Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-22 / 223. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 22., hétfő S. Üzen a szerkesztő P. J.-né: Indokai valóban nyomósak. A bíróság kérelemre megszünteti a tulajdonközösséget. mert a vitaforrásokat a bírói gyakorlat is igyekszik felszámolni. Azt azonban el kell döntenie, hogy nem veszíti-e el a réven azt, amit a vámon megnyer. Az évek óta fennálló patthelyzetet mindenképpen ki kell mozdítania a jelenlegi állapotból, a család és o gyerekek érdekében egyaránt. Itt a jogi kérdésnél is fontosabb az az erkölcsi veszély. amiről hosszan ír. H. L.-né: Levele és kéziratai arról győznek meg, hogy nagyon komolyan veszi élményeit. nyilvánosság elé is szeretné őket vinni; de a belső bizonytalanság „objektiv ítéletet’’ vár. Kérdései a forma és a tartalom felöl faggatnak minket is, akifc a szerkesztőségi gyakorlat folytán talán többet tudunk a mércéről, mint aki most vajúdik az írásért, az írás tennivalói között. A mai költői gyakorlatot figyelembe véve mi is sokszor vagyunk tanácstalanok. Például egy most megjelent verseskötetben az alábbi strófát olvastuk: „Talán csak volt. Most derűsen megy. Bűvöli elringatja. A többi mind egyformán tökéletes Bárcsak gögög volnék most akkor azt mondanám: teljesen isteni módon az” Ne képedjen eV. A második sor gy-betüjét vagy „hangzatát" nem a nyomda szedte rosszul, nem mi írtuk félre, a szerző tette ezt. Gon- dolataink-kérdéseink számosak ez ügyben, mert a kötet, ahonnan idéztünk, más írásaival meggyőzhet bárkit arról, hogy a poéta doctus mindent tud a poétikáról, vagy legalábbis el kell higy- gyülc neki, hogy a forma- készség és sok egyéb megvan nála áhhoz, hogy minket is érdeklő alkotásokat hozzon létre. Tessék elgondolni: merjünk-e bárkinek forma és tartalom kölcsönhatásáról bármit mondani vagy elemezni írásokat. amikben ilyen ötletek nincsenek? Vagy mikor végződik egy fintor, és hol kezdődik az a világ, amit a költészet teremt? Mégis azt ajánljuk: olvasson sokat! „Hogyan folytassam?” jeligére. Az adott környezetben a társ továbbra is társ marad. ezt a helyzetet nem kerülheti ki. Ez a pofon sza- dizmusra is utalhat, meg sok egyébre. A körülmények folytán magánindítványt is tehet a bíróságon. A bizonyítás terhe mindenképpen a feljelentőre, tehát önre esik, a tanúknak pedig bizonyita- niok kell, hogyan vezetett a tettlegességig ez a kedélyesnek indult vita. Az Egri Antikvárium 1986. szeptember 22—23— 24-én felvásárlással egybekötött KÖNYVVÁSÁRT rendez Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Házban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk naponta 9-től 1? óráig. A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál sajnos nem ritka az ízületi bántalmakkal küszködő bányász. Valószínűleg ez a megfontolás vezetett oda, hogy a mezőkövesdi gyógyvíz közelében, Zsóriban üdülőt építettek, amely kellemes körülményeket biztosít a pihenéshez, gyógyuláshoz (Fotó: Kőhidi Imre) Bányászüdülő Hazánk közútjait járva igen gyakran tapasztalom, hogy a gépkocsivezetők sokszor nem veszik figyelembe az útlezárások, illetve -építések patkán kihelyezett tilalmi táblákat. A napokban is hasonló esetnek voltam szemtanúja — írja Szabó Béla nyugdíjas gyöngyösi olvasónk, majd így folytatja: — A Népújság már korábban beszámolt arról, hogy a Gyöngyös felé vezető 3-as út Szurdok-parti szakaszát szélesítik és több, mint három hete folynak a kapaszkodósáv földmunkái. A visontai elágazástól felfelé először egy 60 kilométeres, majd minden földútnál egy 40 kilométeres sebességkorlátozó és az „Előzni tilos!" táblát helyezték el. Én a megengedett sebességgel jöttem Gyöngyösről, sokan azonban 80— 100 kilométeres tempóban húztak el mellettem, s gunyorosan integettek, mutogattak, sőt sajnálkoztak is a lassúságom miatt. Bosz- szantott a dolog, hiszen én szabályosan jártam el, míg mások fittyet hánytak az ott lévő jelzésekre. Kérdezem, hogy szombaton, vasárnap és éjszakára miért nem oldják fel a tilalmat, ha ezekben az időpontokban senki sem dolgozik ott? A kérdést az Egri KPM illetékesének, Bocsi Istvánnak címeztük: — Az útépítéseknél — tehát az említett esetben is — mindenkor az 1967 óta érvényben levő for. galomterelési utasítás szerint járunk el. A kihelyezett sebességkorlátozó, illetve „Előzni tilos!” táblák nem csak az ott dolgozók, hanem az arra közlekedők védelmét is szolgálják. Korábban gondoltunk ugyan arra, hogy a hét végekre elfordítjuk a jelzőket. S hogy miért nem került, illetve kerülhet erre sor? A magyarázat egyszerű és nagyon is érthető. Amióta a munkál elkezdtük, ezen a területen — a jelzők ellenére — sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat, s már eddig öt balesetről számolt be a fekete krónika. Még egyszer az egri troliról Játszóteret építenek A Népújság 1986. augusztus 28-i számában Megyénk helyi közlekedése című cikkben közölteket a továbbiakkal szeretném kiegészíteni. A Közlekedési Minisztérium egy tájékoztatót készített az egri 12. sz. autóbusz- járat trolibusszal történő kiváltásának vizsgálatához, mert egyelőre csak itt van meg a troli bevezetését indokló utasszám. Ezen a vonalon — az első ütemben — a troli feltételeinek megteremtéséhez — a járművek beszerzési költsége nélkül — mintegy 150 millió forint szükséges. Eger Város Tanácsa a VII. ötéves tervében a trolibevezetés megvalósítását nem tervezte. A Mátra Volán Vállalat a járművek beszerzését — az egyéb feltételek megléte esetén — vállalta. A tájékoztatóban foglaltak későbbi megvalósítás esetén is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az időközben megvalósuló egyéb fejlesztéseknél a troli bevezetésének feltételeit figyelembe lehessen venni. A troli bevezetését környezetvédelmi, ezen belül a levegőtisztasági szempontok teszik indokolttá. Mivel a dízel- és az Otto-üzemű motorok által történő együttes légszennyezés fokozottan veszélyes, azért kívánatos lenne a 12. sz. autóbusz vonalán — a vele párhuzamosan közlekedő — egyéb helyi autóbuszok (2,5,7,11,14) utas- forgalmának trolival történő kiváltása. Ez természetesen csak további átszállások közbeiktatásával oldható meg, amihez az utazó- közönség megértését is szükséges megnyerni. Lenhardt László Heves Megye Tanácsa V B. közlekedési osztály csoportvezetője Lapunk szeptember 15-i, hétfői számában Földet — ajándékba? címmel jelent meg egy fotó, amellyel kapcsolatban Farkas Imre, az egri városi tanács osztály- vezető főmérnöke a következő kiegészítést fűzte: „A Rózsa Károly utcai tömbbelsőben jogerős építési engedély alapján készülnek a garázsok. A keletkező törmeléket a bontásra kerülő melléképület anyagával együtt fogják elszállítani. Ez utóbbi jelenleg felvonulási épület. A kitermelt földet a tanács kezelésében levő építési területre helyezték. A garázssor elkészülte után az ott dolgozók játszóteret alakítanak majd ki, melyhez a kitermelt földet is felhasználják.” Pályamódosítást! Nem mindennapi élményben volt részünk Eger környékén. Felsőtárkányban az idei nyáron. Minket is meghódított a kirándulásra, erdei sétára csábító környezet, de nemcsak e miatt volt emlékezetes az idei nyaralás, hanem a közlekedés miatt is. Ez kevésbé volt elbűvölő. Dunántúlról. Székesfehérvárról vonatoztunk Egerig. Egerből egyórás ácsor.gás után buszozhattunk ki két kis gyerekkel, Felsőtárkányig, onnan kisvasúira szállva — lóvén szombat és közlekedett a helyi pöfögő — Stimecz- házig. Az utóbbi utazás volt a legkellemesebb. Épp ezért megdöbbenve értesültünk az erdei vasút „'kapitányától”, hogy csak kegyeletből tartja fenn a Mefag, s csak ilyen rövid pályaszakaszon. Az igazat megvallva talán épp ezért ráfizetéses a járat. Bebarangolva Egert és a Bükk alját, kissé érthetetlennek tartjuk, hogy legalább nyári turistaszezonban miért nem csatlakozik a tárkányi kisvasút a szép felnémeti pályaudvarra, hiszen a sínek odáig vezetnek. Igaz, nem a legjobb állapotban vannak, de társadalmi munkával, vállalatok összefogásával, netán MÁV-segítséggel kijavítható lenne még mindez, így — a jövő is ezt kívánná — könnyebben lehetne eljutni a Bükk „kapujába", mint jelenleg. Ide érkeznek pár év múlva — ha jól értesültünk a helyibéliektől — az ország különböző részéből a személyszállító vonatok, s egy átszállóval eljuthatnának a vadregényes rengetegbe, nem úgy, mint most! Égy biztos, mindez meghaladja manapság egy vállalat, jelen esetben a Mefag erejét, de Eger oly vonzó idegenforgalmi célpont, hogy bőven megtérülne az, ami elvész a sínfelújításo- kon. Nemcsak az utazás válna kényelmesebbé, ésszerűbbé, hanem mindez a környezetkímélő közlekedést is szolgálná! Bízunk -abban, hogy ha legközelebb erre járunk, a felújított és meghosszabbított szakaszon gyönyörködhetünk a tájiban. Strtbák Zoltán geológus Székesfehérvár Nem szakoktató Lapunk szeptember 3-i számában jelent meg Iskola az erdő alján című riportunk. Ebben Mitró Attila, negyedikes szakközépiskolás úgy fogalmazott: „Két szakoktatónk Kristó László és Antal József is a régi...’’ Levelet kaptunk Kristó László feleségétől, melyben kiigazítja az elhangzottakat: férje erdőmérnök-tanár. Egy fácska helyett „Jobban taposd, egy-kettő, egy-kettő! ... Lapul már! ... Csavard! Még jobban!..., de kevés erő van bennetek!... Na, majd én!” — mondta egy jó harmincas férfi, és diadalittasan megadta a csene- vész fának az utolsó döfést; tő fölött kicsavarta a fát. — „Hurrá!” — kiabálta a két szárnysegéd, alig I tízévesek, s a férfi, mint aki jól végezte dolgát, szaporán eloldalgott a kockapaloták felé. Mit tettek velem!? — kesergett a csonkán árválkodó fatörzs. Miért fáj nekik, hogy éltem? Mióta kibújtam a földből, egyetlen vágyam volt, hogy nagy koronát neveljek, madarak fészkeljenek rajtam, de . . . Egyszer, talán két éve — révedezett a facsonk, —, több társammal együtt kihoztak erre az üres térre. Földbe nyomtak, locsoltak, s kezdtem örülni, hogy álmom megvalósul. Örömöm nem sokáig tartott. Gyerekek futballoztak. . . Az nem lett volna baj, még örültem is, de mikor csupán unalomból nekem dőlt hol egyik, hol másik, — derékfájás lettem. Nem mindegyik fácskával bántak így. de tetszett a fiúknak a hirtelen magasba szökkent sudaram, és ágaim I lehajtották egészen a földig. Egy idő után görbe lettem, s ha szélvihar kerekedett, leveleim a földet súrolták. Kettőt közülük már nyáron kitört valaki- Talán a szél? Nem tudom .... de amit velem müveitek! . . . Ugráltak rajtam, úgy egyenesítették vézna törzsemet. Egy hang méltatlankodott: „Sajnos, nem tanítják sem a szülők, sem az iskolában ... A fa is él, fáj neki, ha bántják.” „Ennek már nem fáj” — feleselt egy kisgyerek. — Haj! pedig ha tudná mit éreztem ... — A férfi akkor csavart rajtam egyet az izmos kezeivel. „Ennek csak ez lehet a sorsa, ha a gyerekek futballozni akarnak” — mondta —, és nagyot reccsent a derekam. „Ez, az! — fűzte hozzá —. ez igen, ez derekas munka volt!” Kéregfoszlányaimmal most már örökké takargathatom a derekam hegyes szilánkjait. . . Talán tavasszal gyökerem új hajtást nevel. De vajon nem hiába?! Feljegyezte: Varga Joli Eger Már hírt adtunk róla Lapunk szeptember 9-1 pénteki számának utolsó oldalán Moldvay Győző kollégánk tollából közöltünk egy cikket Miért járt fiaskóval a hatvani nyárbúcsúztató címmel. Az írás megjelenésének napján is többen telefonáltak szerkesztőségünkbe Hatvanból és környékéről, sőt levél is érkezett Petőfi- bányáról, Kerekharasztról. melyekben magyarázatot követelnek a történtekről. Reméljük, hogy az utóbbi panaszosok is olvasták azóta az információt, amelyben a Hatvani Városi Művelődési Központ munkatársai nyilatkoztak az elmaradt program okairól, így az ügyet részünkről befejezettnek tekintjük. (A. szerk.) Szakképzett szakácsot és konyhalányt keresünk felvételre a Fekete Ló fogadóba. Jelentkezés az üzletvezetőnél EGER Dr. Münnich F. u. 8. Bútort Kápolnáról! Kápolnai bútorboltban széles áruválasztékból vásárolhat: szobagarnitúrákat, szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat, konyhabútort, egyéb bútorokat. SZEPTEMBER 15-TÖL SZEPTEMBER 27-IG, KEDVEZMÉNYES BÚTORSZÁLLÍTÁSI AKCIÓ. Akció időszakában 60 km-es körzetben 30 000,— Ft értékű vásárlás felett díjmentes házhoz szállítást biztosítunk. OTP- és takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk. A bolt nyitva: naponta 8.00—16.00 óráig, szombaton 8.00—13.00 óráig. Miért nem oldják lel a tilalmat?
