Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 8., hétfő 3. ÚJ TANÉV, VÁLTOZATLAN CÉLOK A politika meggyőző képviselete érdekéken Beszélgetés dr. Vasas Joachim kandidátussal, a megyei pártbizottság Oktatási Igazdatóságának vezetőjével Az elmúlt tanévben a pártoktatás tananyagai­ban döntő szerepet kapott a XIII. kongresszus ha­tározatainak feldolgozá­sa. a végrehajtásra moz­gósítás. Most az élet dik­tálta követelmény. a kitűzött célok, a megfo­galmazott feladatok pon­tos végrehajtása — gaz­daságban — politikában és az ideológia területén egyaránt. Természetsze­rűen kapcsolódik ehhez a párt oktatási, tovább­képzési intézményháló­zata is. Az új oktatási év előkészületeiről, a felté­telekről. lehetőségekről beszélgettünk dr. Vasas Joachimmal. a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának vezető­jével. — A pártoktatás munká­jának folyamatosságát szin­te jelképezi az, hogy ezek­ben a napokban a tanévnyi­tó ünnepségeket együtt tart­ják az elmúlt évet lezáró diplomaátadásokkal. Így elő­ször arról ejtsünk szót. mi­lyen tapasztalatokat hozott az elmúlt oktatási év, s ho­gyan hasznosítják azokat a következő tíz hónapban? — összességében eredmé­nyes, sikeres oktatási évet zártunk. A képző, tovább­képző tanfolyamokon részt­vevő hallgatók száma növe­kedett. a megyéből mintegy háromezren tanultak intéz­ményünkben. A résztvevők számának gyarapodása ter­mészetes, hiszen a pártkong­resszust követő évben a ha­tározatok egységes értelme­zése. végrehajtása érdeké­ben a felkészítést is széle­sebb körben kellett végez­ni. Oktatásunkban mindig az élet követelményeinek megfelelő arányt igyekszünk kialakítani az állandó és változó elemek között. Ta­nítjuk a marxizmus—leni- nizmus, az elmélet és a poli­tika tudományát, hozzákap­csolva mindig a változó va­lóságot. Az oktatási év ta­nulságait figyelembe véve, a hasznos tapasztalatokat beépítve készültünk az 1986 87-es pártoktatási évre. — Társadalmunk, gazda­ságunk helyzete sok új kér­dést hoz felszínre a napi politika és az elmélet te­rén. Adódik-e lehetőség ezekkel foglalkozni? — A korábbinál ellent­mondásosabb külső és bel­ső feltételek között fejlődik a társadalom, s dolgozunk mi is a pártoktatásban. Mindazok a kérdések, ame­lyek a közvéleményt foglal­koztatják, megjelentek éá megjelennek ezután is fog­lalkozásainkon. A társada­lomnak szerves része a mi intézményünk is, az elmé­letet nem lehet a mindenna­poktól elszakítani, privilegi­zálni. Az oktató-nevelő munkában éppen ezért az egyik legfontosabb feladat a politika és a valóság foly­tonos szembesítése nyílt, őszinte eszmecseréikkel. A szemléletmódra kell pozitív hatást gyakorolnunk amely aztán a mindennapok mun­kájában érezteti hatását. Tanfolyamaink hallgatói legyenek képesek megszer- . zett ismereteik alapján el­méleti igényességgel ér­velni, terjeszteni, elfogad­tatni. védeni és a gyakorlat­ban megvalósítani a párt po­litikáját. — El kell mondanunk azt is: az elméleti igényesség terén jobban előre halad­tunk, mint a cselekvésre késztetésben. Az is tény vi­szont, hogy mind a tudo­mányban, mind a politikai gyakorlatban sok kérdésre nincs még határozott, meg­győző válaszunk. Űj mód­szereket, formákat kell al­kalmaznunk, magas színvo­nalú munkával kialakítani a biztos elméleti tudást, erő­. síteni a tettrekészséget a politikai bátorságot. Nagyobb hitet és önbizalmat kell ad­nunk az előttünk álló fel­adatok megoldásához. — Ennek feltételeit sike­rült megteremteni? — A tiszteletdíjas, az óra­adó és függetlenített oktatók tekintélyt szereztek már a szakmájukban. Elméleti fel- készültségük mellett politi­kailag, pedagógiailag s nem utolsó sorban emberileg is alkalmasak magas szintű munkára. Az igazgatóságon tanárainknak több mint fe­le egyetemi doktori foko­zattal rendelkezik, húsz szá­zalékuk tudományos minősí­tést szerzett. Nagy fejlődést mutatnak ezek a számok. Igényesebb az oktató-neve­lőmunka. s ugyanakkor ügyelünk arra is, hogy ele­ven kapcsolat legyen a me­gye mozgalmi, társadalmi szervezeteivel, a felsőfokú oktatási intézményekkel, üzemekkel, a vállalatokkal. — A nagy energiát igénylő, elismerten színvonalas mun­ka mellett ugyanakkor ta­pasztalható néhol — s itt nemcsak a politikai oktatás­ra gondolok — a tanulás presztízsének csökkenése ... — Ez is a már említett, napjainkban felvetődő és válaszra váró kérdések egyi­ke. Körülöttünk a világban felértékelődnek a szellemi munka termékei, a tudásin- tenzív termékek, s ezért a nagyobb tudás s természete­sen benne a politikai isme­retek megszerzése mind fon­tosabb. Nekünk nem kelle­ne ehhez igazodnunk? Ügy érzem — az eredményeket nem lebecsülve — eddig még nem sikerüLt lebonta­ni azokat a szemléletbeli, a jogi, az anyagi korlátokat, amelyek a kibontakozást akadályozzák. A politikai élet terepeit bővítettük, szé­lesítettük a politikai nyil­vánosságot. Ezeken a fóru­mokon azonban az ideoló­giai sokszínűség jelenik meg a különböző érdekekkel, ér­dekeltségi viszonyokkal együtt, amelyeket nem hagy­hatunk figyelmen kívül. A kongresszus szellemében a politikai, gazdasági, társa­dalmi folyamatok megújulá­sa, a gyorsabb ütemű elő­rehaladás került napirend­re. Mindezek megvalósítása elképzelhetetlen a műveltsé­gi szint emelése nélkül. Fon­tos feladat ezzel együtt a pártmunka megújulása, ami­hez a párttagság megújulá­sa is szükséges. Mindezek a teendők csak jobb színvona­lú képzés és továbbképzés, a folyamatos tanulás révén valósíthatók meg. — Ezek érdekében kell jobban felkészíteni a mi hallgatóinkat is. Sokaknak szükségük lenne részt venni a tanfolyamokon, s bár a létszám növekszik, azt is el kell mondanunk, hogy akad­nak még olyan gazdasági ve-1 zetők, akik pillanatnyi gaz­dasági értékekre hivatkozva nem szorgalmazzák a janu- lást. a politikai képzést, és továbbképzést. — Az új tanévre való fel­készülés során nagy figyel­met kapott a munkaidőalap védelme. Mit jelent ez a tanfolyamok szervezésénél? — A megyei párt-vb ha­tározata szerint a tanfolya­mok idejét úgy alakítottuk ki. hogy azok lehetőleg mun­kaidőn kívüli időpontra es­senek. A csoportok több mint háromnegyede a ko­rábbi délutáni kétórai Idő­ponttól másfél-két órával később kezdi a foglalkozá­sokat. 'Mindezeket megbe­széltük a hallgatókkal és a munkahelyek igényeire a hazautazás lehetőségeire is figyelve a legelőnyösebb megoldást igyekszünk válasz­tani. — Az igazgatóság munká­jában jellemző a nyitottság. Az épületben nemcsak a pártiskolák hallgatói for­dulnak meg, egyéb rendez­vények egész soráról hal­lunk. Milyen célt szolgál­nak ezek az intézményben? — Nem titkolt célunk, hogy szeretnénk, ha a hallgatókon kívül mások is — párttagok és pártonkívüliek — szívá­sén járnának ide. Érezzék, hogy van értelme idejönni, mert itt hasznosan tölthetik el az időt. Tevékenységünk homlokterében az ember- központúság áll. Ez a cél egyébként kommunista mozgalmunk lényegéből fa­kad. Az elmúlt oktatási év­ben csaknem ötven hazai és nemzetközi tanácskozást ren­deztünk; orvosoktól helytör­téneti kutatókig sokan foly­tattak itt eszmecserét. Nyug­díjasklubunk programjait idős pártmunkások, aktivis­ták látogatják mind többen. Az épület földszinti aulája kitűnő lehetőséget kínál kép­zőművészeti alkotások be­mutatására, évente több ki­állítást tartottunk. — A nyitottságot az in­tézményünkben ez is jellem­zi. de a mi nyitottságunk­nak abban is meg kell mu­tatkoznia, hogy fogékonyak vagyunk az újra, a változó valóság megismerésére, be­fogadására. Azt hiszem van elég tudásunk, tapasztala­tunk, bátorságunk ahhoz, hogy ellentmondásosabbá vált feltételek között is elő­segítsük a pártkongressjus határozatainak megvalósulá­sát. Ebben döntő kérdés a párttagok jobb felkészítése, a velük szemben támasztott követelmények fokozása. A párt csak így tudja betölte­ni vezető szerepét társadal­munkban. — Köszönjük a beszélge­tést! Hekeli Sándor Tartósabb elemek Az idén 50 millió forintot fordítanak az elemek minő­ségének javítására, gyártá­sának fejlesztésére az Ak­kumulátor- és Szárazelem­gyárban. Az üzem rekonst­rukciójakor, tavaly új gyár­tósorokat állítottak munká­ba, az idén pedig az elemek előállításához szükséges — korábban kooperációban ké­szült vagy külföldről vásá­rolt — alkatrészek gyártásá­val bővítették tevékenysé­güket. Megkezdték az ele­mek fémházának hazai gyár­tását is. A fémházakért ed­dig évente csaknem 15—20 millió forintot fizettek kül­földi szállítóiknak. Maguk állítják elő ezután azokat a korábban kooperációban ké­szíttetett horganyhüvelyeket is, amelyek az energiát szoW gáltatják az elemekben. így az elemeknek most már minden fontosabb alkatrészét a- vál­lalaton belül készítik el, s ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a jövőben komplex módon fejleszthessék ezt a gyártmányukat. Mindezzel javul a termelés jövedelme­zősége is, mert ezeket az al­katrészeket a szállítóknak fizetett árhoz képest olcsób­ban állítják elő. Az előzetes számítások szerint a koráb­bi kiadások egy részének megtakarításával 6—8 szá­zalékkal növekszik a válla­lat nyeresége. Az elemek gyártásának korszerűsítése egy új auto­matizált masszakeverő be­rendezés munkába állításá­val fejeződik be az idén. Próbaüzemeltetését novem­berben kezdik meg, s ezzel váltják majd fel a régi, még kézi irányítású gépeket. Az új automata berendezéssel biztosítani tudják, hogy min­den elembe egyenletesen jó minőségű aktív töltő­anyag kerüljön. Ezzel a mos* tani 6—8 hónapról előrelát­hatóan 12 hónapra meghosz- szabbítják azt az időt, amíg az elemek megőrzik eredeti teljesítményüket, s minősé­gük romlása nélkül tárolha­tók. HOSSZÚ, FORRÓ NYÁR UTÁN Aszálykárok Dél-Hevesben A hivatalokban, a gyárakban, a vállalatoknál, az iskolákban e napokban kezdődnek meg a nagy- nyári élménybeszámolók a remekül sikerült nya­ralásokról. Am, sajnos, ezzel egyidőben látnak hozzá a téeszekben, az állami gazdaságokban azok­nak a károknak a fölméréséhez, amelyeket az aszály okozott a földeken. Megyénkben elsősorban a dél-hevesi, homokos táj sínylette meg a hosszan tar­tó forróságot, a csapadék teljes hiányát. A leginkább érintetteket arról kérdez­tük, mekkorák vesztesége­ink, s tudnak-e még vala­mit tenni annak érdekében, hogy pótolják a szárazság miatt semmibe guruló forin­tokat. A Hevesi Rákóczi Téesz- ben, mint már hírt adtunk róla, fél termést adott az őszi árpa. A hatszáz hektá­ron a várt öt tonna helyett három és fél tonna ter­mett. Nem sokkal jobb az egyezerkétszáz hektáron ve­tett búza eredménye sem, a 6,5 tonnával szemben 4,5 tonnányit takaríthattak be A homokterületeken na­gyobb részt szinte megégtek a növények, az összes kár forintértékét egyelőre még nem becsülhették fel. A pa­radicsom- és a paprikaföldek­nek mindössze egy részét tudták locsolni — az egész­hez képest csekélyét. A tüzes napokat meg­szenvedte az ezer hektárnyi napraforgó és a 650 hektár­nyi kukorica, de még a kör­nyék hírneves gyümölcse, a dinnye is ... A hasonló pusztulások megelőzésének érdekében e tsz-ben idén megkezdték az úgynevezett Bauer-rend- szeres öntözés fejlesztését. Jövőre szeretnék megdup­lázni a „locsolt” földek te­rületét, az ötéves terv vé­gére pedig megtízszerezni. Pillanatnyilag a negyedik város határában folyik a talaj-előkészítés, a trágyázás. Megfelelőképp haladnak an­nak ellenére, hogy a gépek­nél mindennapos a törés, a zúzódás, a kemény földek miatt. Erről panaszkodtak Tar- namérán is, ahol mint szá­molgatták, napi nyolcezer forintos veszteség éri a té- eszt egyetlen eke esetében, mivel a hozzátartozó öt eke­vas darabja ezerhétszáz fo­rintba kerül... A talajmun­kák ennek ellenére itt is egyenletesen haladnak, ala­poznak a jövő évi termés­nek. Az ideivel itt sincs mit dicsekedni. Eddig negyven- millióra becsülik a kiesést, ami elsősorban abból adódik, hogy a kettőezer-nyolcvan hektárnyi búzaföldön a tervezett öt tonna helyett csak 3,2 tonnát arathattak. A pap­rika-, paradicsomeredménye­ket még nem lehet folya­matosan lemérni, de az előbbi szemmel láthatóan gyenge lesz. ,A kukoricatáb­lák itt mély fekvésűek, így a növény egyelőre állja a szá­razságot, s talán jó közepes lesz az ezerhatszáz hektár­nyi kukorica is. Itt kölessel próbálták pó­tolni, a háromszáz hektár másodvetés azonban kiégett, akárcsak Erdőtelken a fele­annyi. E téeszben is megtörténi már az első kárfelmérés a kalászosoknál, és a borsónál ötmilliónyi a veszteség. Az ezer hektár búza, szerencsé­re csak négy mázsával lett kevesebb a tervezettnél, bor­sóból viszont 25 mázsát vártak a leszedett 13 helyett Tönkrement sajnos, a száz­húsz vagonnyi dinnyéjük is, ráadásul nem az időjárás miatt. A vevők — elsősor­ban a Hungarofruct ugyan­is nem szállította a kért mennyiséget. Hárommilliós érték rohadt meg a földe­ken, a vevők nem szállítot­ták ... Bár a termények egyszerre értek, és emiatt összetorlódtak a betakarítási munkák, az erdőtelkieknek sincs lemaradásuk az aktuá­lis feladatokban. Átányban szintén az őszi búza sínylette meg legjelen­tősebben a hosszú, forró nyarat. A tervezett 45 má­zsa helyett 36 mázsát vágtak le a gépek. Korábbi évek-, ben azonban már volt példa a negyvennyolc, ötvenkét mázsás termésre is. A 380 hektár kukoricánál is már most látszik, hogy nem éri el a „nagykönyv­ben” megírt átlagot. A nap­raforgó vágásával szerdán indultak, s talán meg lesz a 426 hektáron a húsz mázsa Dinnyéből ötmilliós a kiesés, a paprikát, paradicsomot még majd ezután mérik föl. A vetés-előkészítést itt is segítette, hogy az utóbbi na­pokban esett egy kicsit. Mit lehet még ehhez hozzátenni. Nos, ha az öntözést rövid időn belül nagyobb terüle­tekre lehet kiterjeszteni, ak­kor bizakodjunk abban, hogy az idei szárazság miatti kár nem ismétlődik meg jövőre. Németi Zsuzsa Vadkan - fából A legcsinosabb nő sem tudja izgalomba hozni azt a vad­kant, amelyet Győrött a trófeabíráló bizottság épülete előtt állítottak fel. Az óriás faszobrot Raffay Béla szobrászmű­vész egy 140 éves, ötven mázsás szilfarönkből faragta (MTl-fotó: Matusz Károly — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents