Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-09 / 212. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 9., kedd Ma — szeptember 9-én — ünnepli felszabadulásának 42. évfordulóját Bulgária. A baráti ország immár több mint négy évtizede élvezi szabadságát, járja a szocialista fejlődés útját. Heves megyét szorosabb szálak is kötik Bulgáriához. Testvérmegyénkkel, Targovistével élő és szerteágazó kapcsolat alakult ki az évek során. Rendszeresek a találkozók, amelyek tovább mélyítik országaink és a két nép barátságát, együttműködését. Alábbi összeállításunk segítségével olvasóink bepillanthatnak a bolgár emberek életébe, megismerkedhetnek hétköznapjaikkal, eredményeikkel és sikereikkel. SZÁMVETÉS TIZENNÉGY ÉV TÜKRÉBEN Targoviste és Heves Testvérmegyék — bővülő kapcsolatok Két évvel ezelőtt az egri Megyei Művelődési Központ kamarakórusával, valamint Pusztai Ágoston szobrász- és Erdős Júlia iparművésszel jártam először Targovisté- ben. Valamennyien tisztában voltunk azzal, hogy a Heves és Targoviste megyék közötti testvérkapcsolatnak köszönhető utazásunk. Viszont ennek az 1972-ben létrejött együttműködésnek kevesen ismerték a részleteit. Sokan közülünk akkor hallottak először bolgár szavakat, láttak történelmi helyeket. A fellépések közötti időben olyan kisebb-na- gyohb településekre is eljutottunk, mint Popovo, Omur- tag vagy Kötél. Sok helyen megkoszorúztuk az ország felszabadításában részt vevő hősök, partizánok emlékműveit. Megszerettük az egyhetes turné során ezt a területet. Már csak azért is szimpatikusnak bizonyult, mert földrajzi és gazdasági adottságai hasonló vonásokról árulkodtak, mint Hevesé. Igaz, ott jóval több a dombos vidék, az ezer méternél is magasabb csúcs. Különösen sokszor csodálkoztunk rá az épülő, szépülő Targoviste város „sétálóutcájára". s akkor sem tudtuk. de ma sem. hogy vajon Egerben volt-e előbb ilyen, vagy ott. A jelek arra utaltak, hogy a találkozásoknak. cseréknek, nemcsak ez az egyetlen gyümölcse. Bár kulturális delegáció voltunk, ellátogattunk mezőgazdasági üzemekbe, ipari vállalatokhoz, s a legtöbb helyen jó ismerősként fogadták a magyar embert. Nem is csoda, hiszen előttünk is sokan megfordultak már ott szűkebb hazánkból: politikai, gazdasági, tudományos. műszaki és kulLegutóbb Detken, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet vendégeiként ismerkedtek a targovistei szakemberek a háztáji gazdaság erényeivel (Fotó: Kőhidi Imre) kompolti kutatóintézetének és a targovistei szarvasmarha- és juhtenyésztő állomásnak a közös kutatási programjai. Ök, a szakemberek cseréjén túl kölcsönösen tanulmányozzák a lucernatermesztés agrotechnikai és technológiai kérdéseit, amelyek eredményeiről tájékoztatják egymást. A kereskedelmi együttműködés hasznát is gyakorlatban mérhetjük. Az egri Centrum Áruház bolgár áruházi heteknek adott otthont. Ezen a Targovistéből beszerzett árukat forgalmazták. De a Heves megyei cégek termékei is hasonló eseménysorozat keretében jutottak el e baráti ország vásárlóihoz. A Heves Megyei Tanács elnökének és kíséretének tavaly év végi útja is a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztését szolgálta. Amíg 1985-ig évente 60—70 ezer rubel értékű volt a Centrum turális küldöttségek. azaz nem hangzott idegenül, az újdonság erejével a magyar szó. Ezeknek a látogatásoknak — a politikai kapcsolatok fejlődése mellett — igen nagy a jelentősége. hiszen termékeny együttműködés alakult ki a gazdaságban, mindenekelőtt a tudományos-műszaki információ- cserében. A mai napig több alkalommal került sor szakemberek kölcsönös látogatására. Tanulmányozták a vállalati. szövetkezeti élet különböző területeit, és így hasznos tapasztalatokra tettek szert. Termékeny az együtt munkálkodás a testvérmegyék pártbizottságai, népfrontbizottságai között, de hasonló mondható el például a MTESZ és a Targoviste Megyei Tudományos Szövetségről. Közismertek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Áruház és a Targovistei Nagykereskedelmi Vállalat közötti forgalom, az elmúlt esztendei áruházi csere keretében kétszáz-kétszáz- húszezer rubel értékű cikk cserélt gazdát. Barátaink elsősorban kocsigyertyát és petróleumlámpát kértek, PVC-padlószőnyeget adtak cserébe. Megállapodtak abban is, hogy az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket jobban kihasználják, egyre több bolgár vendégnek biztosítanak megyénk székhelyén és környékén jó programokat, rangos ellátást. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a Mészöv és annak targovistei testvérszervezete között. Szoros szálak kötik össze a két megyében élő művészeket, kulturális intézményeket. A teljesség igénye nélkül csak néhány példa: Heves megyében 1978- ban kiállítást nyitottak a targovistei múzeum anyagából. Míg 1981-ben a bolgár ikonokat csodálhattuk meg. De járt itt többek között a Miljzia nevű népi együttes, melynek dalosai, táncosai nagy sikert arattak. A két megyei lap munkatársai is rendszeresen találkoznak, és megismertetik írásaikkal az eredményeket, terveket. Az üzemek közötti kontaktust jól reprezentálja az a kiállítás, amelyet két évvel ezelőtt rendeztek Targovistében. Ezen vállalataink, s kisebb cégeink termékeit mutatták be, s nagyon sok érdeklődő volt kíváncsi e produktumokra. A közelmúltban újabb testvérkapcsolatok születtek. Ezek közé tartozik például a Teszöv és az Agráripari Szövetség, a Detki Magyar-Bolgár Barátság Termelőszövetkezet és a Targovistei Bolgár—Magyar Barátság Agráripari Kombinát, az Agria Bútorgyár és a DE- CSEV Fafeldolgozó Kombinát. valamint a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat és a Targovistei Építőipari Szerelő Kombinát között. A tervekben pedig újabb kapcsolatok kialakítása szerepel. Ki vitatná, hallatlan előnyei vannak ezeknek a kapcsolatoknak. Nemcsak azért, mert a politikai, a gazdasági, a kulturális és a tudományos munka eredményességét szolgálja, hanem azért is, mert a két megye közötti emberi kapcsolatok, barátságok elmélyítéséhez is hozzájárulnak. Minél jobban megismeri egy nép a másik munkáját, annál inkáhb értékeli erőfeszítéseit. sikereit. Homa János Rózsaszüret Az illatos arany Csudomir bolgár író így ír a virágok királynőjéről: „Majd minden szerző Kis- Ázsiát nevezi ősihazájának. Az olajrózsa tudományos neve Rosa Damascena, azaz damaszkuszi rózsa. Talán nem a legszebb a rózsák között. virágjai nem tündökölnek, de a csodás hangú fülemüle sem a legszínesebb madár.” Az olajrózsa a XVII. században került Bulgáriába és Kazanlak és Karlovo völgyeiben találta meg a legkedvezőbb fejlődési feltételeket. Azóta Rózsavölgynek nevezik ezt a vidéket. A Balkán-hegység hegyláncai a hideg északi szelektől, a Szredna Gora hegyei a dél forrósága ellen védi a tájat. Az Európában évente előállított 1650 kg rózsaolaj több mint a fele. 850 kg Kazanlakból származik. Kazanla- kot ezért nevezik „európai Kasmírnak”, a „Rózsák hazájának”. Blanqui francia természettudós és publicista, aki 1841-ben járt Bulgáriában, így jellemezte a rózsaszüretet: „Rózsaolaj-készítéskor a falvakat valósággal elárasztják a rózsalevelek. a lovak mintha parfü- mös szőnyegen szaladnának" Egy május végi reggelen szédítő rózsaillattal köszönt bennünket a Kazanlaktól 10 km-re fekvő Milevo falu, tiszta a levegő, könnyű szellő lengedez. Rózsalevelekkel színültig rakott kocsik jönnek velünk szembe. Sürget a munka — a Rózsa-völgyben 20 nap alatt le kell szedni, összegyűjteni és a közeli olajlepárlóba szállítani a szirmokat. A faluban figyelmeztettek: „Keljetek fel a szedőkkel együtt 4 órakor, nehogy elmulasszátok a harmatot!" A rózsaföldek a falutól délre fekszenek. A nap első sugarai már a virágmezőkön találnak bennünket. A látvánnyal egyszerűen nem lehet betelni — rózsatenger, sehol egy tenyérnyi zöld, a harmatcseppek kristályként csillognak, az ember megré- szegül az illattól. A levegő tiszta és átlátszó: tisztán kivehetők a távoli Balkánhegység fenyvesei. Milevo a Szredna Gora-hegység lábánál fekszik. A szedőknek azonban nincs idejük a táj szépségében gyönyörködni: napkeltéig mindent le kell szedniük. A 80 éves Sijka Mravova így indokolja a sietséget: „Miért ilyen korán kell ezt a munkát elvégezni? Hát azért, mert ilyenkor a legfrissebb és legaromásabb a rózsa, s ha harmatos vagy megázott, még inkább! Ebből lesz a legjobb rózsaolaj. Az én idomban az emberek mindig egyet kortyoltak a friss rózsaolajból. Én magam is, ha nyugtalan vagyok, iszom egy kevés rózsavizet— ez mindig megnyugtat!” Késő délután kerülünk a Milevótól 5 km-re fekvő olajgyárba. Itt átható még csak az illat! Egész nap ömlik ide a rózsafolyam. A tartályok színültig megtelnek. Derekas munka folyik: reggelig az egész napi termést ftl kell dolgozni illatos arannyá, rózsaolajjá. A rózsakirálynő és Dionüszosz a rózsák ünnepén Mór az óvodában Tehetségek iskolája Szófiában Szófia Górna Banja kerületében tíz év óta különleges, óvodával egybevont iskola működik. Tanulói 3—18 évesek! A Nemzeti Kultúriskolának nevezett kísérleti intézmény célja az esztétikai nevelés, harmonikus és sokoldalúan fejlett, korán felfedezett alkotóképességű fiatalok képzése. A „tehetségek iskolája” tapasztalatait nemcsak a bolgár, de a inemzetközi pedagógia és pszichológia is hasznosítja. Korlátlan a gyermekek fantáziája Melyik szülő nem szeretné, ha gyermeke muzsikus, színész, festőművész vagy énekes lenne? És melyik nincs meggyőződve arról, hogy éppen az ő gyermeke a legokosabb, a legalkalmasabb, a legtehetségesebb? Ezeket a tulajdonságokat, a gyermekek alkotóképzeletét igyekszik megállapítani és továbbfejleszteni az iskola. „A két alsó óvodai osztály 36—36 helyére évente 250—300 a jelentkező Szófiából — mondja Evdokija Jordanova igazgatónő. — Nem könnyű megállapítani ebben a korban a gyermekek alkalmasságát. Különböző tesztekkel vizsgáljuk a kicsinyek gondolkodását, érdeklődési körét és értelmi képességét. Kiváló pedagógusok és pszichológusok foglalkoznak itt a gyermekekkel. Nagy felelősség hárul ránk, hiszen az óvoda az első lépcsőfok, amely a fiatalok speciális továbbképzését megalapozza”. Az óvoda külsőre alig különbözik más hasonló intézményektől. A tágas, világos, napos helyiségeket szép bútorokkal és minden kényelemmel rendezték be. Az első benyomás a helyiségek művészi kiképzése: pasztellszínű falak, vidám rajzok, kerámia és textil faliképek. Mindezeket maguk a gyermekek készítették. Amint azonban az első nagyterembe belépünk, megfeledkezünk a berendezésről: csodálkozó pillantásunk a három-, négyéves gyermekek zenekarára irányul, akik ütemesen és érzéssel játszanak a fa- és fémxilofonokon. A Racsenica című bolgár néptáncot halljuk. A következő teremben a hasonló korú gyermekek palettával a kezükben elmé- lyülten festenek. A tarka alkvarellek mágt majdnem elkészültek. Képek, amelyeket csak a gyermekek friss és érintetlen fantáziája alkothat. Azt hihetné az ember, hogy egy művészeti akadémia műtermében van, ha a „művészek” nem rövid- nadrágot hordanának és alig egy méter magasak lennének. Az emeleten, a zeneszalonban másik „csoda” vár ránk. A négyéves Ivó Hodshov a zongoránál fürge ujjakkal saját szerzeményét adja elő. A képzőművészettel foglalkozó kicsinyek az agyagon és textíliákon kívül kagylókat, üvegdarabokat és apró köveket is felhasználnak alkotásaikhoz. Alkalmi kiállításokon gyönyörű dolgokat láthatunk. A nagycsoportosok bábjátékokat adnak elő. A „Virágok a mamának”, a „Vidám róka” és a többi darab szerzői is maguk a gyermekek. A szomszédos szobában LEGO-építőszekrénnyel foglalatoskodnak. Egy ház éppen teknősbékává, egy mentőkocsi emeletes busszá változik ... Negyedik életévüktől angolul és oroszul tanulnak, gondozzák a növényeket és állatokat, és sokat sportolnak. A gyermekek mindezt nagy közösségi játéknak tekintik, amelyben önként és aktívan vesznek részt. Különböző módszerekkel keltik fel a gyermekek alkotógondolkodását — a művészet nem egyedüli célja a képzésnek — a személyiség sokoldalú formálásának is eszköze. Játék, tanulás és munka közben észrevételedül problémahelyzetek elé állítják a gyermekeket, amelyekre megoldást kell találniuk. Ezáltal fejlődik önálló megfigyelőképességük tapasztalatokat szereznek, és felébred érdeklődésük. A kicsinyek legfőbb foglala- toskodása azonban a játék marad, amiben nevelőik velük együtt tevékenyen részt vesznek. Péntekenként kirándulnak a gyermekek: kulturális és természeti létesítményeket keresnek fel. Ez fejleszti a gyermekek megfigyeloke- pességét. A kis muzsikusok, színészek és festők mindemelett ragyogó szemű, rózsás arcú gyermekek. Úsznak az óvoda medeneeje- ben, a nagyobbak télen síelni tanulnak, nyáron pedig a tengerre utaznak. Ebből a kicsiből egykor talán hires muzsikus lesz
