Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 30., kedd 430 MILLIÓ GYUFA LENNE BELŐLE A fenyők óriásai A barlangszinház 1978-ban a János vitéz című daljátékot mutatta be (MTI-fotó — KS) A világ ma élő legnagyobb fái az óriás sequoiák, vagy mammutfenyők. Közvetlen őseik még 15—20 millió év­vel ezelőtt is nagy területe­ken éltek. Hegységek ki­emelkedése, majd a jégkor­szak hideghulláma és a klí­ma szárazzá válása után Ka­liforniában, a Sierra Nevada nyugati, tenger felé néző lejtőire szorultak vissza. Ott élnek ma az örökzöld óriá­sok 1500—2200 méter magas­ságban, 75 ligetben, elsősor­ban fenyőkkel vegyesen, ösz- szesen 16 380 hektáron. Ak­kora ez a terület, mint, a Fertő-tó fele vagy csaknem akkora, mint Buda. A sequoiák nevüket egy Sequoyah nevű cherokee in­diánvezérről kapták, aki né­pének egy 85 jelből álló ábé­cét szerkesztett, lejegyezte törzse nyelvét, és ezzel meg­őrizte az utókor számára. Érdemes megjegyezni, hogy e fenyőket magyar tudós, a pozsonyi születésű Endlicher István nevezte így el, az óri­ásfenyők tudományos leírója. Az óriás sequoiák a világ legnagyobb tömegű fái, de nem a legmagasabbak, nem a legterebélyesebbek, és nem is a legöregebbek. Legma­gasabbra az óriás sequoiák egyik rokonának. a tenger­parti mammutfenyőnek egyik példánya nőtt: az észak-kaliforniai Howard Libbey nevű fa 111,6 méter magas, törzsének kerülete 13,5 méter. És mekkorák az óriás sequoiák? Legnagyobbikuk a General Sherman névre ke­resztelt fa. 2500—3000 éves. Nevét az amerikai polgár- háború egyik híres tábocno­Ankli József már 13 éves porában köművestanonc lett, és segédlevelének megszer­zése után bejárta az egész országot, majd Budapesten telepedett le. Itt ismerkedett meg a szakszervezeti mozga­lommal és az akkori bal­oldali munkásmozgalom ve­zetőivel. Tagja lett az Épí­tőmunkás Szövetségnek és részt vett az Ifjúmunkás Szövetség szervezeti életé­ben. Még a Tanácsköztársa­ság kikiáltása előtt belépett a Kommunisák Magyaror­szági Pártjába. Közben csa­ládot alapított és így került Egerbe. A proletárdiktatúra idején a helyi direktórium megbízása alapján egy mun­kásszázad szervezője és pa­rancsnoka lett. 1919. augusz­tus 11-én letartóztatták és egyévi börtönre ítélték. 1920. október 6-án kitiltották a városból és Zalaegerszegre internálták. Kiszabadulása káról kapta. Ez a fa sok tár­sával együtt akkor csírázott, amikor az emberiség még alig tanulta meg, mi is a ci­vilizáció, és az alatt növe­kedett, mialatt Írásos törté­nelmünk zöme lejátszódott. A General Sherman 83,8 méter magas, akkora, mint egy 27 emeletes toronyház. Törzsének kerülete a föld felszínén 31,3 méter, legna­gyobb átmérője 11,1 méter. Az első ága 39,6 méter ma­gasan ered, ennek az ágá­nak az átmérője is elké­pesztő: 2,1 méter. A Missis­sippi folyamtól keletre élő egyetlen fa törzsének nincs ekkora átmérője. A súlyát 2145 tonnára becsülik. A törzs térfogata 1487 méter. Egy olyan vasúti szerelvényt lehetne megtölteni vele, amely 74 darab 20 m:l-°s va­gonból áll. Mekkora is ez a fa? Ki­telne belőle 43Ö millió gyufa (Magyarországon évente 700 milliót készítenek.) Egyet­len óriás sequoiából 3000 ke­rítésoszlop (amellyel 530 hektár földet lehetne kör­be keríteni), és emellett 650 000 zsindely telne ki. Egyetlen óriás fából kb. 75 háromszobás faházat lehetne felépíteni. Az óriás sequoiák a világ leggyorsabban gya­rapodó fái is. A General Sherman például évente 1,1 köbméterrel gyarapszik, vagyis 30 cm törzsátmérő­jű, 15 méter magas fának megfelelő térfogattal. Érde­kes, hogy ezeknek az óriás sequoiákhak a gyökérzete mindössze 1—1,5 méter mély­re hatol (a vékony talajré­teg miatt), de 40 méterre is kiterjed és egy fél hektáron 2600 m'1 talajt is átsző. után hosszabb ideig rend­őri felügyelet alatt állott. A mozgalomban az üldöztetés ellenére is tovább dolgozott. 1922-ben részt vett a szak- szervezeti csoportok újjá­szervezésében és újra tag­ja lett az Építőmunkások Szakszervezetének, ahol a következő évben sztrájkot is szervezett. 1938-tól kezdődő­en gyakran behívták kato­nai szolgálatra, vagy inter­nálták. 1942-ben egy mun­kásszázaddal a frontra vit­ték. 1943 őszén hazakerült, de a hatóság álandóan zak­latta. 1944. április 9-én is­mét internálták. Először, a budapesti Mosoni úti gyűjtő­fogházba szállították, majd Ricsére került négy hóna­pig. Október 16-án más eg­ri munkásmozgalmi harco­sokkal együtt Kistarcsára vitték el, onnan pedig Né­metországba szállították, ahol 1945 elején a fasizmus ál­dozata lett. HAZAI TÁJAKON A felújított fertőrákosi barlangszinház A nevezetes fertőrákosi barlangszjnházat 1970-ben létesítették a soproniak, jó­részt közadakozásból, a tár­sadalmi összefogás szép pél­dájaként. Fertőrákos a Fertő-tó part­ján, a magyar—osztrák ha­tár mellett fekvő, régebben nagyobbrészt németek lakta község. (A német lakosok egy részét 1946-ban — a potsdami egyezménynek a magyarországi németekre vo­natkozó határozata értelmé­ben — áttelepítették a mai Német Szövetségi Köztársa­ság területére, és a helyük­be magyar telepesek költöz­tek. Soprontól mintegy tíz ikilcméterre fekszik, és a ne­vezetes barlangszínházon túl — több más látnivalót is kí­nál. A történelme is változa­tos. A kis halászfalut Szent István király adományozta a győri püspökségnek, az ő tu­lajdonuk volt egészen 1945- ig. A középkorban a rákosi- aik sokat pörösködtek Sop­ronnal, és a falu lakóinak életét hosszabb időn át ve­szélyeztették a közeli Macs­kakő várának rablólovagjai, mígnem Mátyás király kato­nái 1465-ben kifüstölik őket. Amikor Győr 1594-ben a tö­rök kezére került, Rákos lett a győri püspökség központja. A püspök szép kis kastélyt építtetett Rákoson, mely vá­sártartási jogot is kapván ez idő tájt valóságos kis vá­rossá fejlődött, s a Sopron környéki ellenreformáció központjává válit. A hajdani „városfal” maradványai ma is láthatók. A kastélyt a győri püspökök később nyári rezidenciaként használták, jelenlegi szép barokk for­máját Zichy Ferenc püspök adta meg 1770 körül. A kö­zelmúltban eredeti szépségé­ben helyreállították, a szép belső freskókat is megújítot­ták. Fertőrákosra tartva inessziről feltűnik a falu kö­A három testvért anyjuk korai halála miatt apjuk tar­totta el egyedül, ezért Ba­lázs Ignác már gyermekko­rában munkára kényszerült, így csak az elemi iskola két osztályát tudta elvégezni. A munkásmozgalomban való bekapcsolódás előtt apja kis- darab szőlőjének művelése, az olvasás és a festészet tet­te tartalmasabbá napjait. A helyi munkásmozgalommal 1928-ban került kapcsolatba Sándor bátyján keresztül. Még ebben az évben meg­ismerkedett Zbiskó József­fel, az illegális kommunista mozgalom egyik helyi szer­vezőjével, és az ő segít­ségével ismerte meg a marxizmus—leninizmus ta­nításait. 1929-től kezdve egyre gyakrabban járt a Szociáldemokrata Párt he­lyiségébe, majd a követke­ző év során párttag lett. 1931-ben már röplapokat és zepén álló nagy műemlék templom magas, erős tornyá­val, a tornyon körbefutó er­kéllyel : a torony a török időkben megfigyelőhelyül szolgált. Ny ugat-Magyarország szer­te — Burgenlandban is — hasonló tornyokat építettek a 17. században. Közel a templomhoz áll Magyarország egyetlen, eredeti helyén lévő kőpellengére, szégyenoszlo­pa. Festői látvány a Rákos­patak partján egy 18. szá­zadi vízimalom, a homlok­zatán Madonna-képpel és napórával. Restaurálták, je­lenleg a Ciklámen Tourist 80 személyes turistaszállót mű­ködtet az egykori malomban. Fertőrákos fő látnivalója — a Fertő-tavc-n túl — két­ségkívül a kőfejtő, melyre évente mintegy másfél, két­százezren kíváncsiak. Isme­reteink szerint 1628-ban kezdték itt az úgynevezett lajtamészkövet nagyban bá­nyászni. A kő neve a közeli Lajta-hegység nevéből ered. ahol sok van ebből a köny- nyen fejthető, jól faragható, az időjárás viszontagságainak ellenálló kőzetből. Sopron számos épületébe beépítették, de nagy bécsi építkezésekhez — például a Hofmúzeumhoz és az egyetemhez is — innen szállítottak követ, A kőfej­tők nemzedékek során óriási csarnokokat vágtak a mész­kődomb oldalába. A monu­mentális mészkő csarnokok mennyezetét hatalmas oszlo­pok tartják, és sötét labirin­tusok ágaznak jobbra-balra. A kőfejtő őslénytani szem­pontból is igen érdekes. A magas kőfalak szemünk elé Vörös Segély bélyegeket ter­jesztett illegális úton a kül­városi napszámosok és sze­gényparasztok között. 1932- ben tagja lett a párton be­lül létrehozott illegális kom­munista sejtnek. 1935-ben a helyi illegális munkásmoz­galom egyik irányítója lett. Az ő vezetésével szervezték meg a mozgókönyvtárat, amely 1942-ig működött. A háború kitörése után Eger­ben is fokozódott a hatósági terror. Először 1941-ben tar­tóztatták le, majd Miskolcra vitték, ahonnan két hét múl­va szabadult. Mivel munká­ját tovább folytatta, még ebben az évben másodszor is letartóztatták, és Kistar­csára vitték súlyos betegen. Innen 1943 decemberében sikerült kiszabadulnia, és a következő év januárjában társaival együtt hozzáfogott az SZDP baloldalának újjá­szervezéséhez. A német meg­szállás után, 1944. március 21-én a rendőrség betiltotta a párt működését és helyi­ségét bezárta. Egy országos érvényű, titkos belügymi­niszteri rendelet alapján 1944. április 4-én őt is letartóz­tatták és másnap Budapest­tárják a mintegy 15 millió év előtti földtörténeti kor­szak, a miocén őslénytani maradványait. (A miocénkori Pannon-tenger üledékéből származik a környék nagy kiterjedésű lajtamészkő-vo- nulata.) A kőfalakban az ős­tengeri állati és növényi ma­radványok között láthatók tengeri algák, osztrigák, egyéb kagylók, tengeri sü­nök és halak maradványai, közöttük jó állapotban meg­kövesedett cápafogak, moha- állatok, egyebek. Az őslény­tani maradványok több szép példánya a kőfejtő bejáratá­nál, a tárlókban is megte­kinthető. A fertőrákosi kőfejtő a II. világháború alatt munkaszol- gálatos tábor volt, sok ezer üldözött vesztette itt életét a kegyetlen bánásmód és az embertelen körülmények mi­att. Idegenforgalmi célokra a szomorú epizód után, a 70- es években építették ki a barlangszínházat, mely a Soproni ünnepi hetek színhá­zi, opera' és balett előadásai­nak színhelye lett. 1985-ben megkezdték az időközben használhatatlanná vált barlangszinház felújí­tását. A 822 főt befogadó különleges barlangteátrum­ban biztonságos és esztétikus színpadot alakítottak ki az elhasználódott (már az ere­deti építéskor is csak ideig­lenesnek szánt) színpad he­lyén, a nézőtér teljes felújí­tásával, öltözőkkel, mellék- helyiségekkel, jó világítással és a fűtés elfogadható meg­oldásával a nyáron is hűvös színházban. B. J. re szállították el. Fellebbezé­se nyomán júliusban haza­engedték, de szigorú rendőr- hatósági felügyelet alá he­lyezték. A nyilas puccs után október 19-én a rendőrség elfogta, és Kistarcsára ke­rült. Innen Németországba hurcolták és a sachsenhause- ni gyűjtőtáborba került. 1945 márciusa végén mártírhalál­lal végződött élete. Hámán Kató Kompolton született. Apja szegény fa­lusi csizmadia volt, majd a MÁV hatvani állomásán lett váltóőr. Ekkor a család is Hatvanba költözött, és Há­mán Kató itt töltötte gyer­mekkorát. Nagy nélkülözé­sek árán elvégezte a polgári iskolát, majd a pesti tanító­képzőbe iratkozott be, de szülei korai halála miatt abbahagyta tanulmányait. Először a hatvani vasútállo­máson volt pénztáros, majd 1918-ban Budapestre került a Nyugati pályaudvarra. Ek­kor kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba, és az elsők között lépett be a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jába. A Tanácsköztársaság idején a IX. kerületi Mun­eti umor ét elején — Petrik, ha adok neked és az öcsédnek nyolc szem cukorkát, hogy osszátok el egymás között, mennyi jut egynek? — Nekem öt, és a testvé­remnek három. — De Petrik, nem tudsz számolni? — Én igen, de a testvé­rem még nem. ★ — Nem szégyelled magad, ilyen kicsi vagy és már do­hányzói? — kérdezi a nagy kémény a kicsitől. ★ — Milyen ajándékot sze­retnél születésnapodra? — kérdezi a skót a menyasz- szonyától. — Nem tudom, még nem gondolkodtam rajta. — Jól van, akkor adok egy év gondolkodási időt. ★ — Melyik tanító bácsit sze­reted jobban, azt aki elment, vagy az újat? — A régit. — Miért? — Mert az már nem ad leckét. ★ — Ne haragudj, drágám, hogy ilyen későn jöttem ha­za, de találtam valami érde­keset. Majd holnap meg­mondom. — Mi az az érdekes, amit találtál? — kérdezi másnap a feleség. — Egy teljesen új kocs­mát! ★ — Amikor hazaértem, még a gyerekek sem ismer­tek meg. — És, amikor kijózanodtál? — Akkor pedig én nem ismertem meg a gyerekeket! Ugyanis egy idegen lakásban voltam. ★ — Szereti a kék pontyot? — Nekem mindegy. Szín­vak vagyok... kás- és Katonatanács tagja volt. A bukás után több hó­napra internálták. Kiszaba­dulása után a Ruggyanta- gyárban vezette a munkások harcát. Mint a Vegyészeti Munkások Szakszervezeté­nek titkárát izgatás címén 3 hónapra ítélték el. 1923 júliusában a bécsi pártveze­tőség megbízásából öry Ká­rollyal és Gőgös Ignáccal együtt megkezdte az illegá­lis Kommunista Párt szer­vezését. 1925. szeptember 22- én a rendőrség több kom­munista vezetővel együtt le­tartóztatta. Huszonnyolc hó­napi börtönbüntetésre ítél­ték, majd amikor bünteté­sét betegsége miatt megsza­kították, 1927 februárjában illegális utat tett meg Bécs- be. Utoljára, 1934 nyarán tartóztatták le 24 társával együtt. Megkínozták, majd börtönbüntetésre ítélték, ahonnan 1936 nyaráp szaba­dult. Ekkor azonban már gyógyíthatatlan beteg volt. Június 20-án kórházba szál­lították, ahol meghalt. Kiss Péter ESEMÉNYEK, TÖRTÉNETEK, ÉLETUTAK (V.) Amiről az egri utcanevek mesélnek EGER VÁROS TANÁCSA V.B. MUNKAERŐ-SZOLGÁLATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Sütőipari Vállalat: Eger, Sas út 60 a. Halmajugrai Kekszgyárába csomagolói munkakörbe női munkaerőket keres felvételre több műszakos munkarendbe. Jelentkezés: Halmajugrai Kekszgyárban. Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat: Eger, Lenin út 51. Egri egységeibe szakácsokat és konyhai dolgozókat alkalmaz. Finomszerei vénygyár: Eger Felvételt hirdet gépi forgácsoló és egyéb vasipari szakmával rendelkező munkaerők részére. Révai Nyomda Egri Gyáregysége: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvesz érettségizett munkaerőt monószedő munkakörbe; magasnyomó gépmestert; gyakorlattal rendelkező géplaka­tost; targoncavezetőt; tömöntőt; továbbá segédmunkásokat. Erősáramú Villamos Szerelőipari V.: Eger, Trinitárius u. 1. Felvételre keres villanyszerelő szak- és segédmunkást; MTZ-kezelőt változó munkahelyre. Budapesti Bútoripari V. 7. Sz. Gyáregysége: Eger, Faiskola u. 7. Közgazdasági végzettséggel rendelkező utókalkulátort és készáru könyvelőt keres felvételre, valamint asztalos és dukkózó szakmunkásokat: betanított gépmunkásokat. AMFÓRA—ÜVÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Felvételt hirdet targoncavezető részére. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Pályázatot hirdet a gazdasági igazgatóságra vezetői munka­kör betöltésére. Feltétel: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat. A pályáza­tokat az eddigi munkaköreire és tevékenységére is kiterjedő önéletrajzzal személyesen kéri benyújtani a főiskola gazdasági igazgatójához. ' Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdúhegy Külterület 2. Felvesz két műszakos munkarendbe szakképzett ápolónőt. Jelentkezés az intézmény vezetőjénél. FIGYELEM! Irodánknál az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás — nyelvoktatás — logopédia — gyermekfelügyelet — beteggondozás — gyógytorna. A lakossági igénybejelentés az Irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Minden héten szerdán 16 órától 18 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents