Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-19 / 195. szám
% NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 19., kedd HAZAI TÁJAKON Pékmúzeum Sopronban A soproni „ponzüchter” negyed mesébe illően bájos polgárházai között a maga nemében egyedülálló, földszintes kis múzeum hívja fel a figyelmünket a kapuja feletti oroszlános cégtáblával. A céhes pékipar múzeuma ez, bár a házban még a céhkorszak után is szorgos élet folyt: 1950-ig sütötték itt a kenyeret, az omlós zsemlét, a böjti perecet, és az ünnepi foszlós kalácsot, no meg a finom cukrászsüteményt. Sopron város lakói kiváltképp kényesek lehettek (ma is ízletesebb itt a pékáru, mint bárhol, a hazában!); szigorúságukat jelzi a kép, amelyen az úgynevezett „pék- fürösztő” gépezet látható. A pékfürösztés szokása a német városokból jutott el a Dunántúlra: ha romlott a kenyér, meg a sütemény minősége. vagy ha a súlya csökkent, akkor megfürösz- tötték a péket, vagyis egy gémestóútszerű szerkezetből tóba, vízmedencébe (Győrben a Dunába) eresztették, ami télen kiváltképp kellemetlen lehetett, a szégyenről nem is szólva. Meg kell hagyni azonban, hogy Sopronban emberségesebbnek bizonyult a magisztrátus, mint Bécstől Székesfehérvárig a többi városban, mert itt pénzen meg lehetett váltani a büntetést; meg is váltották, mert a rémületes szerkezet csak ijesztésül szolgált, használatára sosem került sor. A pékproduktumok kiváló minőségére a címer is utal (ezt viseli a kapu fölött lógó cégtábla is). Két oroszlán tart egy hatalmas perecet, s mindkettő hosz- szú nyelvvel nyalogatja a szája szélét, sejtetve, hogy már elepednek az utcán a perec után. A ház műhelyrésze a XVI. században épült, a mesterék lakrésze fiatalabb, az a XVIII. szazadban kapta mai formáját. Az első ismert tulajdonost Joachim Hüb- nernek hívták, az utolsó mesterek az olasz eredetű Sever család tagjai voltak. Sever Mihály trieszti pék- legény vándorévei során vetődött Sopronba, ott beleszeretett a pékség tulajdonosának unokahúgába, és bizony itt ragadt mint a lépvesszővel fogott madár, de nem bánta meg. ellenkezőleg. új termelési ágat vezeA pék céh jelvénye tett be, oly mértékben szárnyakat kapott munkakedve a boldogságtól. Ö rendezte be a cukrászdát, hozatta és gyártatta az édességek előállításához szükséges eszközöket, formákat, üstöket, edényeket. Legmegragadóbb azonban a lakása. A szellemes ötlet, amely — övé volt vagy az ősöké?! — behozta a konyhába a vizet, noha még vízvezetékről akkoriban senki sem álmodott a városban. Közvetlenül a konyhaablak előtt állott a kút, az ablakból kinyúló kéz felhúzta a kerék segítségével a teli vödröt, egyenest be a koknyhába, ahol tartalmát a tűzhely vízmelegítőjébe öntötték, utóbbi csappal volt ellátva, tehát folyt a meleg víz lavórba, vájdlingba, amibe kellett. Szükség is volt erre az eredeti melegvíz-szolgáltatásra, hiszen a pékek szőlősgazdák is voltak (ugyan ki nem rhűvelt szőlőt a régi Sopronban?); tehát a konyhán bort is mértek (ma is ott sorakoznak a különféle űrméretű edénykék), sűrűn kellett őket öblögetni. mosogatni. A boltíves lakószobák finom vonalú, intarziás bútorai szolid jólétről, kifinomult ízlésről tanúskodnak; mértéktartóan józan, fényűzésmentes életvitelről egyszersmind. Ezeknek az embereknek a munka képezte életük tengelyét, de szerették szép, vonzó, rendezett és tiszta környezetben álomra hajtani a fejüket; noha a legfontosabb akkor is az volt, hogy holnapra erőt gyűjtsenek. A műhely maga rusztikusába régibb korszakot muA Pékmúzeum épülete tat be, mint a mesterlakás. A nem nagy területre épült pékséget a józan, célirányos gondolkodás, rendszeretet, ötletesség jellemzi. Minden parányi helyet kihasználtak. Volt itt dagasztószoba, sütőszaba, cukrászműhely, kenyérbolt, cukrászda, az alagsorban présház és pince, a tenyérnyi udvaron ló- ás tehénistálló, kocsiszín, félemeletnyi magasan a „magazin”, ahol gabonát, lisztet, kukoricát — még magasabban a padlás, ahol babot, diót, mandulát — tároltak. (Mindent, amit csak adott a szőlő; a bab kivált nélkülözhetetlen soproni csemege. állítólag itt még torta is készült belőle, de nem a gesztenye pótlására, mint nehezebb időkben máshol, dehogyis, hiszen itt bőven terem a szelídgesztenye. hanem önmagáért, cseppet sem rejtve babmivoltát.) A „szőlősgazda műhelye” is helyet kapott a házban, mintegy a pékség kiegészítőjeként. (Jó hasznát látta ennek az utolsó pék: ipara megszűnésével a szőlőjéből élt.) Ma a régi raktárakban pék-ipartörténeti múzeum van, itt sorakoznak a céhládák, -pecsétek, -levelek, s a különféle munkaeszközök, receptkönyvek. A sütőszoba mellett, a da- gasztóteknők és a hatalmas kemence közelében húzódott meg a legények kamrája, egyszerű, de kényelmes, és meleg (gondolom. albérlet helyett ma is sokan elfogadnák) ; a pékmunka ugyanis szakaszos volt; míg kelt a tészta, pihenhetett a pék. örvendetes, hogy az utolsó pék megőrizte őseitől örökölt felszerelési tárgyait, hogy 1970-ben bekövetkezett halála után a város a házat rendbehozatta; és így 1975- ben megnyílhatott ez a múzeum, régi iparosok okos munkaszervezésének, szorgalmának és minőségérzékének az ékes bizonyítéka. Bozóky Éva CIRKUSZJUBILEUM Wulff, Beketow és a többiek A Városliget, ahol ma a Vidám Park, az Állatkert és a Fővárosi Nagycirkusz áll, a XVI. században elhagyatott terület volt. Sívó homok, gyér bokrok fogadták a véletlenül erre tévedt utast. 1808-ban pályázatot hirdettek a Liget kialakítására, s az elsődíjas munka nagyszabású terveket javasolt egy Nemzeti Park létrehozására lugasokkal, vendéglőkkel, stadionnal (térzene céljára), szökőkutakkal, tánccsarnokkal. Ám erre anyagi lehetőségek hiányában nem kerülhetett sor, ehelyett a Liget a későbbiek során benépesült ponyvasátrakkal — amelyekben cse- pűrágók, bohócok, táncosok mulattatták a Nagyérdeműt —, körhintákkal és mutatványos bódékkal. 1866-ban megnyitotta kapuit az Állatkert, nemsokára felépült Barokaldi cirkusza, kialakult a vurtsli, amely tarkaságában vetekedhetett a híres bécsi Práterrel is. 1886-ban merült fel az állandó városi cirkusz építésének terve, s egy év múlva a főváros szerződést kötött Wulff Edével, a híres német cirkuszdinasztia tagjával az épület felépítésére. 95 éve, 1891-ben nagyszabású gálaműsorral nyitották meg a mai Fővárosi Nagycirkusz elődjének számító Wulff-cirkuszt. Akkoriban 2290 néző láthatta az előadásokat, s mivel állóhelyeket is kiCsimpánzrevü az Akiket még nem láttunk c. műsorból A régi épület adtak, csaknem 400-al többen fértek be, mint ma. A jegyárak 60 krajcár és 24 korona között váltakoztak, s május 1-től szeptember végéig tartottak műsorokat. A fő attrakciók a műlovaglás és a lovasjátékok voltak. Később, amikor mind jobban elszaporodtak a szórakozási lehetőségek, gyérült a Wulff-cirkusz közönsége. Az igazgató búcsút mondott az intézménynek, melynek előadásai mind nagyobb érdektelenségbe fulladtak. A Városi Cirkusz életének következő fejezete Beketow Mátyás orosz származású artista, műlovar és cirkusz- igazgató nevéhez fűződik aki 1904-től 1919-ig, majd 1923-tól 29-ig állt az intézmény éllén. Beketow világvárosi műsort mutatott be, elkápráztatta a közönséget. Nem sajnálta a pénzt (később ez vezetett bukásához), a csillogást, a cirkusz jelentette egyetlen szenvedélyét. Igaz, a bevétel hajszolása miatt a műsor már az első esztendőkben kezdett eltolódni a grand guignol, az idegborzoló látványosságok hajszolása felé: bemutatták a halálugrást a magasból, a motorkerékpáros halálkört, megkezdték a pankrációs birkózóversenyek rendezését, a cowboy- mutatványokat. Beketow öngyilkossága után gyakran változtak az igazgatók. (A rejtély, hogy miért választotta a halált: anyagi ügyek, felesége gyógyíthatatlan betegsége, vagy politikai okok miatt — évekig foglalkoztatta a közvéleményt.) 1935-ben ismét gazdátlanul maradt az intézmény, s a pályázatot Fényes György, egy mutatványos család leszármazottja nyerte: ő lett a cirkusz új igazgatója. Fényes 1936-tól 1943-ig állt az intézmény élén. Elsőként revüműsort mutatott be a ligetben „Óh régi, szép világ” címmel. Színészek, artisták adták elő a jazzdalokkal, -táncokkal telitűzdelt produkciót, mely szép sikert siratott, ö hozta később Budapestre a világhírű Rivels bohóccsoportot, s több más nemzetközi attrakciót szerződtetett. Felléptetett addig sosem látott női trapézművészeket, beszélő babákat, nőimitátort, a porondra vitte Hacsek és Sajó jeleneteit. Jelszava ez volt: „Mindig többet adni, mint amit a közönség vár”. A felszabadulás után már 1945 júliusában megtartották az első előadást a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsorukban a revü kapott domináló szerepet: neves színészek léptek a porondra : Latabár Kálmán, Kiss Manyi, Bilicsi Tivadar, Kazal László, Alfonso, Salamon Béla és mások. 1949-ben a cirkuszt is államosították, a vezetőség igyekezett rendet teremteni a magánügynökségek dzsungelében, felülvizsgálták a gázsikat, s megjavították az artisták, a cirkusz művészeinek életkörülményeit. Az 50-es és 60^ás években, az Országos Cirkusz- vállalat megalakulását követően híres külföldi cirkuszok látogattak el a Városligetbe: így az Aeros és Busch cirkusz, a Párizsi Jégrevü, a svéd Trolle Rodin és a dán Benneweiss cirkusz. 1966-ban lebontották a sok emlékezetes előadásnak helyet adó régi épületet, ahol egykor olyan hírességek léptek porondra, mint Grock, Rivelsék, Zoli és Jancsi bohóc, s a többiek. öt évvel később, 1971- ben nyitotta meg kapuit a modern, minden igényt kielégítő új cirkusz. Jelenleg az Akiket még nem láttunk című produkció „fut”, melyben hét ország félszáz artistája produkálja magát, de már készülnek az új műsorra is, melyet októberben mutatnak be. Kárpáti György Frankfurter Allgemeine Zeitung Pavlovi reflex az erős dohányosoknál Évszázadokon át rejtély volt, de most valószínűleg tisztázódott. Sokévi kutatás után. először sikerült a tudósoknak kimutatniuk, mi zajlik le hipnózis alatt az emberi agyban. Az eredmény: hipnózisban a központi ideg- rendszer hullámai az agy bal oldali (matematikai, logikai, verbális felelős) féltekéjébe tevődnek át. Ilyen nyilátkozatot tett Claus Heinrich Bick. a dahni - (NSZK) Hipnózis- és Szuggesztiótudományi Intézet docense. 0 25 hipnotizált beteg agyhullámait mérté. „Az agytevékenységet az alfa-, béta- és delta-hullámok segítségével elektroenkefalográffal (EEG) mértük normális és hipnotizált állapotban. Az eredmény: a hipnózis kezdete előtt a béta-hullámok (ezek főként az alvási és pihenőállapotot szabályozzák) átlagosan 48 százalékban a bal oldali és 47 százalékban a jobb oldali agyféltekében voltak. A hipnózis kezdete után az eredmény: 34 százalék bal oldalt, 57 százalék jobb oldalt. Mélyhipnózisban a bal agyfélben már csak 27 százalék béta-hullámtevékeny- séget mértek, jobb oldalt pedig 65 százalékot. (Fordította: Zentai Dénes) Erős dohányosoknál egy cigaretta puszta megpillantása az ujjak artériáinak összehúzódásához vezet, mint azt a Rockefeller Egyetem (Lyon) Fiziológiai Intézetének két kutatója kimutatta. A jelenség mérsékelt dohányosoknál nem mutatkozik. Különböző mértékben dohányzó, három csoporton végzett összehasonlító tanulmány során a tudósok kiderítették, milyen hatása van egyetlen cigaretta elszívásának az ujjak ereire. A vizsgálatok célja az volt, hogy a nikotin farmakológiái hatásán kívül a lélektanit is felmérjék. Valószínűleg nikotin okozta érszűkületet találtak ennek során mind az erős dohányosoknál, akik naponta 10—20 cigarettát szívtak el, mind a mérsékelt dohányosoknál (napi 1 —5 cigaretta). Csakhogy az erős dohányosoknál ezt az .érreakciót már az első szippantás előtt ki lehetett mutatni. Ezt a jelenséget, amely nem függhet össze a nikotin közvetlen hatásával, a kutatók a pavlovi kondicionálással hasonlítják össze, amikor a farmakológiai hatást lélektani változás előzi meg. (Fordította: Zentai Dénes) éti umor ét elején A háború alatt egy francia falucskában élt egy öregasz- szony, akinek volt egy papagája. Gazdája betanította arra, hogy ezt rikácsolja: „Halál Hitlerre!". m Az anyóka házába egyszer Gestapo-tisztek jöttek, akik megfenyegették a háziasz- szonyt: ha a papagáj csak egyszer is elszólja magát, mindketten életükkel fizetnek! Az öregasszony a falu plébánosához ment tanácsért, akinek szintén volt papagája. A plébános azt javasolta, hogy cseréljék ki a madarakat. Másnap a Gestapo tisztjei ismét megjelentek az öregasszony házában. A papagáj hallgatott. Ekkor az egyik fasiszta, hogy provokálja a madarat, elkiáltotta magát: „Halál Hitlerre!". — Hallgassa meg az Űr a te könyörgésedet, fiam! — válaszolta szelíden a papagáj. ★ — Igazgató úr kérem, a férjem beteg és én fogom helyettesíteni. — De hát tud maga bánni a tigrisekkel, meg oroszlánokkal? — Nem. De ugyebár, eddig a férjem tartotta féken őket? — Nos, akkor nekem gyerekjáték lesz az egész. Látná csak, hogy féken tartom én őkéimét otthon. EGER VAROS TANÁCSA V. B. MUNKAERŐ- SZOLGÁLATI IRODA ÁLLÁSAJÁNLATAI: Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára: Eger Lenin út 261. Felvételre keres érettségizett, gépipari ismeretekkel, vagy meo—II. tanfolyammal rendelkező fiatalokat, továbbá szerszámkészítő, fémfestő, esztergályos, CNC-esztergályos és hegesztő szakmunkásokat. Finomszerei vénygyár: Eger Váltómüszakos munkakörökre felvesz gépi forgácsoló szakmunkásokat és forgácsológép-kiszolgáló betanított munkásokat. Heves Megyei ZÖLDÉRT V.: Eger, Klapka u. 9. Egri telepére érettségizett lányt alkalmaz. Jelentkezés: Külsősor u. 8. Hűtőház vezetőjénél. Hatvani telepére gyakorlattal rendelkező ügyviteli alkalmazottat keres felvételre. Jelentkezés: Hatvan, Kistefeki út, telepvezetőnél. Gyöngyösi Hűtőházába jó kereseti lehetőséggel szakképzetlen női munkaerők jelentkezését várja. Jelentkezés: Karácsondi út 1/a. Hűtőház vezetőjénél. Heves Megyei Sütőipari V.: Eger, Sas út 60/a. Felvételre keres raktári kiadót; kőműves, autószerelő, villanyszerelő szakmunkásokat és kőműves segédmunkást. 3. Sz. ÉPFU Egri Főnöksége: Eger, Bervai út 2. Felvesz egri telephelyre (C; F—3; F—4; D-kategóriával) gépjárművezetőt; autó-motorszerelőt; lakatost; takarítónőt. Bélapátfalvai telephelyre felvesz (B; C; D; F—4. kategóriával) gépjárművezetőt; segédmunkást. FIGYELEM! Irodánknál az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás, — nyelvtanítás, — gyermekfelügyelet, — beteggondozás, — úszásoktatás. A lakossági igény bejelentése az Irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Minden héten szerdán 16 órától 18 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. DIE PRESSE Hipnózis — agyhullámok
