Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 18., csütörtök jp^ig c 1 ^ Szilva, szilva, szilva A szilvát idehaza nem sok­ra becsülik. Talán mert nemigen okoz gondot a ter­melése és szeptember táján olcsón árasztja el a piacot? Főzéshez való felhasználása is szűkös választékot kínál, mármint a hagyományosan felhasznált módokon. Az újabbakhoz adunk néhány ötletet. Ami a’történetét illeti, az évezredeket ível át. Külön­böző változatai feltehetően a Földközi-tenger mellékén alakultak ki, mintegy 5000 évvel ezelőtt. Erre utal a görög mitológia, amelynek egyik legendája szerint He- raklesz, elvevén egy marha­pásztor életét, annak véré­ből fa sarjadt: termése a cseresznyéhez, magja a kö­kényéhez hasonlított. A gyümölcs hazai megho­nosodására több ásatási le­letből lehet következtetni. Besztercei változatának egy megkövesedett magja Tác- Gorsium II. századi hamu ré­tegéből került elő, méghozzá sírból. Találtak szilvamagot a régészek a keszthely-mo- sóházi sírkamra mészha­barcsában is. Módszeres hazai termesz­tése a XVI. században kez­dődött a királyi uradalmak­ban, a földesúri gyümölcsö­sökben és a jobbágytelke- ken. A kolostorkertekben már korábban is folyt szil­vatermesztés. Annak idején gyógyászati jelentőséget is tulajdonítottak a szilvának. Szárított leveléből hidegle­lés elleni tea és szájöblítő­szer készült. Az édes szilvát székrekedés ellen, a sava­nyút hasmenésre javallták. Mézgáját ecetben oldva szépiák ellen használták, il­letve: „Ha az abból kifolyó macskamézet borban megfő­zik és azt isszák, a követ megtöri az emberben ...” írja Lippai János a Posoni Kert című művében. Nos, nézzük, hogy a köz­kedvelt szilvás gombócon kívül miféle változatokban tálalható a szilva az asztal­ra , SZILVAS KARAJ A kivert hússzeletek nagy­sága szerint 2—3 szem ki­magozott gyümölcs, vele pá- . toláshoz kb. 1/2 kg szilva kell hozzá (fogyókúrás étel). A kicsontozott, kivert és enyhén besózott karajszele­teket lisztben megforgatjuk, majd nagysága szerint 2—3 szem kimagvalt szilvát te­szünk rá, felgöngyöljük és hústűvel megerősítjük. A te­kercseket forró zsiradékban minden oldalán pirosra süt­jük. Ekkor beszórjuk a hús­zsírba a mintegy 1/2 kg megmosott, lecsurgatott, ki­magvalt szilvát és lefödve a hússal együtt mintegy 10 percig, a szilva átpárolódá- sáig puhítjuk és rögtön tá­laljuk. A hús pikáns, a szil­va pedig húsízt kap. SZILVAPUDING Kell hozzá 7 dkg vaj, 1/2 kg megmosott, kimagozott, turmixolt szilvahús, 10 ba­bapiskóta, 5 tojás, 14 dkg porcukor, 1/2 citrom leve. A mély tűzállótálat vagy pu­dingformát kivajazzuk, liszt­tel vagy kekszmorzsával ki­szórjuk. A turmixolt vagy ledarált szilvát a vajjal és a benne megázott piskótákkal, a tojások sárgájával és a cukorral habosra kikever­jük, majd elvegyítjük a to­jások keményre felvert hab­jával. A masszát formába töltjük. Az előre begyújtott sütőbe vízzel teli tepsibe állítjuk és kb. 40 percig főz­zük a víz gőzében. Forrón tálaljuk. RÁNTOTT szilva További hozzávalók: 2 tojás, 2 dl olaj, 1,5 dl tej, 3 púpozott evőkanál liszt. A megmosott, lecsurgatott szil­vákat kimagvaljuk. A tej­ből, tojásból, lisztből cso­mómentes, a palacsintatész­tánál kicsit vastagabb tész­tát keverünk. A serpenyő­ben az olajat megforrósít- juk. A szilvákat a tésztában egyenként megforgatjuk és a forró zsiradékban minden oldalán pirosra sütjük, majd szitára tesszük, hogy a fe­lesleges Zsiradék lecsöpög- jön róla. Fahéjas porcukor­ral meghintve tálaljuk. Idősek, vigyázat a volánnál! V. Straub, a Marburgi Egyetem szemészprofesszora egy Berlinben megtartott közlekedésbiztonsági kong­resszuson foglalkozott a 60 évnél idősebb emberek lá­tásromlás miatt bekövetke­ző közlekedési baleseteivel. Tapasztalatai szerint 60 éves kor felett a látásromlás mi­atti baleset gépkocsivezetők­nél nem ritka. 60 éves kor felett különösen éjszaka ve­szélyes a, gépkocsivezetés, mert a szemközt jövő jár­művek reflektorfénye gyak­ran okoz átmeneti teljes lá­tásvesztést. Az idős ember pupillája lassabban reagál a változó fényviszonyokra, és éppen ezért az idős embereknek több időre van szüksége ahhoz, hogy éleslátása ismét teljes legyen, mint a fiatal­nak. A marburgi s^pmészpro- fesszor felhívta az idősebb emberek figyelmét arra, hogy ha feltétlenül nem szüksé­ges, ne üljenek volán mö­gé esti szürkületben és éj­szaka. Tetszetős, modern átalakítások A hűvösebb, esős őszi na­pok közeledtével a kislá­nyokra is szívesebben ad hosszú nadrágot anyuka. Il­letve adna, csak éppen az is szűk vagy rövid lett. Né­hány alakítási ötletünk ta­lán segítséget nyújt az ilyen gondok megoldásához. a) Ez a nadrág szűk és rövid is lett. Maradék káró- kockás kelméből így lett be­lőle divatos kertésznadrág: az aljából még levágtak egy darabot, hogy lábközépig ér­jen, az oldalvarrásnál fel­fejtették és betoldtak egy 2 —3 ujjnyi széles csíkot. Az aljára ugyanilyen széles, koc­kás felhajtó került, a felső­részhez pedig széles váll­pánt, mely patentgombbal csukódik. b) A kinőtt mellesnadrá­got derékban elvágták. El­ütő anyagból övszerű tol­dás és a nadrág alsó sze­gélyére tízcentis hosszabbí­tás került, amelynek a fele vissza, fel van hajtva. A maradék anyagból még négy zsebet is varrtak: a nadrág térdére, a mellesrészre, és a hozzáillő blúz ujjára. c) A boltokban széles, sok színű gumi kapható. Ebből készült a nadrág szabályoz- anyagból szabott, rátétes ható vállpántja. A nadrág . megoldású szívek takarják és megkopott fenekét pedig kü- védik, lönféle színű és mintájú B. K. »4z orvosunk válaszol — Az ultrahang-diagnosz­tika egyre jobban tért hó­dít a különböző betegségek felfedezésében. Kiszoríthat­ja-e a röntgen-diagnoszti­kát? — kérdezi G. J. gyön­gyösi olvasónk. — A felfedezés nemcsak az orvosok érdeme. Lényege, hogy a szervezetbe bejutta­tott ultrahang jelentős része visszaverődik, ezt regisztrál­ják és elektromos úton rög­zítik. Az UH-vizsgálat nagy előnye, hogy a sejtek káro­sítása nélkül végezhető és a szerveket mozgásban ábrá­zolja. A vizsgálófejben elektromos kristályok van­nak. Ennek a vizsgált terü­letre való helyezése után a kép úgynevezett képmegje­lenítő szerkezethez, majd a monitorra jut. Lemérhető a monitoron a szerv nagysága is, melyből következtetni le­het károsodására. Ez a mód­szer kiválóan alkalmas a korai terhesség felismerésé­re, később a magzat, illetve a születendő gyermek fej­lődésének követésére. Ha nem is mindig teljes biz­tonsággal, de annak neme is megállapítható. Ez a diag­nosztika tehát a jelenkor nagy felfedezésének számít, megbízható képet nyújt a szervek állapotáról. Az RTG- vizsgálatot azonban tovább­ra sem nélkülözhetjük. — Gyermekem négyéves koráig szobatiszta volt, most azonban minden éjjel bevi­zel — írja M. Gy.-né egri olvasónk. — Lehet-e ezen segíteni, vagy pszichológus­hoz forduljak? — A jelenség nem más, mint a vizelés akaratlagos hiánya, kitolódása, vagy új­bóli megszűnte. Jelentkezhet csak éjjel, de sok esetben nappali bevizelésről is pa­naszkodtak már szülők. Az előbbit hatéves, az utóbbit hároméves koron túl tekint­hetjük kórosnak. Az ideges, szorongó gyermekeknél gyakrabban előfordul. Sok esetben az óvodai közösség­be való helyezés, az ezzel járó izgalmak és a környe­zethez való adoptálási prob­lémák is kiválthatják, de az iskolai közösségbe történő beilleszkedés kapcsán is elő­fordul. A szervi elváltozás, esetleg vesebetegségek, vagy a húgyutak fejlődési ano­máliáit azonban előzetesen ki kell zárni. Csak ez eset­ben feltételezhetjük az ideg- rendszeri tényezőket. Nem­egyszer más betegség kísérő tünete is lehet a bevizelés, például cukorbetegség, de ritkábban gerincvelő idegi szabályozó mechanizmusának korosodása, vagy rejtett ge- rinchasadék is fellelhető a háttérben. Tulajdonképpen ez az állapot nem betegség, csupán kellemetlen tünet, amely sok türelmet és meg­értést kíván szülőktől és gyermekektől egyaránt. A megnyugtatás rendkívül fon­tos. A diszkréció megtartása elősegítheti a pszichés egyen­súly visszaállítását, az önbi­zalom visszanyerését. A fentiek mellett számos gyógyszer alkalmazása is is­meretes — sajnos, kevés eredménnyel. Sok esetben a panasz spontán megoldódik. Tetteinkkel is nevelünk Anyák képeskönyve A- hosszú úton meglehe­tősen sokáig voltunk össze­zárva a vonat fülkéjében, s mint ilyen esetben általá­ban szokás, beszélgetni kezd­tünk. A téma örökzöld voít: a fiatalok. Nem is távollé­tükbe folyt a diskurzus, két képviselőjük ott ült közöt­tünk. A témát a folyosón hancúrozó, jókedvükkel alig bíró középiskolásforma gye­rekek szolgáltatták. Kive­szett belőlük a tapintat, han­goskodnak tekintet nélkül a többi utasra, mondta egy öregúr, úgy túl a hatodik X- en. Bezzeg a mi időnk­ben ... Bezzeg a mi időnkben, hangzik el unos-untalan, s érdekes módon nemcsak nagyszülőktől, hanem a mai negyvenévesektől is, akik a fiatalok derékhadát ne­velik. De mindjárt az okot is meghatározzák, mert a mai szülők nem érnek rá megnevelni a gyerekeket. Vajon tényleg nem érnek rá? — itt kapcsolódtak be­szélgetésünkbe a közöttünk ülő fiatalok, saját nemzedé­kükön belül is ellentétes vé­leményt hangoztatva. — Nincs idejük a mai fia­tal anyáknak — mondta a fiú, saját életüket hozva példának. A felesége reggel rohan a munkahelyre köz­ben „leadja” a gyereket az oviba. — A nevelés nem idő kér­dése — replikázott a fiatal nő. S mi az hogy leadja: Látja, a megfogalmazás né­zeteket is takar. Az ember a gyerekét nem leadja, hanem rábízza az óvónénikre, gondozónőkre, amíg maga is dolgozik. S munka után hazaviszi, tö­rődik vele. A nevelés nem idő kérdése egyébként sem. S gyakorlati tapasztalatából, — mert mint kiderült óvó­nő — példákkal is szolgál. Az anyák többsége három évig otthon van gyesen. Egyetlen feladata a család, a gyerek. S mit tapaszta­lunk? Sok esetben azt, hogy egyáltalán nem használják fel az idejüket a fiatal anyák a gyermek nevelésére, szok­tatására. Ellentétben a böl­csődéből hozzánk került gye­rekekkel: akik otthon vol­tak, sokan nem tudnak ön­állóan öltözni, szépen enni. sőt nem egy gyerek úgy ke­rül a kezünkbe, hogy ide­genkedve nézi az eléje ra­kott kosztot, mert még csak a bébipapit ismeri. S aszó­kincsükről is lehetne beszél­ni! Kevés közöttük, aki él­ményekről mesél, ismeri a környezetét, s azt meg is tudná fogalmazni. Pedig ezek hozzá tartoznak a ne­veléshez. S az ő esetükben még igazán nem lehet arról beszélni, hogy anyukának nem volt ideje. Valóban nem. S ha nem is lehet ezt a tapasztalatot általánosítani, a példák alá­támasztják, a nevelés nem egyszerűen csak idő kér­dése. A nevelés minősége, milyensége a meghatározó. A szülő magatartása még az alatt a rövid idő alatt is, amit a gyermekkel tölt. Ál­talában az óvodában is. az iskolában is, ki lehet válo­gatni azokat a gyerekeket, akikre a családban oda­figyelnek, ha mesél. Ezek könnyebben, szabadabban fe­jezik ki magukat, nem ke­resgélik a szavakat mondan­dójukhoz. S ahhoz, hogy meghallgassák a gyereket, nem kell külön idő. Rá-rá lehet figyelni este a házi­munka közben, főzés ide­jén, ahogy ott csacsog serte. pertél a szülők körül. Vá­laszolni a miértekre, még ha néha fárasztó is, nem köny- nyű az egész napi munka után, de a gyermek érdeke. Nevel magatartásával az apa is. Akkor ha időt sza­kít néha arra, hogy ő is ér­te menjen az oviba, ha meg­nézi a leckéjét, de úgy, hogy a gyereknek ne a rettegés forrása legyen, ha apa kéz­beveszi a füzetét. Nevel a félórányi vasárnapi séta alatt, mikor rányitja a gyer­mek szemét a környezetére, s akkor is, ha együtt takarít anyuval, ha ő füröszti meg a csemetét. A házimunka be­csületét segít ezzel megadni. Mindezek mindennapi éle­tünk velejárói, még csak kü­lön idő sem szükségeltetik hozzá. Érzelmeket ébreszt a még oly rövid családi prog­ram is, gyakoriságával a családi összetartozást erő­síti a gyermekben. A védett­ség érzetét növeli, s ez leg­alább annyira fontos, mint az, hogy megvegyük a ke­rékpárt. Annyira? Nem! Sokkal lényegesebb, mert az érzelmi kötődés maradan­dóbb. mint az anyagi javak. A legdrágább játék értéke is kisebb lesz, ha apa vagy anya soha sem ér rá, hogy együtt kipróbálják. Idő kér­dése? Nem, az idő jó beosz­tásán múlik. A gyerekek a felnőttek életének tükörképét adják. Anyagias szülők gyermekei, akik csak a nekik juttatott javakon keresztül érezhetik a törődést, ritkább esetben lesznek igazán közösségi em­berek. Az elsősorban érzel­mi szálakkal kötődő gyer­mekek a kamaszkorban ke­vésbé csapódnak a maguk­kal kezdeni semmit sem tu­dók seregéhez. Pro és kontra elmondta ki-ki véleményét, de mint­hogy a leghosszabb utazás sem elegendő az érvek és ellenérvek ütköztetéséhez, örökzöld téma marad, mint mindig a gyermeknevelés ezernyi problémája. Egy azonban tény. Az otthoni kapcsolatokat, szokásrend- szereket a fiatalok magukkal viszik későbbi életükbe, s meghatározók lesznek közös­ségi magatartásukban. Az útravalót pedig mi, szülők adjuk ... Deák Rózsi A mai negyvenévesek még emlékezhetnek arra a róluk készült, feljegyzésekkel és fényképekkel teli albumra, melyet szüleik vezettek éve­ken át várva várt gyerme­kük megszületésétől felcse­peredéséig. „Szemünk fénye, a gyermek” — ez volt a cí­me a kemény fedelű köny­vecskének, mely minden lé­nyeges adatot tartalmazott a család szeretve nevelt gyer­mekeiről; rögzítette az új­szülöttkori és csecsemőkori fejlődés állomásait (pl.: mi­kor állt fel először, mikor tanult meg járni, beszélni stb.). a betegségeket/ s a gyermek figyelemre méltó képességeit. Nemcsak az ak­kori szülőknek, óvónőknek és gyermekorvosoknak nyúj­tott ezzel jelentős segítséget egy-egy ilyen dokumentum­értékű album — a gyöngülő vagy épp a megszépítő em­lékezettel szemben —, de a „főszereplőjének” is. mikor maga is szülővé vált. Pár évtizeddel később ez a jól hasznosítható, de már- már feledésbe merült egyko­ri kiadvány adta az ötletet egy orvospárosnak (dr. Csa- bay László és dr■ Göllesz Viktor), hogy kézikönyvet készítsenek a gyermeket vá­ró fiatal szülőknek. A Ma­gyar Vöröskereszt kiadásá­ban megjelenő Anyák képes­könyve az elmúlt években újabb kiadásokat ért meg. Most került a könyvesboltok­ba a könyvecske 7. kiadása. Napjaink bőséges könyv­termésének kínálatában ki­emelt helyet és figyelmet érdemel ez a 106 oldalas, színes ábrákkal bőségesen ellátott szülői kézikönyv. A napi és hetilapok levelezési rovatai bizonyítják , leg­szembetűnőbben, milyen nagy a fiatalokban az -igény, ugyanakkor a tudatlanság is a gyermekvárással és gyer­mekneveléssel kapcsolatos kérdésekben. Ezért is ajánl­ják ezt a szerény kivitelű, de nagyon hasznos kötetet. Precíz táblázatok és gyakor­lati tanácsok segítik a szü­lői szerep megtanulását. Néhány különösen fontos figyelmeztetés is található a könyvecskében, melyek a különféle fejlődési rendelle­nességek. érzékszervi fogya­tékosságok időbeni észlelésé­re hívják fel a szülők fi­gyelmét. A baj korai felis­merésével sok esetben meg­előzhető egy-egy súlyos be­tegség kialakulása. Az Anyák képeskönyve, ha címéből ki is rekesztette az ifjú édesapákat, tartalmában mindkét szülőhöz egyfor­mán szól. Alapgondolata: „Hogy a gyermek valóban öröm forrása legyen, hogy az helyt tudjon állni maj­dan az iskolában és a mun­kahelyen, azt az újszülött­korban kezdett folyamatos, ■ céltudatos és következetes neveléssel kell biztosítani” Ilosvai Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents