Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 28., csütörtök Folytatódott az SPD kongresszusa A Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) nürnber­gi kongresszusának, har­madik napján a küldöttek határozatban foglaltak ál­lást amellett, hogy az SPD- nek a jövőben is a kelet­nyugati enyhülési politika előmozdításán kell fáradoz­nia. Az elfogadott határozat szerint az SPD a NATO megbízható partnereként ar­ra törekszik, hogy a nyu­gati szövetségen belül ér­vényesítse a különleges eu­rópai, illetőleg nyugatné­met érdekeket. Az SPD komoly tárgyalá­sokat vár a nagyhatalmak­tól a fegyverkorlátozás és a leszerelés előrevitele vé­gett, és Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtit­kárának legutóbbi javasla­taiban megfontolandó kez­deményezéseket lát a nem­zetközi leszerelés szempont­Tizenegy halálos és leg­alább hatvan sebesült áldo­zata van azoknak a támadá­soknak, amelyeket kedden este és szerdán reggel haj­tott végre a dél-afrikai rend­őrség Johannesburg feketék lakta negyedében, Sowetó- ban. Az összecsapások közvet­len kiváltó oka az volt, hogy a hatóságok megpróbáltak több olyan személyt kilakol­tatni, akik az úgynevezett bérlőbojkottban vesznek részt. Az intézkedés ellen til­takozók a kétmilliós negyed egyik italüzlete előtt barri- kádokat emeltek. Az összecsapásról kiadott, hivatalos jelentés szerint a tüntetők állítólag kézigránát-' tál megsebesítettek négy rendőrt. A kivezényelt ala­kulatok ezután tüzet nyitot­tak. s ennek következtében hét fekete meghalt. Egy ha­sonló tüntetésnél szerdán hajnalban, négy feketét lőt­tek le a rendőrök. A 11 halálesettel végződő összecsapások a június kö­zepe óta érvényben levő szükségállapot legsúlyosabb esetei közé tartoznak. Helyi lakosok és a Reuter brit hír- ügynökség telefonon elmond­ták, hogy a rendőrök min­denkire és mindenre lőttek. jából. A párt egyben üd­vözli a Szovjetunió egy­oldalú atomkísérleti mór a. tóriumát, valamint az ame­rikai képviselőháznak azt a követelését, hogy kezd­jenek tárgyalásokat a nuk­leáris kísérletek átfogó megszüntetését célzó egyez­mény megkötéséről. A nyugatnémet szociálde­mokraták Ikövetelik hogy az Egyesült Államok hagy­jon fel Nicaraguával szem­ben a politikai blokád, a gazdasági szabotázs és az ellenforradalmárokat támo­gató politika gyakorlatá­val. Az SPD ugyanebben a határozatában azonban kifejti azt is, hogy Afga­nisztánnak el kellene foglal­nia helyét az el nem köte­lezett országok közösségé­ben, s az SPD szerint e célból ki kellene vonni az országból a szovjet katonai alakulatokat. éles lőszereket, gumilövedé­keket és könnygázt használ­tak a barrikád mögött tün­tető tömeg szétoszlatására. A bérlőbojkott majdnem pontosan két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a helyi hatóságok bejelentették, hogy felemelik a lakásbérleti dí­jakat. Az úgynevezett Német- ország-politikai határozat egyebek mellett szorgalmaz­za a hivatalos kapcsolatok felvételét a nyugatnémet szövetségi gyűlés, a Bun­destag és az NDK parla­mentje, a népi kamara kö­zött, az NDK-állampolgár- ság elismerését, az utazási és látogatási lehetőségek bővítését, a testvérvárosi kapcsolatok körének széle­sítését, valamint a környe­zetvédelmi együttműködés megvalósítását. A határozat azt is meg­állapítja: egy európai bé­kerendszerben a szociálde­mokraták szerint nemzet­közi jogi formában lehe­tővé kell tenni mindkét né­met állam számára a hel­sinki záróokmány elveinek megvalósítását a biztonság, a gazdasági együttműködés, valamint az emberi- és szabadságjogok területén is. Azóta a hatóságok és a fe­keték közötti összecsapások­ban legalább 2100 ember, többségükben feketék vesz­tették életüket, közülük csak az utóbbi 10 hétben, a szük­ségállapot ismételt bevezeté­se óta, több mint 250-en hal­tak meg. Carter és az atombomba Az amerikai kormányzat 1980 augusztusában, komo­lyan fontolóra vette, hogy harcászati nukleáris fegyve­reket vet be a Szovjetunió ellen abban az esetben, ha szovjet csapatok hatolnának be a Perzsa (Arab)-öböl tér­ségébe. Ezt az Armed Forces Journal című amerikai fo­lyóirat legközelebbi száma egy cikkére hivatkozva je­lenítette kedden este az NBC amerikai televíziós hálózat. A cikk arra hivatkozik, hogy az amerikai felderítés sze­rint a Szovjetunió „készen állt a behatolásra”, a szer­zők azonban semmiféle tény­leges bizonyítékkal nem tá­masztják alá a hírszerzés­nek ezt a jelentését, nem in­dokolják, mire alapozta az amerikai kormányzat azt a feltevést, hogy a Szovjetunió Irán „elözönlésére” készül. A vezérkari főnökök egye­sített bizottsága és Harold Brown, akkori hadügyminisz­ter, a cikk szerint arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy adott esetben huzamosabb időn át nem tudnának kellő számú amerikai katonai egy­séget vezényelni a térségbe, s erre hivatkozva vitatták meg a nukleáris fegyver be­vetésének lehetőségét. David Jones tábornok, a bizottság akkori elnöke ugyan azt mon­dotta a televíziós hálózatnak, hogy nem tett erre vonat­kozó, konkrét javaslatot, de a nukleáris fegyverek beve­tésére megvoltak a készenlé­ti tervek. Jody Powell, Car­ter elnök egykori munka­társa ugyancsak megerősí­tette. hogy ezt az „opciót” komoly megfontolás tárgyá­vá tették. Meghosszabbították Marcos tartózkodási engedélyét Az Egyesült Államok Be­vándorlási Hivatala egy év­vel meghosszabbította Fer­dinand Marcos, volt Fülöp- szigeteki elnök és mintegy 100 főnyi kísérete tartózko­dási engedélyét a Hawaii­szigeteken. Ferdinand Mar­cos február végén érkezett Honoluluba, miután elmene­kült a Fülöp-szigetekről. Soweto Összecsapások Gjabb tizenegy halálos áldozatot követelt a rpndőrterror a dél-afrikai fSowetóban. A képen: a hozzátartozók letakarják az egyik áldozatot (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Szovjet—líbiai megbeszélések Genscher Bécsben A Szovjetuniót és Líbiát komolyan nyugtalanítja a Líbia körül kialakult veszé­lyes helyzet, amelynek fenn­maradásáért az Egyesült Ál­lamok militarista politikája, az amerikai kormányzat ha­talmi céljait tükröző neoglo- balizmus a felelős. Ezt hang­súlyozták azon a megbeszé­lésen, amelyet Pjotr Gyemi- csev, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének első elnökhelyettese tartott kedden Moszkvában, a Líbiai Általános Népi Kongresszus küldöttségének tagjaival. A Moszkvában tárgyaló líbiai parlamenti delegációt Abdel Razik Szuszaa, az Általános Népi Kongresszus titkárhe­lyettese vezeti. A találkozón a két fél ha­tározottan elítélte, hogy az amerikai imperialista körök önhatalmúlag az Egyesült Államok „érdekszféráinak” kiáltják ki a világ különbö­ző térségeit és katonai, poli­tikai, illetve gazdasági nyo­mást alkalmaznak Ázsia, Af­rika, valamint Latin-Ameri- ka független államaival szemben. Ezzel kapcsolatban a líbiai küldöttség vezetője köszönetét fejezte ki a Lí­biának nyújtott folyamatos és önzetlen szovjet segítsé­gért. A Líbia elleni amerikai fenyegetések újabb lépése­ként, az Egyesült Államok hadügyminisztériuma be­jelentette, hogy a „Forrestal” nevű amerikai repülőgép­hordozó hajó az eredeti ter­vektől eltérően, nem megy az izraeli Haifa kikötőbe, ha­nem továbbra is Líbia észa­ki partjainál marad. A „For­restal” a csütörtökön befeje­ződő amerikai—egyiptomi közös haditengerészeti gya­korlaton vesz részt ebben a térségben. Az amerikai had­ügyminisztérium szerint, a hajón levő repülőgépek a hadgyakorlat befejezése után felderítőrepüléseket fognak végezni Líbia partjai men­tén. A „Forrestal” programmó­dosítására egy nappal azután került sor, hogy az amerikai elnök szóvivője közölte: az Egyesült Államok kész min­dent megtenni „a líbiai ter­rorakciók megelőzésére”. Mint ismeretes, április 15- én, az amerikai légierő, ál­lítólagos líbiai terrorcselek­mények megtorlásaként, bombázta Líbia fővárosát és legnagyobb tengeri kikötő- jót Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyiminisztere szerdán rövid látogatásra Bécsibe érkezett. Genscher Franz Vranitzky kancellárral, Peter Janko- witsch külügyminiszterrel és vendéglátójával, Norbert Steger alkancellárral euró­pai kérdéseikről, valamint a két ország viszonyáról ta­nácskozott. Az a tény. hogy az osztrák kormány hivata­losan is ellenzi a Wackers­dorf i (Bajorország) nukleá­ris újrafeldolgozó üzem épí­tését. példátlanul heves ösz- szecsapásokhoz vezetett a két, egyébként baráti vi­szonyban álló ország politi­kusai között. Az ügyben Vra­nitzky és Helmut Kohl kancellár múlt heti ausztriai tanácskozása sem hozott ha­ladást. Genscher szerdán este az euróipai biztonsági folyamat kérdéseiről tartott előadást az osztrák fővárosban. — Hangsúlyozottan síkra- szállt a sokrétű európai együttműködés fejlesztésé­ért. a szocialista országok­kal való megértésért és együttműködésért Hans- Dietrich Genscher. Igen nyo­matékosan aláhúzta e folya­mat nélkülözhetetlen voltát, rámutatva, hogy a folyamat „nem a destabilizálói esz­köze. amellyel a fennálló rendet meg lehetne vagy kel­lene változtatni” —, ellen­kezőleg, éppen az a felada­ta, hogy egyensúlyt és egyet­értést teremtve tegye lehető­vé a haladást Európa közös érdekeinek szolgálatában. Genscher szerint a no­vemberben kezdődő bécsi találkozón mindhárom te­rületen haladásra van szük­ség: konkrét lépésekre a bizalomépítésben, a leszere­lésben, így a közép-európai haderőcsökkentésről folyó tárgyalásokon. „Üdvözöljük a Varsói Szerződés javas­latát. hogy az Atlanti-óceán­tól az Urálig terjedő fegy­verzetellenőrzésről tárgyal­junk — a feladat most az, hogy megteremtsük ennek tárgyalási kereteit" — tette hozzá. Az NSZK külügyminiszte­re síkraszállt a gazdasági, kereskedelmi, technológiai együttműködés fejlesztésé­ért. az emberi jogok minél sokrétűbb érvényesítéséért, majd külön méltatta a bu­dapesti kulturális fórum je­lentőségét, ahonnan „egész sor használható eredeti ja­vaslatot” fel kell most Bécs­ben karolni. Hans-Dietrioh Genscher országa őszinte békevágyát, együttműködési készségét hangoztatta, egyúttal hitet tett az NSZK NATO-hűsé- ge mellett, majd befejező­ben rámutatott: az amerikai —szovjet viszony központi jelentőségű a világ békéje szempontjából. —( Külpolitikai kommentárunk )— Második Helsinki? ÖNMAGÁBAN AZ AZ APRÓ HÍR, hogy mintegy ötvenfős csoport kegyeleti látogatást tett elhunyt hoz­zátartozói sírjánál, aligha tarthatna igényt közérdek­lődésre. Mégis, a napokban sűrűn találkozhattunk az eseménnyel a legnagyobb világlapok hasábjain is. Ja­pánok utaztak a Kurili-szigetekhez tartozó szovjet régióba, akiknek családtagjai e hajdan japán terü­leten éltek. A Szovjetunió nemrégiben — nyilvánvalóan tuda­tos gesztusként — ismét lehetővé tette e (ráadásul vízum nélkül engedélyezett) kegyeleti látogatásokat. Nem ez volt az egyetlen témakör, ahol a szakértők örvendetes előrelépést könyvelhettek el a két szom­széd ország kapcsolataiban-. Sevardnadze idei, tokiói látogatása nyomán, de tény, hogy a japán sajtóban legalább akkora hangsúlyt kapott, mint a kétoldalú viszony javításáért hozott, egyéb döntések: a tudo­mányos és gazdasági egyezmények vagy a politikai érintkezés újbóli rendszeressé tételének elhatározása. Most, hogy e megszaporodott diplomáciai találkozók újabb állomásaként, Mihail Kapica, szovjet külügy­miniszter-helyettes folytat hivatalos tárgyalásokat a japán fővárosban, a megfigyelők jórészt arra kíván­csiak: sikerül-e beváltani a viszony magasabb szint­re emeléséhez fűzött reményeket, s a véleménykü­lönbségeken, nézeteltéréseken átlépve, megtalálni az együttműködés kölcsönösen előnyös szféráit. E vá­rakozások különösen azóta erősödtek meg, amióta nyilvánosságra hozták egy, esetleg már a következő év elején megvalósítható csúcstalálkozó terveit. Gor­bacsov tokiói látogatásának esélyeiről valószínűleg a mostani eszmecseréken is szó esik, csakúgy, mint az SZKP KB főtitkárának közelmúltbeli, vlagyivoszto- ki beszédéről. Ott a szovjet pártvezető — megkülön­böztetett súlyt helyezett az ázsiai kontinens békéjére és biztonságára, s külön is kiemelte egy — szovjet javaslat alapján Hirosimában rendezendő — regioná­lis biztonsági konferencia lehetőségét. Az egykori atomtámadás áldozatául esett, s így szimbolikus szín­hellyé vált japán nagyváros egyfajta második Helsin­ki lehetne — utalt rá a szovjet politikus, kiinduló­pontja egy, a legnagyobb földrész jövőjét szilárdabb alapokra helyező egyezményrendszernek. LOGIKUS TEHÁT, hogy a megfigyelők összefüg­gést látnak az apró, kegyeleti gesztusok és az átfo­góbb, politikai kezdeményezések között. S ugyanígy érthető az is, hogy az előttünk álló hónapokban nö­vekvő figyelemmel kísérik a Moszkva és Tokió közti viszony alakulásának minden részletét. Szegő Gábor Nicaragua kérése Nicaragua hivatalosan is kérte az el nem kötelezet­tek mozgalma 9. csúcskon­ferenciájának megrendezé- si jogát — jelentette be a kedden Belgrádban tartott sajtóértekezletén Daniel Ortega nicaraguai államfő. Ortega hangsúlyozta, hogy a találkozó Managuában történő megrendezése hoz­zájárulna az el nem kötele­zett mozgalom erősítéséhez Latin-Amerikában és az egész világban. A 8. csúcs- konferencia szeptember 1- én kezdődik Zimbabwe fő­városában, Hararéban. A nicaraguai államfő kö­zölte, hogy országa kérését megvitatta jugoszláv ven­déglátóival is, akiktől a ké­réssel kapcsolatban több megfontolásra méltó új szempontot kapott. A tár­gyalásokat Ortega alapos­nak és barátinak nevezte. Az Egyesült Államok ha- rarei nagykövetsége ked­den cáfolta, hogy Washing­ton meg akarja akadályoz­ni a nicaraguai kérés elfo­gadását. A követség szó­vivője kijelentette, hogy az az amerikai küldöttség, amely a csúcstalálkozó ide­jére érkezik Hararéba. „csak a tanácskozás mun­káját kívánja figyelemmel kísérni”. Épületkarbantartó Szövetkezet felvételre keres azonnali belépéssel KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYVEZETŐT. Feltétel : szakirányú felsőfokú végzettség. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen vagy telefonon a személyzeti vezetőnél. EGER, Csákány u. 11. sz. alatt Telefon: 11-522

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents