Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-01 / 205. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 1., hétfő S. Üzen a szerkesztő B. JENŐ, EGER: Köszönjük észrevételét, s egyben továbbítottuk is a rejtvény készítőinek. Meg­jegyeznénk, a rejtvényt nem munkatársaink készítik, ha­nem e műfaj sokéves gya­korlattal rendelkező műve­lői. Tehát nem egészen raj­tunk múlik, hogy a jövőben előfordul e hiba e szórakoz­tató rovatunkban. „ALKOHOL” JELIGÉRE: Nagyon nyomatékosan ja­vasolnánk, szokjon le e ve­szélyes szenvedélyéről, egy­részt mert az alkohol fo­gyasztása maga is ártalmas, másrészt, mert a házi pálin­kafőzést a törvény tiltja. Ebből egyenesen követke­zik, hogy lepárlókészüléket sem lehet otthon tartani, s a többi kérdésére is a vá­lasz: házilag alkoholt elő­állítani szigorúan tilos! bün­tetendő, s ezért nyilván meg­érti, tanácsokat sem fo­gunk adni a minőség javí­tására. CS. BÉLÁNÉ, EGER: A közelmúltban épp leve­le érkezése napján foglalkoz­tunk a helyi közlekedés problémáival, melynek so­rán a válaszadó illetékesek elmondották, mit tudnak ja­vítani és mire kell még vár­niuk az utasoknak. Ez utób­bi közé tartozik a 7-es járat sűrítése. Elismerjük, hogy gond, de a járat kihasznált­sága ünnepnapokon minimá­lis. Mindenesetre észrevé- télét továbbítottuk az ille­tékeseknek, s ezzel együtt megjegyezzük, a menetren­deket, beleértve a helyi járatokét is, a tanáccsal egyeztetve készítik el, s így a tanácstaguk is tolmácsol­hatja észrevételeiket, kéré­süket, ha indokoltak. a következő menetrendkészí­tésnél bizonyára figyelembe veszik. „egy vásárló" jel­igére, KOMPOLT: Panaszát kivizsgáltatjuk, kérjük szíves türelmét. A kivizsgálás során munkatár­sunk önt is felkeresi. Min­denesetre jelezzük majd az időpontot, hogy önnek is megfelel-e... „KÖZLEKEDÜNK, KÖZ­LEKEDÜNK" JELIGÉRE EGER: Mi is, a lakosság is, az illetékesek is tudják, hogy az egri belváros közlekedé­se nem éppen ideális, sok­szor valóban nagyobb aka­dályt jelentenek a betévedő, vagy éppen úgynevezett cél­fuvarral behajtó kocsik, mintha egyébként nem vol­na részben tiltott terület. A taxik behajtását megakadá­lyozni sem okos, sem célsze­rű nem lenne, hiszen való­ban szükség lehet rájuk. Mindenesetre ez nem jelent­heti azt, hogy a taxis go­romba lehet a gyalogosok­kal szemben, már csak azért sem, mert ott a gyalogosok élveznek előnyt, nem beszél­ve az emberi magatartás normáiról. Mivel a gépkocsi számát feljegyezte, így mó­dunkban áll kérni a Volán vállalat közreműködését az ügy kivizsgálásában. Kérjük válaszukig türelmét. Näpujnm FÓRUMA A nyugdíjasházakról A közelmúltban több leve­let kaptunk idősebb, egye­dül álló, nyugdíjas olvasó­inktól. Kérdéseik a nyugdí­jasházban történő elhelye­zésekkel kapcsolatosak. A válaszadásra dr. Gyula Zol­tánt, az egri városi tanács vb-titkárát kértük meg. — Hónapok óta kísérjük figyelemmel a Kertész utca és a Hadnagy utca kereszte­ződésénél épülő házat. Az a hír járja, hogy nyugdíjas­ház lesz. Mások szerint ifjú házasok garzonja. Mi az igazság? — A kérdéses épületben 63 OTP-s lakás épül. Ebből 50 egyszobás, 13 kettőszobás. A vevőket minden lakásra a tanács-vb jelöli ki, tekintet­tel arra, hogy egyszobás la­kásokról van szó, zömmel egyedül állók kapják. Az el­osztás a társadalmi elbírálás szabályai szerint történik. Tehát nem garzon lakás, és nem nyugdíjasház. — Hogyan kaphat valaki lakást a nyugdíjasházban? Vidékiek igényelhetnek-e? — A nyugdíjasok háza tu­lajdonképpen az öregségi nyugdíj korhatárát elérő idős emberek határozatlan idejű elhelyezésére szolgál. Az igénylés feltétele: állandó egri lakás vagy munkahely. A bérlőkijelölés feltétele, hogy az illető nyugdíjas le­gyen, önmaga ellátására ké­pes, de egészségi állapota miatt már segítséget igényel, és a családi gondozást nél­külözi. Feltétel, hogy leg­alább komfortos — indokolt esetben komfortosítható — . lakásáról lemond, azt üre­sen visszaadja. A fizetési kö­telezettséget maga vagy készfizető kezese vállalja. Olyan nyugdíjas, akinek la­kását kisajátítják, vagy kö­zűiét elhelyezésére igénybe veszik, cserelakásként kap­hat a nyugdíjasok házában lakást. Jogosult lehet, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesíti. Ha la­kással nem rendelkezik, a nyugdíjasok házában levő lakásért a többszörös (leg­alább háromszoros) lakás- használatba vételi díj kifi­zetését vállalja. Ez az összeg egyszobás lakás esetében 90 ezer. másfél szobás lakás esetében 117 ezer forint. E feltételek fennállása esetén sem jelölhető ki la­kónak az, aki egészségi ál­lapota, vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre al­kalmatlan. Éppen ezért a kiutalást a lakással rendel­kező szerv az egészségügyi osztállyal egyetértésben ha­tározza meg. Megjegyezném, hogy a már ott lakó fekvő­betegeket a szociális gondo­zónők ellátják, ilyen címen nem kell a lakást átadni, vagy elhagyni. — Milyen szolgáltatásokra, ellátásra számíthatnak a nyugdíjasház lakói? — A házban, és az ott mű­ködő öregek napközijében, heti két alkalommal bizto­sítottuk az orvosi rendelést, más napokon a körzeti or­vos látja el az itt lakókat. A mozgásban korlátozottakat, akik szociális gondozásra szorultak, gondozónők segí­tik, ők viszik el számukra az ebédet. A bérlők nagy ré­sze önmaga gondoskodik ét­kezéséről, de igénybe veheti az öregek napközijét is. Munkaszüneti napokon az étkezést a Csuvas étterem­ben biztosítják, s innen vi­szik házhoz is az ebédet e napokon a gondozónők. Most foglalkozik az egészségügyi osztály az éjszakai készen­lét megszervezésével. — Lehet-e vendégül látni rokonokat, vagy odafogadni a lakásba hozzátartozókat? — Természetes igény, hogy a nyugdíjasház bérlője is vendégül lássa, időszakosan, rokonait, vagy bárki is nya­ralhasson nála. Véglegesen befogadni azonban csak olyan házastársat jogosult, aki maga is elérte a nyug­díjas korhatárt, önmaga el­látására képes, s egyéb, már említett kizáró ok alá nem esik. Még egyszer visszatérve arra, hogy vidékiek igényel­hetnek-e lakást a nyugdíjas­házban : az idevonatkozó rendelkezések szerint tanácsi bérlakást csak egriek részére utalhatunk ki. Indokolt S.O.S. Az életben sokszor kerül­hetnek családok nehéz hely­zetbe, önhibájukon kívül. Elegendő az egyik fél tartós betegsége, megrokkanása, olyan lakóhely, ahonnan ne­héz egy családanyának in­gáznia, s máris kopogtat a szükség az ajtón. Egy ilyen család gondjairól kaptunk levelet a minap. A levél író­ja azonban nem adományo­kat, segélyeket kér, hanem lehetőséget a munkához. A férj rokkant lett. Nyug­díja a minimum határán mozog. Kiegészítő keresetre sem módja, sem ereje nincs. Gondozást igényel, s az anya ezért, és mert emellett még egy 10 és egy négyéves gyermek ellátásáról is gon­doskodnia kell, nem tud el­járni dolgozni. Még annyi mozgáslehetősége sincs, hogy bejárjon valahová bedolgo­zói munkáért, mert a két gyermeket rövid időre sem hagyhatja a férjére. Csekély­ke bevételük a megélhetésre is alig elegendő, ruházko­dásra már nem telik. Nem adományokat kér, hanem olyan embereket ke­res, akik használt holmikat adnának át csekély térítésért, s egy olyan vállalatot, amely bedolgozói munkához segíte­né oly módon, hogy kihoz­nák és el is szállítanák tőle a munkát. Ügy segítsenek, hogy le­hetőségem legyen a két ke­zem munkájával hozzájárul­ni családom eltartásához — írja. Ennyi a levél. Bizonyára akad olyan munkáltató, mely tudna valamiféle megoldást ajánlani. S lesznek olyan emberek is, akik csekély té­rítésért átadnának ágyne­műt, gyermekruhákat. Kérem, ne írják meg a nevem, meg a címem — kér­te levele végén az asszony­ka —, nem akarom, hogy a faluban sajnálkozzanak raj­tam, vagy megszóljanak. A kérés érthető. S ha akadnak segítőkész emberek — s re­méljük akadnak —, szívesen rendelkezésre bocsátjuk a le­vélíró nevét és címét. srim * BONDER Rajongásig, Gyöngyösön.. ... de azért így ne! (Fotó: Szabó Sándor) Vigyázat aknaveszély! Talán a háború óta föld­iáén rejtőzködött? Nem. Fe­detlen csatornaaknáról van szó. A Csebokszári-lakótele- pen a Cifrakapu utca és a vasút közötti lakótömbök mögött elterülő elhanyagolt terület. Ebben az évben már két alkalommal szóvá tettem a veszélyességét a Népújság­ban, Városszéli hangulat és Még ma is beszédtéma cím alatt. Úgy látszik, az illeté­kesek a gyom- és fűtenger­ben nem találtak rá. Így továbbra is várják áldoza­tukat. leginkább az itt ját­szadozó, mit sem' sejtő gye­rekeket. Nem nehéz megtalálni, csak egy kis jóindulat kell hozzá. (A lebontott vasúti őrháztól a földúton a vá­ros felé elindulva két vas­úti átereszt találunk. Ezek aknáiról van szó.) Illetéke­sek nem azon vitáznak-e ennyi idő óta, ki pótolja a fedlapokat? Ideje lenne már végre dönteni! B. A. Eger Téves megállapítások voltak Érdeklődéssel olvastam az augusztus 20-i számban Az államalapító című cikküket (Gábor László). Az egyéb­ként érdekes cikk 3. oszlo­pában említést tesz arról, hogy Quedlingburgban 973- ban más népek küldöttségei mellett román küldöttség is jelen volt. Kérdezem a szer­zőtől, hogy nem elírás-e ez, mert legjobb tudomásom szerint ekkor még román államalakulat nem létezett, csak mintegy 300 évvel ké­sőbb jött létre Basarab vaj­da havasalföldi fejedelemsé­ge. A jelzett időpontban, az­az 973-ban a románok min­den valószínűség szerint a Balkánon vándoroltak hol bizánci, hol pedig bolgár fennhatóság alatt. Ugyanazon szám Művészet, közművelődés című rovatá­ban „Címerhistória" című ugyancsak érdekes cikkben viszont már egy határozott tévedést kell eloszlatni. Én nem vagyok történész, még kevésbé heraldikus, azonban annyit meg tudok állapítani, hogy Várkonyi Endrének az a kitétele, miszerint csak 1915-ben engedélyezték Ma­gyarországon a magyar cí­mer használatát, súlyos té­vedésen alapszik. Birtokom­ban van 1870-től vert szá­mos évjáratú ezüst forintos érme, melyeknek egyik olda­lát a teljes magyar címer díszíti, közepén egy szűkebb Magyarország pajzsával, ol­dalain, alul és felül Horvát­ország, Szlavónia. Erdély stb. címerével. Nem hogy csak a magyar címer volt általáno­san használt 1867 után a pénzeken, hanem a postai bélyegeken, bélyegzőkön minden közintézmény ezt az általam említett magyar cí­mert használta. Sőt, Ma­gyarországon általános volt a magyar zászló és az 1868 után szervezett honvédség­ben magyar vezényleti nyelv használata is. Kár, hogy a szerző az ilyen ténybeli, té­vedésekkel elrontja az egyéb­ként érdekes és olvasmányos cikk színvonalát, sőt hitelét APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Miért térkép a térkép? A napokban a kereskedelmi forgalomban levő Bükk és Mátra turistatérképe került a kezembe. Mindkettőt a Car- tographia adta ki. A Bükk térképe hatvanezres, míg a Mát­ráé negyvenezres léptékű. Nézegetése közben döbbenten ál­lapítottam meg, hogy a Bükk térképe Csernely, Szarvaskő községek vonaláig tart. a Mátráé Sírok község közepénél megszakad. Hová lett a hiányzó terület? Senki földje talán? A térképek nem illeszthetőek, részben a hiányzó terület, részben az illeszthetetlenség miatt. Nem beszélve a Bükk— Mátra kéktúra útvonaláról, amely mindkét térképen a semmibe vezet. Döbbenetem csak fokozódott, amikor az erdei vasutakat kerestem. Vonaluk hiányzik, bár a megállókat bejelölték. Netán abból az elgondolásból történt mindez, hogy a turis­ták ne járjanak vonaton? Félretéve a tréfát, a szerkesztésekre nagyobb gondot kel­lene fordítani, mert miért készül a térkép, ha nem azért, hogy megkönnyítse a tájékozódást. Hunyadi-Buzás Ágoston Eger VISSZHANG A pult két oldaláról Sok bíráló, értékelő írás látott már napvilágot a ke­reskedelmi tevékenységet, el­látást, a lakossági igények kielégítését, sokszor a hiány­cikkek indokoltságát, avagy indokolatlanságát illetően. A szervezetlenségnek, az áru­hiánynak, az óvatos rende­lések okozta foghíjas polcok látványának a vásárló látja kárát, de sokszor nem érti a bőség zavarának az okát sem. Egy-egy nagyobb áruház­ban egy kereskedelmi szo­ciológusnak is lenne dolga, aki védőügyvédként állna a kereskedelmi dolgozók mel­lé. Azok mellé, akik nem túlzott anyagi elismerés mel­lett igyekeznek mosolyt eről­tetni a kedves vásárló felé, s mellé a kívánságát a lehe­tő legjobban kielégíteni. Ugyanakkor tanácsot is kel­lene adni arra vonatkozólag, hogyan lehetne megoldani azt a gordiuszi csomót, ami ütközést, feszültséget, inge­rültséget vált ki a munkába menetelő, vagy munkából rohanó vásárlóból. Mert a vásárló is mindig elégedet­len. Főleg akkor, ha a csa­lád hús, vagy éppen kenyér nélkül marad, ha»sokáig kell sorba állni, ha gyanakszik a változó árak miatt, ha egy árucikken két ár is szerepel, ha lejárt a szavatossági idő, stb., stb.... Szinte napi gon­dok ezek. De mit tegyen a bolt ve­zetője akkor, ha nem akar­ja, hogy a romlandó áru a nyakán maradjon, s több ízben pórul járt a már elad­hatatlan élelemmel. Ez nyil­ván óvatosságra készteti. Végül is mindenkinek iga­za van, de az egyik fél min­den esetben alul marad a következtetések levonása so­rán. A konkurenciaharc a kereskedelemben sem rossz módszer. Ez elsősorban a vá­sárlónak kedvez, ha ez egész­séges, ha nem „vérre me­nő”, öldöklő, ellenszenvet ki­váltó, személyeskedő harccá fajul. Higgadtan kell mérlegelni a kereskedelemben rejlő ne­hézségeket, megértéssel elis­merni a kereskedelmi dol­gozók munkáját, nehézségeit, S gondolom viszonzásul kap­juk tőlük az udvarias, gyors, kedves, hiánycikkmentes ki­szolgálást. Sípos Gábor, Gyöngyöspata ~k Szeretnék néhány sort írni a pult másik oldaláról. Saj­nos, kevés szó esik a keres­kedelem munkaerő-helyzeté­ről. Bizony vannak olyan kereskedők, például kétsze- . mélyes boltokban, ahol 2-^-3 év is eltelik és nem tudnak szabadságra menni, mert nincs, aki helyettesítené őket Jómagam is kereskedő va­gyok, immár 20 éve, de a legutóbbi 2 évben én sem voltam szabadságon, mert olyan kevés a létszám. Arra sokszor nem is gondolnak a vásárlók, hogy az ember ide­gileg és fizilcailag már „ki­van”. Sokak szerint „irigy­lésre méltó” a kereskedők, dolga, csak tudnám, hogy ki miért irigyel. Van olyan üz­let, ahol csak nők dolgoz­nak, és hogy mit kell ott ci­pelni?! Az üvegen is állandó­an „lovagolnak”. Igaz, mi­niszteri határozat. Az persze senkit nem érdekel, hogy mennyi üveg van összegyűl­ve, hogy nem viszik vissza a töltőüzembe. Évekkel ezelőtt (sajnos rég volt) szombaton nem volt üvegvisszaváltás. Mindenki kibírta. Tudom, népgazdasá­gi érdek, de éppen szomba­ton? Legalább a szombat maradna üveg nélkül, ami­kor amúgy is olyan tumul­tus van a boltokban. Nem „irigylésre” méltó a mi mun­kánk, így nem véletlen az sem, hogy kevesen vagyunk. T. Lászióné, kereskedő, Eger is. Dr. Bocsa Iván, Kompolt A Bizományi Áruház Vállalat 1986. október 1.—1989. december 31-ig terjedő időra, szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi boltokat: 60—CO/a Budapest XXI., (Csepel) Rákóczi u. 109. 78—78 a Budapest XIX (Kispest) Nagykőrösi u. 156. 126—126 a Gyöngyös Szabadság tér 1—4 130 Balassagyarmat Rákóczi u. 26. 130/B Balassagyarmat Rákóczi u. 26. 130—:132/a Jászberény Dózsa György út 2. 84 K Kazincbarcika ruházati bolt és felvevőhely ruházati, vegyesipardkkbolt jármű., motorkerékpár-alkat, rész-, bútorbolt és felvevőhely ruházati, vegyesiparcikkbolt és felvevőhely ruházati bolt vegyesiparcikkbolt, ruházati, yegyeslparclkk- bolt és felvevőhely ruházati és vegyesiparcikk­bolt. A pályázatokat 1986. szeptember 22-ig kell benyújtani a vállalat központjába (Budapest IX., Kinizsi u. 12., II. emelet Iparcikk Főosztály). A versenytárgyalás 1986. szeptember 30-án, 14 órakor lesz a vállalat központjában m. emelet 240—241. sz. tanácstermében). A tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást az jparcikkfőosztályon dr. Halász Sándor főosztályvezető és Szűcs Lászlóné oszt. vez. ad. ' Telefon: 176-950, 176-235 Bizományi Áruház Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents