Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 195. Szám ARA: 1986. augusztus 19., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „A közművelődés egész embert kíván” Kitüntették a kultúra terjesztéséért dolgozókat Dán Gyuláné, a karácsondi könyvtár és művelődési ház ve­zetője veszi át a megyei tanács „Közművelődési díját” Schmidt Rezsőtől, Heves Megye Tanácsának elnökétől (Fotó: Szántó György) A Szovjetunió újabb moratóriumot hirdetett Mihail Gorbacsov beszéde a moszkvai televízióban Követendő példa... Az elmúlt években je­lentősen nőtt a tudomány szerepe az élelmiszer-gaz­daságban. Gondoljunk csak az új, nagy- termőképessé­gű búzafajták nemesítésé­re és elterjesztésére, vagy az addig nem alkalmazott művelési, tényésztési mód­szerek, technikai vívmá­nyok bevezetésére. Nem kevésbé a sok. és új, köz­kedveltté vált élelmiszer megjelenésére, amelyek tu­dományos műhelyekben előzetesen bizonyították jogosultságukat. Mindezek szoros kapcsolatban van­nak az emberi alkotómun­kával, a gyors innovációs folyamattal. Ezért is követendő pél­da, az a nemrég aláírt együttműködési szerződés, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia ve­zetői kötöttek. Napjaink­ban, amikor az anyagi for­rások szűkösebbek, a tu­domány kínálta lehetősé­gek teljesebb körű és gyor­sabb hasznosítása különö­sen fontos feladat. Egyéb­ként a két említett szer­vezet a 80-as évek első fe­lében is jól segítette egy­mást. Ennek eredményessé­gét bizonyítja, hogy a ha­zai tudósok sokoldalúan vettek részt az agrárága­zatok feladatainak megva­lósításában. Az évtized második fe­lére aláírt együttműködés értelmében a mezőgazda- sági, az élelmiszeripari és az erdészeti fejlesztés mun­káját még összehangoltab- bá kívánják tenni. Tehát, a rendelkezésre álló kuta­tási alapokat szeretnék sokoldalúbban hasznosítani. A cél az, hogy az anyagi és szellemi forrásokat in­kább az agrárágazatok tel­jesítőképességének, nem­zetközi versenyképességé­nek, fokozását szolgáló elemző és a gazdasági ösz- szefüggéseket feltáró vizs­gálatokra fordítsák. Min­denekelőtt a biológiai alap­kutatásokra és a jövőt je­lentő biotechnika fejlesz­tését szolgálva dolgoznak ki közös programokat. A MÉM és az MTA vezetői azt is elhatározták, hogy az együttes munka értékelésé­ben.- továbbá a kutatók képzésében és továbbkép­zésében, a kölcsönös in­formációcserében és a nem­zetközi kapcsolatok élén­kítésében is szorosabbra fűzik együttműködésüket. Az élelmiszer-gazdaság ezernyi szállal kötődik a tudományhoz, amelynek avatott művelői a követ­kező években még alapo­sabbá tehetik munkájukat. Így országunk, gazdasá­gunk életében oly fontos szerepet betöltő ágazat VII. ötéves tervi feladatainak .megvalósítását segíthetik elő az említett megállapo­dásban foglaltak valóra váltásával. Hozzájárulhat­nak újabb növény- és ál­latfajták előállításához, termelési módszerek elter­jesztéséhez. Elősegíthetik az emberi alkotómunka kibontakoztatását, amelyek minden bizonnyal nem­csak nagyabb hozamokban, kilókban, literekben mér­hetők majd, hanem a ter­mékek jobb minőségében, versenyképességében is. Mentusz Károly Szokás augusztus 20-a előtt, hogy azokat köszönt­jük, akik a közművelődés­ben kiemelkedően tevékeny­kednek, nap mint nap a művelődés terjesztésének szolgálatában fáradoznak. Az országos ünnepség a Néprajzi Múzeumban volt, ahol megyénkből a Népmű­vészet Mestere kitüntető címet kapta Fülöp Pálné szövő népi iparművész, a magyar múzeumügy érde­kében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként posztumusz Móra Ferenc- emlékérmet kapott Szabó János Győző, az egri Dobó István Vármúzeum elhunyt osztályvezetője. Kiváló Nép­művelő címet kapott dr. Pataki Miklósné, a Megyei Könyvtár olvasószolgálati csoportvezetője. A Szocia­lista Kultúráért kitüntetést pedig Gulyás Sándor\ a Hevesi Rákóczi Termelő- szövetkezet elnöke, a közös gazdaság augusztus 20-i ün­nepségén veheti át. A megjelenteket a megyei ünnepségen, amelyet a Me­gyei Művelődési Központ dísztermében tartottak Ivá- dy Jánosné, a megyei ta­nács közművelődési cso­portvezetője köszöntötte. Em­lékeztetett a nemes hiva­tás szépségére és fontossá­gára. Külön tisztelettel kö­szöntötte az elnökségben helyet foglaló Schmidt Re­zsőt, Heves Megye Tanácsá­nak elnökét, Dudás Józse­fet, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának osztály- vezető helyettesét, dr. Köpf Lászlónét, a Pedagógus Szakszervezet Központi Ve­zetőségének titkárát. Ezután következett az ünnepi be­széd. Köszöntőjében Lövei Gyula, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tője előbb a közelgő ünnep- ■ ről, augusztus 20-ról szólt Mint kiemelte: a tradíciókat új tartalommal tölti meg mindig a jelen, különösen az alkotmány megszüle­tése változtatta szocialista tartalmúvá ezt a jeles na­pot. Hagyományosan ilyen­kor köszöntjük azokat, akik a kultúra terjesztésében, a művelődési igények felkel­tésében kimagasló, eredmé­nyes munkát végeztek. Ezt követően került sor a különböző díjak átadásá- sa. A megyei tanács „Köz­oktatási díjban" részesítette Merő Lászlónét, a Megyei Pedagógiai Intézet igaz­gatóhelyettesét, a Besenyő­telki Általános Művelődési Központ tantestületét és Forgács Bélát, az Egri Gár­donyi Géza Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola ta­nárát. „Közművelődési díj­ban" részesült Dr. Bodó Sándor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazga­tója, Dán Gyuláné, a ka­rácsondi könyvtár és mű­velődési ház vezetője és Nagy Ernő festőművész, tanszékvezető főiskolai ta­nár. „Művészeti díj" kitün­tetésben részesült: Csont István, a Megyei Könyvtár grafikusművésze, Lóránt János festőművész és Ma­rik Erzsébet zongoraművész, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanára. Heves Me­gye Művelődésügyéért ki­tüntetést kapott: Kárpátiné Ézsiás Edit, a Megyei Könyvtár tájékoztató könyv­tárosa, Kozma László, a Hatvani József Attila Ifjú­sági Otthon nevelőtanára, Román Gáborné, a Hámán Kató Megyei Űttörőház po­litikai munkatársa, Vadassy Norbert, a Recski Filmszín­ház moziüzemvezetője. Ve­res Zoltán, a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat csoportvezetője, Vécsey Pé­ter, a Heves Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet hivatásos pártfogója, az Egri Néptáncegyüttes és a Megyei Művelődési Köz­pont videó- és magnósklub- ja. A művelődési miniszter kiemelkedő munkássága el­ismeréseként Szocialista Kul­túráért kitüntetésben ré­szesítette: Csordás Józse­fet, a Sarudi Általános Mű­velődési Központ tanárát, Fehér Illésnét, a fierédi könyvtár nyugdíjas könyv­tárvezetőjét, Hangrád La­jost, a Komlói Általános Művelődési Központ igaz­gatóját, Horváth Bélánét, a Gyöngyösi 4. Számú Álta­lános Iskola tanárát, Győri Jánost, az Adácsi Filmszín­ház gépészüzemvezetőjét, Kiss Lajosnét, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet szövő szak­munkását, Kivés Józsefet, a Parádi Általános Iskola nyugdíjas pedagógusát, Ko­vács Pálnét, a Hevesi 2. Szá­mú Napköziotthonos Óvoda óvónőjét, Kovács Jánosnét, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet rész­legvezetőjét, Nagy Sándornét, az Egri 6. Számú Általános Iskola tanárát, Nyerges Je­nőt, a Tarnaleleszi Általános Iskola napközis nevelőjét. Oláh Istvánnét, a Megyei Könyvtár osztályvezetőjét, Prógli Károlynét, a Péter­vásárai Filmszínház mozi­üzemvezetőjét, Szatmári Istvánt, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki ve­zetőjét és Szemán Bélánét, a Megyei Művelődési Köz­pont csoportvezetőjét. A művelődési miniszter eredményes munkásságuk elismeréseként Kiváló Mun­káért kitüntetést adomá­nyozott: Csábi Józsefnek, a Herédi Filmszínház gépész­üzemvezetőjének, Halasi Ist- vánnénak, a Gyöngyösi Vá­rosi Könyvtár igazgató- helyettesének, Jankovics Józsefnének, a Heves Me­gyei Moziüzemi Vállalat takarítónőjének, Járdán Er­zsébetnek, a Besenyőtelki Általános Művelődési Köz­pont tanítónőjének. Kalóz Andrásnak, a Besenyőtelki Általános Művelődési Köz­pont közművelődési igazga­tóhelyettesének, Kalocsainé Csillik Máriának, a Gyön­gyösi 6. Számú Általános Is­kola tanárának, kórusvezető­nek, Nagy György­nek, a Gyöngyösi 1. Számú Általános Iskola ta­nárának, kórusvezetőnek, Némethné Süveges Erzsé­betnek, a Gyöngyösi 3. Szá­mú Általános Iskola tanárá­nak, kórusvezetőnek, Palla- gi Imrénének, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága adminisztrátorának, Patkós Magdolnának, a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ főelőadójának, Sat Lászió­nénak, a Megyei Művelődési Központ könyvelőjének és Snekszer Károlynénak, a Megyei Művelődési Központ művészeti előadójának. Ezenkívül a művelődési miniszter Miniszteri Dicsé­retben részesített 12 sze­mélyt, ezenkívül a megyei tanács művelődési osztálya jutalomban és társadalmi munkás népművelő elisme­résben részesített ugyancsak 12 közművelődésben tevé­kenykedőt. Ezt követően a Megyei Művelődési Központ kama­rakórusának képviselője ve­hette át a Szocialista Kul­túráért kitüntetést. A Szovjetunió úgy dön­tött, hogy a nukleáris kísér­letekre vállalt egyoldalú moratóriumot 1987. január 1-ig meghosszabítja je­lentette be Mihail Gorba­csov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn a szovjet televízió­ban azzal kapcsolatban el­hangzott beszédében, hogy augusztus 6-án lejárt a szov­jet moratórium határideje. Abban bízva tesszük meg ezt a lépésünket, hogy az emberek a világ valameny- nyi országában. a politi­kai körök és a nemzetközi nyilvánosság helyesen érté­Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn a főváros III. kerü­letében töltötte munkanap­ját. Kíséretében volt Jassó Mihály, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára. A kerületi pártbizottságon kezdődött a program, ahol a magas rangú vendég; a párt-végrehajtóbizottság tag­jaival, a társadalmi szervek vezetőivel találkozott, majd meghallgatta Steiner Arnold első titkár és Kiss Imre ta­nácselnök tájékoztatását a főváros harmadik legna­gyobb kerületének mintegy 160 ezer lakosát foglalkoz­tató kérdésekről, az MSZMP XIII. kongresszusán hozott határozat végrehajtásának helyi tapasztalatairól. A tájékoztatás után több üzemrészt tekintett meg. A 10 éves Flórián Üzlet- központ volt a program kö­vetkező állomása: az állam­fő rövid sétát tett a 20 ezer négyzetméteres, 43 állami és szövetkezeti boltnak helyet adó, népszerű Flóriánban, majd Kaba Melinda régész „Az első, 1968-ban megnyi­tott egri akvarellbiennálé óta eltelt tizennyolc esztendő ta­lán elegendő távlatot ad, hogy képet alkothassunk a mai magyar akvarellfestészet helyzetéről. A biennálérend- szer ma, minden erényével és hibájával együtt, lassan két évtizede fóruma a ma­gyar művészetnek.” — olvas­hatjuk a X. országos akva­rellbiennálé katalógusa elő­szavában. Tegnap délután, az egri Gárdonyi Géza Színház elő­csarnokában gyűltek össze a kiállítók és a művészetszere­tők. Dr. Göcző Gézáné, a vá­rosi tanács művelődési osz­tályának vezetője köszöntöt­te a megjelenteket. Elmond­ta, hogy száznégy alkotó 234 művét állították ki. A bien- nálé megrendezésének elsőd­leges célja az volt, hogy ápolja az akvarellhagyomá- nyokat és ösztönözze mind jobban az alkotókat, hogy töltsék meg mai tartalom­mal műveiket. A megnyitón Lengyel Lász­ló művészettörténész, ki a keli a hosszú ideje tartó csen­det a Szovjetunió nukleá­ris kísérleti terepein — mondotta Mihail Gorbacsov. A Szovjetuniónak lett vol­na elég oka nukleáris kí­sérleteinek felújítására. Mégis, most is meg vagyunk arról győződve, hogy a nuk­leáris robbantások beszün­tetése nemcsak a Szovjet­unió, hanem az Egyesült Államok által is valós át­törés lenne a nukleáris fegy­verkezési verseny megállí­tásának irányában és meg­(Folytatás a 2. oldalon) tárlatvezetésével megtekin­tette a három év alatt fel­tárt római kori műemlék együttest: a Hadrianus csá­szár korában épült, 48 ter­mes, központi fűtéses fürdő maradványait. Az újjáépített, megszépített Fő téren a ven­déglátók megmutatták az 1740-es években emelt, ba­rokk stílusú Ziohy-kastélyt. amelyben a Kassák Emlék­múzeum, az óbudai helytör­téneti kiállítás és a Pince­galéria várja látogatóit. A háromezer családnak otthont adó kaszás-dűlői új lakótelepet kereste fel ez­után a Politikai Bizottság tagja. A népes gyereksereg­gel kísért séta közben be­pillantott néhány intézmény életébe: a 60 apróság gondo­zására kialakított bölcsődé­ben, majd a napközi ottho­nos óvodában járt. A program befejezéseként Losonczi Pál a III/10-es párt- körzetben kötetlen beszélge­tést folytatott a kerület ve­zetőivel a lakóterületi ak­tivistákkal munkájukról, a lakosságot foglalkoztató kér­désekről. katalógus előszavát is írta, mondott bevezetőt a tárlat­hoz, majd Békési József, az egri városi tanács általános elnökhelyettese adta át a dí­jakat. Heves Megye Tanácsa elnökének díját Miháltz Pál festőművész, Eger Város Ta­nácsa elnökének díját pedig Szily Géza kapta. A művé­szeti alap díját Sztefanovits Péter grafikusművésznek, a Képző- és Iparművészeti Lek­torátus díját Balogh Gyula festőművésznek ítélte oda a zsűri. A Művelődési Minisz­térium díját Szirtes János grafikus, a Heves Megyei Ta­nács V. B. művelődési osz­tályának díját pedig Bukta Imre grafikusművész kapta. Kánig Frigyes grafikusmű­vésznek ítélték oda az egri városi tanács művelődési osztályának díját, Roskó Gá­bor festőművésznek pedig a szakszervezetek megyei taná­csának díját. A KISZ He­ves Megyei Bizottsága díját Magyar Gábor festőművész, a Heves Megyei Tanács mű­velődési osztályának másik díját pedig Dienes Gábor festőművész vehette át. Losonczi Pál a főváros III. kerületében Megnyílt az országos akvarellbiennálé (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents