Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 28., csütörtök SZOVJETUNIÓ Növekvő szám ítógépgyártás Itt történik a mágneslemez memóriák megbízhatóságát (okozó hőkezelés A legfejlettebb nyugati termékkel azonos szintű személyi számítógépet fejlesztettek ki a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának szakemberei. A mikrotól a szuperig A személyi számítógépek új modelljeinek fejlesztése a Szovjetunió 2000. évig szóló állami programjának fontos eleme. A terv szerint már az első szakaszban — 1990-ig — a maihoz képest 2—2,3 szorosára kell növelni a számítógépek és az elektronikai alkatrészek gyártását. Ez igen komoly előrelépést jelent, hiszen a Szovjetunióban már 1985- is több mint 4 milliárd rubel értékben gyártottak számítástechnikai eszközöket. A Szovjetunió elektronikai ipara ma már gyakorlatilag az „értelmes" technika minden fajtáját gyártja, kezdve a könyvelési feladatokat végző mikroszámítógépektől az egész iparágazatok irányítási feladataihoz segítséget nyújtó szuperszámítógépekig. A „Palnovoje Hoz- jajsztvo” (Tervgazdálkodás) című szovjet folyóirat adatai szerint a számítógépes vezérlésű automatizált irányítási rendszerek a teljes szovjet ipari termelésnek több mint a felét szolgálják ki. Egyedül 1985-ben 775 új technológiai folyamatirányító rendszer került üzembe állításra. Automatizált termelés A litvániai „Szigma” termelési egyesülés új számítástechnikai eszközei közül az idei évben megjelennek az első SZM—1700 típusú negyedik generációs számítógépek is. A „Szigma” által gyártott számítástechnikai komplexumok az utóbbi időkig elsősorban gazdasági inA gyermekek a számítógép kezelését tanulják az egyik litván iskolában formációk feldolgozására készültek. Az új, SZM—1700 típusú gép alkalmazási köre szinte korlátlan. Használható automatizált tervezésre és automatizált technológia folyamatirányításra egyaránt. A litván elektronikai szakemberek újdonsága a Szovjetunióbeli, és a KGST partnerországokban elért legújabb tudomány-műszaki eredményeken alapszik. Az SZM— 1700 típusú litván számítógépet a KGST-országok automatizált tervezési rendszereiben tervezik majd üzembe állítani. Programozók gyakorlaton a moszkvai építészmérnöki főiskola számítógép központjában NDK Beszédes számok a mezőgazdaságról Tavaly az NDK nemzeti jövedelme 4,8 százalékkal gyarapodott. A jelentős mértékű növekmény 90 százaléka a munkatermelékenység javulásából származott. Beszédes számok igazolják, a mezőgazdaság, az agrár- ipar dinamikus fejlődését is. Tavaly például az ország történetének eddigi leggazdagabb termését takarították be: 31,1 „millió tonna gabona került a raktárakba. Emellett teljes egészében teljesítették az állattenyésztésben előirányzott terveket. A vágóállattartás 5,2 százalékkal, a tejtermelés 3,4 százalékkal nőtt. Az élelmi- szeripari nettótermelés 8,4 százalékkal növekedett. Az NDK-ban egy lakosra 0,37 hektár mezőgazdaságilag megművelt földterület jut. Az itt termelt javakkal biztosítja a mezőgazdaság a népélelmezés alapjait. A lakosság ellátásának 90 százaléka manapság már hazai forrásokból ered. Közellátásra a többi között naponta 6500 tonna vágóállat, csaknem 20 ezer tonna tej és 13 millió darab tojás jut. A mezőgazdaságban jelenleg 840 ezren dolgoznak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma 1140. a növénytermesztésre szakosított állami gazdaságoké 75. Állattenyésztéssel 2792 szövetkezet és 320 állami gazdaság foglalkozik. A szövetkezetek és a gazdaságok a termőterület 87 százalékát birtokolják, s az állatállomány 83 százaléka az ő tulajdonuk. A szakosított növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságok 190 társulásában a munka- és életfeltételek fokozatos javítása felett választott tanácsok őrködnek. Ezeknek 20 ezer tagja van. Az NDK-ban 208 kertészeti szövetkezet működik és 223 társulás segíti az állattenyésztés fejlődését. Az állami gazdasági hústermelő kombinátok száma 33. Számon tartanak 262 agrokémiai központot és 161 meliorációs szövetkezetét. Ma 2500 agrárkutató dolgozik az elméleti eredmények gyakorlati megvalósításán, s 40 konzultációs központ segíti elő a korszerű módszerek elterjesztését. A termelés irányításában és ellenőrzésében egyre nagyobb szerephez jut a mikroelektronika. További jelentős teljesítménynöveke- kedést várnak a biotechnológia alkalmazásától is. A falu életfeltételei egyre közelítenek a városhoz, legyen szó lakáshelyzetről, közoktatásról, egészségügyi ellátásról. szolgáltatásokról és művelődésről. A legnagyobb vívmányok közé tartozik a mezőgazdasági dolgozók képzési színvonalának gyors növekedése. Míg 1960- ban a mezőgazdaságban foglalkoztatottaknak alig 6 százaléka rendelkezett szakképesítéssel, jelenleg már 90,2 százalékuk szakképzett. A dolgozóknak több mint a 9 százaléka végzett egyetemet, főiskolát. Az utóbbi években 45 ezer nődolgozót képeztek ki különböző gépkezelői szakmákra. BULGÁRIA Évezredes trák kincsek Futótűzként terjedt el a hír: Északnyugat-Bulgária egyik kis falujában, Vráca megyében a trák művészet új alkotásai kerültek elő: a lelet 54 aranyozott ezüstkorsót, 3 serleget, és 108 tálat tartalmazott. A tárgyak az i. e. IV. századból származnak, és most a vrá- cai történelmi múzeum trák emlékeit gazdagítják. A kincsek nemcsak azért keltettek rendkívüli figyelmet, mert ez az eddigi legnagyobb ilyen bulgáriai lelet, hanem azért is, mert olyan ékszerelemeket és motívumokat mutatnak, amelyek eddig ismeretlenek voltak a trakológusok számára. (A trákok: számos balkáni és részben kisázsiai nép összefoglaló elnevezése Az i.e. VIII.—VII. században görög befolyás alá kerültek, majd az i.e. V. században önálló államot alkottak. Egy évszázad múlva római uralom alá kerültek. Később beolvadtak a nép- vándorlás kori népekbe. A felfedező Mint annyi más hasonló leletet, ezt is a véletlen hozta felszínre. Ivan Szavov traktoros a múlt nyári szárazság idején elhatározta, hogy a kertje közelében folyó patakocska vizével öntözi a kiszáradt földet. Csatornaásás közben ásója valami fémtárgyba akadt. Az „elgördült alumíniumtányért” kiemelte, és felakasztotta a kerítésoszlopra. Aztán további tányérokat és kannákat talált. „Először azt hittem, hogy a szomszédom dobott egy rossz tányért a kertembe — mondja Szavov. — Amikor a kannák is előkerültek, feleségem templomi eszközöknek nézte azokat, de biztosat ő sem tudott. Az edények mintegy 45— 50 cm mélyen feküdtek a földben. Nem tudtunk velük mit kezdeni. Amikor aztán lemostuk a tárgyakat, csodálatosan csillogtak. Soha azelőtt ilyet nem láttunk! Egyszerű emberek vagyunk, de éreztük, hogy valami rendkívülivel van dolgunk. Arra nem is gondoltunk. hogy 2400 éves kincsek kerültek elő”. Ki volt a birtokos? Ivan Szavov később is alig értette, hogy bejelentése nyomán a régészek („tanult fejek”, ahogyan nevezte őket), majd a sajtó, a rádió és a tévé emberei miért szentelnek akkora figyelmet az ügynek. A talált tárgyakat becsomagolta, és bevitte a vrácai múzeumba. A vrácai régészek hamarosan ott voltak, felásták a kertet, és alig öt méter távolságban újabb száz darabra bukkantak. A régészek a lelet közelében semmit sem találtak, amely egy trák sírra, vagy településre utalt volna. Ebből arra következtettek, hogy a kincsek egykori tulajdonosa rendkívüli körülmények közepette elásta azokat, majd megölték vagy fogságba vetették. A tárgyak különbözősége arra utal, hogy évtizedeken át gyűjtötte azokat egy gazdag trák előkelőség. Az aranyozott ezüsttárgyak pompája az V. és a IV. századbeli trák arisztokrácia törekvésére A vrácai lelet egyik szép darabja utal: ezekkel is gazdagságukat és tekintélyüket akarták demonstrálni. A Napisten kocsija Az egyedülálló gyűjtemény darabjai az i.e. V. és IV. század különböző időszakaiból származnak. Díszítésükre növényi, geometriai, mitológiai elemeket alkalmaztak, mások a mondavilág jeleneteit elevenítik meg. Súlyra, nagyságra, formára és díszítésükre nézve nincs két egyforma tárgy. 13 tálon ógörög betűkkel írt trák személynevek olvashatók. Különösen érdekesek a korsók díszítései. A legtöbb geometriai ábrákat vagy virágfűzéseket ábrázol. Tíz tálon a mitológiából láthatunk jeleneteket, istenségeket, szörnyeket, vadállatokat, vadászatot: Diana istennőt, Heraklész hőstetteit, szárnyas lovakat a Napisten Heliosz kocsija elé fogva stb. Egyik vadászjeleneten a lovak szerszámai, a vadászok ruházata és fegyverzete rendkívül hasonlít azokhoz az ebből a korból származó leletekhez. amelyeket Bulgária más területein találtak. Ebből arra következtetnek. hogy valahol a környéken művésziskolában oktatták a mestereket. CSEHSZLOVÁKIA A felkelés mézeema Besztercebányái A Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma egyike azoknak a helyeknek, ahol az ember eszével és szívével a múltat idézi. A Szlovákia szívében fekvő Besztercebánya 1944 végén a szlovák nép felszabadító harcainak központjává vált. A múzeum már három évtizede működik a városban. A monumentális épület az egykori városfal helyén épült, ott, ahol a múlt és a jelen adott kezet egymásnak. S ahogy a közelben folyó Garam vize, úgy folyik itt a múlt és a jelen a jövőbe. A múzeum évente sok ezer külföldi látogatott és hazai vendéget fogad. Az érdekes, modern épületben a látogatót az emlékterem fogadja, az ismeretlen harcos szimbolikus sírjával és az örök- tűzzel. Innen a látogatók a legádázabb harcok színhelyéről származó földdarabot tartalmazó urnákat tekintik meg — kilencven felégetett szlovák falu és település, s több mint kétszáz tömegsír földjét hozták el ide. A vitrinekben és a paneleken látszólag halott tárgyak vannak elhelyezve, amelyek azonban beszédesen vallanak azok életéről, sorsáról, akik használták azokat. Ott van Alexander Markus kommunista harcos rabruhája, sűrűn „teleírva” öltésekkel, amelyekkel az ilavai börtönben naplóját jegyezte fel. Jozef Adamov viseltes bekecse és báránybőr süvege a fasiszták által felégetett Klak községből. Egy kis gyermekcipőcske a kremniékai tömegsírból, ahol a nácik több mint hétszáz embert gyilkoltak meg, közülük kétszáztíz nőt és ötvennyolc gyermeket. Amikor 1944 augusztusában kirobbant az országos felkelés, nem csupán a felkelő hadsereg tagjai és a szlovák partizánok harcoltak. hanem háromezer szovjet állampolgár, a baráti cseh nemzet kétezer képviselője, s csatlakozott a felkeléshez négyszáz francia, jugoszláv, bolgár, lengyel, német és magyar antifasiszta is. A múzeum egyik vitrinében a látogatók megtekinthetik például egy fiatal francia partizánlány, Madeleine Petit ruháját. Szerepelnek itt dokumentumok csehszlovák hazafiak külföldi fasisztaellenes harcokban való részvételéről is. Hiszen csupán 1944. március végéig több mint háromezer szlovák katona állt be a szovjet hadseregbe. Tőlük származik például az odesszai katakombák tervrajzát őrző kőtábla, s számos szovjet kitüntetés is. amelyeket a nagy honvédő háborúban tanúsított vitézségükért kaptak. Az érdekes dokumentumok közé tartoznak azok a kitüntetések is, amelyekkel Josef Stehlik főhadnagyot, a Franciaországban és Angliában harcoló csehszlovák repülőegység tagját tüntette ki a francia és az angol kormány a hitleri fasizmus elleni harcokban szerzett érdemeiért. Harminc év alatt majdnem 140 ezer tárgv és dokumentumanyag gyűlt itt ösz- sze. Sokat közülük aián- dékoztak. másokat fel kellett kutatni. „Nemrégiben" — mesélik a múzeumban — „kaptuk meg Stefan Kristóf hagyatékát. Ez a fiatal partizán a fasiszta bestialitás áldozata lett. 1945. január 19-én végezték ki. két nappal tizenkilencedik születésnapja előtt Kitüntetéseit, s szüleihez írt utolsó levelét anyja. a több mint nyolcvanéves Zuzana Kriitofová asszony nemrégiben ajándékozta a múzeumnak.”-< I Évente sok ezer látogatót fogad
