Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 222. szám ÄRA: 1986. szeptember 20., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megnyílt az őszi BNV Hazánkkal együtt 35 ország kiállítóinak részvételével pén­teken délelőtt ünnepélyesen megnyílt a 84. Budapesti Nem­zetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására. A BNV fő­terét a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emblémája és a részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyülekeztek a meg­nyitóünnepség vendégei: Övári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, jelen voltak a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, valamint a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Úttörőélet Úttörőélet... A legszíve­sebben azokra az őrsi gyűlé­sekre gondolok, amelyeket a falu határában lévő ré­ten tartottunk vagy azokra, amelyeket a ligetben, illet­ve a patakparton. De így, több mint másfél évtized távlatából is öröm vissza­emlékezni a tábortüzekre, hulladékgyűjtésekre, a nyársalásokra vagy a halfő­zőversenyekre. Persze, azért akadtak gondjaink is. Például amikor az osz­tályfőnökünk szerette vol­na eldönteni, hogy ki le­gyen a nótafa, a móka­mester, meg a kukta. De hát borítsunk fátylat a múltra! Általános iskolásokkal beszélgettem a minap. Ar­ról érdeklődtem, hogy ők milyennek látják manap­ság a mozgalmat. A hely­zet azóta sem változott semmit, ök is azokat az eseményeket szeretik, ame­lyeket önmaguknak szer­veznek. Ha netán a felnőt­tek komolyabban avatkoz­nak bele dolgaikba, akkor azt fogadják a legszíveseb­ben, ha olyanokat találnak ki számukra, amelyekben sok a játék, a könnyedség. Egyszóval, ami figyelembe veszi az életkorukat. A Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Taná­csa decemberben Salgótar­jánban rendezi meg az út­törővezetők IX országos konferenciáját. Ezt meg­előzően minden városban, megyében számot adnak az illetékesek az elmúlt há­rom évben végzett munká­ról, s javaslatot tesznek az elkövetkező időszak fel­adataira. Hogy megyénkben milyen eredményekről számolhat­nak be? A legfontosabbak egyike, hogy megélénkült az érdeklődés e terület iránt. Sok helyütt tapasz­talható előrelépés. Jelentős fejlődést "hoztak a munka minőségében az egyre nö­vekvő számú pedagógus párt-alapszervezetek. De kedvezőek a tapasztalatok a rajok és a KlSZ-alap- szervezetek együttműkö­désében is, csakúgy, mint a családok és az úttörő- csapatok kapcsolatában. Több új dicséretes kezde­ményezés is akad, mint például a családi váltó, a szocialista brigádok pálya- orientáló tevékenysége. De az iskolák tartalmi meg­újításához kapcsolódóan bővült a gyermekek műve­lődését, ismeretszerzését se­gítő munkaformák köre is. Természetesen e helyütt nehéz lenne felsorolni va­lamennyi sikeres próbálko­zást. Ma, Hevesen városi szin­tű tanácskozást tartanak, majd az elkövetkező he­tekben a többi nagytelepü­lésünkön is hasonló szám­vetésre kerül sor. Aligha kétséges, ezekről nem hi­ányzik majd a kritikus hang, amely a továbblépést szolgálja, hogy még több gyerek kapjon megfelelő cselekvési lehetőséget, egy­úttal közösségi és egyéni élményt az úttörőmozga­lomban. Homa János Mezőgazdaságunk továbbfejlődésének kulcsa: a szemléletváltás és a hatékonyság fokozása A pénteki tanácsülésen először Schmidt Rezső ter­jesztette elő a testület két ülése között a végrehajtó bi­zottság által tárgyalt főbb napirendekről és döntésekről szóló jelentést. Ennek egy­hangú elfogadása után a ta­nácstagok arról kaptak szá­mot, hogy megyénk mező- gazdasága és élelmiszeripara miként teljesítette a VI. öt­éves terv célkitűzéseit, s egyúttal szó esett arról is. melyek az újabb fél évtized teniiivcllói. Külön taglalja a jelentés az egyes mezőgazdasági ága­zatok eredményeit: így pél­dául növekedett, a szántóföl­di növénytermelés részesedé­se, különösen a gabonater­melésben könyvelhetők el jó eredmények. Búzájával kiemelkedik a detki, a heve­si, az andornaktályai, a vá- mosgyörki, a horti és a hat­vani termelőszövetkezet, va­lamint a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaság. Ezzel szem­ben tény, hogy a megye ter­mészeti adottságai nem iga­zán kedvezőek a kukorica­termelésre. Változott az ipa­ri növények termesztésében a korábban kialakított szer­kezet, csökkent a cukorrépa termőterülete — bár igaz, hogy a hektáronkénti hozam több az előző években ta­pasztaltaknál —, magas jö­vedelmet biztosított a napra­forgó, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a vetéste­rület jelentősen gyarapodott. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységének több mint egynegyede a ker­tészeti ágazatot erősíti. Me­gyénk a szőlőtermesztésben évek óta országosan az első helyet foglalja el. Ezt az ül­tetvények korszerűsítése, az állandóan növekvő termelé­si színvonal. a szakszerű munka biztosítja. Ugyanak­kor a zöldségtermelésben — részben az öntözés hiánya, részben a kereslet nagymér­vű visszaesése miatt — rom­lott a termelési színvonal és a jövedelmezőség. Sajnos, hasonló eredménytelenség­ről kelil beszélni az állatte­nyésztésben is. 1983—84-től folyamatosan csökkent a fontosabb állatfajok létszá­ma. Az írásbeli előterjesztés — kétségkívül szűkkörűen, de — kitér a VII. ötéves terv főbb feladatainak vázolásá­ra is. A tanácskozáson a jelen­téshez Jurányi János, a me­A megyei tanácsülés résztvevői Ülésezett Heves Megye Tanácsa Pénteken délelőtt a tanácstörvényben foglaltaknak megfelelően tartotta meg soros ülését szőkébb hazánk parlamentje. Az eseményen elnöklő Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Villányi Miklóst, mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi állam, titkárt, dr. Horváth Ottót, az egészségügyi miniszter helyettesét, dr. Mé­száros Józsefet, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársát, to­vábbá Virág Károlyt és dr. Asztalos Miklóst, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárait. A tanácskozás napirendjén többek között olyan fontos témák szerepeltek, mint Heves megye mezőgazdaságának és élel­miszeriparának elmúlt fél évtizedes értékelése, a jövőbeli feladatok meg­határozása, valamint a lakosság. betegellátásának helyzete. Nem véletlen, hogy e két beszámoló megvitatásában a szaktárcák képviselői is tevéke­nyen részt vettek. gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője fűzött szóbeli ki­egészítést. Mint mondotta, összességében a mezőgazda- sági nagyüzemek — kiegé­szülve a háztáji és ikisegítő gazdaságok tevékenységé­vel —, továbbá az élelmi­szeriparban szerepet vállaló cégek teljesítették az elmúlt öt esztendő főbb céljait. El­sősorban az tekinthető fon­tos eredménynek, hogy ja­vult a ráfordítások haté­konysága. Ez megmutatko­zott abban is. hogy búzater­melésünk az országos átlag fölé emelkedett, s az egyre növekvő elvonások ellenére sikerült elkerülni a veszte­séget. Azt is tényként álla­pította meg viszont, hogy az állattenyésztés és a takar- mánytermesziés terén bizony nagy az elmaradás. Felhívta a figyelmet arra, hogy még pontosabban kell megismerni gondjaink valós okait, s azon fáradozni, hogy mielőbb megszűnjenek a gazdaságok közötti különb­ségek. Dicsérően szólt arról, hogy jó néhány termelőszö­vetkezet vezetésében egész­séges fiatalítási folyamat kezdődött, amelyet szeretné­nek a jövőben is folytatni. A továbbiakban Jurányi János először beszélt az idei kilá­tásokról: sajnálatos tény­ként említette, hogy főleg az aszály miatt 1,2 milliárd forintra becsülik a szakem­berek a természeti kárt. Az első fél év kedvezőtlenebb volt, mint a múlt évi ha­sonló időszak, bár a gazda­ságok mindent megtettek a veszteségek rendezése érde­kében. A kalászosok termés­átlaga elmaradt a tervezet­től, s a szőlőtermés is alig valamivel jobb a közepes­nél. Év végére 8—9 szövet­kezetünkben lehet (vagy kell) számolni pénzügyi hiánnyal. Ezután a vitában Kovács Gyula, a tarnaleleszi ter­melőszövetkezet elnöke át­Dr. Villányi Miklós mezőgazda- sági és élelmezés- ügyi minisz­tériumi államtitkár és Schmidt Rezső fogó elemzést adott a növé­nyi kultúrákkal kapcsolatos gondokról, s egyúttal javas­latot tett a takarmánygaz­dálkodás és az állattenyész­tés, valamint az erdőgazdál­kodás javítását elősegítő teendőkre. Tóth Tibor, a fü­zesabonyi városi jogú nagy­községi pártbizottság titká­ra egyebek mellett az igaz­gatási tevékenység szerepé­nek fontosságát hangsúlyoz­ta. Sra.mkó László, a Teszöv titkára, hozzászólásában a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar valamennyi terüle­tével kapcsolatban foglalt áldást. Az ülésen szót kért dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára is. A je­lentéshez fűzött észrevételei sorában különösen megfon­tolásra méltóak voltak azok, amelyeket a mezőgazdasági rendeltetésű földek csökke­néséről, a meliorációs beru­házásokról, az öntözés fej­lesztéséről mondott. Felhív­ta a figyelmet arra, is, hogy a gazdaságoknak jobban kell alkalmazkodniuk a világpi­aci árváltozásokhoz és na­gyobb súlyt kell helyezniük a termőföld védelmére. A továbbiakban dr. Villányi Miklós államtitkár emelke­dett szólásra. Hangsúlyozta, hogy a jelentés objektív és reális értékelés a megye me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari helyzetéről, s kellően kritikus szemléletű is. Ezzel szemben hiányolta, hogy az újabb ötéves időszak fel­adatainak meghatározása­kor a tervezők az általános­ság szintjén maradtak. A konkrét teendők körvonala­zását mindenképpen pótolni kell! Külön szólt az állam­titkár azokról a feladatok­ról, illetve gondokról, ame­lyek napjainkban országosan így Heves megyében is je­lentkeznek a gépparkkal, a talajtáperő-pótlásával, az ésszerű árugazdálkodás kö­vetelményeivel, a nem me­zőgazdasági tevékenység kö­rülményeivel, a nagy- és kis­üzemek együttműködésével függnek össze. Dr. Villányi Miklós azt is elmondta, hogy a jövő évtől kezdődően különös gondot kívánnak fordítani az állat- állomány bővítésére, az ál­lattenyésztés jelentős mér­tékű javítására. Ezt a célt szolgálja többek között a 20 százalékos, úgynevezett ál­lattenyésztési pótlék is. Vé­gezetül arról beszélt, hogy az újabb fél évtizedre ter­vezett megyei beruházások anyagi fedezetéről melyek a minisztérium állásfoglalásai. A vita lezárását követően szavazásra került sor: az el­hangzott kiegészítésekkel együtt a testület tagjai egy­hangúan elfogadták az érté­kelő és feladatmeghatározó jelentést. Második napirendi pont­ként a jelenlévők dr. Kozma Józsefnek, a megyei tanács egészségügyi osztálya megbí­zott vezetőjének előterjesz­tésében azt a beszámolót hallgatták és vitatták meg. amely a megye lakosságá­nak járó- és fekvőbeteg szakellátását elemezte. Ebben a vitában többek között ki­fejtette véleményét dr. Hor­váth Ottó, egészségügyi mi­niszterhelyettes is. Ezután a megyei tanácsta­gok a számvizsgáló bizott­ság beszámolója fölötti vi­tával folytatták munkáju­kat. Majd meghallgatták dr. Végh Miklós igazgató előter­jesztésében a Heves Megyei Tanács Gyógyszertári Köz­pontja, és a hálózati gyógy­szertárak működéséről, va­lamint a lakosság gyógy­szerellátásáról szóló tájékoz­tatót. A tanácsülés befejezé­seként a résztvevők azzal az írásos anyaggal ismer­kedtek meg és váltottak szót vele kapcsolatban, amely a munkakerülő élet­móddal összefüggő bűncse­lekményeket tárja fel, egy­szersmind ad tájékoztatást az ezzel kapcsolatos bírósági ítélkezési gyakorlatról. Tudósítás: Szalay Zoltán Kép: Perl Márton Portugál mozgalmi küldöttség megyénkben A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának vendégei­ként hazánkban tartózkodik a Portugál Demokratikus Moz­galom delegációja. A kül­döttség tegnap Heves me­gyébe látogatott. Tagjait: Jósé Manuel Tegarinha el­nököt és Blasco Hugo Fer­nandez külügyi titkárt útjuk­ra elkísérte Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja. Egerben, a HNF megyei bi­zottságának székházában a vendégeket Jenei János, a testület titkárhelyettese fo­gadta és tájékoztatta őket a terület gazdasági, politikai és közművelődési életéről. Ezután a Finomszerelvény- gyárba mentek, ahol a válla­lati tanács működésének ta­pasztalatairól szereztek hasz­nos információkat. Délután látogatásuk újabb színhelye az Andornaktályai Egervölgye Termelőszövetkezet volt. Itt a gazdasági és az önkor­mányzati élet főbb jellem­zőivel ismerkedtek, majd határszemlén vettek részt és a kora esti órákban utaztak vissza a fővárosba. KGST-DELEGACIÓ FELNÉMETEN Egri technológia sikere A MTESZ keretében már több éve működik egy úgy­nevezett Környezetvédelmi és Hulladékszegény Techno­lógiai Bizottság, amely át­fogja a magyar ipar egé­szét. E szervezet volt töb­bek közt a házigazdája a KGST-országok e témával foglalkozó szakemberei har­madik kongresszusának. Ezen Románia kivételével vala­mennyi szocialista ország képviseltette magát: a há­romszázhatvan külföldi, ■ és száznyolcvan magyar részt­vevő négy napon át ismer­kedett, illetve ismerkedik a baráti országok legújabb ilyen irányú kutatási ered­ményeivel. A budapesti tanácskozá­son, az egyik legnagyobb si­kerű előadást dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vezér- igazgatója tartotta a faipari hulladékok energetikai hasz­nosításáról. Minden részt­vevő államból igen nagy számban érdeklődtek e technológia iránt, ezért teg­nap tanulmányutat szervez­tek a Mefag felnémeti tele­pére. A Lignimpex segítségévei indult, majd önállósodott fejlesztés eredménye: o fű­részport brikettáló teljes egészében Egerben tervezett és gyártott berendezés mű­ködés közbeni bemutatása, osztatlan sikert aratott a szakemberek körében. Ez a magyar komplex termelési rendszer ugyanis, a kiterme­léstől a végső feldolgozásig valamennyi munkafolyamat­kor keletkezett hulladék új­rafeldolgozására képes! Kovács Gyula, a tarnalele­szi termelőszövetkezet elnö­ke véleményét tolmácsolja

Next

/
Thumbnails
Contents