Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 18., szombat 9 1820—1849 között készült edényfomiák az Iparművészeti Mózeumban úton a - porcelángyártást, mert a szökött munkások nem tudták az egész „arka- num ”-ot a pcrcelántitkot. Ennek következtében gyártmányaik anyaga kezdettől fogva különbözött színben és keménységben a meisseni porcelántól. A formák és a díszítések azonban rendkívül hasonlóak voltak. A gyár kezdetben királyi és főúri támogatás nélkül működött. ez volt a7 egyetlen nem királyi alapítású manufaktúra a kor Európájában. Formakincse az európai barokké, de a távol-keleti porcelánok forma- és díszí- ménykincse is előfordul, hiszen előképek gyanánt Meis- senben is használták őket. Különleges díszítési mód a kínaizáló. aprólékos mini- atűrszerűen finom jelenetek alkalmazása, amelyek Herold nyomán minden európai manufaktúrában elterjedtek Eredeti bécsi díszítés is kialakult, az ún. „Schwarzlot- festés”. amely fekete szín- nel festett, gyakran ezüst- keretelésű vasvörössel élén■> kitett metszetes táj és vadászjelenetekből állt. Egész asztali készleteket is díszítettek vele. főleg a XVIII század közepén. Meisseni hatásra terjedt el a ..német’' virágcsokor-díszítés. amely azóta is kedvelt minden európai porcelángyárban. Bécsben mesterfokon művelték — természetesen kézi festéssel. Ezért oly becsesek a régi porcelánok, mert majd mindegyikük egy kis műremek. A gyár azonban főúri pártfogó nélktii gazdasági válságba került Az állam vásárolta meg 1744-ben. A gyár fellendülésének nagy korszaka az 1760-as évekkel kezdődik, és 1805-ig tart. Az időszak jellemzője az első évtizedekben- az önálló szobrászat kifejlődése. E fellendülésben a döntő szerep egy kiváló szobrászé. J. J. Miedermayeré. Tőle láthatók a kiállítás bájos apró figurácskái, melyek általában asztali díszként funkcionáltak. A Vincellérnő, a Szakácsnő, a Mitológiai szoborcsoport, a Paris és Helena, a bécsi rokokó sajátos báját árasztja. Mária Terézia császárnő magyarbarátságának jellegzetes* kordo- kumentum ja a Magyar Testőr alakja. Az 1760-as évektől kezdve a festés egyre pazarabbá válik. A klasszicizmus a formákban és a díszítésben egyaránt az ún. Sorgenthal korszakban jelentkezik (1784—1805). Különösen a festők remekeltek. A gyár ekkor kiváló festőiskolát is tartett fenn. Igen korán megjelenik a formákban és a díszítményekben egyaránt az empire stílus. A festett ábrázolások között mitológiai jelenetek vannak túlsúlyban- a művészi vezető. Anton Grassi sugallatára. A XIX század elején az aranyozás — amely az egész Sorgenthal korszakban nagy szerepet játszott — virágkorát éli. Különösen szépek a matt és fényes aranyozással díszített darabok. A húszas években igen kedvelték és magas színvonalúak a. virágcsendélettel díszített porcelánok. A biedermeier stílus hozta divatba üveg- és porcelántárgyakon a város- és vedutaábrázclásokat, melyek a szalonok vitrinjeiben kerültek elhelyezésre. A gyár a magyar vásárlóközönség számára magyar feliratos és magyar vonatkozású emlékcsészéket is gyártott. A gyár 1872-től hanyat- lani kezdett, anyagi nehézségei fokozódtak. Újításai nem jártak sikerrel. így 1864-ben a termelési leállították, 1866-ban pedig felszámolták Európa egyik legnagyobb múltú porcelán- üzemét, amely hosszú fennállása során fontos szerepet játszott a7 európai porcelán formanyelvének kialakulásában. Az Iparművészeti Múzeum gazdag anyagában a bécsi porcelán minden időszaka képviselve van. Ebből láthat a közönség most válogatást. Brestyánszky Ilona B Konok hittel Beszélgetés az ötvenéves Buda Ferenccel Buda Ferenc. József Atti- la-díjas költő ötvenéves. 1936. november 3-án született. Egyik korai versében, a Fűvek példájában így vall önmagáról: „Nincs mivel kérkednem, nincs mit szégyellnem, hitemen nincsen rézrozsda, mindenért megjártam belső poklaimat''. Ez az ötven év, e7 a kerek évforduló jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk pályájára. indulására. — Debrecenben kezdtem a pályát, ott közölték első versemet. 1956 is ott ért. Debrecen híres iskolái indítottak. a Református Gimnázium. a Fazekas Gimnázium. Itt Kiss Tamás tanított, a költő. Ö volt az első mesterem. tanítóm. De távolaöb természetesen a debreceni hagyomány. hajdani költők. Csokonai és Fazekas. S József Attilához ragaszkodtam legjobban. — 1955-ben a7 Alföldben, Kiss Tamás. Koczogh Ákos és Mocsár Gábor segítettek. Együtt jelentek meg verseim Kalász Lászlóéval és a tragikusan korán elhunyt Kertész Lászlóéval. Ratkó Józseffel akkor még szemé: fyesen nem találkoztam. Majd pár éves megszakítás után rendszeresen publikáltam az Űj Írás című folyóirat kezdeti időszakában 1961-től. Juhász Ferenc és Nagy László pártfogását, segítését sosem felejtem el. 1960-tól 1963-ig Budapesten éltem, és ekkor lettek jó barátaim Ágh István és Szabó István, a novellista. — Mély sár című versedben írsz a sárfolyammá váló faluról, tanítványaidról. — Budapest után két évig voltunk Pusztavacson. Újrakezdést jelentett számomra: tanítottam, befejeztem egyetemi tanulmányaimat Debrecenben. megjelent első verseskötetem, a Füvek példája. A verskötet sok élményt őriz, hatásokat, s váltogatott kötetnek számít, hiszen nyolc év termése került bele. Most még többet kirostálnék, de az írásról való felfogásom azóta sem változott. — A Hetek költőivel indultál. Az ének megmarad című antológia jelzi ma is meglévő összetartozástök. Ratkó írta rólatok: „nem hal ki az ének", s rólad: „vasból faragott furulyát fúj / fogadott földjén Buda Ferkó"— — Mi a véleményed erről a nemzedékről? — Együvé tartozónak vallom magam velük: Ághgal, Bellával, Kalásszal. Raffai- val. Ratkóval és Serfőzővei. A közös élmények rokon vonásaink, eszményeink ösz- szekötnek. De kibővíthető lenne a Hetek Kiss Annával, Tóth Bálinttal. Az életkor nem döntő, hisz Kalász és Serfőző közt is van néhány év. — „Polgárává Kecskemét fogadott” — írtad. Hogyan változott itt sorod? — Nagyon sokat, hisz itt hosszabb ideig éltem, mint szülővárosomban. Itt kaptam munkát, hajlékot, ideköt családom, több gyermekem itt született. S itt dolgozom a Forrás szerkesztőségében, ahol szót értünk egymással. Ekkor jelent meg 1970-ben az Ébresszen aranysíp című verskötetem mely vékony, de sikerültebb, egységesebb, mint az első. Ekkor jutottam el az első versig, a Rohamig, mely nagyobb kompozíció. többszólamú, a hallgatókra is tekintettel van — „Konok hit nélkül nem megy" — írtad a Rohamban. E kiemelkedő versedhez hasonlíthatnám a Tanya-hazámat. Mennyiben más ez a versed? — A Tanya-hazám több, a Rohamnál többet mond. szándékoltan nagyobb közösségről, a Duna—Tisza közi tanyák világáról, míg a Rohamban több volt az egyéni, a személyes. Azt írtam róla: „Tartozásomat ez a vers le nem törlesztheti. De ha másra nem, arra talán alkalmas, hogy tisztelegjek a hóban lábaló kisiskolásaim, a korán munkába fogottak, o ma is látástól vakulásig gördülők, nagycsalád-nevelők, elárvult öregek: tanyavilágban élő felebarátaim előtt". — A Tanya-hazám harmadik verskötetedben, jelent meg, a Holt számból búzaszál. Ezen szociografikus elemeket tartalmazó versed mellett itt vallasz mestered, barátod Nagy László haláláról és a Kísérlet a bánat ellen című. Nagy László rajzait bemutató kiállításról. Mellesleg hadd állapítsuk meg, hogy mint Nagy László, te is kísérleteztél a fafaragással, a díszítőművészettel, a rajzolással. De ne feledkezzünk meg műfordításaidról sem. A Varázsének című köteted után sokat fordítottál. Miket? — Nem jobb híján fordítottam. hanem minden fordítást fontos munkának érzek. Ablakot nyitni, más népek világát megismerni, főleg a hozzám legközelebb álló finnugor és török nép- költészetet megszólaltam komoly kötelességünk. Papp István kedves debreceni professzorom emlékének ajánlottam említett műfor- dításkötetémet. — Fiatalok keresnek, tanácsaid kérik. Most jelent meg 1986-ban a Homokfúvás című antológia, amelyet te válogattál, szerkesztettél, itt élő fiatal költőket bemutatva . .. — Sok fiatal versét olvasom. S a szűkebb hazában, itt. a megyében élő fiatalok: Agócs Sándor, Dobozi Eszter. Túrái Kamill, Józsa Fábián. Csikós Zsuzsa és. Tábori Kálmán verseit adtuk Jajgatva sír a szél Nyugalmát nem leli Ágak szikár hegyén Október lángjai Szőlőszemek között Parányi pók lapul Holtában im a lomb Repülni megtanul Ahány még fönnmarad Lehull mind reggelig Hulltukkal életem Tetézve megtelik közre. A Homokfúvás, a cím többet is jelent: fémek tisztítását és e széljárta homokvilágot is. — ötven év .. . Miként látod az elmúlt évtizedeket• s benne önmagad? — Bevallom: nem tartom különös jelentőségűnek ezt az 50. születésnapot. Az ide múlását jelenti. S a? a lényeges, hogy mit tett az ember ez idő alatt, és mire futja még idejéből,! mennyi adóssága van még másokkal szemben. A kritika mindig nagyra értékelte szilárd. kemény, pontos verseid „vasvilágát” Kiss Ferenc „választott-köl- tő”-mivoltodról, „vas-szelídségedről” írt. S mint Szél fúj című versedben írtad: „Időm. életem fele I rég odavan. / Inog négy falam, i szél fúj, szemem fáj kék vízre, égre, í lebegő kancasörényre, / napra, / lombon átütő zöld sugarakra". Szemembe por szitál Talpamra sár tapad Fölszedni sem tudom Szétrongyolt sátramat Juhokkal sík mezőn Járnék én boldogan Vernék izzó vasat Ha adnál jó Uram Fekszem csak egymagám Aludni nem tudok Néznek rám szótlanul Elhamvadt csillagok Szekér Ferenc BUDA FERENC: Fekszem csők egymagám Váza az 1820-as évekből Étkészlet J. E. monogrammal (Fotó: Hauer Lajos — KS)
