhez. Mint hangsúlyozta, rangos fórum alapjait ve­tették meg Egerben ennek megvoltak az előzményei is: híres iskolák, neves ta­nárak szolgálták az oktatás ügyét. Manapság egyre nép­szerűbbek a korszerű köz­vetítőeszközök, s képviselőik hozzájárulhatnak a béke és a nemzetközi megértés erő­sítéséhez. Az oktatás szempontjait elemezte a későbbiekben dr. Kormos Sándor, a Művelő­dési Minisztérium főosztály- vezetője. Kiemelte a szep­temberben életbe lépett ok­tatási törvény szerepét: az átfogó megújulás igénye szülte. Meg kell felelnünk a gyorsuló idő kihívásainak. Ezek között említette a gaz­daság és az ismeretátadás kölcsönhatását, a társadalom szerkezetének változását, az értékek szerepét és a tu­domány fejlődésének fel­gyorsult ütemét. A lényeg az, tanulni tanuljanak meg a fiatalok, ne foggyon el ér­deklődésük. Ez az összejö­vetel is hozzájárulhat az oktatás fejlődéséhez, bele­értve a felnőttek ismerét- gyarapítását is. Az eddig elhangzottakat boncolgatta tovább dr. Kor- nidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke. A hang­súlyt a tudás és az emberi értékek iránt érzett felelős­ségre helyezte. Nemcsak a gyermekek érdekében, de minden korosztályra figyel­ve kell munkálkodni. A la­kosság fele csaknem kizá­rólag a televízióban találko­zik kulturális vagy tudo­mányos kérdésekkel. Átlago­san heti 15 órát nézik az emberek a televíziót ná­lunk, az ifjabb korosztály pedig 20—21 órát tölt a kép­ernyő előtt. Valamikor sok ellenérzés volt a televízió­val szemben, féltették a kul­túra többi ágát a népsze­rűségétől. Ma már a tévé­nek is van félnivalója. Be­lépett a video, s mind szín- vonalasaubak a színházak, a mozik. Sokáig elégedett le­hetett az intézmény az is­kolatelevíziójával, de egyre inkább kiderül, hogy lépés­váltásra van szükség. Ma­napság szívesebben néznek a legifjabbak is másfajta is­meretterjesztő műsorokat. Sokkal érdekesebb progra­mokra van szükség, s leg­egyszerűbb dolgokra is figyel­ni kell. Büszkék lehetnek az alkotóik a számítógépes basic-tanfolyamokra, de a képernyőn a helyes fogmo­sásra is nevelni lehet és kell. Válságról ugyan nem be­szélhetünk az iskolateleví­zióval kapcsolatban, de meg­újulásra mindenképpen szük­ség van. A legfőbb szem­pontok: a szellem nagyobb nyitottsága, az egészséges életmód, és a humanista tu­lajdonságok erősítése. A bevezető elemzések után a jelenlevők már ízelítőt ’ is kaptak a műsorokból: há­rom ősbemutatóra került sor. Két részt levetítettek a Lexikon című új sorozatból, amely siketnéma gyermekek számára készült. Ezt köve­tően pedig Mészáros Márta Ave Maria című alkotását tekinthették meg, amely a* UNESCO megbízásából ké­szült, és a háborúk, a ki- sebb-nagyobb összetűzések miatt földönfutóvá vált asz- szonyok és gyermekek sor­sát jelenítette meg szug- gesztív erővel. A nagy tetszéssel fogadott bemutatók után dr. Poszler György esztéta korunk ki­hívásairól és a kultúra esé­lyeiről szólt. Ezután Nemes Péter elnökhelyettes, az MTV műsorigazgatója a művelődési műsorokról és a nemzetközi televíziós együtt­működésről beszélt. » Az ezután következő prog­ramok egyre mélyebben és mélyebben vizsgálják a kö­zéppontban álló problémá­ikat, mintegy 80 műsort ele­meznek a résztvevők, kü­lönböző szekciókban tanács­koznak, vitatkoznak. Gábor László Lázár György, a Minisztertanács elnöke csütörtökön, a Parlamentben fogadta Kiril Zarév miniszterelnök-helyettest, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság bolgár tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Maróthy László miniszterelnök-helyettes. a bizottság magyar társel­nöke is. Négy országgyűlési bizottság együttes ülése Csütörtökön a Parlament­ben együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési, településfejleszté­si és környezetvédelmi, me­zőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága. A gazdaságilag el­maradott területek fejleszté­sének társadalmi-gazdasági programjáról — az Országos Tervhivatal, illetőleg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ál­tal összeállított munkaanya­gokról — tárgyaltak, mond­tak véleményt a, képviselők. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke is. Bevezetőjében az ülésen elnöklő Bognár József, a terv- és költségvetési bizott­ság elnöke (országos lista) utalt arra: parlamentünk gyakorlatában, a képviselői műhelymunka során most első ízben hívtak össze négy bizottságot közös tanácsko­zásra, lévén szó olyan témá­ról, amely sokoldalú elem­zést igényel, mielőtt a kor­mány elé kerül. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke volt a bizottsági ülés elő­adója. Referátumában hang­súlyozta, hogy a formálódó társadalmi-gazdasági prog­ram fontos része a hosszú távú terület- és településfej­lesztésről 1985. tavaszán el­fogadott országgyűlési hatá­rozat végrehajtásának. A társadalmi-gazdasági prog­ram kidolgozására többhó­napos egyeztető munka után, a megyei, programokra épít­ve került sor. A társadalmi érdekegyeztetés fontos sza­kaszát jelenti a parlamenti bizottságok mostani vitája, amely lehetőséget teremt ar­ra, hogy a leglényegesebb ja­vaslatokat, ajánlásokat a program Véglegesítésénél fi­gyelembe vegyék. Beható elemzés és sokol­dalú társadalmi. szakmai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térségét, amelyekben a leg­sürgetőbb a feszültségek fel­oldása. A programban érin­tett térségek közös jellem­zője, hogy gyenge mezőgaz­dasági adottságokkal ren­delkeznek. iparosodottsági szintjük igen alacsony, s a településszerkezet sajátossá­gaiból fakadóan magas az ingázás aránya és elmara­dott az infrastruktúra. A program közelebbi cél­jai, fő fejlesztési irányai kö­zé tartozik, hogy az e tér­ségekben működő mezőgaz­dasági. ipari és szolgáltató üzemek jövedelemtermelő képessége tartósan növeked­jen. s ezáltal a fejlesztési, a foglalkoztatási és a jövedel­mi lehetőségek érdemben ja­vuljanak. A program társa­dalmi rendeltetése. hogy hozzájáruljon az ehhez szük­séges feltételek gyorsabb megteremtéséhez. A Minisztertanács elnök- helyettese végül hangsúlyoz­ta, hogy e program egyet­len ötéves periódusa alatt nem valósítható meg, s a tartós eredményekhez fele­lősségteljes társadalmi támo­gatásra van szükség. Ezután vita következett. Az elhangzottakra Faluvé­gi Lajos válaszolt, majd az együttes ülés Bognár József zárszavával ért véget. (MTI) Mindkét cukorgyárunk teljes kapacitással dolgozik Tegnap már mindkét cu­korgyárunkban — Hatvan­ban és Selypen — teljes ka­pacitással folyt a feldolgozó munka, s az indítás körül egyik helyen sem adódtak problémák. Ez mindenkép­pen a karbantartók jó mun­káját igazolja. Miként Debrődi László, a hatvani gyár főmérnöke el­mondotta, az idei cukor szép és jó minőségű, a ré­paellátással sincsenek gon­dok. Nagyobb probléma viszont, hogy a változatlanul meleg időjárás miatt nehéz, küz­delmes a répa szedése. A veszteség a kemény, kötött talajú, táblákon helyenként eléri a 30—40 százalékot, te­temes kárt okozva a terme­lőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak is. Meg kell jegyeznünk ez utóbbi kapcsán, hogy a ke­mény talaj következtében többfelé a betakarítógépek is törnek, rongálódnak, ami további kárt és késedelmet okoz a gazdaságoknak. Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a szemináriumon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents