Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-23 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 224. szám ARA: 1986. szeptember 23., kedd 1,80 FORINT Több értéket! Vitathatatlan s egyben közismert tény, hogy nap­jaink emberének a feléje áradó irdatlan mennyisé­gű információval kell szem­benéznie. Az oly sokat em­legetett „robbanás” — ter­mészetszerűleg — elérte a kulturális szférát is. A rá­dió. televízió, a filmgyár­tás, a könyvkiadás vagy mondjuk az újabb keletű videó jóvoltából alkotások ezreiből csemegézhetünk valahányan. A hatalmas léptékű technikai fejlődés eredményei lehetővé, az üz­leti érdekek, anyagi szem­pontok pedig egyenesen szükségessé tették, hogy az ilyen jellegű termékek szá­ma az ezt megelőző idő­szakbelinek sokszorosára növekedjék. Siránkozni, átkozódni alighanem fölösleges len­ne, hiszen valójában egy törvényszerű folyamatról van szó. Meg aztán nem is érdemes, ugyanis a dolog­nak fellelhetőek kétségtelen pozitívumai, előnyei is. A probléma tehát nem itt ke­resendő. Sokkal inkább ab­ban, hogy a felkínált „áruk” tömegében — ma­gától értetődően — meg­szaporodtak a silányabb, értéktelenebb művek. Per­sze. ezen is kár csodálkoz­ni, hiszen „több búzában több az ocsú”. A művelődésre, szórako­zásra fordított és fordítha­tó órák azonban — sajnos — nem követték a fenteb­bi változást, magyarán az időnk inkább kevesebb lett, mintsem több. Ebből pe­dig következik, hogy azt, ami még a rendelkezésünk­re áll, a lehető legtartal­masabban kell eltöltenünk. Egyre kevésbé engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy igénytelen, semmitmondó produkciók meghallgatásával, megnézé­sével herdáljuk el a drága perceket. Nem akarok ál­szentnek látszani! Éppen ezért azt is elismerem, hogy hellyel-közzel szük­ség van ezekre is, de csak­is egy bizonyos határig. Addig, amíg ezek nem fel­váltják, kiszorítják az iga­zi remekeket, hanem csu­pán mellettük élnek, affé­le másod-, vagy inkább harmadhegedűsként. Igen ám, de ahhoz, hogy valaki a határt önmaga számára meghúzza — s azt tiszteletben is tartsa —, nos, ahhoz kell egy s más. Mint például az esztétikai ismeretek. Ezek hiányá­ban csekély az esélye an­nak, hogy biztos kézzel rá­találunk a „gyöngyszemek­re". Választani, válogatni kell tehát. De a szelektálást is — épp úgy, mint a világon annyi mást— meg kell ta­nulni, Másként nem megy. Elodázhatatlan, s igen ko­moly feladatai vannak e téren az iskolának, a tö­megkommunikációs eszkö­zöknek, hogy csak egy-két „felelőst” említsek a sók közül. Cselekedni kell, még­hozzá gyorsan. Mert a nyomdákban, stúdiókban, műtermekben nem várnak. Csakis az érintettek össze­hangolt. felelőséggel vég­zett munkáján múlik, hogy mindenki rábukkan-e a va­lódi értékekre, s gazda­gabb lesz-e általuk. Sárhegyi István Lázár György belgiumi látogatása Lázár György, a Minisztertanács elnöke Wilfried Martens belga miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. Nemzetközi környezetvédelmi tábor Felsötárkányban Figyelmeztető jelek (Fotó: Tóth Gizella) Tegnap kezdődött Felső- tárkányban az az egy­hetes nemzetközi környe­zetvédelmi tábor, ame­lyen számos európai or­szág, így a Szovjetunió. Lengyelország, Csehszlo­vákia, NSZK, Svédország, Hollandia, Finnország, valamint a Föld barátai és az Európa Ifjúsága a Környezetvédelemért if­júsági szervezetek képvi­selői vesznek részt. A tábor célja, hogy a fia­talok kölcsönösen megismer­jék a különböző országok természetvédelmi törekvé. seit, bemutassák a hazájuk­ban folytatott ezzel kapcso­latos legfontosabb munká­kat, s hogy kijelöljék azo­kat a területeket, amelye­ken közös összefogással újabb eredményeket érhet­nek el. A megnyitón részt vett, dr. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nökhelyettese, Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizott­ságának első titkára, és Bodó Mihály, a Heves Me­gyei Tanács Környezetvédel­mi Bizottságának titkára. Sós Tamás köszöntőjében felvázolta a Heves megyé­re jellemző természeti sajá­tosságokat, szólt a KISZ-ta- gok tevékenységéről, a ha­zai ifjúsági mozgalom jel­legzetes vonásairól. Ezt követte Szórádi Sán­dor beszéde, amelyben ki­emelte, hogy napjainkban a környezetvédelem elválaszt­hatatlan része a politiká­nak. Fontos, hogy a fiata­lok cselekvő részesei legye­nek saját környezetük for­málásának, s hogy aktív munkájukkal egyfajta szem­léletformáló tevékenységet is kifejtsenek. A hazánkban három éve megalakult Környezetvé­delmi Tanács működéséről szólva hangsúlyozta, hogy a vártnál látványosabb ered­ményeket értek el, s hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni újabb tevé­keny alapsejtek létrehozásá­ra. Szükséges továbbá, hogy az országhatárokon kívüli szervezetek munkáját is megismerjük, hogy az otta­ni tapasztalatokat Magyar- ország területén is felhasz­nálhassuk. A mostani sze­mináriumoknak is ez az egyik célja. A környezetvédelemben résztvevőknek az ideológiai hovatartozástól függetlenül kell együttműködniük és új utakat keresniük. Ezután Rakonczay Zoltán, a hazai környezetvédelem időszerű feladatairól, Schmuck Ottóné, az Ifjúsá­gi Környezetvédelmi Tanács titkára pedig a szervezetről tartott tájékoztatót. Az egyhetes eseménysoro­zat keretében terepprog­rammal egybekötött konzul­tációkon, hasznos szeminá­riumokon cserélhetnek vé­leményt a fiatalok, de a szakmai programokon kívül baráti összejövetelekre is sor kerül majd, ahol egy­más kultúrájával, szoká­saival is megismerkedhet" aek. Sebészeti műtőasztalok Egerből Az országos műszaki-fejlesztési program keretében több új kórházi berendezést mun­káltak ki a Heves Megyei Finommechanikai Vállalatnál. Máris sikert aratott az újonnan kifejlesztett általános sebészeti műtőasztal, amelynek prototípusa a napokban készül el az egri Szemben, ahonnan elsősorban a hazai kórházakba. illetve a szocialista piacra szállítanak majd (Fotó: Srántó György) Befejeződött a stockholmi konferencia Hétfőn délelőtt a hivatalos okmány ünnepélyes elfogadásá­val befejeződött az európai bizalom, és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszerelés előmozdításával foglalkozó stockholmi konferencia. Ezzel lezárult a konferencia első szakasza, amely 1984. január 17. óta tartott. 'A küldöttségek egyöntetűen méltatták a létrejött megállapodásokat, ame­lyek jelentős mértékben hozzájárulnak a biztonságosabb és stabilabb Európa megteremtéséhez és a kelet—nyugati kap. csolatok javulásához Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője a stock­holmi konferencia eredményeiről nyilatkozik újságíróknak a svéd fővárosban (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Az értekezlet okmányát a részt vevő 33 európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada küldöttsé­gei a hétfői plenáris ülésen szeptember 19-i keltezéssel fogadták el, miután pénte­ken a konferencián „meg­állították az órákat”, hogy a munkacsoportok befejez­hessék az okmány és a hoz­zá tartozó nyilatkozatok szö­vegezését. Áz európai biztonság erő­sítése és a nagyobb biza­lom megteremtése felé mu­tat a stockholmi résztve­vők azon megállapodása — s ennek a záróokmányba történt foglalása —, hogy a részes államok kötelezettsé­get vállalnak az erőszak al­kalmazásától való tartózko­dásra az államközi kapcso­latokban. A TASZSZ érté­kelése szerint ez további fontos lépést jelent afelé, hogy az erőszakkal való fe­nyegetéstől és alkalmazásá­tól való tartózkodásra vál­lalt nemzetközi kötelezett­ség a nemzetközi élet haté­kony és ténylegesen működő törvényévé váljék. Politikailag kötelező érvé­nyűek azok az egymást kölcsönösen kiegészítő kato­nai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések, ame­lyek célja a katonai szem­benállás veszélyének mér­séklése és az európai le­szerelési feladatok megoldá­sának elősegítése. Ezek az intézkedések olyan kulcsfon­tosságú területeket ölelnek fel, mint a hadgyakorlatok, a csapatmozgások és össze­vonások előzetes bejelenté­se, a bejelentésköteles ka­tonai tevékenységre vonat­kozó éves tervek cseréje, megfigyelők meghívása és a katonai tevékenység korláto­zása az európai földrészen. Ezáltal az európai biztonság politikai vonatkozásai szilárd katonai biztonsági alapokkal egészülnek ki — mutat rá a TASZSZ stockholmi je­lentésében. Külön jelentő­séggel bír az, hogy sikerült megállapodni az említett in­tézkedések tiszteletben tar­tásának hatékony és meg­felelő ellenőrzési módozatai­ban, egyebek között — első alkalommal — a helyszíni ellenőrzés elfogadásában. A stockholmi okmány te­hát a helsinki ajánlások gyakorlati továbbfejleszté­sének tekinthető. Olyan új és fontos rendelkezésekkel gyarapította azokat, amelyek figyelembe veszik a jelenle­gi európai politikai és kato­nai realitásokat — jegyzi meg a TASZSZ. A konferencia munkáját összegezve Oleg Grinyevsz- léij, a szovjet küldöttség ve­zetője hétfőn kijelentette: a stockholmi eredmények bi­zonyítják, hogy „az enyhü­lés politikája nagy tartalé­kokkal rendelkezik, a szem­benállás logikája elavult, a béke megszilárdításának irányzata mély gyökereket eresztett és elvileg vissza­fordíthatatlan”. A stockhol­mi fórum kedvező feltétele­ket teremt a Helsinkiben el­indított európai folyamat fel­lendítését cőzó hatékony és konkrét intézkedések szaka­szos megvalósításához, így a bécsi utóértekezlet ered­ményességéhez — mondotta. Robert Barry, az ameri­kai küldöttség vezetője is méltatta a határozatot, és azt „az ellenőrzés területén elért történelmi előrelépés­nek” nevezte. A stockholmi siker „kedvező politikai lö­kést ad majd a többi fegy­verzetkorlátozási és bizton­sági tárgyalásnak is” — mondotta. Ugyanakkor az amerikai küldöttségvezető annak a nézetének adott hangot, hogy a keleti orszá­gok a vártnál kisebb együtt­működési készséget tanúsí­tottak az állandó katonai egységekkel kapcsolatos in­formációcsere kérdésében. Nyugati hírügynökségek kiemelték Grinyevszkij azon megállapítását, amely sze­rint a stockholmi eredmé­nyek a „jelenleg elérhető maximumot” tükrözik. (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezett Mihail Szolomencev Az MSZMP Központi Bi­zottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának meg­hívására hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett Mi­hail Szolomencev. a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a KB mellett működő Pártellenőr­zési Bizottság elnöke. Kí­séretében van Jonas Luka- uszkasz. a Litván KP KB Pártellenőrzési Bizottságá­nak elnöke, valamint Miha­il Zsergev, a kujbisevi me­gyei pártbizottság pártellen­őrzési bizottságának elnöke. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Gyenes András. az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és So­mogyi Imre. a KEß titkára Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délutáni órákban meg­kezdődtek a tárgyalásom az MSZMP székházában.

Next

/
Thumbnails
Contents