Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Yásárfia - oklevelek A nép kisiparosai nagyban hozzájánltak eredményeinkhez Ot év tevékenységét értékelte a küldöttgyűlés Változásokkal teli öt esztendő munkáját értékelték az elmúlt hónapokban megyénk kisiparosai. Az országos fórum előtti utolsó számvetésre szombaton került sor .Egerben az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán megtartott megyei küldött­gyűlésen. A több, mint ötezer iparostárs képviseleté­ben megjelent 77 delegáltat és a vendégeket Várhelyi Ödön elnök köszöntötte. Az elnökségben külön Kür­tösi Károlyt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét, Vince Józsefet, a KIOSZ Or­szágos Vezetőségének tagját, Mészáros Albertet, a HNF megyei bizottságának titkárát, Kántor Imrét, a megyei tanács osztályvezetőjét, Németh Józsefet, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatóját és Herényik Józsefet, a HVDSZ megyei bizottságának titkárát. Munka­szeretet Ha társadalmi hiány- cikklistát készítenénk, ak­kor ezen előkelő helyen szerepelne. A gond nem mai keletű, de az is tény, hogy elég erőteljesen sú­lyosbodik. Az emberek egy része — sajnos nem kis létszámról van szó — mindennapi te­endőit tessék-lássék módon látja el, nyiltan hangoztat­ja, hogy szerény béréért an­nál is al'acsonyabb szintű teljesítményt produkál. Az anyagbeszerző nem erőlteti még magát, kőr­útjairól sűrűn ismétlődő nincsekkel tér vissza, s az eszébe sem jut, hogy meg­feledkezett alapvető köte­lezettségéről: a szorgalom­mal társult leleményesség­ről. A tévészerelő már rá hivatkozik, amikor azt mondja, hogy majd csak megrendeli — három-négy hét alatt elő is kerül — a nélkülözhetetlen szerken­tyűket. Nyugodt lelkiisme­rettel távozik, mit sem za­varja az, hogy a készülék tulajdonosa teljesen indo­koltan háborog. Legfeljebb megjegyzi: ez nem az ö asztala, erről nem tehet. A taxisok — ha focimeccs van, akkor rendre otthon ülnek, s a központos még attól sem riadozik, hogy közölje a háborgó utassal, miért kell várnia. Ez csak a szolgáltatás szférája, de tovább is lép­hetünk. más területekre is kalandozhatunk, a kép egyéb helyütt sem vigasz­taló. Nem nyugodhatunk bele mindebbe, nem hivatkoz­hatunk arra: ezek csupán egyéni sérelmek, hiszen sokkal többről döntenek a restkedők, a könnyelműskö- dők. azok, akiknek fogal­muk sincs arról, hogy mi az alkotás öröme, mennyi­re felemelő a hozzáértően, lelkesen végzett munka tu­data. Az így vélekedők sincse­nek kevesen, de példájuk nem mindig vonzó, holott ennek illene mozgósító ha­tásúvá válnia. Számos fórumon mérle­gelték már ezeket a nehéz­ségeket. Elhangzottak két­ségkívül precíz elemzések, de az esetek zömében nem jutottunk túl a tények fel­sorakoztatásán, nem lép­tünk a cselekvés mezejére. Tovább nem várhatunk, mert gazdasági problémá­ink aligha számolhatók fel a hatékony, a minőségi, az ügybuzgalommal társult se­rénykedés nélkül. Fel kell karolni azokat, akik min­den különösebb megbecsü­lés hiányában is tisztes­séggel helytállnak. Az ed­diginél differenciáltabb anyagi és erkölcsi méltatás jár nekik, mert az effajta megkülönböztetés a tétlen- kedőket is kilendíti a holt­pontról. Különösképp ak­kor, ha a semmittevőket hivatali főnökeik megregu- lázzák, nem húzódozva a büntetés bevált formáinak szigorú érvényesítésétől sem. A huszonnegyedik órában hangsúlyozzuk ezt. Nem­csak jelenünkért, hanem holnapjainkért is aggódva. Remélhetőleg nem felesle­gesen, nem hiába ... : Pécsi István A résztvevők előzetesen írásban megkapták a megyei választmány beszámoló je­lentését. A szervezet műkö­dési feltételeinek, valamint a megyei testületek ‘és bizott­ságok irányító tevékenységé­nek elemzésén túl érdekes adatokkal szolgál az előter­jesztés. Eszerint csaknem 46 százalékkal emelkedett az ipart kiváltók száma, amit elősegített az is. hogy a VI. ötéves terv időszakában ál­lampolgári joggá vált a kis­ipari tevékenység. Különö­sen a személy- és közúti árufuvarozó szakmákban bő­vült a létszám. Az is tény, hogy mind többen munka- viszony vagy nyugdíj mel­lett gyakorolják az ipart. A gazdaságszervező mun­kát figyelembe véve megál­lapítható, a megye kisipara teljesítette a rászabott cél­kitűzéseket, jelentősen előse­gítette a lakossági szolgálta­tási igények kielégítését. Több szakmában — így a személy- és áruszállításiban, a gépjármű-, valamint a rá­dió- és televíziójavításban, a személyi szolgáltatásokban — folytatták a gyorsszolgá­lat fejlesztését. Az üzletszer­zés. a kapcsolatkialakítás jobbá tétele érdekében 1984- ben Egerben létrehozták a Kisüzemi Innovációs Iroda kirendeltségét. Az új mód­szerekre példa, hogy a gyön­gyösi alapszervezet és a Mátrai Építőipari Szövetke­zet információs irodája meg­állapodást kötött. melynek értelmében a szak- és épí­tőipari szakmákban dolgozó kisiparosok név- és címjegy­zékét a megrendelők rendel­kezésére bocsátják, Nagy hangsúlyt helyeztek a társ­szervekkel és a tanácsokkal való még jobb együttműkö­désre is. Énnek köszönhető­en adhattak át 15 kisipari műhelyt Gyöngyösön, alakít­hatták kj a Céh Mesterek utcáját a megyeszékhelyen. Hevesen hat helyiséget biz­tosítottak munkájukhoz. Nagy jelentősége volt an­nak is, hogy szélesítették a közgazdasági tevékenységet. Rendszeresen tartottak úgy­nevezett árfogadónapokat és tanácsadást, ami ösztönzője volt annak, hogy az iparo­sok többsége helyesen értel­mezi az árképzési rendel­kezéseket, betartja az elő­írásokat. Mindebben élen jár az 1982-ben megalakított közgazdasági bizottság. Tény viszont, hogy a fél évtized alatt nőtt a panaszügyek száma, elsősorban 1985-ben. Ebben az évben összesen 149 esetet kellett megvizsgálni, míg öt esztendővel korábban mindössze 37-et. Ez jórészt a fizetőképes kereslet csök­kenésével magyarázható. Igyekeztek előbbre lépni a politikai nevelőkben, továb­bá a szakmai képzésben is. Több-kevesebb siker jelle­mezte ezt a tevékenységet: az önálló kihelyezett marxis­ta középiskola az egri alap­szervezetnél objektív okok miatt csak félideig tartott. Ugyanakkor a tudatformálás eredménye, hogy emelkedett a párttag kisiparosok száma. Fejlődés tapasztalható a szakmai képzésben, ám e té­ren még mindig bőven van tennivaló. A szociális gon­doskodás bizonyítéka, hogy a nyugdíjas korúak és a rá­szorulók közül az öt év so­rán 684-en részesültek se­gélyben, együttesen 795 ezer forint összegben. A beszámolóhoz a tanács­kozáson Szálkái János, a KIOSZ megyei szervezetének titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Ebben kiemelte, hogy a társadalmi-gazdasági vál­tozásokhoz a megye kisipa­rosainak is igazodniuk kell. Ez épp úgy magában fog­lalja a jobb tájékoztatást, mint a folytonos fejlesztést. Ezután Nagy János volt titkár előterjesztésében a megyei adóközösség vezető­ségének jelentését hallgat­ták meg a jelenlevők. Nagy János bejelentette: o kül­döttgyűlés egyúttal az adó- közösség záráközgyűlése is, hiszen szerepét július l'től a megyei tanácshoz tartozó adómegállapító hivatal vet­te át. A vitában 15 hozzászóló mondta el véleményét. Gyet- vaii József szólt a brigád­vizsgálat tapasztalatairól, egyúttal pedig az ösztönzés jobbátételét, az egyenlő ver- senyhelyzet megteremtését kérte. Dr. Miczki János be­szélt a megye kisiparosainak létszámalakulásáról, az in­novációs tevékenység gyor­sításának szükségességérői. az ipargyakorlók közéleti mun­kájának javulásáról. Vígh László a bürbkratizálódás veszélyeire hívta fel a fi­gyelmet. Pozsár Kálmán többek között az adómegál­lapítással kapcsolatban sür­getett mielőbbi intézkedése­ket a megyei vezetőségtől — az érdekvédelem erősítése érdekében. Javasolta, hogy a nagyobb tájékozottság vé­gett minden alapszervezetnél legyen közgazdasági előadó. Horváth Gyula kérte, hogy az adókedvezmények elbírá­lásánál a tanácsok ne csak a jövedelmet vegyék figye­(Folytatás a 2. oldalon) A küldöttgyűlés elnöksége (Fotó: Köhidi Imre) Közel százezer látogató és a szigorú zsűritől is kiér­demelt oklevelek bizonyít­ják, hogy nem ok nélkül való megyénk legjobb cégei­nek részvétele a miskolci ipari vásáron, amelyet ez­úttal tizenegyedszer rendez­tek meg. Az Egervin vado­natúj exportboraival, az Egri Dohánygyár, amely a legkevésbé kártékony ciga­rettákkal vonult fel, és a Parádi Üveggyár inkább er­kölcsi elismerést aratott, míg a Finomszerelvénygyár hasz­nos műszaki információval is tájékoztatta a „szomszéd­ságot”. A tegnap zárult vá­sáron azonban a „civil” vá­sárlátogatóknak is szemet gyönyörködtető könnyűipari termékek és az építkezést segítő megoldások — panel- boltív, forgácsbeton — so­rakoztak. (Fotó: Kőhidi Imre) Fantasztikus úszósiker Madridban Ha valaki a madridi úszó-, vízilabda-, műugró-, és mű- úszó-VB előtt azt mondja, hogy a magyar küldöttség három aranyéremmel tér haza, azt enyhén szólva megmosolyogják. Ráadásul valamennyit a küldöttség egy kisebb kollektívájának, a férfi úszóknak ^osztották ki. Darnyi nyitottá" a sort, aztán Szabó József követke­zett. s végül szombaton a 200 méteres vegyesúszás döntőjében új Európa-re- korddal ismét Darnyi tette fel arra a bizonyos i-re a pontot. Első győzelme után azt nyilatkozta, hogy ezt az ara­nyat az édesapjának nyerte. Akkor feltehetően most az édesanyja következik. A kö­vetkező világverseny előtt az ellenfeleknek meg kellene tudakolniuk, hogy mekkora a Darnyi család. A szombati döntőben az első rajtnál kiugrott, a má­sodiknál viszont bentragadt. A 2:01,57 perces új Európa- csúcsot ennek szellemében kell értékelni. Széchy dü­höngött is emiatt: „arany ide, arany oda, világcsúcsot kellett volna úsznia!” — hangoztatta. Bár minden vi­lágversenyről így térnének haza a magyar sportolók ...

Next

/
Thumbnails
Contents