Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 23., kedd LAPUNK NAPIRENDJÉN A környezetvédelem A civilizáció egyik mindinkább térthódí­tó, káros következménye környezetünk szennyezése. A (elismerés sem újkeletű, hogy védekezni kell ellene. De hát mi is tulajdonképpen ennek a tartalmi lénye­ge? Az ember által okozott ártalmakkal szemben a természetes és mesterséges környezet megvédésére irányuló szerve­zett tevékenység. A témával való foglal­kozásunk, az olvasók kérdései valós gon­dokra irányítják a figyelmet. A sorok kö­zött vagy mögött mindenütt megbújik, hogy társadalmunk intézményesített for­mában áldoz a környezetvédelemre, de ezek a pénzforrások szűkösek. A megol­dás, a hatékonyabb fellépés sürgetőt jó­szerivel csak vádolják a társadalmat, s eközben megfeledkeznek arról, hogy az egyén, mi emberek nagyon is sokat tehe­tünk ebben a kérdésben. Hiszen nemcsak forintokról van szó ... A szocialista demokrácia érvényesülése (X/7.) Lakóterületi fórumok Bodó Mihály a megyei ta­nács környezetvédelmi tit­kára. Tőle elöljáróban egy vázlatos megyei helyzetké­pet kértünk. — A levegőszennyezettség szempontjából megyénk or­szágos összehasonlításban a közepes gondokkal küzdők közé tartozik. Az értékes földterületek kivonása, a földvédelem szempontjából nálunk az átlagosnál rosz- szabb a kép. Persze, ezt a Visonta térségi külszíni bá­nyák nyitása magyarázza is. A rekultivációs folyamat, a földek termelésbe visszaadá­sa nehézkes az érdekeltségi és jogi szabályozatlanság miatt A vízszennyezés területén évek óta stay nálás tapasztalható, pél­daként hadd említsem a recski nehéz fémsókkal túl­terhelt Tárná térséget. Élő­vizeinknél sem javultak a szennyezettségi mutatók. — Köztisztaság terén: He­ves megye településeinek 51 százalékában már intézmé­nyes a szemétszállítás. A kommunális szeméttelepek kezelése azonban feszültsé­gekkel terhes, elsősorban a hiányzó anyagiak miatt. A kezelésben előrelépni csak a műszaki feltételek javításá­val lehetne ... Ennek elle­nére az év végéig felmérik a Magyar Állami Földtani In­tézet területi földtani szol­gálatának szakemberei, hogy megyénkben hol vannak to­vábbi olyan helyek, ahol körzeti szeméttelep kialakí­tása az előírások betartásá­val megvalósítható. Ugyan­ezt megvizsgálják a szippan­tott szennyvizek leeresztő he­lyei esetében is. A szakembernek a továb­biakban kérdéseket tettünk fel. s azokra Bodó Mihály készséggel válaszolt. — A Bélapátfalvi Ce­mentgyár pora Szil­vásváradot és a Szalaj- ka-völgyet is eléri. Nem lehetne ezt meggátolni? (Hunyady Búzás Ágos­ton) — Az uralkodó meteoro­lógiai mikroklíma nyáron el­sősorban Mikófalva, télen pedig Szilvásvárad felé vi­szi a porszennyeződést. A mérési adatok — s ezt a Kö­jál megerősítheti — javul­tak az új gyár üzembe lépé­sét követő állapothoz ké­pest. Folyik a szabályozó- automatikák, a zsákos szű­rök cseréje, a leválasztott port kihordó csigák átépíté­se. Intenzív filtercserékkel, amelyet jövőre fejeznek be, a porszennyezódés mértéke tovább fog javulni a térség­ben. — A Gagarin Hőerő_ műben keletkező pernye szintén óriási területet szennyez. — A szűrőként alkalma­zott filterek teljes cseréjét elvégzik Visontán a most zajló rekonstrukciós mun­kákkal együtt. A környező települések ilyen mutatóit azonban a közelben levő kül­fejtésekből, a bányaudva­rokból felszálló felületi po­rok is rontják. — A veszélyes hulla­dékok elhelyezésével mi a helyzet Heves me­gyében? — Én először is a fogal­mat szeretném tisztázni, mert ezek a hulladékok csak bizonyos körülmények között és koncentráltan válnak veszélyessé. A jövő héten kezdődik meg a szalóki sze­méttelep szomszédságában a műszaki átadása az Eger térségi átmeneti, veszélyes hulladéklerakó telepnek. Itt olajtartalmú szennyeződé­sek, galvániszapok, edzősók. s hasonló hulladékok kerül­nek ideiglenes elhelyezésre. A következő Gyöngyös tér­ségében áll előkészítés alatt. — Szennyvíztelepe­inknek milyen a befoga­dóképessége? — Sajnos, a füzesabonyit leszámítva — ahol még bő­víthető a kapacitás — ezek a telepek túlterheltek. A leg­kritikusabb a helyzet a hat­vaninál és a gyöngyösinél. — Az emberek a nagytakarítás utáni sze­metet nem a kijelölt helyre viszik. A város­szépítő egyesület miért nem szervez társadal­mi aktívákból figyelő- szolgálatot? Az iskolák tanulói régebben részt vettek lakóterületük tisztogatásában, miért halt el ez a kezdemé­nyezés? (Szarvas János) — Tudtommal a népfront keretei között működik egy környezet- és természetvé­delmi bizottság, s ennek ak­tívahálózata is működik. Ellenőrzéseiket, jelentései­ket a hatóságok figyelembe veszik, de kevesen vannak. Több aktivitásra lenne szük­ség! Ami az iskolások bevo­nását illeti, nos ez azért ma­radt abba Egerben a Cse- bokszárrlakótelepen, mert amikor a gyermekek figyel­meztették lelkiismeretes munkájuk végzése közben a vétkes felnőtteket, minősít­hetetlen hangnemben kaptak választ. Ezek ismétlődése után a nevelők beszüntették az akciót. — Hatvanban a Cu­kor- és Konzervgyár kazánja szennyezi a le­vegőt? Mi lehet a meg­oldás? — Valóban, különösen té­len szmoghelyzet alakul ki. A levegő akkor lesz tisztább, ha a hagyományos tüzelésű kazánházat gáztüzelésűre cserélik le. Ez viszont a jö­vő kérdése. — Gyöngyösön, a víz­torony környékén sok a szemét. Miért nem ta­karítják gyakrabban? — Az odavezető Petőfi ut­cát géppel kétnaponta tisz­títjuk. s hogy most terelő­út is, nagyobb a koszfelhor­dás. A környező utcákba ha­vonta egyszer jutunk el — válaszol Pályka László, a vá­rosgondozási üzem vezetője. — A víztorony aljában fo- gatosok hordják az ócskava­sat, s felgyülemlése után viszik a MÉH_be. Éjszakán­ként locsolással próbálunk nagyobb rendet teremteni. — Egerben a Lenin úton nagy a forgalom és a levegőszennyezés, amit főleg a buszok és vontatók okoznak. El- lenőrzik-e ezeket a járműveket ilyen szem­pontból? (Barta Gábor) Frankó Mátyás, a Mátra Volán műszaki igazgatóhe­lyettese: — Vállalatunk a telephe­lyén, de a hatvani és gyön­gyösi üzemegységében is különböző diagnosztikai be­rendezésekkel végzi el a buszok úgynevezett füstölés­mérését. Az is tény viszont, hogy a járműpark elörege­dése egyre nagyobb gondot jelent az előírt határérté­keknek a betartásában. Ná­lunk elsősorban dízelmoto­rok vannak, ezeknél a füst­kibocsátást ellenőrizzük, a benzinüzeműeknél a széndi­oxid mennyiségét a kipufo­gógázokban. — Egerben a közuta­kat miként takarítják, hiszen az autók csak úgy kavarják a port? Kovács Mihály, a mélyépí­tő és városgondozási üzem megbízott vezetője: — Köztisztaságra megha­tározott pénzösszeg áll ren­delkezésre, de ez Egerben nem tud mindent fedezni. Van olyan utca, ahol havon­ta egyszer takarítunk, a bel­várost azonban hetente többször is. Szerződésünk szerint a Lenin utat havonta egyszer kellene takaríta­nunk, de mi ezt szükség szerint többször is tesszük. — Az Eger-patakot hányszor tisztítják? — Idén tavasszal Tövis- késtől a Sas út végéig tisz­títottuk először, majd július­ban részlegesen. Meg kell mondjam — fejti ki Kovács Mihály —, hogy erre a ko­rábbi években külön pénz­keret volt, de amióta nincs, a csatorna-karbantartási ösz- szegekből csípünk rávalót. Dr. Záray Gabriellát, a Heves Megyei Köjál igazga­tónőjét közkutaink vizeinek tisztaságáról kérdeztük. Köz­tudott. hogy megyénk több kistelepülésén még nem meg­felelő az ivóvízellátás. — A már üzembe helye­zett vízadó berendezéseket a Köjál évente higiénia szem­pontból ellenőrzi. A köz- és közhasználatú kutaknál min­den évben egyszer, a víz­műveknél negyedévenként végzünk laboratóriumi vizs­gálatot. Ennek alapján tesz- szük meg a szükséges intéz­kedéseket. Például bakteriá­lis szennyezésnél a fertőtle­nítésre adunk utasítást, ha pedig az ivóvíz fogyasz­tásra alkalmatlanná vá­lik. utasítást adunk arra, hogy a vízadó berendezésre elhelyezzék a „nem ivóvíz" táblát. Műszaki hiányosság esetén a Köjál az illetékes vízügyi hatóság intézkedését kéri. A magas nitráttartalmú víz csecsemőknél súlyos be­tegséget. esetleg halált is okozhat. Ennek megelőzése érdekében a védőnőknek megküldtük településenként azoknak a közhasználatú ku­taknak a jegyzékét, amelyek csecsemőtáplálásra veszély nélkül felhasználhatók. A védőnők tanácsadáson köte­lesek felhívni a kismamák figyelmét, hogy az adott köz­ségben mely kút vizét hasz­nálhatják a gyermekek táp­lálására. Egyébként a me­gyében tíz olyan község van, amelyben probléma van a vízminőséggel. Megnyugta-' tásul elmondhatom, hogy haláleset a megyében emiatt hosszú évek ófa nem for­dult elő. — Mi a helyzet a felszíni vizekkel? Na­gyon sok panasz érke­zett az Eger- és a Gyön­gyös-patak szennye­zettségével kapcsolat­ban! — Az Eger- és a Gyön­gyös-patak vizét meghatáro­zott mintavételi helyeken ne­gyedévenként vizsgálja a Köjál, biológiai és bakteoro- lógiai szempontból egyaránt. A laborvizsgálatok szerint mindkét patak vize szennye­zett (III. osztály) felszíni víznek minősül. Ennek oka. hogy a csatornázottság még nem általános, és sajnos több objektum szennyvize a csapadékvíz-csatornába van bekötve, s így tisztítás nél­kül jut a patakokba. A köz­egészségügy ezért szorgal­mazza a csatornahálózat bő­vítését és felújítását. Más­részt a városi szennyvíztisz­títók — főleg a gyöngyösi — túlterheltek. Épp ezért a Gyöngyös-patak védelme ér­dekében mintegy négy éve elrendeltük a tisztított szennyvíz állandó fertőtlení­tését. Egerben még erre nem került sor, hiszen a patak állapota ezt még nem in­dokolja. Dr. Kovács Agnes, Eger Város Tanácsa igazgatási osztályának vezetője vála­szolt olvasóinknak a megye- székhely közterület fenntar­tására vonatkozó kérdéseire. — A lakótelepeken a szemétgyűjtő konténe­reket elhanyagolják. (Hunyadi Búzás Agos_ ton) — Közterület-felügyelő­ifik amennyiben az IKLV kezelésében lévő lakóépüle­teknél tapasztalják az elha­nyagolt konténereket, jelzik az ingatlankezelőnek a prob­lémát. s intézkednek, hogy azokat felújítsák és tisztít­sák. A személyi tulajdonú lakások és társasházak ese­tében a lakóközösségek kö­zös képviselőit szólítják fel a kukák tisztán tartására. A guberálás ellen sajnos ható­sági úton semmiféle intéz­kedést nem tehetünk. — A belvárosban a sétálóudvarok kapual­jait sokan nyilvános il­lemhelynek használják. — Sajnos, a kapualjak, sétálóudvarok, nyilvános il­lemhelyként történő haszná­lata ellen közterület-felügye­lőink nem járhatnak el. Ter­mészetesen van rá lehetőség, hogy az ilyen cselekményt elkövető embereket felelős^ ségre vonják. Ha rendőrségi feljelentés érkezik, az elkö­vetőket szabálysértési eljá­rás során mintegy három­ezer forintig terjedő pénz­bírsággal lehet sújtani. — Miért nem szabá. lyozzák a szórakozóhe­lyeken szolgáltatott ze­ne hangerejét? — Ezért minden esetben az adott vendéglátóipari egy­ség vezetője a felelős. Te­kintettel kell arra lennie, hogy a zajszint ne zavarja a környéken lakók nyugal­mát. Sajnos, igen gyakran ennek az ellenkezője törté­nik. Ilyen esetben szabály­sértési eljárást indítunk, s szakértők bevonásával vizs­gáltatjuk meg a hangerő mértékét. Ha a bejelentés jogos, a vendéglő, vagy étte­rem vezetőjét pénzbírsággal büntethetjük. A tanácsok alapvető ér­deke, hogy megismerjék a lakosság véleményét mind­azokban a kérdésekben, ame­lyek a tanácsi munkát érin­tik. Évente minden község és város összes tanácstagi vá­lasztókerületében tanácsta­gi beszámolókat tartanak. Itt a tanácstagok a tanács munkájáról és saját tevé­kenységükről adnak számot. Lényegében olyan intézmé­nyes lehetőségről van szó, amely módot ad arra. hogy a választók ellenőrizhessék, miként képviselte őket ta­nácstagjuk, s egyben alka­lom arra is, hogy újabb fel­adatokkal bízzák meg őt. Az állampolgárok választ kap- nap a jelölőgyűlésen, tanács­tagi fogadóórán felvetett köz­érdekű javaslataikra. Meg­felelő ez a fórum a tanács fejlesztési terveivel kapcso­latos eszmecserére is. A tanácstagi beszámolók­kal kapcsolatos tapasztalat, hogy azok korántsem ma­radnak meg a szűkén felfo-. gott tanácsi keretekben. Az állampolgárok a tanácsot — helyesen — a legszorosabb értelemben a lakosság kép­viselőjének tekintik, s lakó­területük minden gondját, problémáját felvetik. A tanácstagnak lehetősége van a választók gyűlésének összehívására. Ezzel szükség szerint élhet. Olyan kötetlen tanácskozási formáról van szó. amikor a tanácstag tá­jékoztatja választóit a ta­nácstestület tervbe vett fon­tosabb döntéseiről, s egyút­tal javaslataikat, vélemé­nyüket kérheti, hogy ezek figyelembevételével alakít­hassa ki álláspontját a ta­nácsülés vitájában. A tanácstagi beszámolók és a választói gyűlések mel­lett a lakossággal való köz­vetlen találkozás jól bevált fórumai a falugyűlések. A községi tanács a lakosság tá­jékoztatása és véleményé­nek megismerése érdekében a település összes lakójának részvételével megtartott fa­lugyűlések elé terjesztheti a község életében alapvető je­lentőségű kérdéseket. A ta­nács falugyűlésen tájékoz­tatja a lakosságot, illetve ké­ri véleményét a tanács kö­zéptávú tervéről, költségve­téséről, a község általános rendezési tervéről, más je­lentősebb terveiről, és azok végrehajtásáról. Hasonló sze­repet töltenek be a nagyobb településeken a városrésze­ket összefogó városkörzeti tanácskozások. A Magyar Gördülöcsapágy Művek debreceni központ­jában szeptember 10-én el­készült az ötszázmilliomodik gördülőcsapágy. A nagyso- roeat-gyáregység szereldéjé- ben ebből az alkalomból munkásgyűlést tartottak, amelyen a gyár vezetői el­mondták. hogy a vállalat műszaki-technológiai szín­vonala ma már élenjárónak számít Európában a ter­mékek minősége pedig elérte a világszínvonalat. A nagy- vállalat ez év januárjától A tanácsok a helyi élet­viszonyok szabályozásában széles körű jogosítványokkal rendelkeznek, önkormányza­ti jellegükből következően a tanácsok rendeletéi határoz­zák meg a településrende­zésre, a piacokra, a köztisz­taságra, az állattartásra, az ipari és mezőgazdasági ter­melés fenntartására vonat­kozó részletes szabályokat. A tanácsrendeletek a lakos­ságot közvetlenül érintő ma­gatartási szabályokat tartal­maznak, nem közömbös te­hát, hogy ezekről társadal­mi viták során maguk az érintettek miként véleked­nek. A tanácstagi beszámolók, a falugyűlések, a városkör­zeti tanácskozások és a tár­sadalmi viták szervezésében nagy szerepet vállalnak a Hazafias Népfront lakóhelyi szervei. A népfront szerve­zésében és támogatásával dolgoznak a lakó- és utcabi­zottságok, mint a lakóterüle­ti közösségek legkisebb sejt­jei, amelyek ellátják a hoz­zájuk tartozó lakosság kép­viseletét és érdekvédelmét, közreműködnek a népfront és a tanácsok folyamatos tömegkapcsolataiban. Az ál­taluk összehívott lakógyűlé­sek kereteket adnak a min­dennapi együttélés legapróbb gondjainak megbeszélésére, a tanácsi szervekhez, a szol­gáltató vállalatokhoz és in­tézményekhez továbbítandó kérések, javaslatok össze­gyűjtésére. A véleménynyilvánítás, a tájékozódás lehetőségeit adó fórumok sokaságának tük­rében elgondolkoztató, amíg már-már a bőség zavarával állunk szemben, mégis ta­lálkozhatunk olyan jelenség­gel, hogy néhol az emberek jobban ismerik az országos és a határainkon túli ese­ményeket, terveket, mint szűkebb környezetükre, la­kóhelyükre vonatkozó el­gondolásokat. Az általánosí­tás ez esetben sem volna helyén való, de a fenti ta­pasztalat nem is egészen egyedi. A megoldás útjai sokfélék. Településtípuson­ként eltérő teendőket igé­nyel. Azt azonban általában érvényesnek tekintjük, hogy a lakosság érdeklődése, s ilyenformán a lakóhelyi de­mokrácia fórumainak haté­konysága egyenes arányban növekszik az érdemi viták, a tényleges beleszólás lehe­tőségével. Ennek révén te­remthető meg a nagyobb ak­tivitást, odafigyelést és cse­lekvést magával hozó érde­keltség. önálló exportjoggal rendel­kezik. s több mint negyven országgal áll közvetlen ke­reskedelmi kapcsolatban. A múlt esztendőben 13 millió dollár értékű gördülőcsap­ágy pedig különféle hazai gyártású gépekbe, jármű­vekbe — Rába. gépekbe. Ikarus autóbuszokba. SZIM- berendezésekbe — építve jutott el a nyugati megren­delőkhöz. Elkészült az öt­százmilliomodik gördülő­csapágy. (MTI-íotó: Oláh Gábor felv.i B T. Ötszázmillió gördülőcsapágy az MGM-ből

Next

/
Thumbnails
Contents