Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MINISZTERTANÁCS XXXVII. évfolyam, 181. szám ÁRA: 1986. augusztus 2., szombat 2,20 FORINT Régen várták... A magyar állattenyésztés nagy múltra tekint vissza, és az eltelt években többször is bizonyította létjogosultságát. Ám az utóbbi időben mégis megtorpant a tenyésztői kedv, csökkent az állomány. Ezt az illetékesek is felismerték és az idei évben a közgazdasági szabályozók változtatásával ösztönzőbbé tették a tenyésztést, illetve a felvásárlást. Az állatállomány és a vágóállat-tenyésztés csökkenése ezzel megállt. Ennél viszont többet akar a kormány, nevezetesen, hogy ismét dinamikus fejlődésnek induljon ez a fontos ágazat. Ezért a minap — már a jövőre gondolva — a Miniszter- tanács megbízásából a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban meghirdették az állattenyésztés és a takarmány- gazdálkodás eqészét érintő közgazdasági szabályzó rendszert, amely 1987. január l-én lép életbe. A VII. ötéves tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyságnövelési és minőségjavítási célok elérésére további komplex üzemi és központi intézkedések szükségesek. Ennek érdekében gyorsítják a biológiai alapok összehangolt fejlesztését. Az is cél, hogy a technológiai fegyelem javításával, a takarmányok jobb hasznosításával csökkenjenek a veszteségek és a költségek is. Ehhez persze nélkülözhetetlen az állattenyésztő telepek műszaki-technikai megújítása, a szakmai színvonal emelése és a munkakörülmények javítása. Az állattenyésztési ágazatok jövő évi és VII. ötéves tervi megalapozására szólnak az új központi ár- és pénzügyi szabályozók, amelyek minden bizonnyal javítják az érdekeltséget. A műszaki- technikai feltételek korszerűsítésére a telepeken, illetve az épületekben gépi, illetve technológiai beruházásokat ötven százalékkal támogatja államunk Javítják a szarvasmarha-, a sertés- és a juhtenyésztésben dolgozók bérét munkahelyi pótlék fizetésével. Ez mentesül a keresetszabályozó adók alól A mezőgazdasági kistermelés érdekeltségének fokozására további kedvezmények lépnek életbe. Régen várták a nagy- és a kisüzemek ezeket az ösztönzőintézkedéseket a kormánytól. Ám az is igaz, hogy az elmúlt években országosan — Heves megyében is — egyes gazdaságokban az állattenyésztés jövedelmezőségének csökkenésére nem tettek megfelelő erőfeszítéseket. hanem inkább egyszerűen felszámolták a termelést. Ez a folyamat megállítható, de csak akkor, ha az üzemek élve az állami segítség lehetőségeivel. megújítják masukat Mentusz Károly KINEK VAN IGAZA? Új formák - régi eredmények Még mindig sokan berzenkednek az úgynevezett új vállalkozási formák miatt. Legendák keringenek például a gmk-kal kapcsolatban: hogyan lehet ezekben a szervezetekben egy kis túlmunkával a rendes fizetésnek a többszörösét is megkeresni? Az alapkérdés pedig így hangzik még most is: egyáltalán mi szükség van ezekre a „maszek-vállalkozásokra”? A Gyöngyösi Városi Tanács két szakigazgatási osztálya rendszeres ellenőrzéseket végez az iparosok, a kereskedők. a gazdasági munkaközösségek háza táján és a végső következtetésük így summázható: az előforduló hiányosságok ellenére is megállapítható, hogy az új üzemeltetési formákkal a szervezetek hozzájárultak a lakossági igények jobb kielégítéséhez, és az új formájú gazdasági egységek nem jelentettek árfelhajtó tényezőt. Nagyon figyelemre méltó kijelentések ezek. Pedig a statisztikai adatok bizonysága szerint nem csekély az új formában működő egységek száma. A városban 663 kisiparos tevékenykedik. Az utóbbi öt évben összesen 198 gazdasági munkaközösség alakult, amelyből 74 önállóan működött, a többi pedig egy-egy vállalaton belül. Ebben az évben 19 szerveződött, és megszűnt egy. Mindösszesen 14 gmk hagyta abba a tevékenységét az eltelt öt évben. A városkörnyéki kis közösségek száma 43, amiből csak 3 az önálló. Egy vállalati munkaközösség pedig megszűnt. Nehéz eldönteni, hogy sok vagy kevés a magánkereskedő, hiszen mindösszesen 185 kapott működési engedélyt, a legtöbbjük. 52 kultúrcikkeket árusít, tőlük egy tucattal kevesebb az élelmiszerrel foglalkozók száma. És csak 32 tevékenykedik a vendéglátásban. Mit mondanak velük kapcsolatban a tapasztalatok? Például ezt: A kisiparosok által alkalmazott árak ösz- szességükben megfelelnek a kereslet és kínálat törvényének. Vagy: A vállalati gazdasági közösségek tagjai csupán a bérmunka jellegű tevékenységük ellenértékét kapják meg. A kisszövetkezetek legfőbb erénye pedig a gyorsaság és a rugalmasság. Kisebb mulasztásokért néhány kisiparost helyszíni bírsággal sújtottak, 100 forinttól 500 forintig terjedő összeggel. Eljárást indítottak egy vállalati és két önálló gazdasági munkaközösség ellen bizonylati fegyelem megszegése címén. De előfordult a „tisztességtelen árbevétel” indok is. Magánkereskedelem: érzékeny pont. Visszatérő hiányosság, hogy nem tájékoztatják a vásárlókat a fogyasztói árakról. No és persze, a bizonylati fegyelem .. . lazasága. A bírságolás ösz- szege megközelíti a 20 000 forintot. A vállalatok és szövetkezetek 50 üzletet szerződéses, 34-et pedig jövedelemérdekeltségű formában üzemeltetnek. Jellemző adat: az iparcikk kiskereskedelmi vállalat a boltok 83, a Panoráma pedig 73 százalékát működteti az új formákban. Ide tartozik: akik gyors anyagi sikert reméltek, visszaléptek a szerződéstől — főként a vendéglátásban. Nem meglepő, hogy a szabálysértési esetek gyakorisága talán ezen a területen a legszembetűnőbb. A városi szakigazgatási szerv éppen ezért javasolta két esetben is a szerződés felbontását. Ami megnyugtató: általános tapasztalat, hogy a jövedelemérdekeltségű boltok árukínálata és választéka az átlagosnál jobb, mivel az üzletvezetők „mennek” az árucikkekért. Olykor még hallani lehet kifogást az ellen, hogy ugyanaz a cikk az egyik boltban olcsóbban, a másikban drágábban kapható. Miért? Kérdezik az értetlenkedők. Ez együtt jár azzal, hogy a kereskedelemben az új üzemeltetési formák bizonyos ármozgást tesznek lehetővé. Dehát mindenkinek szíve joga, hogy oda menjen vásárolni, ahová akar. A verseny a vevőkért — így is értelmezendő. Mint ahogy abból sem csinálnak ma már ügyet a hatóságok, ha valaki működési engedélyt kér az ehhez szükséges feltételek birtokában. Ha „állja a versenyt”, ám vágjon bele. A többi rajta múlik. Ha azt mondjuk: piac. ahhoz a konkurencia is hozzátartozik. Ebből pedig csak a vásárlónak lehet jobb helyzete: válogathat. Egyre inkább. G. Molnár Ferenc Karsai László és felesége: mindketten pékmesterek ,\ péksüteményekből több mint 28 milliót sütnek az idén is (Fotó: Szabó Sándor) Idei lisztből, Gyöngyösön Hárommillió „túró Rudi"-t készít az idén az édesipari részleg A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat gyöngyösi gyára az idén csaknem 130 millió forint értékű árut állít elő a sütő- és édesipari termékek széles skálájából. A város és a környékbeli települések ellátásához járulnak hozzá az ügyes kezű pékmesterek. Megkezdődött az új liszt feldolgozása is. Stromfeld Aurél-díjat alapított A Minisztertanács a honvédelem, az állam, és köz- biztonság érdekében kiemelkedő alkotómunka elismerésére díjat alapított, amelyet Stromfeld Aurélról, a Tanácsköztársaság egykori kimagasló katonai vezetőjéről, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökéről nevezték el. A most alapított díja a fegyveres erők és fegyveres testületek azon tagjainak és polgári alkalmazottainak, valamint azoknak a testületen kívüli személyeknek adományozható, akik kiemelkedő tudományos, műszaki vagy szervezőtevékenységet végeztek a honvédelem, valamint az állam- és közbiztonság fejlesztése érdekében. Stromfeld Aurél-díjjal ismerhetik el azok tevékenységét is, akik egész életútjuk során kimagasló eredményességgel, odaadó kötelességtudattal szolgálták a honvédelem, valamint az állam- és közbiztonság ügyét. A díjat évente — bizottság javaslata alapján — a fegyveres erők napja alkalmából, a honvédelmi miniszter adományozza. A BERLINI KONGRESSZUS ELŐTT Gáspár Sándor az SZYSZ feladatairól A szakszervezeti mozgalom helyzetéről és a szeptember közepén, Berlinben összeülő, 11. szakszervezeti világkongresszus feladatairól nyilatkozott Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke az NDK szakszervezetek központi lapjának adott interjúban. „Továbbra is érvényes a havannai, 10. kongresszusnak az a megállapítása, hogy a szakszervezeti mozgalom két legfőbb feladata a béke védelme, valamint a gazdasági világválság hatásai, így a munkanélküliség elleni harc. Mivel ezek a nagy problémák ma még intenzivebben, még közvetlenebbül hatnak, a szakszervezeteknek erősíteniük kell tevékenységüket” — mondta a magyar szak- szervezeti vezető. „A berlini kongresszuson foglalkozni kell a szakszervezetek ellen intézett támadásokkal, azzal, hogy egyesek megkérdőjelezik létünket. Tovább tart a gazdasági válság, tény azonban, hogy a kapitalista társadalomnak vannak tartalékai e válság leküzdésére. Pontosan elemeznünk kell ezt a helyzetet a közös harc érdekében. A dolgozók érdekeinek védelme a tudományos-műszaki haladás következményeivel szemben szintén olyan probléma, amit meg kell vizsgálnunk” — jelentette ki Gáspár Sándor, A szakszervezeti világmozgalom egységének hiányáról szólva elmondta, hogy egyelőre nem sikerült túllépni az egyes szakszervezeti központokat elválasztó ideológiai különbségeken. „Az SZKP XXVII. kongresszusa óta. annak építő kezdeményezései alapján azonban erősödött az együttműködés kommunisták, szocialisták és szociáldemokraták között. Egyre több nyugat-európai szak- szervezeti vezető józanul, felelősségteljesen ítéli meg a helyzetet, s párbeszédet kíván folytatni. Ügy vélem, az elkövetkező öt évben ezen a területen is haladást érünk el.” A békéért folytatott küzdelemről szólva Gáspár Sándor rámutatott, hogy a szak- szervezetek a múltban is számtalanszor konkrét ösztönzést adtak a békeharcnak. A 11. szakszervezeti világ- kongresszus akkor lesz sikeres, ha minél szélesebb körű lesz a részvétel és a lehető leggyakorlatiasabb útmutatások születnek — mutatott még rá az SZVSZ elnöke. A KISZ NAPIRENDJÉN Régiófejlesztés ■ ifjúsági szemmel Az elmaradott térségek VII. Ötéves tervidőszaki fejlesztésének országos társadalmi és gazdasági programjával kapcsolatos ifjúsági feladatokról tanácskoztak pénteken a KISZ Központi Bizottságában. Az ifjúsági szövetség megyei gazdaság- politikai titkárainak, szakértők bevonásával megtartott értekezletén megállapították: Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár, Baranya, Békés, Somogy, Vas, Zala megye népességmegtartó erejének egyik tényezője a hatékony piacorientált és jövedelmező ipar, mezőgazdaság megléte, illetve új ipar telepítése. Ez utóbbi nem elégséges, de szükséges feltétele a célok megvalósításának. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy támogatni kell azokat az elképzeléseket, amelyek e régiók fejlesztését tűzik ki célul. Az ipartelepítéshez szükséges személyi feltételek biztosításának, a fiatal műszaki, közgazdász értelmiség letelepedésének döntő tényezője az érdekeltség, azonban a felzárkóztatás végrehajtásához szükség van a társadalmi indíttatás, a célkitűzések, a fejlesztésekhez kapcsolódó feltételek, eszközök és támogatások széles körű ismertetésére és elfogadtatására is Magyar-NDK külkereskedelmi tárgyalások Veress Péter külkereskedelmi miniszter tárgyalt Gerhard Beillel, az NDK külkereskedelmi miniszterével, aki szabadságát töltötte Magyarországon. A megbeszélésen értékelték az 1986. évi magyar—NDK árucsereforgalmi megállapodás tel. jesítésének helyzetét, megvitatták a forgalom bővítésével kapcsolatos feladatokat, valamint tájékoztatták egymást a két ország külkereskedelmével és a nemzetközi gazdasági helyzettel összefüggő kérdésekről. Gerhard Beil pénteken elutazott Budapestről
