Népújság, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-15 / 192. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. augusztus 15., péntek 3. GAZDÁLKODJ OKOSAN! A tanácsi önállóság vizsgája Idén, január 1 -töl új gazdálkodási rend lépett életbe hazánkban a tanácsoknál, ami legmélyebb tartalmában a nagyobb önállóságot, a rugalmasabb döntést, a nagyobb felelősséget jelenti. Olyan generális változás történt a tanácsok gazdasági rendjében január 1-én, amely újfajta gondolkodást, nagyobb felkészültséget és állandó elszámolási kötelezettséget jelent a tanácsok és az állampolgárok között. De lehet-e hat-hét hónap után mérleget vonni egy olyan új rendszerről, amelynek alapvető feladata hosszú távon szervezni és biztosítani településeink, körzeteink fejlődését? Nos, ha a mérlegkészítés még korai is lenne, feltétlenül szükséges egy olyan áttekintés, amely összehasonlítja az eddig elért eredményeket, az eddigi tapasztalatokat, hiszen bármilyen megfontolt és jól előkészített is a rendszer, vizsgája mindenképpen a hétköznapok gyakorlata lehet. Talán a rendszer újszerűségéből adódik, hogy szükségesnek tűnik egyfajta ösz- szefoglalás, mit is jelent az új gazdálkodási rend tanácsainknál? Iskolás „okításnak” tűnhet, de azt mindenképpen le kell írnunk: valamikor, még a járási rendszer idején a tanácsok úgy gazdálkodtak, hogy nem vagy alig kellett csak gazdálkodniuk, hiszen minden föntről kapott pénz jelképesen „pántlikázva” volt. vagyis minden, a tanácshoz befolyó összegnek már eleve meghatározott helye, felhasználási lehetősége volt. Az új rendszer tulajdonképpen ezeket a pántlikákat oldja le, vagyis a tanács minden évben és minden tervciklusban már előre tudja, hogy milyen forrásokból, milyen pénzösszegekkel számolhat, s miután a fenntartási, működési költségek adottak, a fennmaradó összegekből saját maga döntheti el. mikor, milyen fejlesztési célokat valósít meg, illetve a rendelkezésre álló forintokat mily módon hasznosítja, vagy gyarapítja. Le kell szögeznünk, hogy bár abszolút számokban növekedés tapasztalható, országosan nem nőtt a tanácsok működésére, fenntartására és fejlesztésére fordítható összeg reálértéke. Hogy a rendszer révén mégis sokkal több cél valósítható meg, mint korábban, az éppen a korábban jelzett önállóságból, rugalmasságból, a valódi gazdálkodás lehetőségéből adódik. A tanácsok új gazdálkodási rendjének haszna, bár minden területen jeletkezik, elsősorban a fejlesztésben érhet el szembetűnően gyors eredményeket. Nézzük hát meg, hogy a helyi tanácsoknak miiven fejlesztési lehetőségeik vannak. Közismert az úgynevezett fejkvótarendszer, amely az ország e célra rendelkezésre álló pénzeit a települések lélekszámú alapján osztja el. A fejkvóta országosan olyan kétezer forint körüli összeget jelent évente állampolgáronként. A megyei tanácsok, a megyei lakosok száma szerint kapják meg ezt az összeget, s utána a megyei tanács testületé dönt arról, hogy a különböző településeken mekkora az egy főre jutó fejlesztési összeg. Hazánkban ez általában évi 400 és 2600 forint között mozog. Érthető ez a differenciálás, hiszen nyilvánvaló, hogy a városok, a nagyobb települések ellátnak olyan feladatokat, amelyek a környező települések lakosainak javát is szolgálják. Elég itt talán az egészségügyre, kereskedelemre, középfokú oktatásra utalni. A másik forrás az ország településeinek túlnyomó többségében elfogadott és megszavazott 'településfejlesztési hozzájárulás. míg harmadik lehetőség a fejlesztésre a megyei tanácsok által nyújtott úgynevezett céltámogatás, amely egyfajta módosított pályázati rendszer alapján bármely tanács által elnyerhető. Tehát, visszatérve a korábbiakra. minden tanácselnök és minden tanácstestület 1986-ban tudja, hogy az elkövetkező öt évben mennyi pénze lesz, milyen lehetőségei vannak, s miután a helyi fejlesztési célok ismertek, a kettő összevetéséből pontosan tervezhető az adott település jövője. S itt külön hangsúlyosan kell szólnunk a tanácsi gazdálkodás kapcsán a tanácsi vezetők, a tanácstestületek és a lakosság felelősségéről. Jól hasznosítva, jó célra felhasználva, s a pénzt megfelelő módon és időben „forgatva” az eredmények meg- többszörözh e tők. Tehát azt mondtuk, hogy az új gazdálkodási rend próbája és vizsgája a mindennapok gyakorlata. Nos, fél év tapasztalatai azt igazolják, hogy ha óvatosan is, de tanácsaink megpróbálnak élni az új gazdálkodási rendszer kínálta lehetőségekkel. Példaként csupán egy-két „minta”: az önálló gazdálkodás jogát és rangját nem sértve egyes területeken a helyi tanácsok összefognak, nemcsak az elvek egyeztetésével, de anyagiakban is: közös pénzalapot hoznak, létre, s így tulajdonképpen a fejlesztési pénzeket egymásnak felváltva kölcsönadva többet tudnak megvalósítani céljaikból. De az önálló gazdálkodás változatos útjaira jellemző a fejkvóta elosztásának különböző módja is, hiszen míg az ország nagy részében a korábban már említett módszer szerint, tehát a nagyobb települések elsőbbsége alapján osztották szét a fejkvótát, Vas megyében ebben a tervciklusban a legkisebb települések kapták — éppen elmaradottságuk okán — relatíve a legnagyobb összeget. Az előbb a felelősségről is szóltunk. S a fentiekből talán egyértelműen kiderül, hogy itt egyaránt szó van az egyéni és a kollektív felelősségről, hiszen a tanács vezetői éppen az önálló gazdálkodás lehetősége miatt minden egyes döntésükkel felelősséggel tartoznak a tettekért és a forintokért, s a kollektív felelősség is helyben jelentkezik, akár a tanácstestületek felelősségéről szólunk, akár pedig a választópolgárok, a lakosság felelősségéről. Igen, hiszen akár a településfejlesztési hozzájárulásban elfogadott célokról, akár más fórumokon megszavazott fejlesztési célokról és fejlesztési sorrendekről van szó, a falu jövőjéért való felelősség most már a település lakóit is terheli, és feljogosítja a döntés-előkészítésben való részvételre, a végrehajtás ellenőrzésére, az eredmény vállalására. Üj gazdálkodási rend lépett életbe 1986. január 1-én tanácsainknál. Az új gazdálkodási rend a demokrácia egy újabb megnyilvánulása, amely feltételezi azt, hogy mind a tanácsi vezetők, mind a tanácsi testületek — s velük együtt a lakosság — felnőtt ehhez az önállósághoz, s képes maga tervezni és alakítani a rendelkezésre álló eszközök szerint saját jövőjét. Az eddigiek alapján úgy tűnik, e képességek birtokában vagyunk. S. B. A. „A munkajognak nevelő jellegűvé kell válnia!” Beszélgetés dr. Wilfredo Perez Marchanetevel, a kubai Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának elnökével Bepillantani más országok jogászainak munkájába — nemcsak a szakemberek számára vonzó, izgalmas dolog. Különösen így van ez, ha olyan távoli államról van szó, mint a Kubai Köztársaság. A napokban látogatott Egerbe igazságszolgáltatási küldöttség a Karib-tengeri szigetről. A delegáció vezetőjével, dr. Willredo Perez Marchanetevel. az ottani Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának elnökével, a Legfelsőbb Bíróság Kormányzótanácsának tagjával folytatott beszélgetés már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert a mindennapjainkat átfogó témáról a munkajogról, s ezen belül a munkaügyi viták elbírálásáról esett szó. S a Kubában alkalmazott megoldások kétségkívül jelentősen eltérnek a hazánkban ismert gyakorlattól. — Kérem, tájékoztassa lapunk olvasóit arról, milyen rend szerint történik az önök országában a munkavégzéssel kapcsolatos jogviták elintézése. — Mindenekelőtt el kell mondanom, a munkaügyi vi. ták elbírálását végző szervek 1978-ig a Munkaügyi Minisztérium fennhatósága alá tartoztak. Ezután született a döntés: be kell olvasztani az igazságszolgáltatás általános rendjébe. Az ügyekben — akárcsak Magyarországon — nálunk is először a vállalati döntőbizottságok járnak el. Tehát, ha a Munka Törvénykönyvében foglaltakat megsértik, akkor első fokon ehhez a szervhez lehet panasszal fordulni. — Milyen az összetétele ezeknek a testületeknek? — Azokat mindenütt öt dolgozó alkotja, akiket munkásgyűléseken választanak meg erre a tisztségre. Tizen, háromezer van belőlük hazánkban. Rájuk a kuvai szak. szervezetek központja felügyel. Ha a határozatukkal valaki nem ért egyet, akkor a városi bírósághoz nyújthat be keresetet. Fegyelmi kérdésekben viszont először igazgatási úton folyik az eljárás. — A folytatás tehát a városi bíróság. Ez szabályos tárgyalást jelent? — Ez az a fórum, amely akár a fegyelmi ügyében, akár jogkérdésben határoz. Megidézik minden esetben a feleket. A dolgozót képviselheti ügyvéd, vagy a jogsegélyszolgálat vezetője, esetleg a szakszervezet sőt, másik munkás is. S természetesen maga is felléphet a saját nevében. Mindez telje, sen az ő szabad választásán múlik. Ezt követi a meghallgatás. a bizonyítékok beszer. zése, végül pedig az elsőfokú ítélet. A döntés ellen — tíz napon belül — fellebbezést lehet beadni a megyei munkaügyi bírósághoz. Az írásos bejelentésben javasolhatják újabb bizonyítékok előteremtését vagy új tárgyalás tartását is. Másodfokon már jogerős ítéletet hoznak, amellyel szemben egy esztendőn belül lehet perújítással élni. Ez azonban nem akadálya a jogerős döntés végrehajtásának. A perújítás során a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiuma foglal állást. Egyébként az egész eljárás ingyenes! Kivéve per. sze. ha valamelyik fél ügyvédet fogad. — Mennyire érvényesül a nyilvánosság elve a munkajogi vitákban? — Amellett, hogy bárki részt vehet a tárgyalásokon, gyakori, hogy eleve a munkahelyen megy végbe az eljárás. Vagyis: kitelepül a vállalatokhoz a bíróság! Ez úgymond, technikai szeminárium, egyszer s mind intő figyelmeztetés a dolgozóknak. Nálunk a munkajognak nevelő jellegűvé is kell válnia. A cél az is, hogy az állampolgárok megismerjék, hogyan működik az igazságszol. gáltatás. bizalommal legyenek a bíróságokhoz. — Ha már a jogszabályok, a bírósági munka népszerűsítéséről beszélünk, mi ennek a bevált útja-módja Önöknél? — A forradalmi korszakban nálunk a munkaügyet a dinamizmus, a változás jellemzi. Politikai jelentőségű is, hogy a lakosság megismerje a rendelkezéseket. Er. re szolgálnak az úgynevezett megyei közmeghallgatások is. Az Állami Munkaügyi és Társadalombiztosítási Bizottsággal. a szakszervezetek országos tanácsával együttműködve tartjuk ezeket a fórumokat. Mindenki szabadon elmondhatja kétségeit, észrevételeit, felteheti kérdéseit. Három-négy órát is igénybe vesznek ezek a megbeszélések. Mindemellett ítéleteket, azokhoz fűzött kommentárokat is gyakran közöl a SZOT lapja. A bíráknak évente szervezünk 15 napos továbbképzéseket, kollégiumunk tagjai rendszeresen találkoznak velük. Átadjuk egymásnak tapasztalata, inkát, értékeljük, ellenőrizzük munkájukat. — Magyarországi utazásuk bizonyára szakmai tájékozódás is. Üj jogszabály kidolgozását tervezik tehát? — Nyolc esztendeje van hatályban a munkajogi eljárási törvény. Elérkezett az ideje a módosításnak, s ezzel olyan mechanizmust kívánunk létrehozni, ami még inkább meggyorsítja a műn. kaügyi jogviták elintézését. Alapot ad a változtatásnak az is, hogy 02 elmúlt év közepétől életbe lépett nálunk a Munka Törvénykönyve. Ez az első ilyen kódex a Kubai Köztársaság történetében. azelőtt soha nem volt efféle jogszabálygyűjtemény. Hozzá igazítjuk az eljárási előírásokat is. Szalay Zoltán Jól startolt az új-hatvani „kistakarék 99 A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet ez év júliusával kirendeltséget létesített Űj-Hatvanban. a Rákóczi út 29. szám alatt. Ez az épület már át is ment a pénzintézet tulajdonába, mivel azt félmillió forintért megvette, majd egymillió forint költséggel teljesen felújította. Egyébként azért döntött így annak idején az igazgatóság, hogy a kerekharaszti, illetve az új-hatvani lakók helyzetén könnyítsen, kényelmesebbé tegye különböző pénzügyleteik intézését. Mint most értesültünk, már az első hat hét igazolta a „kistakarék” létjogosultságát, az igazgatósági döntés helyességét, amelyet egykét adat remekül illusztrál is. E rövid idő alatt például másfél millió forintot helyeztek el az ügyfelek az újhatvani kirendeltségen, s ugyanott kétmillió forint kö. rüli kölcsönt vettek fel. Az új üzletházban egyébként öt munkatárs foglalkozik a felekkel, ami az ügyletek gyors intézését, lebonyolítását biztosítja. Vízkeverő Pásztori Űj környezetkímélő és takarékos beruházás valósult meg a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat pásztói strandján. Korszerű. Optimál vízkeverő-berende. zést állítottak üzembe, mintegy 15 millió forintos költséggel. Eddig havonta tízszer kellett cserélni a fürdő 2000 köbméteres medencéjének vizét, ám a rendszer beállításával ez egyre csökkent. A medence vize állandóan cirkulál, s egy szűrőrétegen keresztül mindig megtisztul a strandolok nem kis örömére. Vízkeverő berendezés gépháza... (Fotó: Szabó Sándor) Mindig tiszta a vize a pásztói strandnak
