Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-05 / 209. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 5., péntek Bányásznapi ünnepség a fővárosban (Folytatás az 1. oldalról) giaellátásának biztosításához. — A nyersanyagok és az energiahordozók kitermelésében, felhasználásában bekövetkezett korszakváltás hozzásegített bennünket ahhoz, hogy megfelelően értékeljük a bányászok munkáját — mondotta a miniszter. — A jelentős változás egyúttal rámutatott arra is, hogy szélesíteni kell részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban, mindenekelőtt a KGST-országok integrációjára támaszkodva. A szocialista országok közösségében tovább folytatódik a természeti erőforrások kölcsönös előnyökön alapuló hasznosítása. Az együttműködés kiterjed az atomenergia békés célú hasznosításának fejlesztésére is. — Az olajáraknak az utóbbi hónapokban tapasztalt zuhanása nyomán sokakban felvetődött a kérdés, hogy visszatér-e vajon újra az olcsó nyersanyagok és energiahordozók korszaka? Ez az időszak már elmúlt — hangsúlyozta Kapolyi László. — Mindenképpen folytatni kell az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztését, az egymást helyettesítő anyagok kutatását. Nyersanyaggazdálkodási, energiafelhasználási céljainkon nem változtatunk. Gazdaságunk fejlesztésében továbbra is valamennyi hazai bányászati ágra támaszkodunk, a szénhidrogén- és a szénbányászok munkájára csakúgy, mint az urán-, illetve az érc- és ásványbányászok tevékenységére. A miniszter végezetül további sikereket kívánt a bányászoknak erőt próbáló munkájukhoz és külön köszöntötte a 200 éves borsodi és a 125 éves nógrádi szénmedence dolgozóit. Ezután Kapolyi László, a bányászatban végzett áldozatos és eredményes munkájuk elismeréséül 39 bányásznak adta át az Elnöki Tanács és a Minisztertanács kitüntetéseit. A következő napokban a bányavállalatok ünnepségein további, több mint tizenegyezer dolgozó veszi át a Bányász Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait, közülük mintegy 2600-an a gyémánt és 2580-an az arany fokozatot. Ezekben a napokban kerül sor a hűségjutalmak átadására is: összesen 1,4 milliárd forintot osztanak ki a bányászok között. Budapestre érkezett a lengyel kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) miniszterelnök-helyettes, valamint politikai, társadalmi és gazdasági életünk több vezető személyisége. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság bu. dapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek vendéglátóik kíséretében gépkocsiba szálltak és a szálláshelyükre hajtattak. Zbigniew Messner a délelőtt folyamán megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások a Parlament delegációs termében. A szívélyes, nyílt elvtársi légkörű eszmecserén a tárgyalófelek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés legfontosabb eredményeiről, az MSZMP XIII. és a LEMP }í. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, az időszerű tennivalókról. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, s kiemelték a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés tagállamai békekezdeményezéseinek fontosságát. Pozitívan értékelték a két ország együttműködését, s azt a szerepet, amelyet ebben a magyar—lengyel kap. csolatok fejlesztését szolgáló komplex program tölt be. Méltatták Kádár János, az MSZMP főtitkára és Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára találkozóinak jelentőségét a két nép barátsága és országaik együttműködése elmélyítésében. A lengyel kormányfő és kísérete délután a vácszent- lászlói Zöld Mező Termelő- szövetkezetbe látogatott. Eközben felkereste egy termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságát. Este a lengyel kormányfő a két testvéri ország közötti barátság és együttműködés fejlesztése, elmélyítése terén kifejtett tevékenysége elismeréseként Lázár Györgynek. a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa által adományozott ,,Lengyel Népköztársaság Szolgálatáért Érdemrend Nagy Szalagja" kitüntetést nyújtotta át a Parlamentben. Ezt követően Lázár György és felesége díszvacsorát adott Zbigniew Messner és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermében. Walters római „Elégedetten” távozott Olaszországból csütörtökön Wernon Walters, Reagan elnök személyes megbízottja, miután befejezte „tájékozódó” és „tájékoztató” jellegű konzultációit Rómában Craxí miniszterelnökkel, megbeszélései Andreotti külügyminiszterrel és Spadolini hadügyminiszterrel. Az amerikai diplomata „információkat” adott olasz partnerének, ezenkívül felvázolta a földközitengeri helyzettel kapcsolatos washingtoni értékelést. NEMZETKÖZI VIZEKEN Iráni akció—szovjet hajé ellen A Szovjetúnió tiltakozott Iránnál a Pjotr Jemcov teherhajó megállítása miatt, s az ügy hamarosan lezárul — mondotta kérdésre válaszolva csütörtöki sajtótájékoztatóján Gennagyij Gera- szimov szovjet külügyi szóvivő. Szeptember 2-án egy iráni hadihajó feltartóztatta a Kuvaitba tartó szovjet kereskedelmi hajót. Mivel a szovjet hajó az iráni hadihajó utasítására manőverezésre kényszerült, tönkrement egyik főhajtóművének indítóberendezése, nem tudott folyamatosan haladni. A Pjotr Jemcov horgonyt vetett. Geraszimov elmondta azt is. hogy az irániak felmentek a Pjotr Jemcov fedélzetére, s a Szovjetunió tiltakozott az eset miatt. Később egy másik szovjet hajó. a Rubezsnaja a Pjotr Jemcov segítségére sietett és vontatókötélre vette, hogy javítás céljából kikötőbe vontassa, s az iráni hadihajó távozott. A felek kapcsolatba léptek az ügyben — mondotta Geraszimov — és reméljük, hogy a kérdést rendezik. A szovjet hajó nemzetközi vizeken tartózkodott — mondotta a szóvivő, és rámutatott. hogy sekinek sincs joga kereskedelmi hajó megállítására nemzetközi vizeken. mert ez ellentmond a szabad hajózás elvének. A Magyar Rehabilitációs Társaság VI. vándorgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) zánkban e részterületek szinkronba hozása kiemelt egészségügyi feladat. Éppen ezért örvendetes, hogy ezen a tanácskozáson számos előadás hangzik el például a foglalkozási rehabilitáció témájából. Eddig is születtek már intézkedések, de nem árt újra és újra napirendre tűzni például az időskorú lakosság egészségügyi és szociális ellátását, egyáltalán rehabilitációs problémájukat. Dr. Kozma József megyei főorvos köszöntőjében elmondotta : megtiszteltetés a város számára, hogy az idén itt rendezik meg a rehabilitációs orvosok legnagyobb fórumát. Elmondotta, hogy a megyei kórházban 136 ágy áll rendelkezésre a rehabilitációsok krónikus ellátására. A megyei kórházban a fel- szabadulás után napjainkra 1714 ágy áll a betegek rendelkezésére, s ma már háromszáz fölött van az orvosok száma. Feladatuknak tartják az itt dolgozók a baleseti sérülteket rehabilitáló, gyógyító tevékenységet is. A későbbi kezeléshez nagy segítséget nyújt Eger gyógyfürdőkultúrája. A megyei főorvos kifejezte abbéli reményét, hogy igen színvonalas lesz e találkozó: hiszen a résztvevők beszámolnak az eddig elért eredményekről, ám ugyanakkor tapasztalatokat is szerezhetnek más intézményektől. Ezt követően dr. Fehér Miklós, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke emelkedett szólásra. Üdvözölte a kongresszus meghívott résztvevőit, akik Ausztriából, Lengyelországból és az NDK- ból érkeztek. Hangsúlyozta, hogy e vándorgyűlés azért is jelentős, mert olyan témát vállalt fel, amely a tagság érdeklődésére tart számot. Elsősorban a szív- és keringési, valamint érrendszeri megbetegedések gyógyításának lehetőségeivel foglalkoznak. Ebbe beletartoznak a szívbetegek, az infarktuson átesettek, a perifériás amputáltak, valamint az agyi katasztrófákat átéltek. Amint dr. Fehér Miklós elmondotta, annál is inkább fontos e tudományos tanácskozás, mert jelenleg is két- háromezer ember szorul ilyenfajta rehabilitációra hazánkban. S a betegek kórházi kezelése után meg kell oldani a foglalkozási helyre- állítást is. Miért éppen Egerben tartják a rehabilitációs társaság vándorgyűlését? Itt, a megyei kórházban négy év óta működik a krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztály, amelyet dr. Halmos Béla vezet. Az osztály már eddig is szép eredményeket ért el a gyógyítás terén. A vándorgyűlés programjában elsőként prof. Bor- say János, a társaság örökös elnöke tartott Vass Im- re-emlékelőadást. Ezt követően a résztvevők plenáris üléseken vitatták meg a rehabilitációval kapcsolatos különböző témákat. HARARE El nem kötelezettek csúcsértekezlete Moamer el-Kadhafi nagy vihart kavaró beszédével kezdődött a csütörtöki munkanap az el nem kötelezett országok Hararéban folyó 8. csúcsértekezletén. A líbiai forradalom vezetője majd egyórás felszólalásában hevesen támadta az Egyesült Államokat és Nagy-Britan- niát, de nem kímélte az el nem kötelezett országok mozgalmát sem, amelynek tagjai közül többet „az imperializmus bábjának és kémjének” nevezett. Kadhafi azt javasolta az el nem kötelezett országoknak, hogy közösen lépjenek fel az imperialista agresz- szió áldozatává lett országok védelmében. Izrael nemzetközi elszigetelésére szólított fel, s ezzel kapcsolatban élesen bírálta azokat az arab, illetve afrikai országokat, amelyek diplomáciai ' kapcsolatot létesítettek Izraellel. A líbiai vezető kijelentette. hogy országa fontolóra veszi a mozgalomból való kiválást, ha az el nem kötelezettek nem lépnek fel határozattabban az imperialista hatalmak ellen. A líbiai felszólalás után az elnöki tisztet ellátó Robert Mugabe, Zimbabwe miniszterelnöke — rendhagyó módon — szükségesnek látta, hogy válaszoljan Kadhafi beszédére. Biztosította, hogy a mozgalom országai határozottan ej fogják ítélni a Líbia elleni amerikai támadást és kijelentette: van lehetőség arra, hogy a mozgalom „minőségileg magasabb” szintre lépjen. ~~( Külpolitikai kommentárünk )— Megbillent a diktátor trónja TIZENHAT ÉVE ilyenkor Chile egyik fele örömit- tasan ünnepelt egy politikust, aki az ország történelmében először került az elnöki székbe egy baloldali pártból. Salvador Allende szocialista volt, a szó legnemesebb értelmében. És demokrata mindhalálig. Addig, amíg ellenfelei — tankjaikkal — el nem pusztították őt is, a chilei demokráciát is. Kettős évforduló emlékeztet ilyenkor szeptember elején Chilére. Szeptember 4-e hagyojmányosan az elnökválasztások napja volt Latin-Amerika nadrágszíj- országában, Allende is ezen a napon győzött a baloldal, a népi egység színeiben. 1970-et írtak. Nehéz, sok szép reményt keltő, még több problémával teli három év telt el a következő balsorsot hozó dátumig: 1973. szeptember 11-ig. Pinochet puccsáig, a neofasiszta világszemléletű katonai rezsim uralomra jutásáig. Az akkori chilei tragédia megrázta a világot. Az embervadászat, a baloldaliak féktelen üldözése, a demokratikus eszmék kitiltása az első napoktól éreztette, hogy a chilei rendszer nem az ország és a nép érdekében cselekszik. CHILÉBEN IMMÁR a rezsim legdurvább rendőri fellépései sem képesek megfékezni a tiltakozókat. A lakosság jó háromnegyedét. S a ma még passzívak zöme sem kedveli az uralkodó kormányzatot. A hadseregen belül is szélesedik az ellenzéki tábor, tehát aligha lehet reális a tábornokálom: Pinochet elnök hatalmának meghosszabbítása a 90-es évekre. Pinochet azonban ma még Chile diktátora. Egy szétesett gazdaságú, forrongó, tiltakozó országban még mindig tartja a hatalmat. Ami nem egyebet mutat, mint azt, hogy a sokféle belső és külső politikai érdek között nehéz meglelni a következő chilei rendszer szerkezetét. Alig van már a hazai és külhoni támogatók, az egykor hatalomra segítők között, akinek ne lenne már kellemetlen a sötét szemüveges diktátor. De úgy látszik még nála is jobban tartanak az inga visszalendülésétől, egy „új Allendétől”. Alighanem ez konzerválja még az 1973. év gyilkos juntájának hatalmát. A MAI újabb akciónap, s a további tiltakozások nyomán remélhető, hogy már nem tarthat sokáig. Avar Károly Nyílt ülés a Pugwash-konferencián Csütörtök délelőtt szekcióülésekkel folytatta munkáját a Pugwash-mozgalom budapesti tanácskozása. A résztvevők a nukleáris fegyverkezési versennyel, az európai biztonság problémáival összefüggő kérdéseket vitattak meg. Véleményt cseréltek arról is, hogy milyen szerepet játszhatnak az atomfegyverekkel nem rendelkező államok a nukleáris háború veszélyének elhárításában. A késő esti órákban — délutáni, dunakanyari kirándulást követően — nyílt üléssel folytatódott a tanácskozás : az atomerőművek biztonságával kapcsolatos problémák szerepeltek a napirenden. Magyar—NDK kapcsolatak A szocialista építés és a nemzetközi politika fő kérdéseiben teljes nézetazonosság jellemzi a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatait; A politikai kapcsolatok döntő tényezője a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt szoros együttműködése, a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében. Ennek jegyében rendszeresek mind a hivatalos, mind a munkatalálkozók a két ország párt- és állami vezetői között. E magas szintű megbeszéléseken tükröződik egymás tapasztalatainak megbecsülése, a mindkét fél számára egyaránt fontos és előnyös kapcsolatok ápolása. Kapcsolataink újabb jelentős állomása lesz Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének NDK-beli hivatalos, baráti látogatása. A nemzetközi fórumokon mindkét ország aktívan képviseli a szocialista közösség összehangolt, következetes békepolitikáját. A kétoldalú kapcsolatokban megkülönböztetett figyelem illeti meg a gazdasági együttműködést, amelynek szintjét jól érzékelteti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista országok között — a Szovjetunió után — Magyarország második legfontosabb külkereskedelmi partnere, hazánk pedig a harmadik helyet foglalja el az NDK partnereinek sorában. A gazdasági kapcsolatok az elmúlt években kiegyensúlyozottan, a terveknek és a lehetőségeknek megfelelően alakultak. A külkereskedelmi forgalom értéke az idén 1880 millió rubel lesz. Az áruforgalomnak csaknem kétharmadát gépipari termékek alkotják, közülük a legjelentősebbek a közúti járművek és a mezőgazdasági gépek. Az 1986—1990-re szóló külkereskedelmi megállapodást tavaly szeptemberben írták alá. Ennek értelmében a kölcsönös áruszállítások az elkövetkező öt esztendőben 13 százalékkal bővülnek. Az ezredfordulóig a kapcsolatok fő irányait, súlyponti területeit a tavaly októberben aláírt gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program jelöli meg. Tervszerűen fejlődnek a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kulturális, tudományos kapcsolatai is. Erről 1978-ban írtak alá egyezményt. A közös tevékenységet az 1973 óta működő kormányközi Kulturális és Tudományos Együttműködési Bizottság hangolja össze, amely legutoljára májusban ülésezett Budapesten. Az elmúlt időszak kiemelkedő eseménye volt a kölcsönösen megrendezett „Kultúra napjai’’ rendezvénysorozat, amelyet 1988-ban az NDK-ban, 1990-ben Magyar- országon megismételnek. Az idén gazdag program keretében emlékeztek meg az NDK-ban a nagy magyar zeneszerzőről. Liszt Ferencről, akinek múzeummá átalakított egykori weimari lakóházába a világ minden tájáról ezrével érkeznek a látogatók. Szoros az együttműködés az egyetemi és főiskolai oktatásban is. Hazánkban sok NDK-ból érkezett fiatal tanul, és jelenleg 230 magyar ösztöndíjas hallgató részesül teljes képzésben. Az elmúlt harminc évben kilencszáz magyar állampolgár kapott diplomát az NDK egyetemein, ötvenen pedig tudományos fokozatot szereztek. örvendetesen fejlődnek a közvetlen emberi kapcsolatok is, hiszen mindkét országban nagy számban élnek egymás állampolgárai és jelentős az idegenforgalom is. Az ifjúsági turizmus további bővítését szolgálja a június 4-én Berlinben aláírt kormányközi egyezmény, amelynek alapján az NDK közreműködik a Kilián-te- lepi Nemzetközi Ifjúsági Üdülő rekonstrukciójában és kibővítésében.
