Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 18., szombat 7. EMBERI ÉS ORVOSI SIKER Egy gyermek az életnek Diána már barátkozik a világgal (Fotó: Tóth Gizella) Római kori leletek Pécs belvárosában a Citrom utcában épületalapozási munkák közben falmaradványokra bukkantak. A Janus Pannonius Múzeum helyszínre érkező szakemberei további falmaradványokat, csatornát, kerámia-, üveg- és bronztárgyakat találtak. A leletek kora a III—IV. századra tehető, találtak közöttük több igen szép. mívesen megmunkált bronz fibulát. érmeket is (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felv ) Mindennapi nyelvünk Vatta szavunk új szerepkörben A gyermek. Csergő Diána három hónapos. Már ismerkedik a világgal; ízleli, figyeli a színeket, a formákat. a hangokat. Egészséges és jól fejlődik. Persze így a természetes. Szülei és az orvosok sokat küzdöttek érte, ezért még a szokottnál is nagyobb gondosko dassal veszik körül. Egerben a Lenin út egyik emeletes házában laknak Csergöék. Már van egy 14 éves fiuk, de régóta hiába szerettek volna egy kislány t. Pedig, ahogy tartják; „Úgy teljes a család, ha egy lány is van benne." A férj nővére egy alkalommal a megyei kei házban járt véradáson, s ott találkozott Molnár főorvossal, akitől hallott arról, hogy a gendra van megoldás. Ezenkívül kezükbe került egy kis könyv, az Orvosi ABC, amelyben olvastak a vércsoportok összeférhetetlenségéről, s a .,plazmafere- zises" eljárásról. Telve félelemmel ás biza' kodá-:sal keresték fel dr. Molnár Miklóst, a megyei kórház osztályvezető főorvosát. Azért aggódtak, hogy egészséges 4ehet*e gyermekük. s joguk van-e belevágni ebbe a kísérletbe. Az eredmény őket igazolta. ★ A kezelőorvos, dr. Molnár Miklós így beszél az esetről: — Közismert, hogy az RH- vércsopcrtrendszer szerint az emberek többsége — 85 százaléka — pozitív, kisebbik részük — 15 százalékuk — negatív. Az utóbbi körbe tartozó anyák gyermeke — ha a féri pozitív — általában a pozitív tulajdonságot örökli. Ezért a terhesség folyamán ilyen esetben a magzat veszélybe kerül; az anyai szervezet ellenanyagokat termel. A gyermek súlyos károsodása lép föl az ebből eredő állapotot ..újszülöttkori hemolitikus betegségnek’ hívják. Minél több terhesség következik be, annál nagyobb mértékű az anya .,im- munizációja”. Súlyosan immunizált anyának egészséges — sőt, élő — gyermeke eddig nem született. ★ Csergő Lajosné a kórházban töltött hónapok alatt Kaesz Gyula ötvenéves igazsága Éppen fél évszázada hirdette meg lakószobaprogramját a sajnálatosan rövid életű, 1935 és 1937 között megjelenő A bútor című folyóiratában Kaesz Gyula (1897—1967) építész, belsőépítész, formatervező, de mindenekelőtt bútorkom- penista: a lakberendezés elméletének és gyakorlatának egyként elsőrangú professzora. Gyakorlatias gondolkodást, a tárgyak rendeltetésszerű használatának hitvallását bécsi stúdiumai idején sajátította el — oda a feloszlatott weimari Bauhaus mesterei plántálták át a funkcionalizmus mindenhatóságát —, majd amikor hazatért, a két világháború közötti időszak gazdaságilag elevenebb második szakaszában igyekezett meg .alós: tani lkép- zeléseit. Sorra épültek akkor a geometrikus formákhoz igazodó. kisebb lakóterületű otthonokat magukba foglaló úgynevezett modern házak, s Kaesz elsősorban ezekben szerette volna a föntebb említett lakószobákat meghonosítani. Filozófiájának lényege: szűnjön meg a régi végig a kicsire gondolt. Biztos volt benne, hogy magzata lány. El is nevezte csutkababának, becézgette. dédelgette, csendben beszélgetett vele. Ügy mondja, hogy az asszonyok. akik hosszabb időt töltenek ágyhoz kötve, mind ilyen meghitt viszonyba kerülnek születendő gyermekükkel. ★ — Ugyanez, volt a probléma a Csergő házaspár esetében — folytatja Molnár főorvos. — Az első gyermek világra hozatalkor súlyosan immunizálódott az anya, s még annak idején nem volt ■olyan védőoltás, amivel^ rendbe hozták volna. Időköz- . ben azonban az orvostudomány fejlődésének köszönhetően új vérvételi eljárás — a plazmafer.ezis — alakult ki. Ennek az a lényege, hogy a vérplazmát ki lehet vonni a többi alkotórész meghagyása mellett. Ez alkalmas arra. hogy a vérből kóros, vagy mérgező anyagokat szűrjenek ki. Az anyák vérkeringéséből is el lehet távolítani ar plazmában lévő veszélyes RH-ellenanyago- kat. A Csergő család kérésére a megyei kórház vértranszfúziós állomása és a szülészeti-nőgyógyászati osztálya kezelési tervet készített és a családdal közösen megbehdíó. a hajdani ebédlő meg a vendégfogadásra rendszeresített nappali, és ezek helyébe lépjenek azok a helyiségek, ahol valóban lakni lehet. Ezek négy fala közé igyekezett tehát terelni a munkát, az étkezést, a pihenést, a társasági csevegést, s mindezekhez egyaránt alkalmas bútorokat tervezett. Száműzte az emberöltőkön ál makacsul kitartó súlyos-nehéz garnitúrákat, s helyettük többfunkciós, mozgékonyabb ülő- és fekhelyeket tervezett. Ezeket is úgy vázolta fel,_ hogy egyrészt apró méretűek legyenek, másrészt meg úgy. hogy nagy sorozatokban lehessen gyártani. Kaesz Gyula sem lett igazán próféta a saját hazájában. Életműve inkább egyedi tervezéseiben — ilyenek a Nemzeti Takarékpénztár szelték az eddig reménytelennek tartott terhességet. A magzat tízhetes korától az anya kórházba került és szoros orvosi felügyelet mellett megkezdődött a kezelés Hetvenhárom alkalommal történt beavatkozás, esetenként két-három palack vér plazmáját kellett eltávolítani. Az ellenanyagok szintjét végig sikerült a születendő gyermekre veszélytelen szinten tartani A fejlődés kielégitö volt.-k A megyei kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa, dr Farkas Márton így beszél az esetről: — Az anyában ilyenkor antitestek termelődnek, melyek a köldökzsinóron keresztül a magzatban a vörös vértesteket oldják. A plazmaferezis következtében ■nem lesz, ami tönkretegye a növekedő szervezetet. Szülészeti szempontból újdonságnak számít még az a vizsgálati módszer, amelyet itt alkalmaztunk: a magzatvizet vizsgáltuk közvetlenül. A terhesség 36. hetétől el lehet végezni ezt a mintavételt. A világon 1953-ban alkalmazták ezt először, a Szegedi Nőgyógyászati Klinikán orvostársaimmal 1964-ben próbáltuk ki a módszert. Réépületének belső terei — illetőleg szervezőtevékenységében valósult meg. Amikor 1949-ben főiskolai rangra emelték az egykori Iparművészeti Iskolát, első dolga volt, hogy az ipari formatervező tanszakot megalapítsa. Amikor pedig 1952-től 1958-ig főigazgatóként vezette ezt a felsőoktatási intézményt, szintén az iparművészképzés apostolának bizonyult. Minden igyekvések ellenére a típusbútorok hazai gyártása — mármint azoké a tárgyaké, amelyek nagy sorozatban, jó minőségben és a változtathatóság kívánalmai szerint készülnek — sajnos nem honosodott meg. Volt ugyan egy látványos fellángolás, amely az úgynevezett variabúterokat terítette oda a nagypiac óriásplac- cára. ám ez a nekibuzdulás gén ez misztikus beavatkozásnak számított még a szakemberek körében is, pedig jól meg lehet ítélni, hogy fölléphet-e valamilyen károsodás. így állandóan figyelemmel tudtuk kísérni a kicsi fejlődését, helyzetét. Végül, mikor elég érett volt a gyermek, császármetszéssel hoztuk a világra, s kombinált vércserét hajtottunk végre nála. így megindulhatott a saját vértermelése. végképp megszabadult az anyai ellenanyagot károsító hatásától. Ügy érzem, példamutató csapatmunka eredménye ez, az e^ri kórház történetében az első. egyben sikeres kísérlet. ★ Diánát boldogan fogadták a családban. A nagyfiú is dédelgeti, istápolja. hiszen közben a közösen viselt felelősség a pályaválasztását megszabta: az egészségügyi szakközépiskolában tanul tovább. Ahogy mondja; „Azért választottam a pályát, hogy segítsek a rászorulókon, ahogy nekünk is segítettek." A szülők nagyon boldogok. Ügy vágtak bele, hogy lesz, ami lesz. Gyönyörű kislányuk három hónapos, négy és fél kilós. Környezetükben: a gyárban, a munkahelyen is „szorítottak" értük. Közben megtanult a férfi főzni, hiszen ahogv nevetve mesélik: telefonon adta le a recepteket a kórházból az asszonyka. Ma már a bablevest mindenképpen ő készíti, mert azt nagyon érti. S most következik az asszonykának a gyes három éve. hiszen amíg lehet, a kicsi mellett kíván maradni. ★ Amikor a siker összetevőiről kérdezzük, dr. Molnár Miklós elsőként az anya rendkívüli áldozatkészségét, említi, s a családi hátteret. Aztán a tudományos kutatások gyakorlati alkalmazását, majd azt. hogy a korszerű orvoslás összehangolt csoportmunka. S a megyei kórházban olvan szakemberek dolgoznak, akiknek szoros együttműködése ilyen eredményre vezethet. is gyorsan a hamvába hullt, mert a vásárlói igények felfokozódtak. A berendezke- dők túlnyomó többsége ugyanis valami egyénien mutatós, Veres Péter találó minősítésével mondva a kiva'* gyiság képzetét felidéző szobabelsőt keresett, s így fokozatosan ezek összeszöge- zésére/ kárpitozására álltak rá a gyárak. A mostanában átélt időszakban pedig éppen ezekről derül ki, hogy céljuknak nem felelnek meg. s különben is drágák, divatjamúltak. Meg kéne végre szívlelni Kaesz Gyulának 1936-ban meghirdetett hitvallását a lakószobákba .illő típusbútorokról. A svéd és a finn példák jól bizonyítják, hogy ez a messze tekintő tervezőtanár milyen előrelátó volt... A. L. Mindennapi szóhasználatunkban a vatta megnevezés és szócsaládja a leggyakrab- * ban olyan fogalmi és használati értékek jelzésére ^szolgál. amely kapcsolatban van azzal a nyers gyapotból készült puha anyaggal, amelynek felhasználásával készülnek el bizonyos ipari, kereskedelmi és orvosi készítmények. Ezt példázza a vatta- csomó, vattatampon: vattakabát, vattapaplan, vattabélés szósor is Köznyelvi szóként ki ne ismerné a vattacukor összetételt. Jelentésárnyglatával megnyitotta az utat az átvitt értelmű használati értékváltozatokat megnevező szerepkör vállalására A színházi Szakzsargon vattázásnak és a benne részt vevőket vattának nevezte él a színházi közönségnek azt a részét, amely ingyen jeggyel jut be a színházba, hogy ne legyen üres a nézőtér. Ez a szerepvállalás egyre bővülőben van, s éppen napjainkban gyorsult fel az a folyamat, hogy ma már szinte közgazdasági fogalommá. illetőleg szakszóvá válik a különböző tájékoztatási szervek nyelvhasználatában. Az 1980-as évek elején a sajtó hasábjain megszán rodtak azok a közlemények, amelyek a kritika szándékával tették szóvá, hogy elszaporodtak a különböző szintű és jellegű előadások. rendezvények. csak éppen a hallgatók száma nem nőtt meg. Hogy az üres széksorok látványa Senkit se bot- ránkoztasson meg: gyakorlattá vált a vattázás. a vattás hallgatóság toborzása A diákok szókészletében is polgárjogot nyert a vattáz. vattázik, vattázás szavak használata, s arra a 'kérdésre honnan jönnek kora délután ilyen csoportosan, így válaszoltak: vattáztunk. A fővárosi tanács művelődési főosztályvezetője sem . tartja. helyesnek egyik cikkeben. hogy az önkéntesnek hirdetett előadásokon rendezvényeken. megmozdulásodon „vattának tekintik a pedagógusokat és a tanulókat' (Népszabadság. 1984. júl. 15.) Napjainkban. gazdasági életünk jelenlegi helyzetében. a vatta szónak sajátos jelentésváltozata lép be a szócsalád legújabb szerepkörébe. Erről tanúskodnak a/ alábbi szövegrészietek. „Felgyorsul a felesleges létszám, s ezzel együtt a vattaemberek elszaporodása" (Népújság 1986. jún. 29.). — „Csak úgy lehet rendet, fegyelmet, teljesítményt követelni, s a vatta-munkaerőt kiszorítani, ha a munkaidő alatti fegyelmet megteremtjük" (Népú.i ság. 1986. júl. 28.). A televízió esti Híradójában sem véletlenül állapították meg hogy a „vatta" közgazdasági fogalommá vált napjainkban. s ezzel a megnevezéssel utalunk a nagyszámú, olcsóbb bérért felvett munkásra. alkalmazottra Íme. egy újabb szerepkörí változat. A Népsport hasábjain is jelentkezett a vattázni szóalak ilyen szövegösszefüggésben: „Nem akartam vattázni a válogatott játékosokat, ezért is szerepeltettem őket ennyi tornán” (1986. aug. 18.).' A vatta szó szerepkörének bővülése révén átvette e rokon értelmű sor nyelvi szerepét: kímél, pátyol. De az is lehetséges, hogy egészen más természetű használati értékben kapott szerepet ez az igealak. S végül hallottam és olvastam már a vat- tázó szavak jelzős szerkezetet is. s különösen a szeretet és az őszinte megnevezéseket illetik sokan ezzel a minősítéssel, ilyen összefüggésekben: őszinte szeretettel, őszinte barátsággal, őszinte meggyőződéssel, őszinte odaadással stb. Dr. Bakos József Gábor László Kaesz Gyula lakószobaprogramjának egyik jellegzetes — célszerűen modern — enteriőrje az 1930-as évekből Kaesz Gyula így tervezte meg a Nemzeti Takarékpénztár ügyfélfogadó termét — majd fél évszázada
