Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 10., csütörtök 5* BULGÁRIA A magyar turisták paradicsoma Itt a nyár. Lassacskán beindul a turistaszezon. Ütrakel- nek, -kerekednek a magyar turisták is. Közülük sokan, feltehetően negyedmilliónyian Bulgáriát választják úticélul. Bulgária népszerűsége a magyar turisták körében mind szilárdabb. Már közismertek az őszi-téli sítúrák is, de az igazi még mindig a bolgár nyár, valahol a tengerparton. Moszkvai terület: a Jasznaja gorka nevű (Fényesdomb) úttörőtábor Moszkva környékén SZOVJETUNIÓ Hol töltik a nyarat a szovjet fiatalok ? Bulgária szép ország. Egy legenda szerint, amikor az úristen megteremtette a földet és szétosztotta a népek között, a bolgároknak nem jutott belőle. Elkéstek, mert addig is szorgosan dolgoztak. Kárpótlásként a Paradicsom egy darabjával ajándékozta meg őiket. Valóban szép ország. Vannak égbenyúló hegyei, termékeny síkságai, s van egy Rózsák-völgye. De vannak a bolgár földnek olyan értékei iis, amelyek nem a természet ajándékai. Ezek a régészeti emlékek, s a műemlékek. A bolgár állam 1300 évvel ezelőtt jött létre a Balkánfélsziget északkeleti részén. Olyan földeken, ahol ezt megelőzően sokféle nép élt, s mindegyik gazdag anyagi kultúrát hagyott maga után. •A bolgár földiek gazdag kulturális művészeti örökségéhez tartoznak a trák sírkamrák freskói, az egyedülálló trák aranyleletek, az antik szobrok és torzók, a római- hellénisztikus szarkofágok, a görög kolóniavárosok és a római kbrj települések építészeti emlékei. A bolgár művészeti kultúra sokrétűségét jobban megértjük, ha tudjuk, hogy a bolgár nép három etnikum összefonódásának eredményeként alakult ki. Az elgö- rögösödött, elrómadasodott trák szórványok, a közéjük települt szlávok, s végül az államnak és népnek nevet adó, türk eredetű ősbolgárok egymásba olvadásából formálódott a bolgár nép. Bulgária hatalmas összegeket fordít műemlékvédelemre, régészeti ásatásokra. A bolgár műemlékvédelem szép példája a szófiai városközpont aluljáró-rendszere. Építése közben bukkantak rá' a római kori Serdica egyik városkapujára és a városfal maradványaira. A terveket gyorsan átdolgozták, a feltárt részleteket pedig „beépítették" az aluljáróba. Mindez igen sokba került, az építkezés ideje is elhúzódott, de az eredmény azt bizonyítja, megérte. Aki Bulgáriába megy, szakítson kevéske időt arra is, hogy a régi Bulgáriát is megismerje. Menjen el a híresneves bolgár kolostorokba (Rila, Bacskovo, Trojan stb.). ahol nemcsak a bolgár architektúra emlékeit láthatja, hanem elgyönyörködhet a középkori bolgár ikonfestészet alkotásaiban, meggyőződhet arról, hogy a bolgár ikonokra a kánoni megkötéseket elvető, realista élet- szemlélet és ábrázolásmód a jellemző. Különösen szép példája ennek a bojánai templom (1259) Szófia közelében. De kolostorok, templomok és bennük értékes művészeti alkotások (ikonok, oltárfalak és ajtók) mindenütt találhatók. Útban Várna felé érdemes megállni a hét ősi főváros — Pliszka és Preszláv romjai mellett. Meg kell nézni az ún. madarai lovast, a káni hatalom nagyságát ábrázoló domborművet egy meredek sziklafal oldalában. Meg kell állni Sumenben, s meglátogatni a Kossuth-emlékmú- zeumot, megnézni az iszlám művészét egyik legszebb bulgáriai alkotását, a napjainkban is funkcionáló Tombul- dzsámit. De szinte minden tengerparti település kínál látnivalót, műemlékeket, gazdag régészeti kiállításokat a múzeumokban. Bárhol is jár az ember Bulgáriában, mindenütt tapasztalhatja, hogy a bolgár nép büszke művészeti-kulturális emlékeire, szereti, őrzi, gondozza őket. S nem tesz különbséget közöttük aszerint, hogy melyik elődjének az alkotása. Mindegyiket a sajátjának érzi. Nagyon jól példázzák ezt például az iszlám művészet alkotásai. Szófiában, Plovdivban, Szamo- kovban és számos helységben láthatók szép mecsetek és dzsámik. S a száztíz évvel ezelőtti áprilisi felkelés sem a török nép, hanem az elnyomó katonai-feudális rendszer ellen irányult. S a török iga lerázása után is fennmaradtak, napjainkban is működnek a mohamedán vallás épületei. Mert az egyetemes emberi kultúra értékes alkotásai. A bolgár kultúra nyitott kultúra. Ahogyan kialakulásakor befogadott és magába ötvözött minden értéket, napjainkban is nyitva áll minden érték befogadására. S maga is bőkezűen felkínálja szellemi értékeit más népeknek. A bolgár kultúra demokratikus kultúra, valóban a nép. az alkotó nép kultúrája. Ezért kell felhasználni a nyári pihenés napjait arra is, hogy minél többet megismerjünk ebből a sajátos, gazdag kultúrából, a bolgárok gazdag kulturális örökségéből. Mert a megismerésen keresztül vezet az út a megértésihez. Mert a megértés a barátság elengedhetetlen feltétele. S ugye, a bolgárok barátaink? Lengyel Károly Vége a tanítási szezonnak, és ilyenkor a Szovjetunióban útra kel sokmilliós gyereksereg, mennek üdülni az Észák-Kauikázusba, a Baltitenger partjára, a Feketetenger úttörőtáboraiba, és a felsorolás még korántsem teljes, hiszen az ország nyugati határától a Csendes- óceánig ezernyi úttörőtábor, kemping, turistaház, edzőtábor várja a gyerekeket. Természetesen, nem mindegyik jut el a tengerhez, de a táborozásra minden gyermeknek lehetősége van, mert minden nagy és kis város környékén vannak úttörőtáborok, sőt, a tehetősebb kolhozok és szovhozok is a saját táboraikban üdültetik a dolgozók gyermekeit, összességében a 60 táborban évente 30 millió szovjet iskolás élvezheti a nyár örömeit: a tengert, a tavak, folyók partját, a kirándulásokat és a sokasok napsütést. Ezen a nyáron a kijevi, a csernobili és a környékbeli kisvárosokból, falvakból érkezett gyerekek elsőbbséget élveznek a Fekete-tenger híres úttörőtáboraiban, Artyekben és Prljonokban, sőt, Ukrajna minden tengerparti szanatóriumában, üdülőjében, panziójában. Nem kevesebb, mint 580 ezer példányban jelenik meg az NDK második legnagyobb megyei lapja, a Halle megyei Freiheit. A másfél milliós megye 350 ezer polgára vett részt azon a sajtófesztiválon, amelyet az idén immár 33. alkalommal rendeztek meg, 8 ország újságíróinak részvételével. Dr. Heinz-Dieter Krüger főszerkesztő megnyitójával kezdődött az ünnepi gálaműsor — ezen részt vett Achim Böhme, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Halle megyei pártbizottság első titkára is — és amely után három napig állt a fesztivál a Saale ölelte szigeten. Kőhidi Imre felvételei e rendezvényen készültek. JUGOSZLÁVIA Viták a himnuszról Jugoszlávia himnusza a Hej, Sloveni! legyen — javasolja a himnuszról szóló törvénytervezet, amely a közelmúltban került a JSZSZK Képviselőháza elé. Az indoklás kimondja, hogy „tiszteletben 'tartjuk, őrizzük és ápoljuk a forradalmi hagyományokat, a nemzetek és a nemzetiségek testvériségének és egységének jelképeit, szocialistakor, radalmunk folytonosságát" Mindezt figyelembe vették, amikor beterjesztették a javaslatot. A himnusz két versszakának átformálására vonatkozó elképzelést az illetékesek elfogadhatatlannak nyilvánították. „Szükségtelenül elégedetlenséget és tiltakozást váltanánk ki hazánk lakosságának hatalmas többségében” — hangoztatja a törvénytervezet. E törvény elkészítésével Jugoszlávia állandó himnuszt kap, 40 évvel az ország megteremtése, valamint nyolc évvel a címerről, a zászlóról, a himnuszról és Josip Broz Tito nevének és képmásának használatáról szóló törvény megalkotása után. Országszerte nagyon sok összejövetelen egybehangzóan vallották ezt a követelményt, illetve azt, hogy az ideiglenes és az általánosan elfogadott himnusz legyen a végleges. Minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a lakosság hatalmas többsége, mintegy 90 százaléka a Hej, Sloveni.’-t választja. NDK Sajtólesztivál Halléban
