Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-04 / 208. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 4., csütörtök 3. KEVESEBB TABLETTA - ÉS MELLÉKHATÁS A gyógynövények reneszánsza A REHABILITÁCIÓS ORVOSKONGRESSZUS ELÉ „Megpróbálni a teljes emberi Beszélgetés dr. Halmos Bélával Ma kezdődik Egerben, a Magyar Rehabilitációs Társaság VI. vándorgyűlése. A kongresszuson, amelyen külföldi szakemberek is részt vesznek mintegy hatvan tudományos előadás hangzik el. A találkozót megelőzően beszélgettünk dr. Halmos Bélával, a megyei kórház krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztályának vezető főorvosával. — Mielőtt a kongresszus jő témájáról érdeklődnénk, arra kérnénk a főorvos urat, szóljunk néhány szót a jelenlegi rehabilitációs helyzetről. Hiszen, hosszú évekig az orvostudománynak ez az ága mintha háttérbe szorult volna ... — Valóban a rehabilitáció ma már mindinkább fejlődő része a gyógyításnak. Ez a terület összetettebb, mint az orvoslás más ágai. Ugyanis, amíg a beteg bizonyos kezeléseknél passzív fél, itt már aktív partnere a teamnek. Maga a rehabilitáció igen sok területre terjed ki. Legfőbb célunk az elvesztett képességek „újraélesztése”, illetve a megmaradtak fejlesztése. — Maga a rehabilitáció több szakaszra bomlik ... — Az első az orvosi stádium. Ekkor olyan állapotba kell hozni a beteget, hogy el tudja látni magát. Legyen akár szó szív. és érrendszeri megbetegedésről, érbetegségről, amputációról, mozgásszervi megbetegedésről vagy bármely agyi katasztrófáról. Mert hiszen egy agytrambózist szenvedett beteget vagy olyat, aki agyvérzés következtében féloldali bénulást kapott, meg kell tanítani az önálló életvitelre. — Itt valóban nagy szerepe lehet a teamnek ... — Az orvos, a nővér mellett gyógytornász és még pszichológus is részt vesz a gyógyításban. Azt kell elérnünk, hogy az ápoltnak ne legyen betegségtudata, de hozzászokjon állapotához. Vagyis reálisan, de optimá(Fotó: Perl Márton) lisan lássa helyzetét. Az orvos és a pszichológus a rehabilitáció során a legoptimálisabb állapotba kívánja hozni a beteget. Majd ezután jön a próbatétel: visz- sza tud-e állni eredeti munkakörébe. — Ez már a foglalkozási rehabilitáció része? — Hogyne. Csak az a helyzet, hazánkban még nagyon kezdetleges a betegek munkába helyezésének gyakorlata. Igaz, megvannak a városi és megyei szintű rehabilitációs bizottságok, ám az a helyzet, hogy a vállalatok nem szívesen fogadják vissza a betegségen átesettet. Nem fűződik hozzá érdekük, gyakorlatilag kimondhatjuk: népgazdaságilag nem nyereséges az ilyen betegek foglalkoztatása. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy javuljon a helyzet, ám ma is úgy tűnik, hogy kevés van a bizottságokból. — Itt Egerben, igen szép eredményeket értek el, á főorvos úr vezetésével, az osztályon. Ügy tudjuk, ön a pedagógiát is igen fontosnak tartja a rehabilitációban. — Véleményem szerint a nevelés, a tudatosítás az egyik alapköve az effajta gyógyításnak. Négy éve létesült a megyei kórházban ez az osztály, amelynek élén állok. Itt nemcsak az agyi katasztrófán átesetteket, vagy a féloldali bénultakat kezeljük. De bárkiről legyen is szó azt mindig fontosnak tartjuk: teljes akarattal részt vegyen a beteg a gyógyításában. Hiszen neki kell megtanulnia mosakodni, felöltözni, egyáltalán megtanulni járni, viselkedni. Nagy segítségünkre van ebben a konduktor. Az ő feladata tulajdonképpen „életmentő”. Félig pedagógus, félig nővér, gyógytornász. Igen fontos, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljön az ápolttal, hiszen a személyes ráhatás is nagyon sokat segíthet. De a családnak is nagy szerepe van abban, hogy segítsen a rehabilitációra szo- rultnak. Három éve végezzük a rehabilitációs gondozást. Azt a tapasztalatunk, hogy a hozzátartozók sokszor a beteg helyett elvégzik a feladatokat, ezért az ápolt passzivitásba vonul, depressziós lesz. Ez a fajta „pátyolgatás” mindenképpen káros. De találkoztunk igen jó példával is: az osztályt elhagyó beteg bordásfalat állított fel otthon, azon tornászik mindennap, s így még a környezetét is jó irányban alakította. — Főorvos úr, mi lesz a fő témája a ma kezdődő vándorgyűlésnek? — A keringési betegségek rehabilitációja. Ebbe beletartozik a szív- és érrendszeri megbetegedés, az am- putáció és az agyi katasztrófák okozta betegség. Annál is inkább fontos e téma, mivel a Magyar Rehabilitációs Társaság kongresszusainak sorában először kerül megvitatásra. A ma kezdődő háromnapos találkozón egyébként a szakma reprezentánsai vesznek részt, a magyar szaktekintélyek mellett csehszlovák, lengyel és NDK-beli tudósok is. Mikes Márta Napjainkban újra felfedezzük a természetes anyagokat. Ahogyan egyre több mesterséges, szintetikus dolog veszi körül az embert, mindinkább erősödik á „visz- sza a természethez” szemlélet. A gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik, az izolált hatóanyagoktól kezdve a gyógyteákig. Ezt tükrözi például az is. hogy mind nagyobb forgalmat bonyolítanak le az egyre nagyobb választékot kínáló gyógynövényszaküzletek. Jelenleg a természetes eredetű anyagok, vegyületek fel- használása nemcsak a népi gyógyászatban, a házi patikákban, a kozmetikában, hanem a hivatalos gyógyászatban is világszerte emelkedőben van. Többek közt ezért is volt figyelemre méltó és időszerű a Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógynövény szakosztálya működésének 25 éves jubileuma alkalmából nemrégiben Sopronban lezajlott gyógynövény-konferencia, ahol a gyógynövények termesztésétől kezdve a felhasználásig számos izgalmas kérdésről tárgyaltak a szakemberek. A gyógynövények felhasználása. kutatása terén szinte kimeríthetetlenek a lehetőségek: jelenleg tizenkétezer gyógynövény ismert a világon, pedig a növényfajoknak ez ideig csupán öt százalékát vizsgálták meg kémiailag a kutatók. Az ismert gyógynövényekből mégis számtalan, a gyógyászatban gyakran nélkülözhetetlen vegyületet izoláltak: antibiotikumokat, alkaloidákat. sziv-glikozidokat, növényi szteroidokat, vitaminokat. A található gyógynövények hatóanyagainak mégis csak kis részét ismeri és használja a gyógyászat. Az arány javítása érdekében azonban igen sokat tehetnek a botanikusok, kémikusok, agrárszakemberek, de érdemes kamatoztani a népi gyógyászati megfigyeléseket is. Hogy mindezekért mit tesznek a magyar szakemberek, arról beszélgettünk a hazai gyógynövénykutatás külföldön is elismert szakemberével, dr. Petri Gizella professzorral, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetének igazgatójával. (ö. a Medicina kiadásában két éve megjelent — Gyógynövények a gyógyászatban című, szakembereknek szóló, de sikerkönyvvé vált mű egyik szerzője is, s szerzőtársaival, dr. Nyiredi- né dr. Mikita Klárával, és dr. Nyiredi Szabolccsal együtt, éppen most dolgoznak e könyv bővített, átdolgozott kiadásán.) — Melyik gyógynövény kutatása és termesztése van éppen felfutóban, divatban Magyarországon, illetve külföldön. és miért? — Például a Calendula officinalisé, a kerti körömvirágé, amelynek sárga fészekvirágzata tartalmaz hatóanyagokat. Külföldön már korábban felfigyeltek rá. Egyrészt azért, mert A-vita- minná alakuló karotintar- talmánál fogva a bőrgyógyászatban, a kozmetikában használható: igen jó hatású bőrregeneráló szer. Aztán újabban kiderült, részben romániai, erdélyi kutatások során, hogy vírusellenes hatása is van, és még gyomor-, bélfekélyek megelőzésére is alkalmas. Tinktúráját vagy teáját alkalmazzák gyomor- és bélfekélyek megelőzésére, a népgyógyászatban hashajtóként. féreghajtóként ismert. Rosszul gyógyuló sebek kezelésére, folyások megszüntetésére is ajánlható. Egyes országokban már megjelentek a különféle kerti körömvirág-tartalmú készítmények. Nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélye alapján úgynevezett paramedikamentumokat, gyógyanyagokat készítenek belőle. Ezek nem gyógyszerek, nem igényelnek any- nyira szigorú vizsgálatot. Ám, hogy a Gyógyszerészeti Intézet engedélyezze piacra kerülésüket, ahhoz a kutatónak, avagy egy ezzel foglalkozó intézménynek, akár egy fitotékának, vagy egyetemi intézetnek, vagy gyógyszergyárnak dokumentálnia kell, hogy milyen hatóanyagok vannak benne, azok hogyan mérhetők meg. hogyan állítható elő e készítmény, milyen hatása van — és hogy nem mérgező. Ezt a követelményrendszert alkalmazzák az utóbbi években a legtöbb államban. — Míg egyes országokban a belgyógyászok megszerezhetik a természetgyógyász- szakorvosi képesítést, úgy tudom, hogy a hazai orvosképzésben nem szerepel a „gyógynövénytan”. A gyógy- szerészhallgatók pedig kapnak ugyan ilyen irányú képzést. de tudásukat mem hasznosíthatják, mert az orvosok alig írnak fel gyógynövényrecepteket. Várható-e változás? — A legutóbbi években az orvosok idősebb korosztálya és az egészen fiatalok egyre gyakrabban alkalmazzák a természetes gyógyhatású anyagokat. A középkorúak tanulmányaiból és gyakorlatából ez valahogy kimaradt. Én úgynevezett speciál kollégiumokat tartok az orvostanhallgatóknak. és éppen ez évtől van olyan lehetőségem is, hogy mindenütt, ahol orvostanhallgatók megfordulnak. kitehetek a hirdetőtáblára egy felhívást, amellyel meghirdetem a „gyógynövények a gyógyászatban” tan- folyamot. Gyógynövényeink oly gazdag lehetőségeket kínálnálc, amelyekből az orvos szabadon válogathat, és páciense testi-lelki bajait ismerve állíthatja össze receptjeit. kiegészítve e természetes gyógyhatású anyagokkal az egyéb gyógymódokat. Reméljük, hogy így megelőzhetjük a mesterséges gyógyszerek mellékhatásainak jó részét, sőt csökkenthetjük is e gyógyszerek fogyasztását. Ami pedig a gyógyszerészképzést illeti — folytatja a professzornő — nagyon örülök az utóbbi években bekövetkezett jó irányú változásnak. Amikor — vagy egy évtizeddel ezelőtt — papírra vetettem erre vonatkozó elképzeléseimet, javaslataimat, sokan elképedtek. Az élet engem igazolt. A szakgyógyszerészképzés — aminek egyik ága a gyógynövé- nyes szakgyógyszerészképzés — megindult. Az utóbbi évek eredménye az is, hogy a gyógyszertári központok igazgatói egymás után küldik ide tanulni munkatársaikat ... Ezt megelőzően ugyanis volt egy olyan rendelkezés. amely előírta, hogy a gyógynövény-szakterületen csak azok a gyógyszerészek szerezhettek szakgyógyszerészi diplomát, akik kutatói vagy egyetemi intézetben dolgoztak. A mindennapi élet azonban bebizonyította, hogy igenis szükség van erre a tudományra. A patikában dolgozó gyakorló gyógyszerésznek is jobban kell ismernie a gyógynövényeket, jobban kell tudnia e természetes gyógyhatású kincseinkkel bánni. S ez pontosan egybecseng azzal, hogy az idős orvosok után a legfiatalabbak generációja is felfedezte maga és betegei számára a természetes gyógyhatású anyagokat. és már egyre többen írják fel receptre is. Cs. M. Üj típusú műtrágyaszóró SZENTESI ÜZENET Százezer munkaóra Hatvannak A Kantakta szentesi alkatrészgyára éves szinten 760 millió forint értékben állít elő különböző villamos szerelési cikkeket. így többek között kapcsolót, dugaljat, dugót, amellyel a lakosság leginkább találkozik. Nemrég Szentesre látogattunk. ahol dr. Négyesi Jánosáé főkönyvelő bevezetésként megjegyezte: régi, rendszeres „besegítő” munka- kapcsolatban az ország hat különböző üzemével állnak, s ezek között — volumen tekintetében — a hatvani szociális foglalkoztató a harmadik helyen áll. Teljesítménye hosszabb ideje évről évre 70—80 ezer munkaóra körül mozog, s Udvardi Béla igazgató és munkatársai, a foglalkoztató teljes kollektívája voltaképpen a már említett cikkek szerelésével veszik ki részüket az exportra is „utazó’’ szentesi végtermék, illetve a gyár tervének teljesítéséből. Lapunkban tavaly, az új üzemház átadását követően. foglalkoztunk már a szociális foglalkoztató szépen fejlődő termelőmunkájával. 'Ezúttal viszont arra voltunk kíváncsiak: milyen róluk a vélemény Szentesen, s milyenek a kapcsolat további kilátásai? Nos. elöljáróban leszögezhetjük, hogy Heves megye nem vallott szégyent a hatvaniakkal. Deli Pál igazgató, majd Kulcsár Imre termelési osztályvezető, akikkel szintén alkalmunk volt találkozni, közös véleményként hangoztatták: a hatvani üzem rendkívül korrekt partnernek bizonyult az eddigi munkakapcsolat során. Munkájuk jó minőségű. Pontosak. A szállítási határidők betartása végett gyakran ■még többletmunkával is a szentesi gyár segítségére sietnek. Elmondották, továbbá, hogy az idei esztendőben nincs ugyan lehetőség e kapcsolat bővítésére, de lapunk útján közlik elsőként a szociális foglalkoztató szakvezetőivel, miszerint az 1987-es esztendőben szélesebbre nyitják a kaput Hatvan irányában. Ez gyakorlatban azt jelenti, 'hogy szeptemberben megyénkbe látogatnak Deli Pálék, s olyan szerződést kívánnak kötni, amely szerint éves szinten az eddigiről százezer munkaórára növelik az itt ösz- szeszerelésre kerülő villamossági cikkek idejét és értékét. Szó esett az idei kapcsolatbővítés akadályáról is! Deli Pál elmondotta, hogy a fejlesztést bizonyos tőkés import akadályozza elsődlegesen. A külkereskedelmi cégek olyan villamossági cikkeket hoztak be az országba, amelyek a szentesi gyár profiljába tartoznak, s így a Csongrádban forgalmazott portékák iránt már januártól mérséklődött a piaci érdeklődés. Azt is kifejtette továbbiakban, hogy az 1987-es többletmunkaigényük nem új termékekre irányul, hanem a már eddig Hatvanban végzett össszesze- relés volumenét növelik. S voltaképpen az határozza meg a fejlesztés határát, hogy milyen teljesítményre lesz képes — akár munkás- létszám-emeléssel — a szociális foglalkoztató. (m. gy.) A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat új típusú műtrágyaszóró berendezések közös gyártásában állapodott meg az idén az NISZK-beli Amaso- nen céggel. Az ez évre szóló megrendelést a napokban teljesítették: összesen hatvan gépet küldtek el az NSZK- beli cégnek. A Paksi Atomerőműben megkezdődött a harmadik blokk fizikai indítása: a fűtőelemek berakása a reaktorba. A több hétig tartó munka után. a terv szerint még szeptemberben megtörténhet az újabb blokk üzembe helyezése. Képünkön a 3-as számú reaktorcsarnok, középen a reaktoraknával (MTl-fotó: Gottvald Károly — KS) Az új műtrágyaszóró elsősorban abban különbözik a régebbi típusúaktól, hogy jobbak az úgynevezett menettulajdonságai, vagyis a rosszabb terepviszonyokhoz is kitűnően alkalmazkodik. A traktorvontatású berendezés menet közben kevésbé rázódik, és így a benne lévő hatóanyag nem tömörödik. ami lehetővé teszi. hogy egyenletesen terítse szét a földekre a műtrágyát. Hazai piacra is készítenek hasonló műtrágyaszóró berendezéseket „Bóra” néven, két változatban. Ezeket még az ősszel több helyen — .például a Bábolnai Napokon — bemutatják, majd az igények felmérése után kezdik meg a sorozatgyártást. Az atomerőmű harmadik blokkjának fizikai indítása Pakson
