Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 23., kedd Keleti szőnyegek Magyarországon Erdélyi szőnyeg (1575—1685) Hatoszlopos imaszőnyeg (Ladik. 1685—1675) t(Hauer Lajos felvétele — KS) Buda’ visszavívásának 300 éves évfordulója alkalmából emlékülések és kongresszu­sok méltatják az európai összefogással végrehajtott nagy tett jelentőségét. Az Iparművészeti Múzeum ez alkalomból több kiállítással járul hozzá az ünnepségek fényének emeléséhez. A mú­zeum Európa egyik leggaz­dagabb keletiszőnyeg-gyűj- teményét mondhatja magáé­nak, melynek zöme a török- ség legjobb szőnyegszövő hagyományait képviseli, hi­szen a hódoltság korában került a magyar főnemesi udvarok és az egyházak bír" tokába ajándék vagy vált­ságdíj gyanánt. Különösen Erdély, a brassói Fekete templom bővelkedett szőnye­gekben, bizonyos fajtájuk ezért Erdélyi szőnyeg néven került be a szakirodalomba. E szőnyegekből az Iparmű­vészeti Múzeumban rendez­itek nagyszabású kiállítást: 500 év oszmán—török sző- nyegművészete címmel. Ma­gángyűjteményeink szintén bővelkednek kitűnő, ha nem is a múzeuméval vetekedő értékű keleti szőnyegekben, amelyeknek jól válogatott kollekciója a Budapesti Ga­lériában tekinthető meg. A hódoltság 150 éve nem­csak a folyamatos harcok, hanem a két nép közötti át­meneti békésebb időszakok korszaka is volt. A portyá­zások azért időről időre folytak, sokad fogságba is estek. A váltságdíj a fenn­maradt írások és levelek sze­rint gyakran szőnyeg volt a pompás fegyverek, nyergek, hímzések, selymek, bársony- kaftánok mellett. A magyar lakáskultúra így gazdago­dott e nemes, színpompás keleti szőnyegekkel, a tör­téneti Magyarország ezért oly egyedülállóan gazdag a nagy pusztítások és hábo­rúk ellenére is keleti sző­nyegekben. A vagyont érő darabok azonban nemcsak a harci cselekmények folyo­mányaképp, hanem már Má­tyás király kora óta a fel­virágzó keleti kereskedelem révén is országunkba kerül­tek. A hódoltság alatt pe­dig a határ mentén, a vég­várrendszer török központ­jaiban élénk kereskedelem folyt. Evlia Cselebi török vi­lágutazó, aki 1660—64-ben járt Magyarországon, Nagy­váradról így írt: „arab, per­zsa, bokharai árucikkek leg­többje ékeskedik a bazáron ... és a két földöv kereske­dői italálkoznak itt össze.” A török sarcokkal súlyo­san megterhelt hódoltságbe­li magyarság adót fizetett a magyar királynak, volt föl­desurának vagy az erdélyi fejedelemnek. A XVII. szá­zadban az adók mellett sző­nyegeket is küldtek ajándék­ba, amelyeket elsősorban a budai, szegedi, kecskeméti és pesti zsidó és török ke­reskedőktől vásároltak. Az árakra is kiterjednek a fenn­maradt lajtsromok. Az Iparművészeti Múze­um gazdag anyagának da­rabjai az ún. Memling.szőnye- gek (Memling képein ábrázol­va). A korábbi darabok ál­talában terülő, végtelenül ismétlődő medalionokkal és csillagokkal ékesítettek, arabeszkesek, mint a Holbe- in_szőnyegek, vagy a Loren­zo Lotto képeiről ismertek. Magyarországon a hódolt­ság korában nagyon kedvel­ték a fehér alapú szőnye­geket, amelyek az usák kü­lönféle változatai voltak. Közülük a buddhista három­golyós emblémákkal és fel­hőszalagokkal díszített csin- tamanis a legrégibb. A nagy­méretű medaliortos és csil­lagos usák szőnyegek válto­zatai a kettős imafülkés er­délyi szőnyegek, melyekből ugyancsak gazdag változa­tot láthatunk a kiállításon. A legművészibb kialakítá­súak a ladik imaszőnyegek, hatoszlopos imafülkével; raj­zuk az udvari manufaktúra remekbe készült imaszőnye­geire vezethető vissza. Rend­kívül változatosak a gördes és a kula imaszönyegek. Az elnevezések török városne­vekre utalnak, amelyek egy- egy jellegzetes mintájú sző­nyegcsoport szövéshelyei voltak. Nem egy köztük ma már jelentéktelenné vált kisváros, mint Kula, vagy Ladik, Törökország középső részén. A ladik szőnyegen például a tükröt leginkább itulipánmotívumok tagolják, a szegély egy széles és több keskeny sávból áll. A sávok száma ’egyébként a szőnyeg finom minőségére utal. Mi­nél több a sáv és minél több az egy négyzetdecimé- terre eső csomózás, annál finomabb a szőnyeg. A kis- jördesz szőnyegek medalio­nos kék alapú szőnyegek, me­lyeket vőlegények kaptak ajándékba. A XVI—XVII. századi szőnyegek legtöbb darabja kisebb-nagyobb városi mű­helyekben készült. A nomád pásztorok sző­nyegei, mint a kurd és ör­mény szőnyegek részben tö­rök, részben perzsa hagyo­mányokat őriznek, minthogy ezek a népek történetük so­rán hol perzsa, hol török uralom alatt álltak. A no­mád szőnyegek zöme még a múlt század végétől az I. világháborúig terjedő idő­szakban került Európába. Az új örmény szőnyegek leg­gyakoribb motívumai a ket­tős stilizált állatpárok. A kurd szőnyegek mintái félig barbár jellegű mértani mo­tívumok, legtöbbször csillag vagy kereszt formákkal. A perzsa szőnyegek legin­kább az udvari manufaktú­ra bonyolultabb virágos me- dalionos mintázatait köve­tik gyakran igen szép rajz­zal és színkezeléssel, mely­ben — különösen az újab­bakon — a pasztel színár­nyalatok is előfordulnak. B. J. éti umor ét elején — Mire figyelsz legin­kább. amikor egy csinos lányt látsz? —Arra. hogy közelben van-e a feleségem. •ir — Apa, mit jelent az. hogy örökkévalóság? — Azt jelenti, amit az ember akkor érez. amikor részletre vásárol egy 40 ezer márkába kerülő autót. ■k — Hát ez nagyszerű — ez a kocsi helyettem gon­dolkodik! — rajong az au­tótulajdonos. — Hát — morog a fele­sége — valakinek kell gon­dolkodnia! ★ — A szupergépkocsi fel­vesz egy autóstopost. és őrült sebességre kapcsol. A stopost elfogja a remegés Az autós felesége megnyug­tatja: — Ne féljen! Ezen az útvonalon a férjem ál­mában is el tudja vezetni a kocsit, nem igaz Kari? . . .Kari? •ér — ön lesz az első. aki új számítógép-vezérlésű kocsi­mat kipróbálja! Megszólal erre a kocsiban levő számítógép hangja: — Egy szót se higgyen! Egy szót se higgyen! — Valami nincs rendben az automatikámmal — min­dig amikor 200 kilométer­nél nagyobb sebességgel ve­zetek. valami kopog a mo­torban! — Ez bizonyára az ön őrangyala! k — A gyerekeket és a ka­nárit elvisszük az anyám­hoz. a macskát odaadjuk Mayerékhez és a kutyát a te szüléidhez. — De itthon egyszer csend lesz. mi az ördög­nek utazunk el? Anatóliai szőnyeg (1550—1650) Események, történetek, életutak (IV.) Amiről az egri utcanevek mesélnek DOMOKOS JAKAB a tö­rök elnyomás alól 1687. de­cember 17-én felszabadult Eger első bírája volt 1688. január 15-től. A város éle­tének megindítására a po­zsonyi magyar kamara küld­te ki, mint harmincadost. Ö látta el egyedül 1689-ig a városi tanács és a főbíró te­endőit. 1690-ben Faraghó András főbíró mellett a vá­ros bírája lett. Egyik alá­írója volt az úgynevezett Fenessy-féle szerződésnek. Ez az egyezmény Eger rövid ideig tartó szabad királyi vá­ros státusának vetett véget. A mai Széchenyi utcában lakott. Rövid ideig tartó műkö­dése után BORSITZ JÁNOS lett az utóda. Ö is csupán csak 1690—1692 között lát­ta el a tisztséget, de bizo­nyára népszerű volt, mert bár később nem választot­ták újra, még az 1712. szep­tember 30-án tartott főbírói választáson is a második leg­több szavazatot kapta. Há­za egykor a mai Kossuth ut­cában állt. GRÓNAY SÁNDOR Eger­ben született 1842-ben. Itt kezdte el jogi tanulmányait is. de a fővárosban fejezte be. 1865-ben Eger város tör­vényszéki jegyzője lett, majd állásáról lemondott és 1875- től mint városi közigazgatási tanácsnok dolgozott. Eger rendőr-főkapitányává nevez­ték ki 1878-ban. Két évvel később a sikkasztásért le­váltott Tavasy Antal helyé­re került, előbb helyettes­ként, majd mint polgármes­ter. Tagja volt a vármegyei törvényhatóságnak és a vá­ros csaknem valamennyi közhasznú egyesületének. 1897 márciusában az egri la- katosárugyár küldöttségével Budapesten járt annak tá­mogatása ügyében a keres­kedelemügyi miniszternél, amikor útközben visszafelé meghűlt. Tüdőgyulladást ka­pott. majd kilencnapi szen­vedés után meghalt. Annak ellenére, hogy a hírhedt phyloxériavész az ő hivata­la idejére esett, vezetése alatt a város sokat fejlődött. Létrejött a reáliskola 1890- ben, majd 1891 júniusában megkezdte működését a kor­szak legjelentősebb egri ma­gánvállalkozása, az Épület- és Bútorvasalási Gyár, amely a belföldi piacon kívül Bul­gáriába, Szerbiába és Buko­vinába is szállított árut. A városi képviselőtestület két évig tartó vita után 1893. január 20-án a gázlámpák ellenében a villanyvilágítás bevezetése mellett döntött. 1894-ben megindult a terme­lés a dohánygyárban. Elő­ször a mai Klapka utcán az egykori Korona vendéglő helyiségében, majd két év­vel később jelenlegi helyén. A róla elnevezett utcában található többek között az SZMT Központi Könyvtára. JANKOV1CS DEZSŐ kö­zépiskolai tanulmányait és a jogot Egerben végezte, majd a megye szolgálatába lépett és szolgabíró lett. Később a városi tanácson árvaszéki ülnök, ezt követően pedig főügyész lett. Grónay Sán­dor halála után 1897-ben Eger város polgármestere. Munkája elismeréseként ki­rályi tanácsosi címet kapott és a Ferenc József lovag­rend tiszti keresztjével tün­tették ki. Elnöke volt az Eg­ri Kaszinónak és alelnöke az Egri Takarékpénztárnak. Az ő hivatali ideje alatt épült fel a város első kőszínháza, amely 1904-ben nyitotta meg kapuit. Egyik elnöke volt az 1918. november 3-án meg­alakult egri nemzeti tanács­nak. Erről a megbízatásáról azonban két héttel később lemondott, mert polgármes­teri állásával összeegyeztet­hetetlennek tartotta. 1919. február 5-én az ö vezetésével adta át az egri küldöttség Károlyi Mihálynak díszpol­gári oklevelét. 1933. április 18-án az Eg­ri Városi Fürdő Részvénytár­saság az év elején elhunyt BÁRÁNY GÉZA igazgató he­lyére FRANK TIVADAR vá­rosi tanácsost választotta meg. Ugyenezen a részvény- társasági ülésen egyhangú­an közös — nők és férfiak számára egyaránt látogatha­tó — strandfürdő megnyitását határozták el, amelynek megvalósítására Frank Tiva­dar teljhatalmú felhatalma­zást kapott. Akkor még sen­ki sem gondolta, hogy ebből a határozatból országos mé­retű „botrány” lesz. Ez azt jelentette, hogy a fürdők fej­lesztésén nagy lelkesedéssel és odaadóan dolgozó, a vá­rosban köztiszteletnek örven­dő tanácsnok egy személyben vállalta magára a „faltörő­kos” szerepét a város kon­zervatív katolikus köreivel szemben. A nagy gazdasági világválság idején elkészült modern fürdő gazdaságos felhasználása érdekében vet­ték fel a harcot a maradi- ság számottevő erőivel szem­ben. A városi képviselőtes­tületben Frank Tivadar és Trak Géza polgármester kö­rül csoportosultak az úgy­nevezett „strandpárt" tagjai, akik 1933 áprilisában ke­nyértörésre vitték a dolgot. A polgármester 1933. április 29-re hívta össze a strand ügyében döntésre hivatott képviselőtestületi ülést, amelynek során parázs han­gulat közepette az ellenzék nemcsak a közös fürdőt tá­madta éles kirohanásokkal, hanem Frank Tivadart sze­mélyesen is. Nagy László parasztképviselő többek kö­zött ezt mondta: „Mi vol­tunk a háborúban Odesszá­ban és láttuk a keleti erköl­csöket. Valaki a strandpár­tiak közül szintén járhatott Odesszában, hogy megtetszett neki a könnyű erkölcs." Ez a célzás a tanácsnokra vo­natkozott, aki orosz fogság­ba esett, sőt a felesége is orosz nő lett. Hosszas vita után a szavazás végül is a „strandpárt" győzelmét hoz­ta. Az ellenzék azonban nem adta fel a harcot. Vitéz Su- bik Károly kanonok vezeté­sével bojkottot hirdettek a strand ellen: „Vonja le az igazgató (Frank Tivadar) azt* a nagy tanulságot, hogy a közvélemény garanciája nél­kül semmit sem lehet garan­tálni ... mert az egyén dik­tatúrájánál erősebb a tömeg diktatúrája.” A konzervatív erők kezdeményezésére 1933 végén a belügyminisztérium megsemmisítette három vá­rosi tanácsnok — köztük Frank Tivadar — tagságát is a Városi Fürdő Részvény- társaságnál. Erre többekkel együtt a polgármester és a főügyész is lemondott. A képviselőtestület ugyan el. fogadta, hogy a részvénytár­saság igazgatója csak a kép­viselők közül kerülhet ki, de ezzel nem tudták megakadá­lyozni azt, hogy ismét Frank Tivadar kerüljön a részvény- társaság élére. „Nem első Ízben adok hangot azon szi­lárd meggyőződésemnek, hogy szeretett Eger városun­kat természetes adottságai egyenesen hivatottá teszik ar­ra, hogy a magyar belső ide­genforgalomnak egyik legje­lentékenyebb gócpontjává fej­lődjék. Ezen meggyőződésem avatott engem városom ide­genforgalmi fejlesztésének egyik fáradhatatlan munká­sává .. .” írta 1937-ben az akkor polgármester-helyet­tes Frank Tivadar. Kiss Péter EGER VAROS TANÁCSA V. B. MUNKAERŐ. szolgalati iroda allAsajanlatai: Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Pályázatot hirdet központi könyvtárába olvasószolgálati könyvtárosi állás betöltésére. Pályázati feltétel: tanári, illetve egyéb irányú felsőfokú végzettség vagy középfokú könyvtárosi szakképzettség. A pályázatokat a főiskola személyügyi hivatalához kell beküldeni. Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei: Eger, Kertész u. 128. Központjába felvesz felsőfokú villamosipari végzettséggel rendelkező energetikust. Felnémeti üzemébe alkalmaz műhelyvezetőt középfokú gépészvégzettséggel. Jelentkezés: fenti címen a személyzeti vezetőnél. Felnémeti bányaüzemébe felvesz gépkezelőket három műszakos munkakörbe (segédmunkások betanítását vállalja). Jelentkezés: a bányaüzem vezetőjénél. Felnémeti őrlőüzemébe segédmunkást, kötélpályacsillést: tmk-lakatost és villanyszerelőt alkalmaz. Jelentkezés: az őrlőüzem vezetőjénél. Mátra Volán Egri Üzemegysége: Eger, Lenin út 194. Takarítónőket keres felvételre. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvesz: felsőfokú végzettséggel rendelkező gyártmány- technológust; szerkesztőmérnököt; rendszerszervezőt: számítástechnikai képesítéssel rendelkező mikroprocesszoros technikában jártas bemérő-élesztő mérnököt. Középfokú vegyésztechnikust; továbbá lakatos szakmunkásokat: festőüzemi betanított munkásokat és takarítónőket. Finomszerei vénygyár: Eger Felvételt hirdet gépi forgácsoló és egyéb vasipari szakmával rendelkező munkaerők részére. Eger Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat: Eger, Torok köz 5. Kistályai úti géptelepére Telvesz művezetőt; autószerelőt; hidraulikában jártas nehézgépkezelőt; vegyestüzelésű ka. zánhoz fűtőt. Jelentkezés: a fenti címen a műszaki vezetőnél. Cement- és Mészművek Cementipari Gépjavító: Miskolc, Mésztelep út 1. Bélapátfalvi kirendeltsége felvételt hirdet lakatos és hegesz­tő munkakörökbe, üzemi étkezést, kedvezményes hazautazást biztosit. Vgm-be belépési lehetőség van. Jelentkezés: Béla­pátfalvi Cementgyár kirendeltségvezetőjénél. SZÜV Egri Számítóközpont: Eger. Grónay u. 3. Felvételre keres folyamat- vagy rendszerszervezőt: gyengeáramú villamosmérnököt.

Next

/
Thumbnails
Contents