Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-26 / 227. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» XXXVII. évfolyam, 227. szám ARA: 1986. szeptember 26., péntek 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kultúra és „nagykalap” A mindinkább szigorodó gazdasági helyzet komoly nehézségeket okoz a közművelődési munka területén. Az intézmények megyénkben sem kapnak több tanácsi, szakszervezeti támogatást — fajtájuk válogatja! — ’' mint korábban. holott céljaikból jó- szerint semmit sem adhatnak fel. Tehát elvárja tőlük mind a hivatal, mind a közönség, hogy munkájuk változatlanul hatékony, vonzó legyen, tehát úgy szolgálja üzem, falu, város munkásainak, polgárainak ízlésformálását. kulturális igényeinek kielégítését, mintha az anyagi háttér tekintetében minden a legjobb rendjén lenne. Ellentmondás ez, ha a közgazdaság alapjáról tekintjük a dolgot. És vajmi kevés a remény, hogy akár csak az eddigi színvonalat őrizve munkálkodhatnának kultúrházaink. Mégis vannak olyan tapasztalásaim. amelyek némi reményt keltenek a közeljövőt, vagy a távolabbit illetően. Tulajdonképpen egy olyan gyakorlat érvényre juttatásáról lenne szó. amely az emlegetett ellentmondást feloldja. továbbá módot teremt a köz- művelődési tevékenység változatlan intenzitásához, a népművelők nehezedő helyzetének enyhítéséhez. Alapjában nem új dologról van szó, hiszen a nyereségérdekeltség ismert valami a szakmában Többfelé élnek is a tórvényad- ta lehetőségekkel, s legyen az kisebb-.nagyobb kultúr- ház. netán művelődési palota, azon vannak életének szervezői, munkálói, hogy a szorosan vett alaptevékenység mellett egyéb ötleteket, vállalkozásokat honosítsanak meg működési területükön. Vagyis — saját hasznukra is tekintve — olyasféleképpen növeljék intézményük bevételeit, hogy fedezzék az emelkedő ráfordítást, a kultu- rálódás fölfelé kúszó kiadásait. Ez idáig helyes. Csak éppen olyan gyanú él bennem, hogy nem követjük kellő figyelemmel a nyereségérdekeltségű, nevelő-, ízlésformáló munkát. Ennek következtében pedig óhatatlanul a bóvli, az üz- lethajhászás lép a nemes értékek és szándékok helyébe. Ilyenformán az állami. a tanácsi „nagykalapból" származó anyagiak is valamiféle devalvált tevékenység támasztékai lesznek, mintsem a kívánt tartalmat szolgálnák. Hadd tegyem enhez: nem a népművelők többle jövedelme izgatja az én fantáziámat. Sokkal inkább a területfeladás aggodalma, amely olykor döntő lehet a csata kifejletét illetően. Márpedig előliünk egyetlen végkifejlet képzelhető el. éspedig az. amely egyén, valamint társadalom. népművelő meg a kul- turálódás jó. tiszta egyensúlyát fejezi ki. Moldvay Győző Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatal közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján megvitatta az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, egyidejűleg áttekintette az 1987. évi nép- gazdasági terv kidolgozásának helyzetét. A kormány ugyancsak megvitatta az 1987. évi állami költségvetés kidolgozásával ösz- szefüggö tennivalókat A Minisztertanács határozatot hozott az agrár- és, élelmiszertermelő ágazatok 1987- re érvényes ár- és pénzügyi szabályozóiról. A Mátra—Bükk nagyobb törődést igényel Tanácskozott a Mebib A titkokat rejtő Bükk . . Jó témát választott a Mátra—Bükki Intéző Bizottság, amikor a nagy hírű üdülőkörzet környezetvédelmének helyzetét, feladatait, illetve a hegyvidék nemzeti parkjának közép- és hosszú távú fejlesztési programját tűzte csütörtöki ülésének napirendjére. Balogh Sándor területfejlesztési főmér- j nők előterjesztése, a BNP tájékoztatója ugyanis igen élénk érdeklődésre talált a testületi tagok és a meghívottak körében. A kialakult vitában felszólalásra késztette Rákon- czay Zoltánt, az OKTH elnökhelyettesét és dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettest is. Érthető a figyelem, a féltés. az aggodalom, a türelmetlenség. a sok javaslat, kérés, hiszen nem akármilyen területről van szó. Mint közismert: a körzetiben van hazánk legnagyobb összefüggő erdőterülete, a táj természeti szépségei mellett rendkívül értékesek a sajátos klímában és a ritka forrásokban rejlő gyógyászati adottságok, egyedülállóak a télisport-lehetöségek. Nemzetközi jelentőségű a szilvásvárad i—csipkéskúti lovasbázis. nem utolsósorban pedig sok az olyan történelmi emlék, amelyet szintén mesz- sze földről is érdemes felkeresni. Ugyanekkor észre kell venni, hogy az emberi tevékenység akaratlanul is sok kárt okozott, okoz a vidéken. Életünk fejlődésének velejárója a térséget terhelő ipari, mezőgazdasági, „kommunális•” szennyezés. A vezetékes ivóvízhálózattal nem tart lépést a csatornák és tisztítók építése, ami mind ijesztőbb például a Felső- Mátrában vagy Bükkszent- kereszten, Bükkszentlászlón. Bánkúton. Az üzemek mellett a növekvő gépkocsiállomány is mérgezi a levegőt. Nemcsak a települések, hanem — a turisták „jóvoltából’' — a zöldövezetek gondja is a sok összegyűlt vagy éppenséggel szétszórt hulladék Elszomorító, hogy az erdőgazdálkodás nincs teljesen szinkronban a környezet- és természetvédelemmel. tarvágások csúfítják a tájat, egész turistautakon ki- döntik a gonddal, fáradtsággal festett fákat, a szemünk előtt mennek tönkre a különféle közjóléti létesítmények. például egyik-másik kilátónak maholnap nyoma sem marad. Pusztul a termőföld síkon, dombon, hegyoldalon egyaránt. Kétségkívüli a szándék, az igyekezet a helyzet javítására. Tiszteletre méltó a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyárának fáradozása, anyagi áldozata, amelyről Sas Kálmán szólj. Hiszen az elmúlt öt esztendőben félszáz millió forintot költöttek a nagyüzemi ártalmak csökkentésére, aminek következtében például az idei első negyedév mérési adatai szerint Szilvásváradon a megengedett érték ölödére csökkent a porszennyezés. A mostani középtávú tervidőszakban további, mintegy 45 milliót fordítanak környezetkímélő beruházásokra, amelyek során — egyebek mellett — a négy cementmalomnál felére szűkítik a szennyezőt orr ásókat. S vitathatatlan a diósgyőri Lenin Kohászati Művek erőfeszítése is a Mebib körzetének, a Bükki Nemzeti Parknak a túloldalán, mivel a legutóbbi 15 év alatt felhasznált kereken kétmilliárd forintból harminc százalékkal tudták mérsékelni a környezeti ártalmakat. Ám így is maradtak még gondok jócskán, hogy csak egyet említsünk: Visontán a Gagarin Hőerőmű mellett nem kevés problémát jelent a külfejtéses bányászatnak a vidéken érezhető kellemetlen hatása, A tennivalókat nem elég megfogalmazni, csakis a végrehajtásukkal juthatunk előbbre. Ehhez pedig — miként Molnár Károly, a Mebib elnöke is megfogalmazta — a Mátra—Bükk különleges státusából kell kiindulni. területünkön az erdő jelentse azt, amit a víz a Balatonnál. S természetesen ne csak a fákra, hanem még sok minden másra is vigyázzunk, ami érték, ami az embert szolgálja szűkebb vagy tágabb környezetében. Biztató, hogy — noha na_, gyobb ütemű is lehetne — van előrelépés. A Mebib mellett megpróbál a Bükki Nemzeti Park is jobb gazdája lenni a területnek. Csupán az elkövetkező öt esztendőben 26,3 millió forintot szán a BNP különböző fejlesztésekre. Tájrendezésre kerül sor Hollókőn, vásárlásokkal bővíti „birtokát’', felújítják az egri fogadóházat, s hasonló új létesítményt kap Zemplén, a Tokaj—Bodrog- zug, kezelőépületet Salgóvár. Tanösvények létesítésére, Felsőtárkányban és Szilvásváradon tájékoztató központok kialakítására kerül sor a pénzösszegből. A BNP kezelésébe kerül a bánkúti turistaház. míg a későbbiekben. — többi között — új kirándulóközpontok épülnek a bélapátfalvi Gyári-tónál, a Telekesi-háznál. a berva- völgyi Lesréten, a Varróháznál. Síkfőkúton. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet által készített regionális és tájrendezési terv pedig még többet is ígér. G.vóni Gyula .. .és szépségei (Fotó: Kóhidi Imre) Beatrix holland királynő hazánkba látogat Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Beatrix holland királynő. SZMT-tanácsülés a munkaidő védelméről Tegnap délelőtt Egerben, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa kibővített ülést tartott. A fórumon nem kevesebbről volt szó, mint napjaink szinte legégetőbb problémájáról, a munkaidőben végzett munka hatékonyságának fokozásáról és ennek feltételeiről. A rendezvényen megjelent Adám Gábor, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, valamint dr. Vörös Péter, a SZOT közgazdasági és életszínvonalpolitikai osztályának képviselője is. Heves Megye Tanácsa V. B. munkaügyi osztálya a közelmúltban elemezte a munkaidőalap védelme érdekében korábban tett intézkedések végrehajtását. Kis- gergely István, a megyei tanács munkaügyi osztály- vezetője erről szóló beszámolójában kitért arra, hogy megyénkben a munkaidő kihasználtsága — a közelmúlt felmérései szerint — mintegy 83 százalékos. Ez a fejlett országokhoz viszonyítva jó közepes szintnek minősíthető. Nagyobb baj van viszont a termelés hatékonyságával. Az erre vonatkozó adatok szerint, a mienk fele akkora sincs, mint a fejlett országoké. Mi ennek az oka? Egyebek között rámutatott arra, hogy az utóbbi időben nálunk leértékelődött a munkaidőben végzett tevékenység. Ezt követően ismertette azokat a sürgető tennivalókat, amelyeknek bevezetésére Heves Megye Tanácsának elnöke nemrégiben utasítást adott. Ezek közül csak néhányat emelünk ki: megnőtt a különböző hivatalos ügyek intézésére fordított idő. Épp ezért a jövőben még jobban ösztönzik a szolgáltatószervezeteket a munkaidőn túli ügyfélfogadás bevezetésére. A lehetőség szerint csökkenteni kell a személyes jelenléthez kötött ügyintézést is. Sok a betegség, kivizsgálás miatti távolmaradás. Az egészség- ügyi szervezetek átgondoltabb munkarenddel, szervezéssel sokat tehetnek ennek csökkentéséért. A többek által panaszolt óvodai, bölcsődei szünetek az új rendelkezés értelmében jövő év júniusától nem lehetnek két hétnél hosszabbak. Fábryné Dobai Ilona, az SZMT titkára felszólalásában annak adott hangot, hogy a szakszervezeti mozgalomnak mit kell tennie a munkaidő védelmében Hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a termelés során jelentkező időveszteséget. A vállalati szakszervezetek követeljék meg a folyamatos munkaellátottságot, a termelés összehangolását, s működjenek közre ennek megteremtésében. A tanulmányi szabadságok elbírálásánál a vállalati érdek legyen a mérvadó. Elismeréssel említette, hogy sok gazdálkodóegységnél történtek kedvező változások: ütemterv szerint adják ki a fizetett szabadnapokat, szigorították a táppénzesek ellenőrzését, szemmel tartják az elkéredzkedőket. Ennek általánossá kell válnia. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a szakszervezeti bizottságoknak elemezniük kell a vgm-ek helyzetét és szerepét, és arra törekedniük, hogy azok tevékenysége ne veszélyeztesse a törvényes munkaidőt. Mindkét beszámolót élénk vita követte. Lakásépítés — közlekedés Tegnap délután ülésezett a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Ezen — többek között — részt vett Szálkái Tóth István. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, valamint dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára. Először Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke számolt be az irányításával működe szervezet munkájáról, majd az Eger Városi NEB felügyeleti ellenőrzésének tapasztalatairól szólt. Ezt követően a személyi tulajdonú lakásépítés helyzetét vizsgáló bizottság vezetője. Nagy Sándor tette közzé eredményeiket. Mint elmondta. e munkával legfőbb céljuk az építési feltételek biztosításának elősegítése, az akadályozó tényezők feltárása, és a VII. ötéves tervi lakásépítési program megvalósításának ellenőrzési módszerekkel történő előmozdítása volt. E tárgyalás napirendjén szerepelt még a megyei NEB mellett működő közlekedési és szállítási szakcsoport tevékenységéről és a további feladatokról számot adó anyag is. Erről a témáról Ferenczy József, a közleke-í dési és szállítási szakcsoport vezetője és Váraljai Sándor, a megyei NEB gazdasági szakértője tájékoztatta az illetékeseket. Az ülés Csepelyi Károly elnöki jelentéi sével zárult. Export az ipari szövetkezetekből A tavalyi 274,45 helyett az idén 314,43 ezer forintos exportot terveztek az ipari szövetkezetek megyénkben. Főleg a szocialista piacokon történő értékesítést kívánják növelni. Különösen a hatvani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet fokozza külföldi szállításait, csehszlovákiai. illetve lengyelországi cipőeladásain túl a Szovjetunió számára jelentős bébiruha-megrendelé- seket is teljesít. Ugyanitt számottevő a Hevesi Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet közel négymillió forint értékű többlete is márkás termékeiből. Így összességében is túlteljesítéssel számolnak a Kiszöv tagszövetkezetei A tőkés partnerekkel sajnos kedvezőtlenebbül alakultak a kapcsolatok. A tapasztalatok és a kilátások alapján bizonyosnak látszik, hogy a program megvalósulása elmarad a várakozástól. Nagyrészt az alacsony külpiaci árak miatt meghiúsultak az Egri Ruhaipari Szövetkezet tervezett arab üzletkötései, nem sikerült a gyöngyösi „Kékes” által elképzelt árucsere. Egyedül az a vigasztaló, hogy ugyanekkor a Mátra- vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet, illetve az egn Universal túlteljesíti a tervét. Mindezekről — s hasonlókról — csütörtökön délután a szövetség elnöksége tárgyalt Egerben miközben napirendre tűzte a közös alapokból nyújtott anyagi támogatások felhasználásának, illetve a megyei ellenőrzési iroda idei vizsgálatainak tapasztalatait.
