Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám

2, NÉPÚJSÁG; 1986. augusztus 26., kedd Megkezdődött az SPD ktigresszusa A nürnbergi Frankenhal- léban. hétfőn megkezdődött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kongresszusa, amelyen körülbelül egymil­lió nyugatnémet szociálde­mokrata képviseletében, 439 szavazati jogú és 181 tanács­kozási jogú küldött öt napon át megvitatja a nemzetközi béke és biztonság időszerű kérdéseit, az SPD gazdaság- politikai elképzeléseit, ezek sorában a tömeges munka- nélküliség enyhítésére vo­natkozó javaslatait. Napi­rendre kerülnek a jelenlegi kormány reprivatizálási ter­vei is. Élénk vita várható olyan általános érdeklődés­re számot tartó kérdésekben, mint az atomenergia haszno­sítása. valamint a Zöldek pártjával való kapcsolat problémaköre. A szociálde­mokraták tanácskozni kíván­nak az NSZK-ban tapasztal­ható konzervatív-nacionalis­ta eszmeáramlatokról is. A kongresszust Hans-Jo­chen Vogel, az SPD helyet­tes elnöke nyitotta meg. A kongresszuson először van jelen a Német Szocialis­ta Egységpárt (NSZEP) kül­döttsége, amelyet Günter Rettner, a központi bizott­ság póttagja, a kb osztályve­zetője vezet. Vogel kiemel­ten hangsúlyozta annak je­lentőségét is, hogy megje­Az NSZK-beli Nürnbergben megkezdődött a Német Szo­ciáldemokrata Párt kong­resszusa. A képen: a párt egyik vezetője, Hans-Jochen Vogel beszél. lent az NDK állandó bonni képviseletének küldötte. Az MSZMP-t Tabajdi Csa­ba alosztályvezető képviseli. A kongresszus első napján szólalt fel Willy Brandt, az SPD elnöke. Szembeszállva a konzervatív köröknek, min­denekelőtt a CDU—CSU-po- litikusoknak azokkal a jós­lataival. amelyek lekicsiny. lik az SPD választási esé­lyeit, Brandt lehetségesnek mondotta a szociáldemokra­ták választási győzelmét, s utalt több, korábbi tartomá­nyi, illetőleg helyhatósági vá­lasztási sikerükre. Brandt véleménye szerint, az SPD jelenleg tapasztalható tag­létszám-gyarapodása is azt mutatja, hogy a párt vissza­nyerte vonzását a választók körében. Felszólította az SPD tagságát, hogy egysége­sen támogassa Johannes Raut, az SPD kancellárje­löltjét. Észak-Rajna-Vesztfá- lia miniszterelnökét. Brandt az ázsiai és afri­kai menedékkérők befogadá­sának vitát kiváltó kérdésé­ben úgy foglalt állást, hogy elvetette a CDU—CSU bizo­nyos körei által szorgalma­zott alkotmánymódosítási terveket. Ugyanakkor han­goztatta: az NSZK nem olyan ország, amely nagy tömeg­ben befogadhat menedékké­rőket. Az SPD elnöke, beszédé­ben hiányolta a Kohl-kor- mány hatékonyabb békekez­deményezéseit. A szónok sze­rint a konzervatív Bonn nem helyezkedik szembe kellő ha­tározottsággal az atomfegy­verkísérletek folytatásával. Szíria — Líbia Tárgyalások Háfez Asszad Szíriái ál­lamfő vasárnap a líbiai fő­városba érkezett, hogy Moa- mer el-Kadhafi líbiai veze­tővel folytasson eszmecserét. Tripoliba érkeztekor Asszad úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon „a két ország közötti együttműködés erő­sítésének módozatait” vitat­ja meg vendéglátóival. A SANA Szíriái hírügy­nökség közlése szerint a da­maszkuszi vendég érkezését követően rögtön megkezdte tárgyalásait Kadhafi ezre­dessel. Az előre be nem jelen­tett látogatásra a szíriai ál­lamfőt több tekintélyes po­litikus is elkísérte Líbiába, köztük Abdel Halim Had- dam alelnök. Jól értesült források szerint Asszad Lí­bia után felkeresi Tunéziát és Marokkót is. Szíria idén áprilisban éle­sen elítélte a líbiai célpon­tok ellen végrehajtott ame­rikai légi támadásokat. Asszad látogatása egybeesik a líbiai partok közelében rendezett amerikai—egyip­tomi légi és tengeri hadgya­korlatok kezdetével. USA A Demokrata Párt esélyei George Mitchell amerikai szenátor, a Demokrata Párt szenátusi választási bizott­ságának elnöke szerint a pártnak jó esélye van ar­ra, hogy a novemberi idő­közi választáson megsze­rezze a többséget a szená­tusban is. A képviselőház­ban jelenleg is a demokra­ták vannak többségben. Mitchell azt hangoz­tatta, hogy a republikánus kormányzat * súlyos gazda­sági helyzetbe juttatta az Egyesült Államokat és a gaz­dasági problémák minden bizonnyal kihatnak majd novemberben a választás alakulására. A Demokrata Pártnak négy szenátusi helyet kel­lenne elhódítania a repub­likánusoktól ahhoz, hogy többségbe kerüljön a sze­nátusban. Esélyeiket Mit­chell annál is inkább jó­nak tartja, mert abban a 34 szenátusi választókerület­ben, ahol az idén szavazásra kerül sor, 22 helyet jelen­leg a republikánusok bir­tokolnak és csak 12 demok­rata párti szenátornak kell megküzdenie az újravá­lasztásért. A választási kampány már megkezdődött, a kép­viselő- és szenátorjelölték kiválasztására szolgáló elő­választásokkal. Ezek eddig csupán egy nagyobb meg­lepetést hoztak: Michigan állam egyik választókerü­letében a szavazók nem voltak hajlandóak újrajelölni Mark Siljander képviselőt. Siljan- der a Republikánus Párt szélsőségesen konzervatív szárnyához tartozik és az úgynevezett fundamentalis­ta, mereven vallásos irány­zatok jelöltjeként került annak idején a törvényho­zásba. Atomkonferencia Bécsben Bécsben a Nemzetközi Atomenergia ügynökség központjá­ban nemzetközi tanácskozás kezdődött a nukl&áris balese­tekről (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Az atomenergia pótolha­tatlan, a feladat az, hogy a lehető legbiztonságosabbá te­gyék termelését. Ezt hangsú­lyozták egybehangzóan nyu­gati és szovjet szakemberek hétfőn, a nukleáris bizton­sággal foglalkozó világkon­ferencia megnyitóján. Az ENSZ Nemzetközi Atom­energia Ügynöksége (IAEA) által rendezett, ötnapos ta­nácskozáson ötszáznál több szakember vesz részt a vi­lág minden részéből. A 28 tagú szovjet küldött­ség vezetője, Valerij Lega- szov, a Kurcsatovról elneve­zett atomenergiai intézet igazgatóhelyettese, reményét fejezte ki, hogy a tanácsko­zás, amelyet — a csernobili szerencsétlenséget követően — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Hans Blix, az IAEA vezérigazga­tója kezdeményezett, építő légkörben zajlik majd le. A Szovjetunióban az atomener­gia békés felhasználása te­rén több mint három évti­zed tapasztalatait birtokol­ják, s jóllehet, az ország bő­vében van más energiaforrá­soknak, az atomenergia hasznosítása mellett döntöt­tek. Nukleáris balesetek más országokban is előfor­dultak, s nem bizonyult hi­bátlannak a nem nukleáris technika sem — emlékezte­tett a szovjet tudós. Valerij Legaszov kijelentette, hogy a szovjet küldöttség kész min­den kérdésre válaszolni, kész megvitatni a javaslato­kat azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megakadályoz­ni baleset esetén a sugárzást, miként lehet felszámolni a sugárszennyezést. A világ energiájának 15 százaléka származik már atomerőművekből, így nem lehet szó arról, hogy le­mondjunk az energiának er­ről a forrásáról, hangoztatta Hans Blix, az IAEA — svéd — vezérigazgatója. A szak­emberek feladata most az, hogy feltárják a balesetek okait, növeljék a biztonságot, s őszintén tájékoztassák a közvéleményt. Hasonló szellemben beszélt Rudolf Rometsch, a tanács­kozás svájci elnöke, aki or­szágában a nukleáris hulla­dékot raktározó intézmény, a Cedra vezetője, egyúttal az IAEA korábbi munkatársa. Az atomerőművekben ter­melt elektromos energiára még sokáig szükség lesz, bár a most alkalmazott techni­kát felválthatják mással — mondotta. A bécsi tanácskozás, ame­lyen magyar szakemberek is részt vesznek, szakcsoportok­ban, zárt ajtók mögött foly­tatja munkáját. A küldöttek előtt van a Szovjetunió igen részletes, több száz oldalas szakjelentése a csernobili katasztrófáról, amelynek főbb következtetéseit a múlt héten Moszkvában is nyilvá­nosságra hozták. Emellett a konferencián napirendre ke­rülnek a nukleáris berende­zések biztonságának, a nem­zetközi együttműködésnek a kérdései is. A jó légkört megalapozta, hogy a közel­múltban — ugyanitt — a vi­lág szakembereinek sikerült megállapodniuk az ide vágó nemzetközi szerződések tér. vezetében. A tervezetek a nuk­leáris balesetek kötelező je­lentésével, illetve a segély- nyújtással foglalkoznak. A dokumentumok az IAEA szeptember végi, rendkívüli közgyűlése elé kerülnek. Kínq A nyitás politikája A kínai szocializmus szi­lárd alapokon nyugszik, s képes ellenállni a kihívások­nak — írja a Zsenmin Zsi- pao kommentárja, amely a „szellemi szennyezés” elleni harc kérdéseivel foglalkozik. „Álljunk ellent az ártal­mas hullámnak” ' — című írásában a KKP központi lapja azt hangsúlyozza, hogy a nyitott kapuk politikája megerősítette a szocializmus ellenállóképességét a kárté­kony külföldi befolyással szemben, ugyanakkor lehe­tővé tette az ország számá­ra, hogy befogadja az érté­kes külföldi technológiai, gazdasági ismereteket és a kulturális vívmányokat. A lap a Hongkonggal ha­táros Kanton példáján érzé­kelteti, hogyan küzdött meg Kína sikerrel „a veszélyes hullámokkal”. A nyitás Idő­szakában, a 70-es évek vé­gén jelentkező társadalmi fe­szültségeket a dél-kínai vá­rosban ésszerűen oldották meg; a város nemcsak hogy „ellenállt a romboló hul­lámoknak, de meg is lova­golta azokat, hasznot húzott a nyitás politikájából.” —C Külpolitikai kommentárunk A hágai válasz A SZOVJET BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSEK tovább- I ra is a nemzetközi figyelem középpontjában állnak. Akár tetszik ez a Fehér Háznak, akár nem, a leg­utóbbi fejlemény, vagyis Gorbacsov bejelentése ar­ról, hogy a Szovjetunió 1987. január 1-ig meghosz- szabbítja az atomkísérletek szüneteltetésére vállalt egyoldalú moratóriumát, egyszerűen nem kerül le a világsajtó első oldaláról. A nem akármilyen téma körül sistergő indulatok önmagukért beszélnek. A reagálások hevessége an­nak megértésére utal, hogy az annyira várt fegyver­zetkorlátozási folyamatot végre tettekkel kell alátá­masztani, és a Szovjetunió, a maga moratóriumával végül is pontosan ezt tette, példája követésére szó­lítva fel — egyelőre hiába — az Egyesült Államo­kat. Hogy ez a felismerés nemcsak békemozgalmi és baloldali körökben terjed, arra ékes bizonyság a leg­utóbbi, a Potomac partján aligha örömmel fogadott hír. Eszerint Willem van Eekelen holland hadügymi­niszter egy vasárnapi rádióinterjújában hivatalosan bejelentette: kormánya — tehát egy NATO-ország kabinetje! — „sürgetni fogja Ronald Reagan elnököt, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék a kísérleti atomrobbantásokra meghirdetett szovjet moratórium­hoz”. A sorozatos szovjet kezdeményezésekre kimon­dott sorozatos „nem”-ekikel Reagan a saját táborá­ban is mind nehezebb helyzetbe kerül. Nemcsak ar­ról van szó — bár ez önmagában is minőségileg új fejlemény —, hogy egy atlanti ország vezetése hiva­talosan a szovjet példa követésére szólította fel nagy szövetségesét, hanem arról is, hogy — és ezek me­gint csak a holland hadügyminiszter szavai — „az Egyesült Államok más NATO-szövetségesei is pozi­tívabb választ várnak a szovjet kezdeményezésre”. Hogy a tétel igaz, azt egyebek között az is bizonyít­ja, hogy az úgynevezett „delhi hatok” ugyancsak po­zitív amerikai választ követelő csoportjának egyik tagja a szintén a NATO-hoz tartozó Görögország. HA MINDEHHEZ HOZZÁVESSZÜK, hogy mást mondott Reagan és — egy nap múlva — a Fehér Ház második emberének tekintett Donald Regan, hogy nőnek az ellentétek a Fehér Ház és a törvény- hozás, sőt a külügy- és a hadügyminisztérium (vagyis George Shultz és Caspar Weinberger) között is, a kép összeáll. És ez a kép annak a ténynek az isme­retében válik szinte teljessé, hogy az Egyesült Álla­mokban novemberben kerül sor az úgynevezett fél­idős választásokra. Magát az elnököt ez csak köz­vetve érinti, de a honatyákat közvetlenül. Az, hogy ekkora az elnökkel szembeni ellenállás, arról is árul­kodik, hogy a törvényhozók szerint milyen magatar­tással lehet voksokat szerezni a késő őszi erőpróbán Harmat Endre A szovjet moratórium meghosszabbításával kapcsolatban Sajtóértekezlet Moszkvában A hadászati paritás az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között továbbra is fennáll, annak ellenére, hogy tisztán katonai szemszögből az Egyesült Államok bizo­nyos előnyre tett szert az­zal, hogy a szovjet morató­rium időtartama alatt 18 kísérleti atomrobbantást haj­tott végre — jelentette ki hétfőn Moszkvában Szergej Ahromejev marsall, a hon­védelmi miniszter első he­lyettese, a szovjet fegyve­res erők vezérkari főnöke. A szovjet moratórium meghosszabításával kapcso­latban tartott sajtóérte­kezleten Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyet­tese azt hangsúlyozta, hogy a világ közvéleményének túlnyomó része a kísérleti atomrobbantások betiltása mellett foglal állást, s ez­zel az akarattal lényegében csak befolyásos emberek kis csoportja szegül szem­be az Egyesült Államokban. A brit kormánynak a szov­jet hosszabbítással kapcso­latos sajnálkozása fölött pedig csak sajnálkozni le­het — mondotta. Szovjet részről szeretnék, ha az atomkísérletek tilal­máról folytatott tárgyalá­sokhoz Nagy-Britannia is csatlakozna, hiszen koráb­ban voltak részvételével tárgyalások, de megszakad­tak — nem a Szovjetunió hibájából. Kívánatos volna, ha a Franciaország is kez­deményező lépést tenne e té­ren. Igaz ugyan, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hajtotta végre az atomkísérletek nagy részét, a tárgyalásokat tehát ne­kik kell kezdeni, a többi atomhatalom csatlakozása azonban mindenképpen üd­vözlendő volna — mondotta a szovjet külügyminiszter­helyettes. Voroncov lehetségesnek nevezte, hogy rövid határ­időn belül megállapodás szülessen, az Egyesült Álla­mokkal az atomkísérletek átfogó ellenőrzéssel egybe­kötött tilalmáról. Ezt a megállapodást a szovjet- amerikai csúcstalálkozón már aláírhatnák. Szovjet részről remélik, hogy Was­hingtonban a józan ész fe­lülkerekedik és a történel­mi lehetőség nem marad ki­használatlanul. Voroncov kérdésre válaszolva ugyan­akkor kategórikusan cá­folta, hogy a csúcstalálko­zó időpontját már kitűzték volna, s kifejtette, hogy a csúccsal kapcsolatos szov­jet álláspont ismert: tartal­matlan találkozó megtartá­sának nincs értelme.

Next

/
Thumbnails
Contents