Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 185. szám ÁRA: 1986. augusztus 7.. csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kubai legfelsőbb bírósági küldöttség Egerben A kubai vendégek a Heves Megyei Bíróságon (Fotó: Tóth Gizella) Drága olcsóságok... Átadásakor az ország legolcsóbban felépített in­tézménye volt a hatvani kórház. Mi tagadás, sokan dicsekedtek is ezzel hajda­nán, mondván: jól sáfár­kodtak a rendelkezésükre bocsátott anyagiakkal. Az. óta eltelt 19 év. Az akkori ban készített más épületek — tisztelet a kivételnek — még nem okoztak gondot. Az említett viszont annál többet. Jelenleg teljes re­konstrukcióra szorul. Tető- szerkezete átázik. A pla­fonról csurog a víz. Az ok: olyan technológiai megol­dásokat alkalmaztak, ame­lyek nem állták ki az idők próbáját. Akkor még nem sejtették, hogy a legolcsób­ból idővel a legdrágább lesz. Ugyanis á felújítást mielőbb el kell kezdeni, legalább olyan mértékben, hogy a veszélybe került kórtermek falainak továb­bi romlását megakadályoz­zák. Hasonló szemléletről ta­núskodó példák a társada­lom szinte minden szintjén megtalálhatók. Nemegy­szer előfordul, hogy a szü­lő — még ha van is pén­ze — az olcsóbb cipőt, az olcsóbb ruhát, az olcsóbb iskolatáskát veszi meg gyer­mekének. Hiszen így más­ra is telik. Még örül is. hogy fillérekből megúszta. Csupán akkor kezd el ag­gódni, netán szitkozódni — a terméket előállító céget ócsárolni —, ha a vártnál gyorsabban kezd foszladoz­ni a ruha. pár napos hasz­nálat után szétmegy a var- ' rás a kis táskán. Társadalompolitikai el­lentmondás: manapság a legolcsóbb étel a szalonna. Természetesen elsősorban emiatt eszik sokan. Az egészséges táplálkozás alap­elemei: a sajt. a gyümölcs­ös zöldségfélék — különö­sen a primőr tavasz elején — drágák. Holott az lenne a kívánatos, ha ezekből mi­nél több fogyna. Aztán a szénhidrátokon, zsiradéko­kon élők zöme előhb-utóbb orvoshoz kerül, s kezelése, kigyógyítása jelentős ősz. szegekbe kerül az állam­nak. Nem is beszélve ar­ról, hogy az egyén számá­ra sem mindegy, milyen a fizikai kondíciója. Valamelyest a felsorol­takból is kitűnik, hogy ez a felvetés sokkal bonyolul­tabb, minthogy csak arra buzdítana, vásárolja min­denki a drágábbat, költe­kezzen mindenki erején fe­lül. Nem erről van szó! Hi­szen az egyén anyagi lehe­tőségei csakúgy mint az országé, behatároltak. De úgy kell áldozni minden I kisebb-nagyobb beruhá­zásra, hogy az napok vagy évek múlva se okozzon bosszúságot. Senki se for­dítson ilyesmire egy fo­rinttal se többet, de egy fillérrel se kevesebbet. Mert az „olcsójánoskodás' csak rövid távon kecsegtet örömmel. Homa János Tegnap délelőtt, kétnapos látogatásra megyeszékhe­lyünkre érkezett a Kubai Köztársaság Legfelsőbb Bí­róságának küldöttsége, amelynek vezetője dr. Wilf- redo Perez Marchanete, a Kubai Köztársaság Legfel­sőbb Bírósága munkaügyi kollégiumának elnöke, a Leg­felsőbb Bíróság Kormány­zótanácsának tagja. A dele­gáció tagjaként vele együtt jött dr. Jose Ramiro Her­nandez Muniz bíró, a mun­kaügyi kollégium első el­nökhelyettese. Egri útjukra elkísérte őket dr. Nagy Zol­tán, a Magyar Népköztársa­ság Legfelsőbb Bíróságának elnökhelyettese. A vendégeket az egri Tör­vényházban dr. Ripka Kál­mán, a Heves Megyei Bíró­ság elnöke köszöntötte, s tájékoztatta őket röviden szűkebb hazánk igazságszol­gáltatási tevékenységéről. Ezt követően a kubai jogi szakembereket fogadta Vi­rág Károly, az MSZMP He­ves Megyei Bizottságának titkára is. Beszédében meg­ismertette őket megyénk életével, gazdasági eredmé­nyeivel, s a jelenlegi gon­Paska György, a Kartog­ráfiai Vállalat Egri Kiren­deltségének csoportvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a közelmúltban fejez­ték be — természetesen lé­gi fényképezés alapján — nagy méretarányú felméré­seiket Űjsolt községről. Recskről, Parádsasvárról, Mátraderecskéröl és Bodony. ról. Egyébként nemcsak ki­sebb és nagyobb települések feltérképezésével foglalkoz­nak, hanem sokkal prózaibb, de a mindennapi élet szá­mára elengedhetetlenül szűk. séges alaprajzkészítésekkel is. Jó hír az egrieknek, hogy dokkal, megoldandó felada­tokkal. Délután a kubai vendégek azon az előadáson vettek részt, amelyen dr. Nagy Zol­tán megyénkbeli szakembe­reknek adott ismertetőt a munkaügyi viták eldöntésé­vel kapcsolatos főbb jogi kérdésekről. A nap további részében látogatás követke­zett az Eger—Mátra Vidéki bekapcsolódtak a tájolók és teodolitok mesterei az oly sok gondot okozó egri pin­cefelmérésekbe is. A nyári időszakban készítik el szá­mítógépes nyilvántartásra a tanácsi utak felmérését. — Mi a helyzet a városa­inkban eligazítást segítő várostérképekkel? Csallány Géza. a Heves Megyei Idegenforgalmi Hi­vatal vezetője jó hírt hoz tudomásunkra. Az INFORG gmk jóvoltából tetszetős ar- haizáló grafikai kivitelben elkészült Eger belvárosának tájékoztató rajza. Ebből már jutott a mostani szezon ven. Borgazdasági Kombinát fő­pincéjében. Ma délelőtt a delegáció tagjai városnéző sétán is­merkedtek Eger történelmi, idegenforgalmi nevezetessé­geivel. Ezt követően a dél­előtti órákban visszautaztak a fővárosba, ahol további szakmai találkozókon tájé­kozódnak hazánk munkajogi kérdéseiről. dégeinek is. Balogh László egri képzőművész tervei alapján a választékot tovább kívánják bővíteni. A kiemel­ten látogatott nagy vonzerő­vel rendelkező helyekre négy-öt darab Eger városi térképet készít el tetszetős kivitelben az előbb említett mester. S jó hír az is, ame­lyet a Kartográfiai Vállalat kereskedelmi főosztályáról, Budapestről kaptunk; ez év decemberében az üzletek polcaira kerülnek a bakan­csos turisták bolyongásait segítő Mátra- és Bükk-hegy. ség turistaútjait tartalmazó térképek is. ízelítő Balogh László munkájából Tájak, városok madártávlatban Gyertyácskók a tó vizén Hirosimára gondol a világ! A hirosimai békeparkban szerdán több mint ötvenez­ren emlékeztek meg a japán város elleni amerikai atom­támadás 41. évfordulójáról. Az emlékünnepséget — akár­csak 1947 óta minden év au­gusztus 6-án — az atom­bomba több százezer áldoza­ta emlékének, valamint a tar­tós béke reményének szen­telték. A résztvevők megem­lékeztek az elhunytakról, köztük arról a 4971 személy­ről, akik idén — több mint negyven évvel később — vesztették életüket az atom­bomba máig pusztító hatásá­nak következtében. Ezután japán idő szerint pontosan 8 óra 15 perckor — a bom­ba robbanásának időpontjá­ban — a jelenlévők egyper­ces néma vigyázzállással, csendes imával adóztak az áldozatok emlékének, majd megszólalt a hirosimai bé­keharang. Az emlékünnepség köz­ponti része volt Hirosima békenyilatkozata, amelyet Araki Takesi polgármester ismertetett. Az atomtámadás sújtotta város szenvedéseire emlékeztetve a nyilatkozat a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, a tartós béke biztosítására szólított fel. Araki Takesi méltatta a Szovjetunió által egy éve életbe léptetett egyoldalú atomkísérleti moratóriumot, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőjé­nek tavaly novemberi csúcs- találkozóját. Ugyanakkor sajnálkozással szólt arról, hogy a nukleáris leszerelési tárgyalásokon csak kevés ha­ladást sikerült elérni, és köz­ben tovább növekszik a nukleáris fegyverek arzenál­ja. Az amerikai űrfegyver­kezési programra utalva Hi­rosima polgármestere külö­nös aggodalommal szólt ar­ról, hogy a fegyverkezési verseny átterjedt a világűr­re is. Üzenetet intézett a részt­vevőkhöz Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkár is, hangsú­lyozta, hogy az atomfegy­verek alkalmazásának ha­ladéktalan betiltását tartja szükségesnek. A Hirosima elleni amerikai atomtáma­dás 41. évfordulója alkalmá­val nemzetközileg ismert, te­kintélyes békeharcosok rész­vételével nemzetközi béke­értekezlet kezdődött szer­dán Hirosimában. Hazánkban is számos he­lyen megemlékeztek o hiro­simai atomrobbantás 41. év­fordulójáról. A fővárosi bé­keközösségek aktivistái a ko­ra hajnali óráktól a tragédi­át felidéző árnyékalakokat festettek a járdára a Fel- szabadulás tér Károlyi Mi­hály utca felőli részén. Ugyancsak szerdán a bu­dapesti úttörők a gyermekek békevágyát jelképező lég­gömböket és papírsárkányo­kat eregettek a Felszabadulás téren. Az akció része volt annak a nemzetközi ren­dezvénynek, amelynek so­rán a Földgolyó gyermekei ugyanazon időben felbocsá­tott léggömbjeikkel jelképes védőpajzsot alkottak boly­gónk körül az atomfegyve­rek ellen. Este az Országos Béketanács nemzetközi ifjú­sági békeklubjában fórumot rendeztek. A több száz embert meg­mozgató fővárosi rendezvény mellett az ország számos más városában, így megyénk több helységében megemlé­kezést tartottak. Szerdán es­te a sástói úttörőtábor paj­tásai a tó vizén gyújtották meg gyertyácskáikat és a gyertyafénynél verssel, dal­lal emlékeztek a hirosimai atomrobbantás áldozataira, hitet téve a béke mellett. Nem szűnt az aszály Szerdára enyhült a káni­kula, sokfelé volt az or­szágban borongós az idő, itt- ott az eső is szitált, ám a határ képén mindenütt az aszály jelei mutatkoznak: furulyázik a kukorica leve­le, fonnyad a cukorrépáé, „bóbiskolnak” a napraforgó­tányérok. Több hete nélkü­lözik az esőt az őszi érésű növények. Csupán helyen­ként volt néhány futó zápor, zivatar, s az is csak a port verte el. A gazdaságok, ahol lehet, igyekeznek pótolni a talaj vízkészletét, öntöznek. Megállás nélkül üzemeltetik az esőztető berendezéseket is. Az utóbbi esztendő ta­pasztalatai szerint az öntö­zött kukoricák, ha száraz­ság volt is, 8—9 tonnás re­kordterméssel fizettek. A szárazon maradt ültetvények hozama ennek felét sem ér­te el. Az aszálysújtotta te­rületeken besilózzák a ta­karmánynövényt, s a fel­szabadult tarlókon hozzálát­nak a talajmunkához, mag­ágyat készítenek az őszi ka­lászosoknak. A dombokon is kiégtek a legelők, a napszívta füvön már csak az igénytelenebb juh él meg, így a szarvas- marha legeltetésével egyelő­re felhagytak. lónak minősítették Jugoszlávia és az NSZK kapcsolatát A kétoldalú kérdéseknek szentelt megbeszéléssel be­fejeződtek szerdán Dubrov- nikban, Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet és Raif Dizdarevics jugoszláv kül­ügyminiszter tárgyalásai, majd a nyugatnémet diplo­mácia vezetője elutazott Jugoszláviából. A külügyminiszterek di­namikusnak és jónak minő­sítették Jugoszlávia és az NSZK kapcsolatait, hangoz­tatva a kétoldalú együttmű­ködés szélesebb, nemzetkö­zi jelentőségét is. Mint a tárgyalások befejeztével tar­tott sajtóértekezletén Gen­scher elmondta, a kétnapos találkozó alkalmából az NSZK nevében „partneri vi­szonyt” kínál fel az el nem kötelezetteknek, mert Bonn érdekelt abban, hogy a mozgalom stabilizáló hatást játsszon a nemzetközi élet­ben. Bush és a Közel-Kelet Nem hozott érdemleges eredményt a lapok szerint Washington számára George Bush alelnök közel-keleti körútja. Bush Izraelben, Jor­dániában és Egyiptomban folytatott tárgyalásokat. Hasszán marokkói uralkodó, akivel az alelnök ugyancsak szeretett volna találkozni, jelezte, hogy nem tartja szükségesnek jelenleg a kü­lön megbeszélést. Bush azt is szerette volna, hogy Egyiptom és Izrael látogatá­sa idején jusson megállapo­dásra egymással a Sinai- félszigeten levő település, Taba kérdésében, és jelen­létében írja alá az erről szóló egyezményt. Ezt sem sikerült tető alá hozni. Bush jordániai és izraeli tárgyalásain arra törekedett, hogy előmozdítsa a két or­szág között a közvetlen tárgyalások felvételét.

Next

/
Thumbnails
Contents