Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 1., hétfő S. Üzen a szerkesztő B. JENŐ, EGER: Köszönjük észrevételét, s egyben továbbítottuk is a rejtvény készítőinek. Megjegyeznénk, a rejtvényt nem munkatársaink készítik, hanem e műfaj sokéves gyakorlattal rendelkező művelői. Tehát nem egészen rajtunk múlik, hogy a jövőben előfordul e hiba e szórakoztató rovatunkban. „ALKOHOL” JELIGÉRE: Nagyon nyomatékosan javasolnánk, szokjon le e veszélyes szenvedélyéről, egyrészt mert az alkohol fogyasztása maga is ártalmas, másrészt, mert a házi pálinkafőzést a törvény tiltja. Ebből egyenesen következik, hogy lepárlókészüléket sem lehet otthon tartani, s a többi kérdésére is a válasz: házilag alkoholt előállítani szigorúan tilos! büntetendő, s ezért nyilván megérti, tanácsokat sem fogunk adni a minőség javítására. CS. BÉLÁNÉ, EGER: A közelmúltban épp levele érkezése napján foglalkoztunk a helyi közlekedés problémáival, melynek során a válaszadó illetékesek elmondották, mit tudnak javítani és mire kell még várniuk az utasoknak. Ez utóbbi közé tartozik a 7-es járat sűrítése. Elismerjük, hogy gond, de a járat kihasználtsága ünnepnapokon minimális. Mindenesetre észrevé- télét továbbítottuk az illetékeseknek, s ezzel együtt megjegyezzük, a menetrendeket, beleértve a helyi járatokét is, a tanáccsal egyeztetve készítik el, s így a tanácstaguk is tolmácsolhatja észrevételeiket, kérésüket, ha indokoltak. a következő menetrendkészítésnél bizonyára figyelembe veszik. „egy vásárló" jeligére, KOMPOLT: Panaszát kivizsgáltatjuk, kérjük szíves türelmét. A kivizsgálás során munkatársunk önt is felkeresi. Mindenesetre jelezzük majd az időpontot, hogy önnek is megfelel-e... „KÖZLEKEDÜNK, KÖZLEKEDÜNK" JELIGÉRE EGER: Mi is, a lakosság is, az illetékesek is tudják, hogy az egri belváros közlekedése nem éppen ideális, sokszor valóban nagyobb akadályt jelentenek a betévedő, vagy éppen úgynevezett célfuvarral behajtó kocsik, mintha egyébként nem volna részben tiltott terület. A taxik behajtását megakadályozni sem okos, sem célszerű nem lenne, hiszen valóban szükség lehet rájuk. Mindenesetre ez nem jelentheti azt, hogy a taxis goromba lehet a gyalogosokkal szemben, már csak azért sem, mert ott a gyalogosok élveznek előnyt, nem beszélve az emberi magatartás normáiról. Mivel a gépkocsi számát feljegyezte, így módunkban áll kérni a Volán vállalat közreműködését az ügy kivizsgálásában. Kérjük válaszukig türelmét. Näpujnm FÓRUMA A nyugdíjasházakról A közelmúltban több levelet kaptunk idősebb, egyedül álló, nyugdíjas olvasóinktól. Kérdéseik a nyugdíjasházban történő elhelyezésekkel kapcsolatosak. A válaszadásra dr. Gyula Zoltánt, az egri városi tanács vb-titkárát kértük meg. — Hónapok óta kísérjük figyelemmel a Kertész utca és a Hadnagy utca kereszteződésénél épülő házat. Az a hír járja, hogy nyugdíjasház lesz. Mások szerint ifjú házasok garzonja. Mi az igazság? — A kérdéses épületben 63 OTP-s lakás épül. Ebből 50 egyszobás, 13 kettőszobás. A vevőket minden lakásra a tanács-vb jelöli ki, tekintettel arra, hogy egyszobás lakásokról van szó, zömmel egyedül állók kapják. Az elosztás a társadalmi elbírálás szabályai szerint történik. Tehát nem garzon lakás, és nem nyugdíjasház. — Hogyan kaphat valaki lakást a nyugdíjasházban? Vidékiek igényelhetnek-e? — A nyugdíjasok háza tulajdonképpen az öregségi nyugdíj korhatárát elérő idős emberek határozatlan idejű elhelyezésére szolgál. Az igénylés feltétele: állandó egri lakás vagy munkahely. A bérlőkijelölés feltétele, hogy az illető nyugdíjas legyen, önmaga ellátására képes, de egészségi állapota miatt már segítséget igényel, és a családi gondozást nélkülözi. Feltétel, hogy legalább komfortos — indokolt esetben komfortosítható — . lakásáról lemond, azt üresen visszaadja. A fizetési kötelezettséget maga vagy készfizető kezese vállalja. Olyan nyugdíjas, akinek lakását kisajátítják, vagy közűiét elhelyezésére igénybe veszik, cserelakásként kaphat a nyugdíjasok házában lakást. Jogosult lehet, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesíti. Ha lakással nem rendelkezik, a nyugdíjasok házában levő lakásért a többszörös (legalább háromszoros) lakás- használatba vételi díj kifizetését vállalja. Ez az összeg egyszobás lakás esetében 90 ezer. másfél szobás lakás esetében 117 ezer forint. E feltételek fennállása esetén sem jelölhető ki lakónak az, aki egészségi állapota, vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre alkalmatlan. Éppen ezért a kiutalást a lakással rendelkező szerv az egészségügyi osztállyal egyetértésben határozza meg. Megjegyezném, hogy a már ott lakó fekvőbetegeket a szociális gondozónők ellátják, ilyen címen nem kell a lakást átadni, vagy elhagyni. — Milyen szolgáltatásokra, ellátásra számíthatnak a nyugdíjasház lakói? — A házban, és az ott működő öregek napközijében, heti két alkalommal biztosítottuk az orvosi rendelést, más napokon a körzeti orvos látja el az itt lakókat. A mozgásban korlátozottakat, akik szociális gondozásra szorultak, gondozónők segítik, ők viszik el számukra az ebédet. A bérlők nagy része önmaga gondoskodik étkezéséről, de igénybe veheti az öregek napközijét is. Munkaszüneti napokon az étkezést a Csuvas étteremben biztosítják, s innen viszik házhoz is az ebédet e napokon a gondozónők. Most foglalkozik az egészségügyi osztály az éjszakai készenlét megszervezésével. — Lehet-e vendégül látni rokonokat, vagy odafogadni a lakásba hozzátartozókat? — Természetes igény, hogy a nyugdíjasház bérlője is vendégül lássa, időszakosan, rokonait, vagy bárki is nyaralhasson nála. Véglegesen befogadni azonban csak olyan házastársat jogosult, aki maga is elérte a nyugdíjas korhatárt, önmaga ellátására képes, s egyéb, már említett kizáró ok alá nem esik. Még egyszer visszatérve arra, hogy vidékiek igényelhetnek-e lakást a nyugdíjasházban : az idevonatkozó rendelkezések szerint tanácsi bérlakást csak egriek részére utalhatunk ki. Indokolt S.O.S. Az életben sokszor kerülhetnek családok nehéz helyzetbe, önhibájukon kívül. Elegendő az egyik fél tartós betegsége, megrokkanása, olyan lakóhely, ahonnan nehéz egy családanyának ingáznia, s máris kopogtat a szükség az ajtón. Egy ilyen család gondjairól kaptunk levelet a minap. A levél írója azonban nem adományokat, segélyeket kér, hanem lehetőséget a munkához. A férj rokkant lett. Nyugdíja a minimum határán mozog. Kiegészítő keresetre sem módja, sem ereje nincs. Gondozást igényel, s az anya ezért, és mert emellett még egy 10 és egy négyéves gyermek ellátásáról is gondoskodnia kell, nem tud eljárni dolgozni. Még annyi mozgáslehetősége sincs, hogy bejárjon valahová bedolgozói munkáért, mert a két gyermeket rövid időre sem hagyhatja a férjére. Csekélyke bevételük a megélhetésre is alig elegendő, ruházkodásra már nem telik. Nem adományokat kér, hanem olyan embereket keres, akik használt holmikat adnának át csekély térítésért, s egy olyan vállalatot, amely bedolgozói munkához segítené oly módon, hogy kihoznák és el is szállítanák tőle a munkát. Ügy segítsenek, hogy lehetőségem legyen a két kezem munkájával hozzájárulni családom eltartásához — írja. Ennyi a levél. Bizonyára akad olyan munkáltató, mely tudna valamiféle megoldást ajánlani. S lesznek olyan emberek is, akik csekély térítésért átadnának ágyneműt, gyermekruhákat. Kérem, ne írják meg a nevem, meg a címem — kérte levele végén az asszonyka —, nem akarom, hogy a faluban sajnálkozzanak rajtam, vagy megszóljanak. A kérés érthető. S ha akadnak segítőkész emberek — s reméljük akadnak —, szívesen rendelkezésre bocsátjuk a levélíró nevét és címét. srim * BONDER Rajongásig, Gyöngyösön.. ... de azért így ne! (Fotó: Szabó Sándor) Vigyázat aknaveszély! Talán a háború óta földiáén rejtőzködött? Nem. Fedetlen csatornaaknáról van szó. A Csebokszári-lakótele- pen a Cifrakapu utca és a vasút közötti lakótömbök mögött elterülő elhanyagolt terület. Ebben az évben már két alkalommal szóvá tettem a veszélyességét a Népújságban, Városszéli hangulat és Még ma is beszédtéma cím alatt. Úgy látszik, az illetékesek a gyom- és fűtengerben nem találtak rá. Így továbbra is várják áldozatukat. leginkább az itt játszadozó, mit sem' sejtő gyerekeket. Nem nehéz megtalálni, csak egy kis jóindulat kell hozzá. (A lebontott vasúti őrháztól a földúton a város felé elindulva két vasúti átereszt találunk. Ezek aknáiról van szó.) Illetékesek nem azon vitáznak-e ennyi idő óta, ki pótolja a fedlapokat? Ideje lenne már végre dönteni! B. A. Eger Téves megállapítások voltak Érdeklődéssel olvastam az augusztus 20-i számban Az államalapító című cikküket (Gábor László). Az egyébként érdekes cikk 3. oszlopában említést tesz arról, hogy Quedlingburgban 973- ban más népek küldöttségei mellett román küldöttség is jelen volt. Kérdezem a szerzőtől, hogy nem elírás-e ez, mert legjobb tudomásom szerint ekkor még román államalakulat nem létezett, csak mintegy 300 évvel később jött létre Basarab vajda havasalföldi fejedelemsége. A jelzett időpontban, azaz 973-ban a románok minden valószínűség szerint a Balkánon vándoroltak hol bizánci, hol pedig bolgár fennhatóság alatt. Ugyanazon szám Művészet, közművelődés című rovatában „Címerhistória" című ugyancsak érdekes cikkben viszont már egy határozott tévedést kell eloszlatni. Én nem vagyok történész, még kevésbé heraldikus, azonban annyit meg tudok állapítani, hogy Várkonyi Endrének az a kitétele, miszerint csak 1915-ben engedélyezték Magyarországon a magyar címer használatát, súlyos tévedésen alapszik. Birtokomban van 1870-től vert számos évjáratú ezüst forintos érme, melyeknek egyik oldalát a teljes magyar címer díszíti, közepén egy szűkebb Magyarország pajzsával, oldalain, alul és felül Horvátország, Szlavónia. Erdély stb. címerével. Nem hogy csak a magyar címer volt általánosan használt 1867 után a pénzeken, hanem a postai bélyegeken, bélyegzőkön minden közintézmény ezt az általam említett magyar címert használta. Sőt, Magyarországon általános volt a magyar zászló és az 1868 után szervezett honvédségben magyar vezényleti nyelv használata is. Kár, hogy a szerző az ilyen ténybeli, tévedésekkel elrontja az egyébként érdekes és olvasmányos cikk színvonalát, sőt hitelét APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Miért térkép a térkép? A napokban a kereskedelmi forgalomban levő Bükk és Mátra turistatérképe került a kezembe. Mindkettőt a Car- tographia adta ki. A Bükk térképe hatvanezres, míg a Mátráé negyvenezres léptékű. Nézegetése közben döbbenten állapítottam meg, hogy a Bükk térképe Csernely, Szarvaskő községek vonaláig tart. a Mátráé Sírok község közepénél megszakad. Hová lett a hiányzó terület? Senki földje talán? A térképek nem illeszthetőek, részben a hiányzó terület, részben az illeszthetetlenség miatt. Nem beszélve a Bükk— Mátra kéktúra útvonaláról, amely mindkét térképen a semmibe vezet. Döbbenetem csak fokozódott, amikor az erdei vasutakat kerestem. Vonaluk hiányzik, bár a megállókat bejelölték. Netán abból az elgondolásból történt mindez, hogy a turisták ne járjanak vonaton? Félretéve a tréfát, a szerkesztésekre nagyobb gondot kellene fordítani, mert miért készül a térkép, ha nem azért, hogy megkönnyítse a tájékozódást. Hunyadi-Buzás Ágoston Eger VISSZHANG A pult két oldaláról Sok bíráló, értékelő írás látott már napvilágot a kereskedelmi tevékenységet, ellátást, a lakossági igények kielégítését, sokszor a hiánycikkek indokoltságát, avagy indokolatlanságát illetően. A szervezetlenségnek, az áruhiánynak, az óvatos rendelések okozta foghíjas polcok látványának a vásárló látja kárát, de sokszor nem érti a bőség zavarának az okát sem. Egy-egy nagyobb áruházban egy kereskedelmi szociológusnak is lenne dolga, aki védőügyvédként állna a kereskedelmi dolgozók mellé. Azok mellé, akik nem túlzott anyagi elismerés mellett igyekeznek mosolyt erőltetni a kedves vásárló felé, s mellé a kívánságát a lehető legjobban kielégíteni. Ugyanakkor tanácsot is kellene adni arra vonatkozólag, hogyan lehetne megoldani azt a gordiuszi csomót, ami ütközést, feszültséget, ingerültséget vált ki a munkába menetelő, vagy munkából rohanó vásárlóból. Mert a vásárló is mindig elégedetlen. Főleg akkor, ha a család hús, vagy éppen kenyér nélkül marad, ha»sokáig kell sorba állni, ha gyanakszik a változó árak miatt, ha egy árucikken két ár is szerepel, ha lejárt a szavatossági idő, stb., stb.... Szinte napi gondok ezek. De mit tegyen a bolt vezetője akkor, ha nem akarja, hogy a romlandó áru a nyakán maradjon, s több ízben pórul járt a már eladhatatlan élelemmel. Ez nyilván óvatosságra készteti. Végül is mindenkinek igaza van, de az egyik fél minden esetben alul marad a következtetések levonása során. A konkurenciaharc a kereskedelemben sem rossz módszer. Ez elsősorban a vásárlónak kedvez, ha ez egészséges, ha nem „vérre menő”, öldöklő, ellenszenvet kiváltó, személyeskedő harccá fajul. Higgadtan kell mérlegelni a kereskedelemben rejlő nehézségeket, megértéssel elismerni a kereskedelmi dolgozók munkáját, nehézségeit, S gondolom viszonzásul kapjuk tőlük az udvarias, gyors, kedves, hiánycikkmentes kiszolgálást. Sípos Gábor, Gyöngyöspata ~k Szeretnék néhány sort írni a pult másik oldaláról. Sajnos, kevés szó esik a kereskedelem munkaerő-helyzetéről. Bizony vannak olyan kereskedők, például kétsze- . mélyes boltokban, ahol 2-^-3 év is eltelik és nem tudnak szabadságra menni, mert nincs, aki helyettesítené őket Jómagam is kereskedő vagyok, immár 20 éve, de a legutóbbi 2 évben én sem voltam szabadságon, mert olyan kevés a létszám. Arra sokszor nem is gondolnak a vásárlók, hogy az ember idegileg és fizilcailag már „kivan”. Sokak szerint „irigylésre méltó” a kereskedők, dolga, csak tudnám, hogy ki miért irigyel. Van olyan üzlet, ahol csak nők dolgoznak, és hogy mit kell ott cipelni?! Az üvegen is állandóan „lovagolnak”. Igaz, miniszteri határozat. Az persze senkit nem érdekel, hogy mennyi üveg van összegyűlve, hogy nem viszik vissza a töltőüzembe. Évekkel ezelőtt (sajnos rég volt) szombaton nem volt üvegvisszaváltás. Mindenki kibírta. Tudom, népgazdasági érdek, de éppen szombaton? Legalább a szombat maradna üveg nélkül, amikor amúgy is olyan tumultus van a boltokban. Nem „irigylésre” méltó a mi munkánk, így nem véletlen az sem, hogy kevesen vagyunk. T. Lászióné, kereskedő, Eger is. Dr. Bocsa Iván, Kompolt A Bizományi Áruház Vállalat 1986. október 1.—1989. december 31-ig terjedő időra, szerződéses üzemeltetésre átadja az alábbi boltokat: 60—CO/a Budapest XXI., (Csepel) Rákóczi u. 109. 78—78 a Budapest XIX (Kispest) Nagykőrösi u. 156. 126—126 a Gyöngyös Szabadság tér 1—4 130 Balassagyarmat Rákóczi u. 26. 130/B Balassagyarmat Rákóczi u. 26. 130—:132/a Jászberény Dózsa György út 2. 84 K Kazincbarcika ruházati bolt és felvevőhely ruházati, vegyesipardkkbolt jármű., motorkerékpár-alkat, rész-, bútorbolt és felvevőhely ruházati, vegyesiparcikkbolt és felvevőhely ruházati bolt vegyesiparcikkbolt, ruházati, yegyeslparclkk- bolt és felvevőhely ruházati és vegyesiparcikkbolt. A pályázatokat 1986. szeptember 22-ig kell benyújtani a vállalat központjába (Budapest IX., Kinizsi u. 12., II. emelet Iparcikk Főosztály). A versenytárgyalás 1986. szeptember 30-án, 14 órakor lesz a vállalat központjában m. emelet 240—241. sz. tanácstermében). A tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást az jparcikkfőosztályon dr. Halász Sándor főosztályvezető és Szűcs Lászlóné oszt. vez. ad. ' Telefon: 176-950, 176-235 Bizományi Áruház Vállalat
