Népújság, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-02 / 232. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. október 2., csütörtök Rugalmas munkaidő esetleg - részmunka nem! Az Állami Tervbizottságnak a hatodik ötéves terv programjának kidolgozásáról szóló határozata egyes ágazatoknak többek között feladatává tette, hogy foglalkozzanak a hagyományostól eltérő munkavállalási formák tervezésével is. így a rugalmas munkaidő bevezetésével, a részmunkaidősök alkalmazásának lehetőségeivel, a bedolgozók problémáival. öt esztendő elteltével vizsgálták a tapasztalatokat, s ebben részt vett a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa mellett működő nőbizottság is. több száz kérdőív adatainak értékelésével. A hagyományostól eltérő munkarendek alkalmazása nem egyszerűen gazdasági kérdés. Napjaink egyre gyakoribb témája a család, a gyermeknevelés, a dolgozó anya problémája, aki sokszor csak a legnagyobb nehézségek árán tudja (!?) ösz- szeegyeztetni a nyolcórás munka és a család ellátásának gondjait. A második, mi több, sokszor harmadik műszak problémája, a nők általános túlterheltsége, nagyban hozzájárul a családi kapcsolatok meggyengüléséhez, a fiatalok magatartási problémáihoz. Érthetően épp ezek miatt volt nagy érdeklődés a felmérés eredményei iránt. Annál is inkább, mert a dolgozó nők közvetlenül nyilváníthatták véleményüket arról, milyen munkarend alkalmazását, bevezetését tartanák a legjobbnak önmaguk és a vállalatok számára. Meglepő válaszok A felmérés során a kérdezők tulajdonképpen két oldalról kívántak választ kapni a vállalatoktól arra, van-e törekvésük, tervük elsősorban a rugalmas munkaidő és a részfoglalkoztatás megszervezésére, alkalmazására, másrészről, hogy a nők mennyire kívánnak a a gyakorlatban is élni az egyébként sokszor felemlegetett lehetőségekkel. A kérdőívekre adott válaszok meglepőek voltak. A Mátraaljai Szénbányáknál 600 nőnek adtak ki kérdőívet, 465-en válaszoltak is. A megkérdezettek, illetve válaszadók 63 százaléka fizikai munkásnő volt. Többségük még nem vagy igen keveset hallott ezekről a lehetőségekről, mégis elgondolkoztató, hogy első hallásra az volt a véleményük, a jelenleg alkalmazott 8 órás munkarend a legjobb. így látják biztosítottnak a termelés menetét. Általában nem kívánnak változtatást, de szinte kivétel nélkül megjegyzik, a munkafegyelem szilárdítására szükség lenne. A nagy- családosok már szívesebben vállalnának részmunkaidős foglalkozást, de ők a gyermekek nevelésével kapcsolatos kiadások, a fiatalok a lakásteremtés gondjai miatt nem látják jelenleg ezt megoldhatónak. A kereset csökkenése, mely a rész- munkaidővel együtt járna, számukra kedvezőtlen. Ugyanerre az eredményre jutottak a borgazdasági kombinátnál kitöltött kérdőívek értékelésénél is. Bár itt az asszonyok egy-egy csoportja hozzáfűzte; el tudnák képzelni a hatórás foglalkoztatást, számukra ez nagy könnyebbséget jelentene, s egyben azt is megjegyezték, nagyobb munkaintenzitással, szervezeti, munkaszervezési változtatásokkal szerintük a hat óra alatt is el lehetne érni a jelenlegi teljesítményt, s így a keresetük sem csökkenne. így — jelezték —. kifejezésre juttatná végre a társadalom, hogy a gyermekek nevelése is hasznos társadalmi tevékenység. S felmerült a kérdés is, vajon a társadalom értékítélete helyes-e, ha jelentősebbnek tartjuk a napi nyolc órát dolgozó, de utódokat nem nevelő asszony munkáját, mint azét, aki hatórás munkaidőben dolgozna, de mellette két-három, esetleg több gyermek nevelését vállalja? Valóban régen vitatott téma, de az tény, a környező szocialista államokban a gyermek nevelését nyugdíjas korkedvezménnyel honorálják. A mi dolgozó nőink azt látnák kedvezőbbnek, ha a gyermekek kisebb korában kapnának több időt, s nem a nyugdíjas korhoz közeledve, amikor a gyermekek jószerével már önellátók. Távlatokban valóban elgondolkoztató a rövidített munkaidő, különösen akkor, ha ehhez hozzátesszük tudományos felmérések eredményeit, mely szerint a munka intenzitása a természetes fáradás miatt az utolsó két órában erősen csökkenő. Részmunkaidőben — gyesen Kevésbé foglalkoztatja a megkérdezetteket a részmunkaidős foglalkoztatás. A napi négyórás munkaidő elsősorban a gyesen lévők számára jelentene nagy segítséget, de ennek szinte elháríthatatlan akadálya, hogy a gyermek elhelyezése négy órára szinte megoldhatatlan. Ennyi időre sem a bölcsődék, sem az óvodák nem vállalják. Más országok tapasztalatai alapján merül fel az a megoldás, hogy két-két dolgozó vállalhatna együtt részfoglalkozást, megosztva a munkát, és a gyermek megőrzését egyaránt. Ehhez természetesen kölcsönös felelősségvállalás kell. Általában nem kedvező az üzemek, vállalatok véleménye sem a részfoglalkoztatásról. Egyrészt a szabályzók miatt, másrészt jóval alaposabb és pontosabb szervezést, a rész- munkaidősök munkájának egyeztetését, johb ellenőrzést kíván e módszer. Rugalmas munkaidőben — igen Általában egyértelműen kedvezően fogadnák a rugalmas munkaidőt minden helyen. Természetesen annak felismerésével együtt, hogy például szalagrendszerű foglalkoztatásnál ez megoldhatatlan. Általában kedvezőek a tapasztalatok ott, ahol kísérletképpen bevezették. Ezeknél a vállalatoknál az ilyen módszerrel dolgozók kevesebbet hiányoznak magán- és hivatali ügyeik intézése miatt, ugyanis rendelkezésükre áll a lehetőség, hogy más órában bepótolják a távol töltött időt. Nagyobb a lehetőségük a család jobb ellátására is. pl. a bevásárlás, a gyermek ellenőrzése a legtöbbször említett előny. A felmérés legszembeötlőbb tanulsága: koránt sem foglalkozunk még a változó, a hagyományostól eltérő munkarendekkel a kívánt mértékben. Sok helyen azért, mert még fel sem ismerték az ebben rejlő lehetőségeket, másutt azért, mert a régi korlátokon túllépni nem mindig népszerű és könnyű. Pedig a tanulságok arra mutatnak érdemes, visszatérül az itt-ott ráfordítandó nagyobb gond és szervezés. Mindenesetre ideje volna ebben is előbbre lépni. Deák Rózsi ÚJ RENDELETEK NYOMÁBAN Szanálás vagy felszámolás ? Bizonyos szavaknak baljós jelentést kölcsönöztek az utóbbi években. Az árrendezésnél — tegyük a kezünket a szívünkre — ritkán számítunk például csökkentésre. Az adózáshoz szinte hozzánőtt a bizalmatlanság, s a szanálásról hallva először az utóbbi években, évtizedekben végbement folyamatra. a családi házas övezetek felszámolására gondolunk. Arra, hogy egykor virágoskertek, csöppnyi, de zöld udvarok helyét tízemeletes betonkaszárnyák foglalják el. Pedig a szó mást is jelent. Nem rombolást, hanem éppen ellenkezőleg helyreállítást. Remélhetőleg a következő időszakban ez a jelentése is helyet kap a köztudatban. Megismerkedünk azzal a folyamattal, amelynek során egy megbillent helyzetű vállalatot ismét fizető- és működőképessé tesznek. Még a csőd előtt Szeptember elsején léptek életbe az állami szanálásról, illetve a vállalatok felszámolásáról szóló rendeletek. Ezzel nagy lépést tett előre a gazdasági reform, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése. Lehetővé vált, hogy az alacsony hatékonysággal. vagy éppen veszteséggel működő cégek sorsa rendeződjék, lehetőleg még a teljes csőd előtt, ami a legtöbbször tovább gyűrűzött, és hátrányosan befolyásolta a partnervállalatok működését is. Az új eljárás keretében kétféle módon rendeződhet a kétes pozícióba került cégek helyzete. Vagy segítségükre siet a Évről évre bővül a nia- gyar licencek értékesítése külföldön. Áruforgalom már meghaladja az évi 800 millió forintot. Az elmúlt Qt év alatt mintegy 2,2 milliárd forint értékű magyar eljárás talált gazdára határainkon túl. A licenceknek több mint 85 százalékát a tőkés országokban értékesítik a magyar vállalatok. Elsősorban Nyugat-Európában és Japánban jelentős az érköltségvetés és szanálja az adott vállalatot, garantálja a további működéséhez szükséges feltételeket, vagy lefolytatják az eljárást, aminek végén megszüntetik a céget. Még az eljárás megindulása előtt nyilatkozik a Pénzügyminisztérium arról, hogy segítségére siet-e a bajba jutott cégnek. Hiszen az új lehetőség bevezetése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hitelező által kért felszámolási eljárás egyben a vállalat megszűnéséhez vezet. Persze kérdés, mely esetekben nyújt segítő kezet az állami költségvetés a pálya szélére került gazdálkodóknak. A vélemény megalkotásához, a döntés előkészítéséhez nyújt segítséget a Szanálási Szervezet, amelyet a Pénzügyminisztérium mellett szeptember elsejével állítottak föl. Az itt dolgozó szakértők véleménye, vizsgálata alapján kerül sor a döntésre. Mit mérlegelnek? Hogy milyen szempontokat lehet figyelembe venni? Például akadhatnak olyan vállalatok, amelyek elsősorban a ki nem védhető külpiaci hatások — drasztikus árcsökkenés — miatt kerültek lehetetlen helyzetbe. S arra már éppen az utóbbi évek mutattak példát, hogy a meginduló konjunktúra veszteségesből nyereségessé tehet nemhogy egy vállalatot. de egy egész ágazatot. S ezek a válságágazatok a legtöbbször a népgazdaság termelésében alapvető szerepet játszanak. Egy-egy vállalat megszüntetése ugyan deklődés szellemi termékeink iránt. A forgalom számottevő növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar vállalatok számos új termékkel jelennek meg külpiacokon, és mind több új cég kapcsolódik be a szellemi termékek értékesítésébe. Továbbra is igen keresettek a különböző gyógyszerek licencei. A múlt esztendőben például a Medim- pex és a Pharmatrade küleltörölné a veszteséget, de kérdés, hogy a hiányzó árut mennyiért, hol, s főleg mennyi, idő alatt lehetne beszerezni. Ugyanilyen elbírálás alá eshetnek azok a kimagasló technikai szinten termelő, vagy például dinamikusan fejlődő cégek, amelyek akár egy nagyobb beruházás miatt. időleges pénzzavarba kerültek, de talpraállásukra minden remény megvan. A lehetőségeket még sorolhatnánk tovább, ám várhatóan a gyakorlat az elméleti modelleknél sokkal bonyolultabb példákat, nehezebben megítélhető eseteket produkál majd. Nagy remények Az is biztos, hogy az állami szanálásra valóban csak nagyon indokolt és kivételes esetben kerülhet sor. Amennyiben a költségvetés sorozatosan mentőöveket dob a felszámolás során a vállalatoknak, elvész a rendeletek célja. Hogy a tőke fölszabaduljon a veszteséges vállalatokból, és a hatékonyakhoz kerüljön. Viszont érvényesülniük kell a jövedelmezőségi szempontolabt is meghaladó népgazdasági érdekeknek, amikor feltétlenül szükség van valamely vállalat átmenetileg 'veszteséges tevékenységére is. Az új rendelkezéseket sok vita előzte meg, az érvénybe lépést viszont nagy reményekkel üdvözölték a magyar gazdasági életben. Ám sikeres működésük attól is függ, hogyan alakul az állami szanálás, illetve a felszámolás aránya. L. M. kereskedelmi vállalatok, valamint a Kőbányai Gyógy- szerárugyár és a Chinoin több mint 240 millió forintért értékesített magyar eljárásokat. A gyógyszerli- oencek mellett az elmúlt években a magyar szoftverek iránt nőtt meg számottevően az érdeklődés. A bővülő piacot kihasználva ma már kilenc külkereskedelmi illetve termelő vállalat foglalkozik rendszeresen szoftverexporttal. JAPÁNBA IS Magyar licencek külföldön A turbinagépházban (MTI-fotó Gottwald Károly) A zónatérkép a monitorokon I Paksi Atomerőműben Megkezdődött a villamosenergia-termelés a Paksi Atomerőmű most elkészült harmadik blokkjában. Az új reaktor- blokkot szeptember 28-ára virradó éjszaka 1 óra 58 perckor kapcsolták rá az országos energiahálózatra. A harmadik blokk ez év végére vagy 1987. januárjára már teljes kapacitással termel, az elkövetkező hónapok alatt fokozatosan éri el az 1320 megawatt teljesítményt. Ezzel a hazánkban termelt villamos energiának egyharmadát adja majd Paks.
