Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-20 / 222. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 20., szombat Választási győzelmének féléves évfordulóján Jacques Chirac miniszterelnök gyakorlatilag szükségállapotba helyezte Franciaországot. A kormány és a lakosság a terrorizmus olyan belső és külső rohamával került szembe, amire egyelőre nemigen lehet más válasz. Chirac vasárnap este az RTL rádióban jelentette be a rendkívüli intézkedéseket. Előtte egy órával Párizs leghíresebb sugárútján, a Champs Elysées-n egy zsúfolt vendéglőben robbant egy pokolgép — virágcsokorba rejtve — másnap pedig a rendőr-főkapitányság egyik, szintén zsúfolt irodájában. Mindkét helyen egy-egy halott s temérdek súlyos sebesülés. Ennél ki- hívóbb már aligha lehet egv terrorista szervezet az államhatalommal szemben. Párizs az elmúlt 11 napban Öt ilyen robbantásos merényletet élt át. Ez már önmagában is példátlan sorozat egy európai nagyvárosban. pedig csak tetőzése a december óta felerősödött támadássorozatnak, amelyben immár 14 pokolgépes merényletet tartanak nyilván. A zsúfolt nyilvános helyeken végrehajtott merényletek mérlege öt halott és sok súlyos sebesült. Közben Libanonban az ENSZ békefenntartó erőiben részt vevő francia katonák ellen is sűrűsödnek a merényletek. Franciaország már kétszer hívatta össze ügyük megvitatására a biztonsági tanácsot. Ha mindehhez hozzátesz- szük. hogy közben a másik és régóta ismert terrorszervezet. az Action Directe sem maradt tétlen, még jobban érzékelhető, hogy a Chirac-kabinet számára a belbiztonsági helyzet kormányzásának váratlanul legsúlyosabb kihívása lett. A merénylet túlnyomó többségét most nem a Vörös Brigádok (Olaszország) és a Vörös Hadsereg Frakció (NSZK) szellemi és szervezeti rokona, az Action Directe követte el. hanem egy új csoport, az Arab és Közel-Keleti Politikai Foglyokkal való Szolidaritási Bizottság (CSPPA). Célpontja pedig nem a kormány belpolitikája — a „nemzetközi imperializmus” — hanem külpolitikája. közelebbről a Közel-Keleten játszott szerepe. A CSPPA a merénylete, két magára vállaló közleményeiben kezdettől fogva három elítélt terrorista, egy libanoni, egy iráni és egy örmény szabadon bocsátását követelte. A legnagyobb figyelem. közülük a libanoni keresztény Georges Ibrahim Abdallahra irányul, akinek az esete egyben a legbonyolultabb. Egyelőre négyéves börtönbüntetésének a felét töltötte le. de a legsúlyosabb vádakért még felelősségre sem vonták, és legutóbb Olaszország kérte a kiadatását, ő a franciák feltételezett főnöke. A közleményekben később megjelent az a követelés is. hogy a francia kormány változtasson közel-keleti politikáján. Ez a követelés valószínűleg a példátlan merényletkampány kulcsa. A múlt héten a libanoni Baal- bekben levő főhadiszállásán nyilatkozott a francia sajtó három tudósítójának Húszéin Muszavi. a szélsőséges iráni irányzatú libanoni síita szervezet, a Hezbollah egyik vezetője. Elmondotta, hogy az ENSZ béke- fenntartó erők és döntő elemük. a francia katonák szerintük nagyon egyoldalúan látják el feladatukat Dél- Libanonban: az izraeli katonákat hagyják szabadon mozogni, a síita milicistá- kat viszont feltartóztatják. Ha nem védik meg a falvakat az izraeli támadásoktól, sőt akadályozzák az ő ellenállóikat. nem lesz maradásuk a térségben, fenyegette meg a francia kormányt. Másik, ehhez kapcsolódó panasza: a franciák mog akarják osztani a libanoni muzulmánokat. Értsd, a síita oldalon Nabih Berri Amal mozgalmára próbálnak támaszkodni, velük a Hezbol- lahhal nem tárgyalnak. E nyilatkozatából kiviláglik. hogy a probléma szálai végső soron oda vezetnek, hogy Franciaország közel- keleti politikájában az elmúlt években nagyon felbillent az egyensúly. Irakkal úgyszólván baráti viszonyt ápol, Irán fővárosából még a nagykövetet is hazahívta. Chirac már parlamenti programnyilatkozatában közölte, hogy javítani akarja a viszonyt Iránnal. Irán három feltételt szabott a normalizáláshoz: Franciaország szüntesse be háborús ellensége. Irak fegyverzését, ne adjon menedéket a Khomeini-rendszer politikai ellenfeleinek és adja vissza a sah által nyújtott egymilliárd dolláros kölcsönt. A francia kormány tárgyalásokba bocsátkozott a kölcsönös pénzügyi követelések tisztázására, és kitoloncolta az országból a legaktívabb iráni ellenzékieket. Irán értékelte ezeket a gesztusokat, és a tárgyalások azóta is folynak. Párizs mozgástere azonban korlátozott, mert Irakhoz fűződő jó viszonyán jottányit sem akar változtatni, s ez egyelőre fegyverszállítási szerződések teljesítését is jelenti. Az iráni rendszer és libanoni hívei tehát továbbra is nyomás alatt tartják a francia kormányt. ' Ebből nyilvánvalóan a libanoni túszok sorsa, a folytatódó merényletek és a párizsi robbantások a legnehezebben elviselhetők. A francia politikai erők nagy többsége egyelőre támogatja a kormány szükségintézkedéseit. Kérdés azonban, meddig tart a politikusok hidegvére és a lakosság nyugalma. A párizsi rendőr-főkapitányság ellen intézett vakmerő támadás megmutatta, hogy semmiféle biztonsági intézkedés nem nyújt védelmet egy modern nagyvárosban elszánt merénylőkkel szemben. Hétfőn már látszottak a pánik jelei Párizsban. A rendőröknek száznál több téves bejelentésre kell kiszállniuk — pokolgépnek nézett ártalmatlan csomagokhoz. Az idegháború tehát tart. László Balázs NYUGATNÉMET KÖRKÉP Taktika csak... Elképzelhető-e. hogy egy párt, amely nemrég emelte neves politikusát kancellárjelöltjévé, most cserben, igazi támogatás nélkül hagyná őt? Egyek — felületes — lapok szerint ígv tettek a nyugatnémet szociáldemokraták Johannes Rauval. akinek képe az 1987. január 25-i parlamenti választások előtt a plakátokra kerül: fő jelöltjük lesz. Legalábbis gyanakodva kell fogadni az ilyen állításokat. Mi történt, miből vontak le egyesek ilyen következtetést? Willy Brandt, a párt elnöke és vitathatatlanul legtekintélyesebb vezetője kijelentette mostani kongresszusuk kapcsán: jó esetben 42 százalékra számítanak majd januárban. Rau viszont úgy indul a küzdelembe, hogy nem hajlandó szövetkezni az egyetlen lehetséges jövendő partnerrel, a tőlük balra álló Zöldekkel, még akkor sem. ha csak az ő támogatásukkal tudnának kormányt alakítani. Tehát: vagy abszolút többséget szereznek a szociáldemokraták (ami pillanatnyilag elég nehéznek látszik), vagy maradnak ellenzékben. Brandt még a propaganda kedvéért sem áltatja Raut és a pártot az abszolút többség (50 százalék és valamennyi) megszerzésének a lehetőségével. Tehát ellentét lenne köztük? Erre a kérdésre két válasz képzelhető el. Semmiképpen nem hagyják magára kancellárjelöltjüket, de Brandt vagy a Zöldekkel kötendő szövetség irányába próbálja terelni Johannes Raut (elképzelhető. hogy a két párt együttesen többséget tud majd majd alkotni a január utáni új parlamentben), vagy más, taktikai megfontolásai vannak. Ki nem mondja, de úgy véli. hogy a hiányzó 8—10 százalékot bizonyos középrétegek (kisvállalkozók, tisztviselők, értelmiségiek, parasztok) megnyerésével lehetne megszerezni. Ehhez azonban az kell. hogy Johannes Rau egy kissé úgy szerepeljen, mint pártok fölött álló szeJapán legnagyobb befolyású ellenzéki pártja, a Japán Szocialista Párt hétfőn, rendkívüli kongresszusán elnökké választotta az 57 éves Dói Takako asszonyt. A politikusnő a párt tizedik elnöke, de az első, nemcsak a JSZP, hanem Japán egész politikai történelmében, aki nő létére ilyen magas posztra kerül. Megválasztása jelzi, hogy Japánban változik a nők társadalmi szerepe. A háború után, az első általános választáson 39 nő került a képviselőházba. Akkor úgy tűnt, hogy a nők kezdik elnyerni egyenjogú helyüket a japán társadalomban. Valójában arról volt szó, hogy a nők — akik a családban is csak kiszolgáló és kiszolgáltatott szerephez jutottak — nem kompromittálták magukat Japán két világháború köBrandt és Rau az SPD nürnbergi kongresszusán — lesz-e kedvük énekelni január 25-e után? (Fotó: AP — Der Spiegel — KS) mélyiség. mint valamilyen „Haza atyja”, aki ugyan számíthat a szociáldemokraták 42 százalékára, de — miként hajdan Helmut Schmidt — szociális és vallásos lényével más, polgári rétegek támogatására ii érdemes. Bejön-e valamilyen változat, vagy pedig a jelen erőviszonyoknak megfelelően a jobboldal marad hatalmon? Nehéz jósolni. Mindenesetre a szociáldemokraták nemcsak egy személyiséggel indulnak a küzdelembe hanem önállóbb külpolitikai elgondolásokkal. távlati kilépési tervekkel az atomenergia-korszakból és a jobboldali szociális leépítési elképzeléseinek bírálatával. S most a másik oldal. Ott is akad min csodálkozni. Régen nem támadták egymást a kormányzó koalíció — tehát Kohl és Strauss kereszténypártjainak és Genscher szabaddemokratáinak különböző szárnyai úgy. mint most. F. J. Strauss keményen bírálja Genscher külpolitikai lépéseit, s igényét arra hogy a választások után is külügyminiszter maradjon. Fejmosást kap azonban maga Kohl kancellár is, mert nem elég erélyesen utasítja vissza külügyminiszterének, sőt saját pártja egyes csoportjainak rugalmasabb állás- foglalásait. enyhe Ameri- ka-bírálatait. Meglehetősen érdes szavak. sértegetések röpködnek München és Bonn között valamint magában a fővárosban. Egy szó mint száz. alig öt hónappal a vázötti és a második világháborús militarista és imperialista politikájával. A konszolidáció kezdete azonban nem kedvezett a nőknek a politikai szerepvállalás tekintetében. A második választáson az alsóházban tíznél kevesebb nő maradt és számuk azóta se nőtt. Jelenleg a tényleges politikai hatalmat gyakorló alsóházban hét női képviselő van, a felsőházban pedig 22. Annak ellenére, hogy a 86,6 millió szavazati jogú lakosból 45 millió — tehát 50 százaléknál több — a nő. a kormányzó Liberális Demokrata Párt képviselőinek csak 4 százaléka került ki a gyengébb nem soraiból A japán társadalomban azonban jelentős átalakulásban van a nők helyzete. Ma már a teljes munkaerő 36 százalékát adják. Az irálasztások előtt teljes erővel dúl a kormányzó pártszövetség kebelében a pozícióharc: milyen arányban részesedjen a három szövetséges párt, a Keresztény- demokrata Unió. a Keresztényszociális Unió és a Szabaddemokrata Párt a hatalomból — újabb győzelem esetén. Strauss támadásait Genscher ellen — talán személyes igényektől is fűtve — ez magyarázza. De túl a személyeken, fontosabb a különböző, kormányon belüli irányzatoknak ez a szándéka, hogy ő. és ne a másik határozza meg a kormány irányvonalát a nyitás és a vezetés azonban megmaradt a férfiak feladatának. A dolgozó nőknek csak 0,9 százaléka tölt be vállalati középvezetői posztot és mindössze 12 nagyvállalat élén áll nő. Ennek a társadalmi ellentmondásnak a feszítőereje egyre nagyobb. Habár úgy tűnik, hogy a politikai pálya még nem nyitott a nők számára, Dói asszony elsöprő győzelmét általában úgy értelmezik, mint egy új korszak kezdetét, a nők társadalmi egyenjogúságának elismerése irányába tett jelentős lépést. A Japán Szocialista Párt új elnökétől azt várják, hogy sikerül megújítania a pártot és meg tudja változtatni a JSZP-ról kialakult kedvezőtlen képet, nevezetesen, hogy belső ügyeivel van elfoglalva és nem a nép érdekeivel foglalkozik. következő négy esztendőre Főképpen a külpolitikában. Ami pedig a jobboldal választási reményeit illeti, ezek nem rosszak. A múlt esztendőben gazdasági sikereket tudtak felmutatni. Külpolitikájuk ugyan nem túl látványos, de túlságosan is igazodik Washingtonhoz. de kérdés, vajon a szociáldemokraták erőteljesebb Európa-központú szemlélete és belső távlati programja a jövedelmek igazságosabb elosztására, elég lesz-e a jelen erőviszonyok és parlamenti arányok megváltoztatására január 25-én Tatár Imre Dói asszony első „nőies” nyilatkozata szerint „realitásérzék által vezérelt puha léptekkel” próbálja visszaszerezni a párt tekintélyét A politikusnönek nem lesz könnyű dolga. Olyan kérdésekben kell konstruktív állásfoglalást kialakítania, maga mellé állítva a közvéleményt, mint az atomerőművek további sorsa, a japán nemzeti vasutak rep- rivatizálása. a japán- amerikai biztonsági szerződés ügye és az önvédelmi erők fejlesztése. Ma még nyitott kérdés, hogy sikerül-e Dói asz- szonynak „a nép pártjává" változtatni a JSZP-t, és fel tudja-e venni a harcot, igazi ellenzéki pártként a kormányzó Liberális Demokrata Párttal. Ha sikerrel jár, szerepe több lesz az emancipálódás megvalósításánál — valóban történelmi jelentőségűvé válhat pártelnökké választása. Trom András Japán: Nő a nők befolyása A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Feltételek: felsőfokú (egyetemi, főiskolai) A pályázatot részletes önéletrajzzal PÁLYÁZATOT HIRDET szakirányú végzettség, 5 év feletti kérjük a HTÉV személyzeti és oktatási Gyöngyös és környéke munkahelyekkel kivitelezői és vezetői gyakorlat. osztályára küldeni vagy személyesen főépítésvezetői Bérezés: az 5/1983. ME. sz. rendelet alapján, megegyezés szerint. eljuttatni 1986. október 31-ig. Cím: Eger, Sas út 94. pf. 7. munkakör betöltésére Feladatköre: magasépítési létesítmények kivitelezésének irányítása. A koalíciós partnerek: Kohl (balra) és Genscher Strauss. CSU-pártve- zető mindenkit bírál
