Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 26., péntek I. A szocialista demokrácia érvényesülése (X/10.) Helyzetkép a szövetkezetekből A szocialista demokrácia megnyilvánulási formája a szövetkezeti demokrácia is. amely Magyarországon gazdag múltra tekinthet vissza. ■Különösen vonatkozik ez a megállapításunk a termelőszövetkezeti demokráciára, amelynek csaknem 30 éves története igazolja azt. hogy ha a dolgozókat bevonjuk munkahelyük ügyeinek intézésébe. felelőssé tesszük őket a szövetkezet működéséért. nemcsak demokratiku- sabbá. hanem eredményesebbé is válik a szövetkezet tevékenysége. A termelőszövetkezet a népgazdaság érdekével összhangban a szövetkezeti tulajdon alapján működik, és tervszerű gazdálkodást folytat- A termelőszövetkezetben sikerült összeegyeztetni a szövetkezeti szocialista nagyüzem. és a háztáji gazdálkodás eltérő igényeit is. A szövetkezetek népgazdaságunk egészében is jelentős szerepet töltenek be. hiszen a múlt évi adatok szerint az aktív keresőknek csaknem egynegyede dolgozott a szövetkezetekben, és itt jött létre a nemzeti jövedelem mintegy 23 százaléka Emellett a szövetkezeti mozgalom fontos társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítására tömöríti a dolgozók százezreit. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek ötévenként ülésező kongresszusa által választott országos érdek- képviseleti szerve a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. amelynek alapvető feladata, hogy biztosítsa a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági. valamint a tagok kollektív érdekeinek képviseletét. Az ipari szövetkezeteket ágazati szövetségeik és az OKISZ. a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, valamint a lakásszövetkezeteket a Szö- vosz képviseli. A magyar szocialista szövetkezeti mozgalom jelentős politikai, társadalmi és gazdasági eredményeket ért el, alapvetően hozzájárult társadalmi rendszerünk megszilárdításához. valamint tagAz új építési szabvány lényegesen magasabb követelményeket szabott meg a családi ház építőanyagainak hőátbocsátásával kapcsolatosan. Ez termékváltásra ösztökélte az építőanyag- ipart — és ezért döntött úgy a Mátraderecskei Téglagyár is, hogy thermopor néven, új falazóanyag gyártását indítja meg. Magyar- országon ez lesz a leghőtajai életszínvonalának növeléséhez. E sikereket és eredményeket nem csupán a szocialista társadalom általános gazdasági, társadalmi és politikai feltételei tették lehetővé, hanem a szövetkezeti mozgalom belső ereje és fejlődése. A szövetkezeti mozgalom lényege a tagok önkéntes társulása, önkormányzatuk létrehozása, közös gazdasági céljaik megvalósításának előmozdítása, a vállalati gazdálkodás útján az állami tulajdonnal egyenrangú szocialista szövetkezeti tulajdon alapján. Ehhez járul hozzá a gazdasági és szervezeti önállóság, a tagok személyi és vagyoni közreműködése. Más területek számára is értékes tapasztalatokkal szolgálhat a szövetkezetek demokratikus önkormányzata, és a tagok közvetlen érdekeltsége. A szövetkezetek demokratikus működésének legjellemzőbb vonása az, hogy a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. E közgyűlés dönt nem csupán a vezetők és tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról, hanem beszámoltatja a vezetőséget, és az ellenőrző bizottságot munkájáról. meghatározza a középtávú terveket is. A tagoknak lehetősége van arra, hogy a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vegyenek részt, javaslatokat terjeszthessenek elő. Alapvető joga az is a tagoknak, hogy a szövetkezetek szerveinek és tisztségviselőinek megválasztásában részt vegyenek, illetve ők maguk is bármilyen tisztségre megválaszthatok. A szövetkezeti mozgalom eddigi eredményei és sikerei meggyőzhetnek bennünket arról, hogy jó úton haladunk. A szövetkezeti gazdálkodást és annak sikereit a szocialista demokrácia érvényesítésének egyik. sok szép eredményt felmutató formájának tekintjük. karékosabb téglaféleség. a nyugatnémet licenc alapján készülő termék höátbocsátá- si tényezője 0,67. Mivel a bekeverendő anyag közel egyharmada fűrészpor. egy keverőrendszert is kell építeni. hogy a 36X24X21,5 centiméteres méretű blokkok minél tökéletesebb anyagbeli készülhessenek. Képeinken a beruházás pillanatai, munkafázisai láthatók. Ha lángok borítják a házat... Egy tűzvédelmi bemutató és tanulságai Gomolygó füst árasztja el a folyosókat. A lángnyelvek már az ajtókat nyaldossák Alulról jött a tűz, a menekvésre a lépcsőházon át vajmi kevés az esély. Felfelé sem érdemes már rohanni A kilencemeletes épület tetőrészén is kavarog a mérgező anyag. A legkritikusabb pont a hetedik szint: ég már a konyha, az előszoba! A lakók az erkélyen toporognak. Odalenn jókora tömeg vária a tűzoltókat . . ... A szakemberek tudják a legjobban, ilyen az általános kép. Ezúttal azonban nincs ok az aggodalomra, sokkal inkább a figyelemre. Egerben, a Kertész utca 44. számú toronyház szerencsére nem gyulladt ki. A napokban lezajlott bemutatóról van szó, a szeptemberi tűzvédelmi hónap egyik fontos eseményéről. Az ösz- szegyűlt közönség a Heves Megyei Tűzoltó-parancsnokság csoportvezetőjének, Lég- rádi Lajos századosnak a szavait hallgatja: — A lakás, az otthon, egy életen át nyújt az embernek pihenésre alkalmas helyet. Am, a többéves munka eredménye hamar válhat a tűz martalékává, ha nem tanúsítunk kellő gondosságot a védelmi előírások betartásában. Az adatok azt igazolják, hogy a lakóházakban keletkezett tüzek szama évA falujárók hozzájárultak az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulójának méltó megünnepléséhez is. A gyöngyösi járásban a csepeliek 18 faluban szervezték meg az ünnepséget, és oda kommunista szónokokat biztosítottak A kommunista falujárók szép gesztusa volt, hogy rendbe hozták a kápolnai 48-as emlékművet. A politikai munka tárgyalásánál végül megemlítem, hogy a falujárók a lakosság ügyes-bajos dolgainak elintézésére panasznapokat szerveitek. Ezek jelentősen hozzájárultak a párt népszerűségének fokozásához A falujárók nemcsak fizikai, politikai, hanem figyelemre méltó kulturális munkát is végeztek. A csoportok kultúrgárdát is szerveztek, amelyek gyakran jártak a falvakba, s műsoraikkal (színdarabok, jelenetek, villámtréfák, ének- és zeneszámok) rendszerint nagy tetszést arattak. A kultúrgárdák a legtöbb esetben népgyűléseken, pártnapokon léptek fel. Ez a módszer jelentősen hozzájárult a látogatottság növeléséhez, a jó hangulathoz. Sikeres szerepléseikkel különösen kivívták a falvak dolgozóinak elismerését a csepeliek kultúrcsoportjai. A falujáró-felelős jelentéseiből idézünk most néhány elismerést tükröző mondatot. Gyöngyösorosziban „A főjegyzőnek és a község lakosságának az a kívánsága, hogy a községbe vigyünk kultúrgárdát’'. Pétervásárán röl -évre gyarapodott. Megyénkben amíg három esztendeje kettő, addig 1984- ben hétmillió forint volt a kár! Tavaly négymillió, A tragédiák döntő többsége emberi gondatlansággal magyarázható. Számtalanszor hallottuk már, hogy egy eldobott cigaretta, rosszul kezelt olajkályha vagy a gázkészülék szabálytalan használata idézte elő a bajt. Kecskeméten például hasonló épületben tűzhelyen felejtett, zsírral teli edény volt az ok. Harminc lakás égett ki . . Ha már pattognak a szikrák, izzik a műanyag, az üvegablak, akkor sem mindegy. hogyan viselkedünk. Dr. Rab János, százados a megyeszékhely tűzoltóparancsnoka is ezt magyarázza : — Idén nyáron az egyik Vallon utcai házban fogott tüzet elhajított, parázsló csikk miatt a pincében tárolt anyag. A lépcsőház pillanatok alatt telítődött füsttel. A lakók sorra nyitogat- ták az ajtókat — sok helyen bizony súlyosan károsodtak a lakások. — Mi tehát a teendő? 1948 februárjában „A szereplők nagyot játszottak, a közönség óriási tapsorkánnal fogadta játékukat”. Vécsen az említett év január végén „Azok. akik nem fértek be. az udvaron, az ajtók és ablakok előtt szorongtak. Az eső esett, de még se mentek haza, annyira szomjas a falu népe a kultúrára". A csepeliek kultúrgárdá- ikba bevonták az iskolák úttörőit is, akiikfet szintén magukkal vittek a falvakba. Fellépéseik különösen nagy tetszést arattak. Kisnánán „A kis úttörőket oly nagy szeretettel vették körül, hogy az előadás után az öltözőben a község asszonyai a kis szereplőket kaláccsal, almával és mandulával ajándékozták meg”. Nagy- rédén az 1947. december közepén tartott műsor után „Az úttörő gyermekek elhelyezésekor volt olyan lakos, aki négy gyermeket is vitt magával. Szinte versengtek azon, hogy ki, hány gyereket visz.” A pestszentlőrinci falujárók Adácson, Atkáron és Karácsondon a gyermekek részére mesedélutánokat is szerveztek Ugyanők több helyen az asszonyok részére nagy érdeklődéssel kísért szabás-varrás^.tanfolyamot indítottak. Az MKP 1946-ban a falusi lakosság felvilágosítása, a haladó szellemű kultúra és tudomány megismertetése céljából kezdeményezte Szabad Föld Téli Esték indítását. A párt az esték megszervezését az alapszerveze— Mindenekelőtt minden nyílászárót azonnal le kell zárni. Be kell húzódni a tűz- től legtávolabb lévő helyiségbe. A tapasztalatunk az, hogy az emberek általában pont az ellenkezőjét teszik . . Folytatódik a gyakorlat Három gépjármű-fecskendő, két gépezetes tolólétra és egy műszaki mentő a 20—24 oltásban részt vevő segédeszköze. A hő- és fényvisszaverő ruhás férfiak gyprsan szaladnak a tömlőkígyóval, bevezetik a kosárban álló tűzoltóhoz, s a létra máris emelkedik a magasba. — Egyszerre történik az oltás és az életmentés, vagy létezik más. fontossági sorrend is? — Három megoldás kínálkozik. s minden esetben a tűzoltásvezető dönti el, melyiket alkalmazza — feleli dr. Rab János. — Embereink természetesen több csoportban végzik munkájukat ' — Melyek a főbb mozzanatok ? — Az első: körülhatárolni a tüzet, hogy a lángok ne terjedhessenek tovább. Ezt követi az úgynevezett lefe- ketités. vagyis a lángolás megszüntetése. Dolgozunk hamuval. porral. vízzel. Utóbbinál kötött. hosszú, tekben dolgozó és párton kívüli haladó értelmiségekre bízta. A szervezőmunkát több helyen, például Adácson és Kisnánán hathatósan segítették a falujárók is. Gondoskodtak a falusi fiatalok sporttevékenységének fellendítéséről. A pest- szentlőrinciek Atkárra levittek egy rexasztalt, amely nagy örömére szolgált a helybeli fiataloknak. Szűcsiben 1947 júniusában a budapesti posztógyári futballcsapat a helybeli MADISZ- csapattal mérkőzött meg. A falujárók munkájának bemutatása kapcsán végül az egészségügyi és szociálpoli- litikai munkájukról emlékezem meg. Figyelmük kiterjedt a lakosság egészség- védelmére is. Több esetben orvost hívtak magukkal falura. A pestszentlőrinciek orvosa Karácsondon végzett ingyenes kezelést. A gyöngyösi falujárócsoporttal szinte rendszeresen ment egy-két orvos. 194(1, december elején például Kisnánán az orvosok 42 beteget, 1947. július végén Vécsen 20 beteget, augusztusban Viszneken 35 beteget, decemberben Raj kialván (Tenk) 16 beteget vizsgáltak meg. A pestszentlőrinciek Heves- ugrán 6 nagycsalád között textilanyagot osztottak ki. Szűcsiből pedig sokgyermekes családok leánygyermekeit 1947-ben Csepelre vitték nyaralni. 1947 karácsonyán a csepeli falujárók Kisnánán. Szűcsiben és Vécsen a legszeszórt vagy porlasztott sugárral. aszerint, ,hogy mit kíván az adott helyzet. Az utómunkálatok során fő feladat elkerülni az életveszélyt, s megakadályozni az újragyulladást. Ezután jöhet a vizsgálat, amelyben azt igyekszünk kideríteni. mi okozta a tragédiát. A 30 méteres tolólétra közben — kosárral a végében — már a hetedik emelet erkélyéhez simul. Az egyik tűzoltó a tömlőt irányítja a lángokra. A másik rögtön a gyermekeket segíti be. Rövidesen már biztos talajt érezhetnek a lábuk alatt odalenn. Azt is megtudom a szakemberektől, a mentést és oltást — a helyszínre érkezéstől számítva — harmincnegyven perc alatt kell megoldani. Igaz, a normaidő nem igazán jó mérce, hiszen rengeteg befolyásoló tényezővel lehet és kell számolni. A bemutató a városi tűzoltóparancsnok szerint elérte a célját. ízelítőt adott munkájukból, s talán felhívta a figyelmet a követendő magatartási szabályokra is S remélhetően okulásul szolgált a gyakorlatot megtekin- tőknek is. gényebb családok gyermekei között _ ruhaneműt, szaloncukrot osztottak ki. emlékezetessé téve ezáltal számukra az ünnepet A falujárókat megyénk falvaiban szinte mindenhol nagy szeretettel és barátsággal fogadták, s elvégzett munkájukért még jobban megkedvelték őket. Ezt jól szemléltetik a falujáró-fele- lősök jelentéseiben olvasható tények és megállapítások is. Miután 1947 májusában a csepeli falujárók újjáépítették a hevesi tüdőkórházat, a község vezetői nagy ünnepséget szerveztek. Ezen „A járási főjegyző, aki kisgazdapárti. a legnagyobb elismeréssel volt a csepeliek kiváló munkája iránt... A rossz idő ellenére is 1500— 2000 ember vett részt az átadáson”. Gyöngyöshalászon nagyon lelkesen fogadták a pestszentlőrincieket „ . . . megtisztelve érezték magukat a meglátogatottak. hogy a pestiek fölkeresik és törődnek bajaikkal”. Gyön- gyöshalmajon a Shell-gyár kultúrgárdájának „ ... min- des egyes tagját a község, a maga község tanácstermében díszebéden látta vendégül”. A falujárók munkája az 1946—49 közötti években megyénkben is rendkívül hasznos volt anyagi, politikai és kulturális szempontból egyaránt. Hozzájárult aihhoz, hogy a városi, illetve az üzemi munkásság, értelmiség megismerje a falut, segítse problémái megoldását. Egymás jobb megismerése mindkét fél részéről hasznos volt, elősegítette a munkás—paraszt szövetség erősödését. (Vége) Szecskó Károly (Fotó: Perl Marton) (Vége) P K. Beruházás az építőkért Sz. Z 40 éve történt (111/3.) Falujárók Heves megyében Mentés a hetedik emeletről (Fotó: Szántó György) Nagy érdeklődés kísérte az egri Hadnagy utcai lakótelepen bemutatott tűzvédelmi gyakorlatot
