Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 13., szombat Az időjárás alakulása, változásai nap mint nap érintenek bennünket. Befolyásolják tevékenységünket, mindazokat, akik elsősorban a szabadtéren dolgoznak. A meteorológia tudománya tehát érdeklődésünk középpontjában áll. Ere Iményei, újdonságai mindenkit érdekelnek. Mai összeállításunkban a légkör tudományának néhány újdonságára hívjuk fel olvasóink figyelmét. Vizsgálat szélcsatornában Építészeti meteorológia A magyar állam meteorológiai szolgálatának fennállása első évtizedeiben majdnem kizárólag az volt a rendeltetése, hogy a mezőgazdaság számára szolgáltasson időjárási és éghajlati adatokat. Ma viszont adatait és tanácsait már az élet sok ágában felhasználják, a többi között az építőiparban is. A szélcsatorna aerodinamikai kísérletekhez alkalmas levegőáramlást létesítő berendezés. A levegőáramlást a szélcsatornában ventilátor segítségével létesítik. Számos fajtája van. A repülőgépmakettek megfú- vatásánál a sűrített levegővel működő szélcsatornákat gyakorta használják. A nagy sebességű szélcsatornának azokat a berendezéseket nevezik amelyekben az áramlás a hangon innen (szub- szonikus) övezetben áll elő. Franciaországban a hetvenes évtizedben kezdték meg az aerodinamikai kísérleteket az F. I. elnevezésű új szélcsatornában, amelyet a Toulouse melletti Fanga— Marzacban építettek fel. A sűrített levegővel működő szélcsartonában a szubszoni- kus tartományban építendő repülőgépek típusait fúvat- ják meg. A szélcsatorna mérési tere 4,5X3,5 méter, ebbe helyezik el a repülőgépmaketteket. A mérési kamra a maketteket 3 méter fesz- távolságon fogadja be. A szélcsatornában a légáramlás sebessége másodpercenként 10—120 méter értékek között változhat. 4 bar nyomási érték mellett. A meg- fúvatás alatt műszerek segítségével mérik a modell szárnyának, törzsének, farokrészeinek, vezérsíkjának, a sárkány különböző részeinek viselkedését. A nemzeti űrkutatási hivatal irányítása alatt megépült fanga—marzaci szél- csatorna (képünkön) nemcsak Franciaország, de Európa legmodernebb ilyen létesítménye,, amely megkönnyíti a polgári utasgépek, gyakorlógépek, üzleti futárgépek tervezését és gyártását. A tervezés égtáji szempontjai A meteorológia építészeti alkalmazása már a tervezés időszakában megkezdődik. A lakás például akkor lesz a legkellemesebb és a legegészségesebb, ha a lakószobák ablakai kelet felé vagy délkelet felé néznek. Az ilyen lakás reggeli és délelőtti napsütést kap, a déli óráktól viszont már árnyékba kerül. Minden más elrendezés kedvezőtlenebb. A délre, délnyugatra, vagy a nyugatra néző lakás nyáron például túlságosan meleg, s ráadásul az utóbbi egész évben ki van téve a szélnek, léghuzatnak; az északi oldalra néző lakások hidegek és egészségtelenek, mert nem kapnak napfényt. A fürdőszobának, a konyhának, az éléskamrának is megvannak a maguk elhelyezési követelményei. Az éléskamrát például nem szabad a ház napos oldalára helyezni, mert ott az élelmiszerek gyorsan megromlanak. Ma az építészek már úgy tervezik a lakóházakat, hogy számolnak a meteorológiai szempontokkal. Ezzel elérik, hogy minden egyes lakás égtáji fekvése kedvező legyen. Ily módon a fűtési költségeknél is jelentékeny megtakarítás érhető el. Több szempont Egész városrészek, lakótelepek építése esetén a tervezőmérnök maga választja meg az utcák, terek és a parkok helyét és irányát. El lehet kerülni a rendkívül egészségtelen nyugat—keleti és ezeket merőlegesen átszelő észak—déli útvonalakkal való sakktáblaszerű beépítést. Ez nagyon megkönnyíti azt is, hogy az egyes épületeken belül minden helyiségnek kedvező égtáji fekvést adhassanak. A várostervezésnek fontos mozzanata, hogy figyelembe kell venni a város környezetének éghajlati adottságait. Ezek lehetnek kedvezőek (erdők, vízfelületek) és lehetnek kedvezőtlenek (futóhomokos és porképző területek, ipartelepek szomszédsága, amelyek a levegőt szennyezik). A lakótelepek helyét úgy kell kiválasztani, hogy a környéken uralkodó jellegzetes széljárás minél több napon szállítson a városba tiszta levegőt és minél ritkábban hozza be a szennyezett területek levegőjét. Ezt a feladatot könnyű volna egyszer s mindenkorra megoldani, ha az ország minden vidékén egyformák volnának a széljárási viszonyok. A valóság azonban az, hogy minden területnek más széljárása van. Budapesten például az észak- nyugati szél a leggyakoribb, Debrecenben viszont a délnyugati és az északkeleti szél. Hegyes vidékeken a hegyek és völgyek vonulati iránya meglepő rendellenességeket okozhat a széljárásban. Ezért a meteorológiai szolgálatnak egyik lényeges feladata, hogy minden város vagy település megtervezéséhez előre megadja az ottani szélviszonyok pontos leírását. A betonozás és az időjárás Az építőipari munkák nagy része még ma is a szabad ég alatt folyik. Igaz, a házgyárak már előre elkészítik a beépítendő épületelemeket, és ez a munka fedett műhelyekben végezhető, de a panelokat a szabadban kell beemelni, majd a szerelési munkákat is ott kell elvégezni. Ezt a tevékenységet a kedvező időjárás meggyorsítja, viszont a nagy esőzések, a szélviharok, a nagy meleg és a nagy hideg sok akadályt gördíthet eléje. Közepes erősségű szélben az építkezéseknél használt nagy toronydarukat biztonsági okokból nem szabad működtetni, a szélvihar pedig természetesen további akadályokat is jelent. A betonozást erősen nehezíti a téli fagy és az erős nyári napsütés. Ma világszerte divatban van az óriási irodaházak építése üvegből és acélból. Ezek az épületek kívülről nézve igen tetszetősek, de belsejükben nehéz problémák merülnek fel. Belső „időjárásuk” olyan, mint az üvegházé, vagyis felhalmozzák magukban a napsugárzásból származó hőenergiát, és a nyári meleg 10—15 fokkal nagyobb lehet bennük, mint kint a szabadban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a benntartózkodás tűrhetetlenné válik. Természetesen ennek is megvan a maga műszaki megoldása. Az irodaházakat nagy teljesítményű klímaberendezéssel (légkondicionálással) kell ellátni, amely télen a fűtésről gondoskodik, nyáron pedig hűti a helyiségeket, és szabályozza a levegő nedvességtartalmát is. Ma már világszerte épülnek olyan gyárak, műhelyek és egyéb épületek, amelyeknek a helyiségei függetlenek a nappali világosság ingadozásaitól, mert nincsenek ablakaik, hanem éjjel-nappal egyenletes fénycsöves világítást kapnak. Aki ilyen munkahelyen dolgozik, annak nincs tudomása a külső időjárás változásairól, nem gyönyörködhet a felhős égbolt jelenségeiben, nem hallja a szél zúgását és csak az órájára pillantva állapíthatja meg, hogy nappal van-e vagy éjszaka. De megszabadul attól a nyomasztó hangulattól is, amelyet a sötét, ködös téli időjárás okoz igen sok emberben, és a munkakedvet az ablakkal ellátott helyiségben erősen csökkenti. A zöldterületek A nagyvárosok életének legártalmasabb vonásai: a zaj, a füst, a por és a szélsőséges nyári hőség. A zöldterületek ezeket az ártalmakat mind nagymértékben csökkentik. A parkok fái és cserjéi tompítják a forgalmas útról származó zajt. Lombozatuk felfogja a füstöt és a port. Jelenlétük a forró nyári napokon hűsítő hatású. A kertészeti tudomány ismeri annak a módját, miként lehet ezeket az előnyöket már aránylag kis területű parkokkal is megteremteni, ha a kiültetett fákat és cserjéket jól választják meg. Persze a zöldterületek létesítésébe is belejátszhatnak az éghajlati mozzanatok. A túl erős szél, a napsütés hiánya meglassíthatja vagy lehetetlenné teheti egyes növények szép kifejlődését. Ezért a zöldterületek megtervezésénél is fel kell használni az illető környékre vonatkozólag összegyűjtött meteorológiai adatokat. Régóta ismert, hogy a légkörnek 15—50 km-es magasságban elhelyezkedő rétegei ózont tartalmaznak. Ezt az ózonban gazdag réteget ozonoszférának nevezik. Az ózon az oxigén háromatomos módosulata, s rendes körülmények között nem fordul elő, mert bom- lékony. A légköri oxigéngáz java része a két oxigénatom összekapcsolódásával létrejött oxigénmolekulákból áll. Az ózon úgy keletkezik, hogy a napfény rö- videbb hullámhosszú ultraibolya sugárzásának hatására az oxigénmolekulák egy része oxigénatomokra hasad, majd az oxigénatomok újabb oxigénmolekulákkal ütközve ózonná alakulnak. A nagyobb hullámhosszú ultraibolya sugárzás hatására ellenkező irányú folyamat is végbemegy; az ózonmplekulák oxigénatomokra és molekulákra bomlanak. Fontos szerep Ózon a légkörben Az ózonrétegnek a földi élet és az éghajlat szempontjából kétféle szerepe van: kiszűri a Nap ibolyántúli sugárzásának azt a rö- videbb hullámhosszú — nagyobb energiájú — részét, amely roncsolón hathat az élő szervezetek sejtjeire, s visszaveri a Föld felszínéről kisugárzott hő nagy részét, tehát ezzel fontos szerepe van bolygónk hőháztartásában. Az ózonrétegben bekövetkező változások feltehetőleg közvetlenül befolyásolnák a földi élet és az éghajlat sorsát. A fluor-klór-metánok a legegyszerűbb szénhidrogének, a metánnak olyan származékai, amelyekben a hidrogénatomokat fluor- és klóratomok helyettesítik. A difluór-diklór-metánt, kereskedelmi nevén a Freon— 12-t jó ötven évvel ezelőtt a hűtőgépekhez kezdték gyártani az amerikai Du Pont cégnél. Forráspontja mínusz 20 C-fok, ezért hűtőfolyadéknak kiválóan alkalmas, ráadásul nem gyúlékony, nem mérgező, nem bomlé- kony, s a fémfelületeket sem támadja meg. A második világháború óta tömegesen gyártott kézi tűzoltókészülékek hajtógázául szintén tömegesen alkalmazták. A freonnak és rokon ve- gyületeinek felhasználásában az idézett elő gyökeres változást, hogy 1974-ben sikerült kidolgozni az olcsó, biztonságos kisnyomású szelepek tömeges gyártásának technológiáját, s ezzel lehetővé vált, hogy az aeroszo- los csomagolástechnikát tömegesen elterjesszék. A legjobb vivőgáznak a Freon— 11 és a Freon—12 keveréke bizonyult, mert az ezzel töltött 150—200 kilópascal nyomású palackokban a nyomás még akkor sem emelkedik veszélyesen, ha a palack például a tűző napon 40—50 fokra melegedik fel. Az aeroszolos csomagolást először hajlakkokhoz használták olyan sikerrel, hogy hamarosan a legnépszerűbb csomagolási formává vált nem csak a kozmetikai cikkeknél, hanem a háztartásokban használt tisztítószereknél, festékeknél és rovarirtó vagy fertőtlenítőszerek körében is. Ez azzal járt, hogy csak az Egyesült Államokban egy év alatt három- milliárd szórópalackot adtak el. Ennyi palackból fél millió tonnánál több freon kerül a levegőbe. A freon hatása Ennek a levegőbe került roppant mennyiségű freonnak a sorsán gondolkodott el 1974-ben a kaliforniai egyetem két kutatója. Abból indultak ki, hogy a freo- nok valóban teljesen közömbösek, vízben nem oldódnak és semmiféle olyan biológiai és vegyi folyamatról nem tudunk, amelyben lebomlanának, legalábbis a légkör alsó részében. Így idővel feljutnak az ozonosz- férába, s ott a Nap rövidebb hullámhosszú ultraibolya sugárzásának hatására viszonylag gyorsan elbomlanak, ami azt jelenti, hogy egy klóratom kiszakad a molekulából. Egyetlen szabad klóratom viszont rövid idő alatt sok ezer ózonmolekulát bonthat fel. Ha a freon bizonyos határértéket átlépve feldúsul az ozonoszférában, ez azcal a következménnyel járhat, hogy az ózon lebomlásának sebessége jóval meghaladja a természetes mértéket, vagyis az ózon mennyisége attól kezdve állandóan csökken. A két kutató szerint a légkörbe 1974-ig mintegy 1,5 millió tonna freon került, és ennek hatására az ózon mennyisége máris évi 1 százalékkal csökken. Kiszámították, hogy ha a légkörbe kerülő freon mennyisége az eddigi ütemben gyarapodik, az ózonréteg fogyatkozása néhány év alatt eléri az évi 7—13 százalékot. Ezeket a feltevéseket, de főként a belőlük levont mennyiségi következtetéseket már akkor is sok szakember vitatta. A széles körű vizsgálatok repülőgépeken, léggömbökön, rakétákon és mesterséges holdakon elhelyezett ultraibolyaspektrofotométerek és más műszerek segítségével 1976 táján indultak meg. A riadalom azonban akkora volt, hogy az Egyesült Államokban 1977-ben betiltották a freonok szórópalackokban való használatát. Az USA Tudományos Akadémiája először 1979-ben foglalt állást: az akkor rendelkezésre álló mérési és kísérleti adatok alapján úgy számították. hogy amennyiben a légkörbe jutó fluor-klór-me- tánok mennyisége az 1977. évi szinten marad, a légkör ózontartalma évi 18,6 százalékkal fog csökkenni. Három esztendővel későbbi jelentések a csökkenés ütemét már csak évi 5—9 százalékosra becsülték, a legújabb, 1984-ben közzétett jelentés szerint pedig ez az érték évi 2—4 százalékos lesz. Mindezek hatására a freonok ipari gyártása, amely 1975 és 1980 között világszerte csökkent, ismét növekedni, kezdett. A jövő kérdései Ezek után két kérdés vetődik fel. Az első az: hogyan lehetséges, hogy az előrejelzések néhány év alatt ennyire kedvezően változtak? A második, ebből következő kérdés: vajon az ezek után is várható kedvezőtlen következmények valóban csekélyek lesznek-e? Az első kérdésre könnyű felelni: a becsült értékek csökkenése abból adódik, hogy az elmúlt években sikerült számos, a légkörben végbemenő fotokémiai reakció sebességét pontosabban meghatározni. A második kérdésre egyelőre nincs válasz. Ha a légkör egészének ózonmennyisége többé-ke- vésbé állandó maradna is, az nem jelentene tökéletes változatlanságot. Az ózont elbontó reakciók ugyanis főleg a sztratoszférában mennek végbe, az ózon képződésével járók pedig inkább a troposzféra alsó részében. A végeredmény az, hogy az ózon aránya 40 km-es magasságban akár 20 százalékkal is csökkenhet, 10 km-es magasságban viszont több mint 21 százalékkal nőhet Az amerikai akadémiai jelentést összeállító tudósok szerint ez növeli az ózon töménységét, legalábbis a légkör alsó részében, ami fenyegetheti a levegő minőségét a Föld felszínén. Máris vannak feltevések, amelyek szerint az erdők pusztulásáért nem kizárólag a savas esők a felelősek, hanem abban az ózonnal kapcsolatos fotokémiai folyamatoknak is szerepük van. Az ózonrétegnek ez a „hullámzása” befolyásolhatja a légköri áramlási folyamatokat, kihathat az időjárásra, az éghajlatra és Földünk hőháztartására. Bútort Kápolnáról! Kápolnai bútorboltban széles áruválasztékból vásárolhat: szobagarnitúrákat, szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat, konyhabútort, egyéb bútorokat. SZEPTEMBER 15-TŐL SZEPTEMBER 27-IG, KEDVEZMÉNYES BÚTORSZÁLLITÁSI AKCIÓ. um Akció időszakában 60 km-es körzetben 30 000,— Ft értékű vásárlás felett díjmentes házhoz szállítást biztosítunk. OTP- és takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk. A bolt nyitva: naponta 8.00-16.00 óráig, szombaton 8.00-13.00 óráig.