Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nem a háziúr zsebébe... Nem a háziúr zsebét hiá- nyosítják meg azok az emberek, akik állami lakásaik után nem fizetnek lakbért. Adósságaik. a városok lakóház-üzemeltetési és -fenntartási feladatait teszik lehetetlenné, csökkentik a pénzügyi forrásokat, közvetve tehát megkárosítják az állampolgárokat. Megyénkben a lakbérhátralékosok száma — sajnos —, emelkedik, méghozzá tetemes mértékben. Jelenleg — csupán az első fél év összesítése szerint — 1700 bérlő adós az államnak nem kevesebb, mint 3,6 millióval. Az 1983. évi .másfél milliós lakbérhátralékkal szemben tavaly már hárommillióval tartozott kétezer lakásbérlő, vagyis az adósság összege megkétszereződött, csaknem ugyanannyi bérlő esetében. Az a tény,'hogy jelenleg az állami lakásban lakók több mint „tíz” százaléka hátralékos, arra késztette a megyei tanács végrehajtó bizottságát, hogy az állampolgárok érdekében határozatot hozzon, illetve arra utasítsa az illetékeseket, hogy elemezzék a tartozások okait és azokból vonják le a megfelelő következtetéseket, ideértve a szankciók alkalmazását is. A körültekintő helyzet- elemzés még hátra van, de közismert, hogy a hátralékosok jelentős része egyszerűen fittyet hány az állampolgári fegyelemnek, a lakbérfizetést nem tekintik kötelezőnek. Sokan tartoznak hanyagság miatt egy-két havi lakbérrel, miközben anyagi helyzetük egyáltalán nem nevezhető rossznak. — Elfelejtettünk fizetni! — válaszolják a felszólításra. — A kisnyugdíjasok lakbérhátralékai is szaporodnak, ők viszont többnyire fizetési kedvezményt kérnek, tartozásaik oka tehát nem állampolgári fegyelemsértésből vagy hanyagságból származik. Régen a háziúr nem sokat teketóriázott az adósokkal. sőt figyelembe sem vette a tartozások okát. Az adós gyorsan az utcán találta magát! Az emlékez- tetés nem „mumus” az állampolgári fegyelmet be nem tartók részére, akik a jövőben számíthatnak; felszólításra, letiltásra, sőt kilakoltatásra is. Az ingatlankezelő szervek 1986. első fél évében megyénk városaiban már mintegy hatszáz esetben alkalmaztak bírósági letiltást a notórius adósokkal szemben. Ök. amikor lakást kértek és kaptak az államtól, mindent ígértek! Most a lakbért sem fizetik, sőt gyakran a lakást is rongálják. A megyei vb döntését reméljük gyorsan követi majd a lakótársi fegyelem megszilárdulása. Több ezer állampolgár érdekében .. . Szalay István ÖSSZEFOGÁSSAL A BÉKÉÉRT Megkezdődött a szolidaritási akciá Tegnap délután Visontán, a Thorez bányaüzemben került sor a már hagyományos őszi szolidaritási akció Heves megyei megnyitó ünnepségére. Az eseményen részt vett dr. Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, Virág Károly, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára, Farkas Sándor, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának vezető titkára, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága titkára, Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára, dr. Pintér Sándor, az MHSZ megyei titkára, valamint Gyöngyös város, és a vállalat párt- és gazdasági vezetése. A Himnusz elhangzása után Farkas Sándor köszöntötte a vendégeket, majd dr. Jakab Sándor vette át a szót. Beszédében felelevenítette a II. világháború borzalmait, megemlékezett a szörnyű vérengzés áldozatairól. Hangsúlyozta, hogy a háború egyetlen eredménye volt, hogy a világ háladó, béke- szerető népei összefogtak egy újabb hasonló katasztrófa megakadályozására. Hirosima és Nagaszak’ megrázó példája pedig az atom gyilkos pusztítása ellen mozgósította az emberiséget. A rövid történelmi áttekintés után szólt a csernobili tragédia következményeiről. s annak intő jeleiről. „Az egész világ számára jó próbariadónak bizonyult ez a szerencsétlenség" — mondotta. A továbbiakban a fegyverkezési hajsza okozta feszültségre hívta fel a figyelmet, majd emlékeztetett a helsinki megállapodás jelentőségére, máig is érezhető hatására. „Szem előtt érdemes tarta. ni Mihail Gorbacsov kijelentését — folytatta —, miszerint az európai békét megőrizve Távol-Keletre is naJakab Sándor beszélt a szolidaritási akciók jelentőségéről gyobb figyelmet kell fordítani. A békéért folytatott harc jelenleg legfontosabb tényezője — tette hozzá az előadó —, hogy a Szovjetunió 1985 óta állandó javaslatokat tesz az enyhülésre, a fegyverkezés megfékezésére. A tárgyalások folyamatossága optimizmusra ad okot, hiszen ezzel a politikával egész néptömegek szimpátiáját lehet elnyerni, beleértve a nyugati országokat is. Ugyanakkor fontolóra kell venni azt is, meddig van értelme az egyoldalú kezdeményezéseknek, a várakozásnak." A későbbiekben szólt a közel-keleti válságról, valamint Nicaragua szorongatott helyzetéről. Kiemélte, hogy csak további összefogással és támogatással lehet enyhíteni az említett gondokon. Végezetül beszélt arról, hogy a jövőben hazánkban minden területen eredményesebben kell gazdálkodnunk meglévő javainkkal, technikai téren nem szabad konzerválnunk az elmaradottságot, s hogy a hibák felismerése után tettekre van szükség. Olyan tettekre és olyan eredményekre, amelyekre elismerően néz a világ, s amellyel kivívjuk az egész szocialista tábor iránti ro- konszenvet is. Erre jó példa a visontai ipari komplexum tevékenysége, és a vállalat kollektívájának összefogása. Az ünnepség az Internacio- náléval ért véget. ★ Ugyancsak a délutáni órákban az egri Agria Bútorgyárban is szolidaritási nagygyűlést tartottak. A nagygyűlés közönsége (Fotó: Köhidi Imre) Lázár György az NDK-ba látogat Lázár György, a Minisztertanács elnöke Willi Stoph- nak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeli napokiban hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Részvétlátogatás a finn nagykövetségen Urho Kekkonen elhunyta alkalmából Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság volt elnöke elhunyta alkalmából Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter kedden részvétlátogatást tett a budapesti finn nagykövetségen. Pénzügyi intézkedések az aszálykárnk mérséklésére A jelentős — az ország egyes területein több éve ismétlődő — aszály okozta terméskiesés következtében a mezőgazdasági üzemek egy része rendkívül kedvezőtlen gazdaságipénzügyi helyzetbe került. Ezért — az érintett gazdaságok erőfeszítései, tehervállalása mellett — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank központi pénzügyi intézkedéseire is sor kerül. Az intézkedések célja az aszály következményeinek mérséklése, a folyamatos gazdálkodás és a következő évi termésmegalapozó munkák pénzügyi feltételeinek biztosítása. Az intézkedések azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket érintik, amelyeknél az aszály miatt a szántóföldi növénytermesztés hozamértéke — az előző három év átlagához képest — 20 százalékkal csökkent. Az aszálykáros mezőgazdasági nagyüzemeket érintő pénzügyi intézkedések a következők: — Az aszálykáros nagyüzemek a folyamatos gazdálkodáshoz és a jövő évi termés megalapozását szolgáló ráfordításokhoz (takarmány, vetőmag, műtrágya stb. megvásárlásához) saját forrásaik kiegészítésére a Magyar Nemzeti Banktól rövidlejáratú, ez év december 31-ig, ahol szükséges, egy éven belül árbevételből visz- szafizetendő termelési hitelt kaphatnak, amelynek kamatából a költségvetés 7 százalékot megtérít. A veszteségüket — készletcsökkenés miatt — felszabaduló forgóalapjukból fedező aszálykáros nagyüzemeknek 2—5 éves lejárat mellett forgóalap-megelőlegezési hitel is adható, amelynek 1987. végéig felmerülő kamatára ugyancsak 7 százalékos kamatvisszatérítés igényelhető. — Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a teljesítményhez kötött keresetszabályozási formák érvényesülnek, és a teljesítménymutatókat (hozzáadott érték, bruttójövedelem) az aszálykár lényegesen befolyásolja, az intézkedések lehetővé teszik az emiatt 1986-ban jelentkező keresetszabályozó adók felfüggesztését, bizonyos feltételek 1987. évi teljesítése esetén törlésüket. Nem kell beszámítani az adóköteles keresetbe a háztáji- és illetményföldhöz kapcsolódó szolgáltatásdíj kedvezményét, ha a termés hozamértéke kevesebb, mint a dolgozóra terhelt költség- térítés. A kedvezményeket az aszálykárosult nagyüzemek csak abban az esetben vehetik igénybe, ha az átlagkereset növekedése éves szinten nem haladja meg az 5,5 százalékot, vagy meghaladja ugyan, de a béremelést nem augusztus 31. után hajtották végre, és az 1986. évi eredmény után részesedést nem fizetnek. — A megyei tanácsok mérséklik a földadót a kalászos gabona, kukorica és egyéb szántóföldi növények területe után, ha azok termése az aszály miatt a bázishoz képest legalább 25 százalékkal csökkent. — A terméskiesés miatt nagyobb mértékű takarmányvásárlásra kényszerülő kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak a többletvásárlásra jutó árkiegészítést nem kell levonniuk. — Az aszálykár miatt várhatóan veszteséges nagyüzemek közül azok a gazdaságok, amelyek elemi kár miatt az 1983—85. évek valamelyikében is veszteséggel zártak — az idei veszteség ellenére — évi amortizációjukat teljes összegben elszámolhatják. — Az aszálykáros mező- gazdasági nagyüzemeknek a harmadik negyedévi bruttó jövedelemadó-előleget nem kell befizetniük. Az aszály által leginkább sújtott — várhatóan pénzügyi hiányossá váló — gazdaságok pénzügyi egyensúlyának helyreállításához adható állami segítségről a későbbiekben intézkednek. Az új lengyel nagykövet bemutatkozó látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Tadeusz Cze- chowiczot, a Lengyel Nép- köztársaság új budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) Magyar—török igazságügyi tárgyalások Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására kedden delegáció élén hivatalos látogatásra Budapestre érkezett M. Necat EIdem török igazságügy^miniszter. A miniszterek a látogatás során áttekintik a két ország jogi kapcsolatait, kicserélik tapasztalataikat a jogalkotási és igazságszolgáltatási tevékenységről, továbbá megvizsgálják a jogi és igazságügyi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. VILÁG PROLET/RJAI, EGYESÜLJETEK!
