Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 7., csütörtök 5. MONGÓLIA A tudományos akadémia 25 éve Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli az idén a Mongol Tudományos Akadémia. Létrejötte fontos esemény volt az ország tudományos életében és további fejlődése szempontjából. Jóllehet történelme során a mongol nép legjobbjai magas szinten művelték a csillagászatot. az orvostudományt. a nyelvészetet, a történelmét, a filozófiát és az irodalmat, a tudományos élet minőségi előrelépést jelentő szervezettségét csak a népi forradalom győzelme után hozhatták létre. Az akadémia jogelődje, a Tudományos Kamara már közvetlenül a forradalom kivívása után, 1921-ben megalakult. Később Tudományos Bizottság néven vált ismertté tudós körökben, majd 1961-'ben már akadémiaként funkcionált. Jelenleg fizikai és műszaki osztálya, kémiai, matematikai, általános és kísérletes élettani osztálya, növénytani, földtani, földrajzi, történelemtudományi, szociológiai és jogi, nyelv- és irodalomtudományi, valamint keletkutató osztálya működik. Intézetei a műszaki, a természet- és a társadalomtudományok köré szerveződtek. Egyes intézményeit, mint például a Közgazdasági Kutatóintézetet az akadémia mellett a Mongol Állami Tervbizottság is felügyeli. Az akadémia keretében információs osztály. tekintélyes állományt őrző könyvtár és kiadó is működik. A fiatal tudományos intézménynek 11 rendes és 27 levelező tagja van. Tizenkét tiszteleti tagjának sorában elsősorban a szocialista országok tudóstársadalma képviselteti magát. A fő kutatási területek a tudományok úgyszólván valamennyi lényeges problémáját felölelik. Szovjet kutatókkal karöltve jelentős részeredményeket érnek el az űrkutatásban és az atomfizikában. Az ország geológiai, talajtani, vízrajzi viszonyait, ásványi forrásait, növény- és állatvilágának múltbeli és mai jellegzetességeit mongol—szovjet expedíciók kutatják. Szakosodtak a matematikai statisztikára, kémiában pedig a természetes nyersanyagok vizsgálatára. Az előző ötéves terv első négy évében 86 kutatási eredményt sikerült bevezetniük a gyakorlatba. Erősödnek és szélesednek kapcsolataik az NDK, Magyarország, Csehszlovákia, Bulgária, Kuba, Románia és Vietnam tudományos intézményeivel. Egyes szakterületeken kapcsolatot építettek ki japán. finn. indiai, francia, brit, NSZK-beli és amerikai tudósokkal is. A Mongol Tudományos Akadémia részt vesz a különböző UNESCO-programok megvalósításában. A KGST- tagországok tudományos- műszaki együttműködési programjának keretében a biotechnológiai kutatásokra szakosodtak a jubiláló akadémia kutatói. Kuba képekben Kubai krómbányászok Itt készülnek azok a kombájnok, amelyekkel a cukornádat aratják Cnkornádaratás SZOVJETUNIÓ Azerbajdzsán: a hosszú élet titka KNDK Életelixír Phenjanból Csomagolják a külföldön is keresett szereket (Fotó: „Korea” folyóirat — KS) A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Azerbajdzsánban, a Kaukázuson-túli szovjet köztársaságban, a hosszú életű emberek hagyományos paradicsomában jelenleg több mint 14 200 százéves vagy ennél idősebb ember él. A rekorder Gjulbadan Allahvergyijeva, aki már csaknem 150 éves. Érdekes, hogy a hosszú életű emberek korábban általában a falvak lakói voltak, most azonban egyre többen élnek a nagyvárosokban is. Mivel jobban meg akartam érteni e jelenség okát, Szugyeif Immamvergyijev professzor, a köztársasági gerontológiai társaság elnöke összeismertetett a Bakuban élő 97 éves Mamed Alijevvel. A ház bejáratánál unokája. a 30 éves Gjulaz fogadott. Alijevnek egyébként öt fia, 12 unokája, J4 dédunokája, és 3 ükunokája van. Lánya azt mondta, nagyapa nemrég jött visz- sza a piacról, most lepihent. Amikor a szobába léptünk, láttuk, hogy Mamed Alijev olvas. Méghozzá szemüveg nélkül! Igaz, a könyvet elég közel tartotta a szeméhez. Mamed egész életében dolgozott. Munkáséletét 1905- ben, az olajiparban kezdte. Később a vagonjavító műhelyben, majd egy malomban dolgozott. 65 éves korában, vagyis a szokásosnál 5 évvel később ment nyugdíjba, ám a munkával nem hagyott fel. Postásként dolgozott tovább. El sem tudja képzelni az életét az erejéhez mért munka nélkül. Piacra, üzletbe jár, gondozza az udvaron lévő fákat. Egy időben dohányzott, ezt azonban már abbahagyta. Alkoholt csak a nagy ünnepeken iszik, akkor is keveset. Viszonylag keveset eszik. Szereti a friss zöldséget, gyümölcsöt, a tejet és tejtermékeket. Húst is eszik, de nem zsírosat. Esténként egy-másfél órát sétálgat a tenger partján. Nem szeret sokat ülni. Beszélgetésünk közben is fel, s alá jár a szobában. — Mamed Alijev — mondja Szugyeif Immamvergyijev —, egyike másfél milliós városunk 900 idős emberének, akik 95 évesek vagy ennél öregebbek. Csaknem ugyanennyi van belőlük Kirova- bád ban, Szumgaitban és Mungecsaurban, amelyek szintén jelentős ipari központok. Valamennyiüket nyilvántartja a köztársaság gerontológiai és geriátriai társasága. A legkiválóbb azerbajdzsáni egészségügyi szakemberek (e társaság tagjai) nemcsak figyelemmel követik az idős emberek életének alakulását, hanem megelőző orvosi ellátásban is részesítik őket. Az idős emberek már hozzászoktak, hogy a kicsiny Mardakjani üdülőhelyen évente 25 napot pihennek. Az is megszokott dolog, hogy a köztársaság bármely részében megbetegszik egy idős ember, azt azonnal jelentik a gerontológiai központnak, ahol eldöntik, hogy beszállítsák-e az illetőt Bakuba, avagy szakorvosokat küldjenek a helyszínre. — Sokan úgy vélik, hogy a hosszú élet képessége velünk született és öröklődik. Igazolják-e ezt a megfigyelések ? — Az öröklődés valóban fontos tényező, ám korántsem az egyetlen. Az is igaz, hogy a hosszú élet képessége családról családra száll. Igaz azonban, egy más dolog is: nálunk Azerbajdzsánban a szocialista forradalom előtt az átlagéletkor 50 év volt, míg jelenleg 76. Ez sok ok miatt törvényszerű. Például a forradalom előtt mindösz- sze három orvosi rendelőnk volt, most közel másfél ezer. A köztársaságban minden 400 főre jut egy orvos. A gerontológusok megfigyelései ismét igazolják, a hosszú élet legfontosabb titka a munka. Megjegyzem, hogy az idős emberek között az elmúlt 60 évben egy sem akadt, aki a munkanélküliség miatt stresszhelyzetet élt volna át. Az idős emberek munkásélete általában két részre oszlik. A hivatalos munkára (a nyugdíjba menésig) és a nem hivatalosra, az erejük szerint otthon, egészen életük végéig folytatott tevékenységre. Véleményem szerint ez meggyőzően bizonyítja azt, hogy a hosszú életkorban a genetikai adottságok mellett a társadalmi tényezők igen fontos szerepet játszanak. — Térjünk vissza ismét Mamed- Alijevhez. Hogyan tudta egészségét ilyen idős korban is megőrizni? A recept egyszerű — válaszolja. — Szeretni és értékelni kell az életet, örülni kell minden napnak, türelmetlenül kell várni a holnapi napot és élvezettel kell arra gondolni, amit az ember másnap fog tenni. Lev Aszkerov APN - KS Napjainkban Magyarországon is reneszánszát éli a különböző gyógynövények felhasználása az orvostudományban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, különösen nagy hagyománya van eme gyógymód alkalmazásának, hiszen régebbnél régibb papíruszte- kercsek és könyvek bizonyítják: ezen a vidéken már évezredek óta ismerik a gyógyfüvek értékes tulajdonságait. A „Tonguibogam” nevű ősi könyv például részletes ismertetést közöl több mint 1200 természetes gyógyszerről, elkészítésükről és alkalmazási területükről. Az évezredes orvostudományi örökséget igen jól hasznosítják a mai, modern laboratóriumokban, gyógyszergyárakban, amelyek közül is vezető helyet foglal el a Mannyon Gyógyszer- gyár. Termékei népszerűek és keresettek az országhatárokon túl is. ötvennél is több például azon erősítő tonikoknak, frissítőszereknek a száma, amelyek rendszeres használatával megnövekszik a szervezet általános ellenállóképessége, s így természetesen kisebb a megbetegedés esélye is. A phenjani üzem talán legkedveltebb gyártmánya az a tonik, amely, ha az évek múlását nem is, de a szervezet fizikai és szellemi öregedését bizonyos fokig késlelteti. A fiatalító tonikhoz — ilyen például a Younge- ron nevű — szükséges gyógynövényeket, füveket a KNDK északi és keleti részein található hegyvidékek lankáin és mély völgyeiben termesztik speciális ültetvényeken. Komponenseit nehéz lenne, s nem is érdemes egytől egyig felsorolni, de elég megemlíteni, hogy természetesen nem hiányzik közülük a ginsenggyökér. Ennek .jótékony hatásáról pedig már hazánkban is *o- kan tudnak. — daróczi — A 97 éves Mamed Alijev (Fotó: SZP—APN—KS) Gyermekorvosnál (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Tavaly ősz óta működik a nikkelfeldolgozó üzem első részlege. A képen a létesítmény óriástornya készül
