Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-11 / 188. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 11., hétfő Pillantás a hétre HÉTFŐ: Rómában tartja soros értekezletét az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO. A több mint egy hétre tervezett tanácskozáson a világ élelmiszer-termelésének és -kereskedelmének problémáit vitatják meg a szakértők. KEDD: Chicagóban televíziós sajtóértekezletet tart Ronald Reagan amerikai elnök. Az már csak a véletlenek játéka, hogy néhány napja éppen Chicagóban hangzott el Ortega niearaguai államfő közép-amerikai béketerve. Reagan valószínűleg egészen más hangot fog megütni. SZERDA: Az amerikai elnök immár Washingtonban fogadja Miguel De la Madrid mexikói elnököt. A két ország viszonya korántsem probléma- mentes , CSÜTÖRTÖK: Pakisztán nemzeti ünnepén, a függetlenség napján a miniszterelnök parlamenti beszédre, az ellenzék pedig tüntetésre készül Iszlámábádban. Nagy kérdés, vajon melyik eseménynek lesz nagyobb visszhangja? PÉNTEK: Suharto indonéz államfő szintén az ország függetlenné válásának évfordulóján mond beszédet a törvényhozásban. Ennek külpolitikai részét fokozott érdeklődés kíséri — különös tekintettel Délkelet-Ázsia és a csendesóceáni térség problémáira. SZOMBAT: Dominikában Balaguer elnök beiktatása alkalmából George Shultz amerikai külügyminiszter is a meghívottak között lesz A szovjet—amerikai kapcsolatokról - Washingtonból „II labda a szovjet fél térfelére került../’ Reagan levelét — annak alapján, amit tartalmáról Washingtonban írnak és Moszkvában mondanak — semmi esetre sem lehet a megegyezéshez, a kompromisszumhoz, az érdekek észszerű .kiegyensúlyozásához vezető lépésként értékelni — állapítja meg szombati kommentárjában Alekszandr Bovin, az Izvesztyija szemle- írója. A levelek, főként a politikai üzenetváltások nem mindig a nyilvánosság számára készülnek. Vannak olyan témák, amelyek megvitatása bizalmas kapcsolatot követel meg — írja az Izvesztyija, s hangsúlyozza: alig érkezett meg a levél Moszkvába, a washingtoni újságírók már javában vitatták annak tartalmát. Az ítéletek természetesen különbözőek voltak, de a Fehér Ház álláspontját tükröző kommentárok azt hangoztatták, hogy ,,a labda a szovjet fél térfelére került’’, Reagan levele „szélesre tárja az ajtót” az újabb csúcstalálkozó megrendezéséhez. Nyilvánvaló. az amerikai kormányzat arra törekedett, hogy megnyugtassa szövetségeseit és saját közvéleményét — írja Bovin. A legfontosabb kérdésben, az SDI-vel kapcsolatban teljesen világos a szovjet álláspont: általánosan be kell tiltani a fegyverek telepítését a világűrben. S mit ajánl az amerikai elnök? öt évig a felek kutatják és fejlesztik, kikísérletezik a rakétaelhárító rendszereket, de nem telepítik azokat. Amennyiben a kutatások és a kísérletek azt támasztják alá, hogy létre lehet hozni ezeket a rendVILLAMOSENERGIA-IPARI TATAROZÓ ÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT 06-OS SZ. ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE FELVESZ kőműves, ács; lakatos, vasbetonszerelő, hőszigetelő szakmunkásokat azonnali belépéssel Autóbuszaink a következő útvonalon közlekednek: Kisnána—Domoszló—Abasár— Visonta Erőmű, Visonta—Halmajugra—Gyöngyös —Gyöngyössolymos—Atkár—Nagy- réde, Lőrinci—Gyöngyöspata—Gyöngyös —Karácsond Jelentkezés: Gagarin Hőerőmű Vállalat VISONTA VITÉV 06. Sz. Ép.-vez. Szén József építésvezető Pf. 19. 3272 Telefon: 11-052 41-87 mellék szereket, akkor a felek kötelezik magukat: két éven át tárgyalnak arról, hogyan nyissák meg „a védelmi rendszerek korszakát". Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, hat hónapos előzetes értesítés mellett jogot formálhatnak saját rendszerük telepítésére. Először is, az öt év gyakorlatilag nem jelent semmit, mivel még az amerikaiak szerint maguk is csak a 90-es évek közepén, vagyis tíz év múlva lesznek képesek a telepítésre — érvel Bovin. — Másodszor pedig ebben az öt évben Washington úgy akar „bennmaradni" a raké- taelhárító rendszerekről kötött szerződésben, hogy megsérti azt, hiszen a kutatásokat a laboratóriumon kívülre is kiterjesztik. Harmadszor, a Fehér Ház nem a világűr militarizálásának megakadályozásáról ajánl tárgyalásokat, hanem arról, hogy milyen ütemben folytatódjék ez a fegyverkezés. Lényegében azt javasolják, hogy a szovjet fél aláírásával fejezze ki beleegyezését a „csillagháborús programba” — mutat rá az Izvesztyija szemleírója, s kitér arra is, hogy Reagan más jellegű indítványai egy kaptafára készültek: maximálisan figyelembe veszik az Egyesült Államok érdekeit, s figyelemre sem méltatják a Szovjetunióét. Nem látni tehát olyan reménykeltő jeleket sem, amelyek azt bizonyítják, hogy az elnök konkrét, konstruktív eredménnyel-kívánná lezárni találkozóját Mihail Gorba- csovval. Azért kell átrepülni az óceánt, hogy újból megismerkedjenek? Ennek nem lenne sok értelme — állapítja meg az Izvesztyija kommentátora. — Természetesen nagyon szeretné az ember, ha $or kerülne a találkozóra. S azt is, hogy az valóban hozzájáruljon a szovjet— amerikai kapcsolatok javításához, vigye előre a leszerelés ügyét. A megállapodás azonban — a moratóriummal ellentétben — semmi esetre sem lehet egyoldalú. USA: katonai költségvetés Dollármilliárdok — űrfegyverkezésre Rendkívüli ülésen fogadta el szombaton az amerikai szenátus a jövő pénzügyi évre szóló, 295 milliárd dolláros katonai költségvetést. Ez az összeg körülbelül 25 mil- liárddal kevesebb, mintamit eredetileg a kormány kért katonai célokra, de még mindig kilenc milliárddal több, mint amit a képviselőház szándékozik megszavazni. Az űrfegyverkezés folytatására csaknem négymilliárd dollárt szavaztak meg, többet, mint a jelenlegi év előirányzata, de töhb, mint egy- milliárddal kevesebbet, mint amit Reagan nyomatékosan követelt. A szenátus nem fűzött olyan kiegészítést a költségvetéshez, mint amilyet a képviselőház pénteken fogadott el, s amely a nukleáris fegyverkísérletek moratóriumát elvben kötelezővé tenné az Egyesült Államok számára a jövő év elejétől. Csupán egy határozatban kérte fel Reagan elnököt a fegyverkísérletek eltiltásáról folytatott tárgyalások felújítására. A szombati vitában Moy- nihan New York-i szenátor olyan kiegészítést akart a költségvetéshez fűzni, amely megtiltaná a Szovjetuniónak eladandó amerikai gabona állami ártámogatását, ezt azonban nagy többséggel leszavazták. A szenátus egyúttal jóváhagyta azt is, hogy megnöveljék az államadósság felelős határát. Ez lehetővé teszi, hogy a költségvetési deficit fedezésére újabb hiteleket vehessenek igénybe. Az új felső határ meghaladja a 2300 milliárd dollárt. Külpolitikai kommentárunk )— Moratórium: ma a holnapért MIKÖZBEN A MÜLT HÉTEN Hirosimára és Nagaszakira emlékezett a világ, új erővel támadtak föl a találgatások: vajon mi lesz a sorsa az atomkísérletek felfüggesztésére, majd pedig betiltására irányuló szovjet kezdeményezésnek. A többször is meghosszabbított, egyoldalú szovjet moratórium ugyanis hivatalosan éppen augusztus 6-án járt le, s ennek kapcsán világszerte egyre nagyobb erők szállnak síkra az amerikai álláspont megváltoztatása érdekében. Az Egyesült Államok kormánya azért ragaszkodik az atomkísérletek folytatásához, mert azokra szükség van a Pentagon fegyverkezési programjainak, mindenékelQtt pedig a csillagháborús terveknek a végrehajtásához. A katonai körök véleményét tolmácsoló Caspar Weinberger hadügyminiszter szerint ráadásul időről időre fel kell robbantani egy, a készletekből találomra kiemelt bombát, hogy biztosak lehessenek a többi működése felől is. Ezért történt, hogy alig foglaltak állást a „hatok” néven ismert tanácskozás résztvevői (Mexikó, Svédország, India, Tanzánia, Argentína és Görögország) az atomkísérletek szüneteltetése mellett, az amerikai külügyminisztérium máris sietett visszautasítani a felhívást. Nem lehet „Moszkva eszközének” tekinteni az Egyesült Államok törvényhozását sem. Márpedig a képviselőház 234:155 arányban, tehát jókora többséggel hagyta jóvá azt a törvénytervezetet, amely egy évre befagyasztaná az atomkísérleteket. A Fehér Ház egyik szóvivője haladéktalanul véleményt formált: „A Szovjetunió programját emelik törvényerőre” Pedig másról van szó. Befolyásos amerikai politikai körökben is egyre többen ismerik föl, hogy az emberiség jövőjéről folyik a vita. A fegyverkezési hajsza folytatása gyakorlatilag kizárja a valóban békés fejlődést, akármit is mondjon erről Reagan és néhány tanácsadója. Természetesen nem véletlen, hogy éppen a Szovjetunió járt elöl jó példával, s az sem csupán Fortuna műve, hogy az Egyesült Államok vonakodik követni a másik nagyhatalmat. Érdekeik — legalábbis látszólagosan — ugyanis ellentmondók ebben a kérdésben Valójában persze nem lehet fontosabb érdek a békénél, de erről még meg kell győzni a fegyvergyártásban nagy üzletet látó monopóliumokat is. Az pedig ahogyan a jobboldal a képviselők döntésére reagált, szintén jellemző: szinte mindegy, hogy miről van szó; aki bármiben is egyetért a szovjet politikával annak már nem lehet igaza. A HOLNAPÉRT AZONBAN már ma tenni kell valamit. A moratórium lehetne az első, a kezdeti lépés unokáink biztonsága érdekében. Horváth Gábor Bécs az európai biztonsági és együttműködési konferenciára készül Vagy hat hét múlva, szeptember 23-án, a bécsi Hofburgban, megkezdődnek az európai biztonsági és együttműködési utókonferencia előkészítő tanácskozásai — november 4-én pedig maga a tanácskozás. Az elmúlt évek feszült nemzetközi légkörében, a 35 részt vevő ország népei érthető várakozással tekintenek a tanácskozás elé, amely kettős szerepet játszhat: „hőmérője” lesz a kelet—nyugati kapcsolatok; nak, a szovjet—amerikai viszony alakulásának — egyúttal pedig, e kapcsolatok alakulásától, s a többi európai ország állásfoglalásától függően, módot adhat haladásra az európai politikai, gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatok fejlesztésében. A bécsi Hofburg egy patinás szárnyát állították helyre a konferenciát előkészítő osztrák diplomáciai apparátus részére. Történetesen a „Stallburgban”, az egykori császári istállók felett — ahol ma a táncoló lipicai mének tanyáznak — s a Redut-terem közvetlen szomszédságában, ahol 13 éve folynak a haderőcsökkentési tárgyaié, sok. Az EBK végrehajtó titkárságának barokk szobáiban komputerterminálok — és általában bizakodó hangulat. A titkárság vezetője, Helmut Liedermann nagykövet, valamennyi európai konferencián részt vett, s legutóbb hazája moszkvai nagykövete volt. Mind ő, mind munkatársai, az elmúlt hetekben, hónapokban sokat utaztak: szinte mindegyik részt vevő ország fővárosában tanácskoztak a konferencia előkészítéséről — és pozitív benyomásokkal tértek haza. Mint mondják. Keleten és Nyugaton, a katonai-politikai szövetségekben és a semleges, el nem kötelezett országokban egyaránt, nagy figyelemmel és várakozással készülnek Bécsre. A már bejelentett delegációvezetők általában elsőrangú, tapasztalt diplomaták, ami ugyancsak híven jelzi, hogy komoly, érdemi tárgyalásokra készülnek fel a résztvevők. A semleges vendéglátók — érthetően — gondosan kerülik a politikai állásfoglalást, de érezhető elégtétellel közük: jóllehet, ezt hivatalosan még senki nem jelentette be, bizonyosak abban, hogy a novemberi megnyitó ülésen a 35 állam — amint a Varsói Szerződés országai Budapesten indítványozták — külügyminiszteri szinten képviselteti magát. Az előkészítő tanácskozás politikai szempontból aligha lesz kisebb jelentőségű, mint maga a konferencia, hiszen már itt érdemi döntéseket kell hozni. A kéthetes, re tervezett, zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokon már a delegációvezetők vesznek részt, hogy kidolgozzák a tanácskozás napirendjét, ‘ügyrendjét. Az előkészítő tárgyalások sikere esetén (amiben a házigazdák nem kételkednek) az október közepétől hátra maradó idő a további, gondos előkészületeké. A Hofburg kongresszusi központját hét. millió schillinges költséggel, máris korszerűsítik. Azzal számolnak, hogy a 35 küldöttség átlag 5—6 delegátussal érkezik, hiszen szakbizottságokban folyik majd a munka nagyobbik része. Biz egyébként azt is jelenti, hogy vagy száz, első osztályú szinkrontolmácsra, fordítóra van szükség, akik a tanácskozás hivatalos nyelvein dolgoznak. Érthetően nem közölnek számot a rendőri személyzetről, amely a küldöttek biztonságán őrködik majd — csak annyit mondanak, hogy ez lesz az egyik legnagyobb kiadási tétel. (Már ami az osztrák államot terheli, mert a konferencia költségeit a még Helsinkiben kidolgozott kulcs alapján, a részt vevő államok közösen viselik.) A rendőröknél többen csak az újságírók lesznek: a központ földszintjén kialakított sajtóteremben, ahová ipari tévén közvetítik majd a (nyílt) üléseket, összesen vagy ezer tudósító akkreditálását várják. A legtöbben nyilván a megnyitó napokra érkeznek majd, s az osztrák szervezők gyakorlatiasan megjegyzik: ha novemberre eldől, hogy tartanak szovjet- amerikai csúcstalálkozót, nyilván kisebb lesz az érdeklődés Bécs iránt. Ha viszont mégsem, akkor a Shultz— Sevardnadze-találkozó még a vártnál is sokkal több újságírót vonz majd Bécsbe Az előzetes elgondolások szerint, a bécsi konferencia első szakasza 1987 áprilisáig tart. A húsvéti szünet azután lehetőséget ad a házigazdáknak arra, hogy két hét alatt átköltöztessék a tanácskozást a Duna-parton, az ENSZ-központ mellett, évek óta épülő, új konferencia- központba, amely a 35 ország képviselőit fogadja elő. szőr falai közé. A „Vienna- center” hasonlíthatatlanul korszerűbb, tágasabb munka- lehetőségeket kínál — ami azért is kárpótol, hogy a résztvevők Bécs szívéből a város szélére utaznak majd ki tárgyalni. A kérdésre, meddig tarthat a bécsi konferencia, a házigazdák diplomatikus mosollyal válaszolnak. Vagy 1987 őszéig — vagy 1988- ig... Annyi tény, hogy egy sor küldöttség a drága szállodák helyett lakásokat bérelt küldöttei részére az osztrák fővárosban. Reltai András
