Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

12. NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 20., szerda Kis természetrajz A vörösbegy Ez a közkedvelt és általá­nosan ismert madár Európá­ban a legészakibb részek ki­vételével mindenütt előfor­dul. Hazánkban gyakori fészkelő, bokros alj növény­zetű erdőkben, folyóárterek­ben, parkokban, nagyobb kertekben találkozhatunk vele. Szereti a vízmosások, a hegyi patakok környékét. A vörösbegy Európa észa­ki, keleti és középső tájain vonuló madárnak számít. Bár Közép-Európában — így hazánkban is — mindig találkozunk áttelelő példá­nyokkal. Angliában viszont a gyűrűzések tanúsága sze­rint a hímeknek mindössze 25, a tojóknak 72 százaléka vonul el. Dél-Európában a vörösbegy állandó madár, de az állomány telente az észa­kabbról érkezőkkel erősen felszaporodik. Tavasszal az első vonuló példányok márciusban buk­kannak fel, a vonulás ápri­lis derekáig elhúzódik. Eb­ben az időszakban minde­nütt találkozhatunk vörösbe_ gyekkel, amelyekre a hímek hangos éneke is felhívja a figyelmet. Tavasszal alakul­nak ki a párok, és az erdő­ben, az úgynevezett revirek, a költőterületek. amelyek határait a tulajdonos félté­kenyen védelmezi szomszé­daival szemben. A fészket a tojó építi er­dei mélyút oldalában, fűcso­mó alatt, patakon átvezető fahíd gerendáján vagy más alkalmas, védett helyen. A fészek alapja száraz levelek­ből és mohából áll, a csé­szét finom fűszálakkal, gyö­kerekkel és szőrszálakkal béleli. Az első költés ideje áprilisra esik, másodszor a nyár derekán repítenek fió­kákat. A fészekalj 5—7 fe­héres alapon rozsdásan fol­tozott tojásból áll. A tojá­sok átlagméretei: 19X15 mm A kotlás munkája, akát csak a fészeképítésé, a tojó­ra hárul. Az utolsó tojás le­rakása után kezd ülni, a fió­kák 12—13. napon kelnek. Kezdetben csupaszok és va­kok, anyjuk melegíti őket. A kikelt fióka súlya nem egészen 2 gramm, de gyor­san nőnek, és egyhetes ko­rukban már 15 grammot nyomnak: 12—15 napig ma­radnak a fészekben, de szü­leik még egy ideig a bokrok alatt is etetik őket. A vörösbegy első tollruhá- ján nyoma sincs a piros színnek, a fiatal madarak barnás alapon sárgásán pettyezettek. A nyár folya­mán az első költésű fiatalok már lassan színesedni kez­denek, de csak a vedlés be­fejeződése után válnak „iga­zi” vörösbegyekké. Erdeinkben a kakukk leg­gyakoribb gazdamadara a vörösbegy. Ez azt jelenti, hogy a fiatal kakukkok a fák között többnyire vörös­begy fészkében nevelődnek. Sajnos, egy-egy ilyen kis kakukk felnevelkedése min­dig egy fészekaljnyi vörös­begy pusztulásával jár együtt, mert az erőszakos madár nyomban kikelése után kitúrja mostoháit, és a még meglévő tojásokat a fészekből. A vörösbegyek őszi vonu­lása szeptember derekán in­dul, a legerősebb október­ben. A hazai gyűrűzések adatai szerint a magyar pél­dányok főként Olaszországba vonulnak, de már Afrika északi partjáról is jelentet­tek vissza Magyarországon gyűrűzött vörösbegyet. Éj­szaka vonulnak, legfeljebb 100 méteres magasságban. Napközben bokrok között, gazos árokpartokon keresik rovarokból, pókokból álló táplálékukat. Hazánkban a vörösbegy védett madár, esz­mei értéke 500 forint, s ha télen találkozunk velük, ál­lítsunk kertünkben etetőt a részükre. A tölcséréit betűk titkai Az anagramma nevű szó­játék már több mint két év­ezrede szórakoztatja a moz­gékony elméjű felnőtteket és gyermekeket. Eredete a homályba vesz­ne, ha nem kínálna némi támpontot az ógörög ana- grammata megnevezés, mely új írást más értelmezések szerint még egy írást jelent. Híven a jelentéshez, ana­grammának nevezünk min­den olyan új szót, vagy akár egész mondatot, amiben az eredeti szó vagy mondat valamennyi betűje megtalál­ható. Szigorított és régebbi formájában az is feltétel volt, hogy az újonnan alko­tott fogalmak az eredetivel kapcsolatban álljanak. Szép példa erre ARISTOTELES ókori bölcs neve, amiből az ISTE SOL ERAT mondat kerekedik ki. Ez utóbbi je­lentése: ő VOLT A NAP, ragyogóan utal a hajdani szellem fényességére. Elmúlt korok emberei kö­zül sokan bűvös erőt tulaj­donítottak az anagrammák­nak. Ekkor inkább gyógyí­tásra, „megbabonázásra”, használták, mintsem a szel­lem edzésére. Ám a szójáték történeté­nél is érdekesebb, hogy mi magunk milyen anagrammá­kat tudunk költeni. Aki már ismeri a fortélyokat, az bő­ven talál megfejtendő felad­ványokat a rejtvény lapok­ban. De legalább ennyi szel­lemi izgalmat kínál: önálló­an kitalálni anagrammákat. A következő minták alap­ján könnyű lesz felelni az utánuk olvasható feladvá­nyokra is. RŐT — TŐR — ŐRT; OL­DAL — DALOL; LAKATOS — SALAKOT — TASAKOL; MÁLNA — NÁLAM — NA LÁM; ESZTER — SZERET; LEGELŐ — ELŐLEG; E VILLAMOSON — VILMA ELOSON; Ennyi példából már lát­ható, hogy az anagramma lehet tréfás is. És most kö­vetkezzenek a feladványok, miknek megoldásához jó szórakozást kívánunk. A következő szavakból magyar helységnevek olvas­hatók ki: GYALU, DÉLCEG, SZEGŐK, HÓRA MALOM, KÉK MECSET, DÁN UD­VAR, LECKE. A következő sorban sze­mélyneveket rejtenek a sza­vak: SZÁLLÓ, A GÓT A, ÓINKA, NŐRE, RÉNI, A TIK, S AZ BÁL? HAJ LAN­KA? Új kenyér Szántsatok és vessetek, arassatok emberek ... A vízszintes 36.: Az új kenyér köszöntése című verséből idézünk; folytatása a vízszintes 14. és a függőleges 29. szá­mú sorokban. Vízszintes: 1. Különféle sportágak összefoglaló neve. 9. Erkölcstan. 14. A versidé­zet első folytatása. (Zárt be­tűk: E, E.) 16. Azonos betűik. 17. Feszélyezettség. 18. Szín­művész (Attila). 19. Cin. 20. Zsába egynemű betűi. 22. Olló közepe! 23. Némelyik­ben halak úszkálnak. 24. Foghús. 25. 1848-as csata színhelye Tolna megyében. 27. A Tobol mellékvize. 28. Pro ... (művészeti kitünte­tés). 29. Veszélyből kiszaba­dítani igyekszik. 30. Magas török méltóság. 31. Perjel. 32. Zúdít. 33. Baritonszerep a Hunyadi László című ope­rában. 34. Az érem egyik oldala. 35. ... Gallen. 36. Az idézett vers költője (Tibor). 38. Mint a 35. számú sor. 39 Község Pest megyében. 40. Csúcs. 41. Szovjet motorke­rékpár-márka. 43. Festési modor (francia eredetű szó) 45. A vétel ellentéte. 46. Va­ló. 47. Veszedelmes futó. 48 „. .. nem nőnek az égig”. 49. ...szigetek (Atlanti-Óceán). 50. Szakadék a Pilisben. 52. Továbbá. 53. Jegyez. 54 Nyelvtani fogalom. 55. Az égitestek közötti tér. 56. Ösz- szel az erdőn járunk rajta 58. Istállószalma. 60. A cé- rium vegyjele. 63. A tévé ál­landó műsorszáma. 65. Sváj­ci üdülőhely. 66. Csőtészta. Függőleges: 1. Csörte. 2. Úgy látszik, megfázott. 3 Lesothoi gépkocsik jelzése. 4. Mennél több van, annál jobb. 5. Jugoszláv fizikus, a transzformátor feltalálója (Nikola). 6. Igazságot tesz. 7 Olajoz. 8. Sakkban áll! 9 Fizikai fogalom. 10. Jugo­szláv államfő volt (Joszip, Broz). 11. Az Aller mellék­vize az NSZK-ban. 12. Sport­láp névbetűi. 13. Előleg. 15. Növényvilág. 21. Old. 23. Küzdelem. 24. Szellem A vi­harban. 26. Cégtársulás. 27. A spanyol polgárháborúban esett el 1937-ben (Imre). 28. Balatoni üdülőhely. 29. A versidézet befejező része. (Zárt betűk: T, N.) 30. Né­met Pál. 31. Az első szólam 33. Nagyüzem. 34. Szereti az italt. 36. Hosszú farkú ro­varevő hüllő. 37. .. tánca (Poncielli: Gioconda című operájában). 38. Az arabok neve a középkorban. 39. Me­sebeli gonosz törpe. 41. Orosz férfinév. 42. Világhírű ma­gyar hegedűművész volt (Jó­zsef) 44. Tengeri hal (név­elővel). 45. ...kopogtat (Of- fenbach-operett). 46. Az ujj része. 49. ... meg a kecske­bak (Lafontaine-mese). 51. Rajzlapformátum. 53. Fo lyó a Szovjetunióban. 56. öreg ember kedves megszó­lítása. 57. ... mode. 58. Al­ma . . 59. Egyes vegyi anya­gokra mondható. 61. Kiejtett betű. 62. A türelem vége! 64. Csapadék. 'E. (B. Beküldendő: az idézett vers költőjének neve és a vers­idézet. 8 10 . M A sok lepke közül kettő azonos fajtájú. Melyek azok? Titkosírások Mióta ember él a Földön, a gyerekek régi vágyálma, hogy egymás között úgy beszéljenek, írjanak, amit a felnőttek nem értenek meg. De sokszor ez a vágya két barátnak vagy ba­rátnőnek, esetleg egy baráti körnek. Az emberiség fennállása óta már sokféle titkosírást kitaláltak, de ha megmozgatjátok a fantáziátokat, ti is tudtok hasonlókat alkotni. Morse-abc A szikratávíró feltalálásával mód és lehetőség nyílt a rö­vid és hosszú jelek közlésére. így aztán hamarosan meg­született a morse-abc. (Például az A betű = . —, B betű = — ..V betű = ... — stb.). Ez aztán igazán ismert. Mind­járt oldjatok meg egy üzenetet: //.- --------------------­í /i-77 I'1’ __,. D e kitalálhattok saját jeleket is. Például: A = —, B = . (Tehát magánhangzók vonal, mássalhangzók pont). De száz­féle variáció is lehetséges. Kezdjetek hozzá a saját morsé- tokhoz! Betűvariációk Leírtok egy szót: SZABADSÁG. Ezt különböző változa­tokban lehet leírni. 1. Csak minden második betű számít: • SAZDAKBLARDISBÁHG 2. Csak minden harmadik betű jó: SALZKMARTBOHALJDGJSCFÁTLGSH 3. Minden páratlan betű a második, minden páros betű az ötödik betű helyén található: ~ ASKLMNZBADGJiKBDABEÜTDOSTÖKTÁZG 1 23 45 67 89 S így tovább, a millió variáció. Könyv segítségével Mindkettőtöknek ugyanaz a könyv van a birtokában. Sza­vakat keresel ki, és az oldalszámot, a sor számát és a szó számát írod le, ahol található. Például: 1. oldal, 20 sor, III szó. Tehát 1 20—III. vagy 360/11—IX. stb. Citrommódszerrel A szöveget citromlébe mártott tollal írjátok le. Az ille­tő —, akinek az üzenet szól — a látszólag üres lapot meleg­re tartja, és előjön az üzenet. Még titkosabb az üzenet, ha a lapon rendes szöveg is van, és a citrommal irt rejtjeles szöveg a sorok közé kerül. Az íráshoz és a megfejtéshez csak türelem kell. Keresztrejtvény Megrajzoltok közösen egy-egy keresztrejtvényt. Sűrűn szerepeljen benne a feketére befestett négyzet. Ezeket a négyzeteket aztán kivágjátok, és az üresen álló négyzetek adják a betűsablonokat. Ezeknek az üres négyzeteknek a helyére kell beírni a betűket, amit a társ — ha ráteszi a betűsablont — pillanatok alatt el tud olvasni. Hasonlókat találjatok ki ti is! Nagy türelemre van szük­ség a titkosírás elkészítésénél, dehát a titok időnként sokat ér!

Next

/
Thumbnails
Contents