Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
2, NÉPÚJSÁG, 1986. július 7., hétfő A KÉTNAPOS CHILEI SZTRÁJK UTÁN Letartóztatások a szegénynegyedben „Nem akarunk több halottat!” ezzel a jelszóval tüntettek fiatalok a chilei fővárosban a Pinochet-rezsim ellen egy temetési szertartáson, amelyen a rendőrök által a napokban meggyilkoltaktól vettek végső búcsút (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk )— Jelző A MINDENNAPOS HÍRÖZÖNBEN, a diplomáciai találkozók, magas rangú tárgyalások sorában nem túl gyakran akad olyan esemény, amelyre habozás nélkül alkalmazható a jelző: világpolitikai jelentőségű. Nos. a ma kezdődő szovjet—francia csúcstalálkozót illetően aligha lehetnek kétségek a jelzőt tekintve: az nem csupán a kétoldalú kapcsolatok szempontjából érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem jóval szélesebb, a nemzetközi helyzet egészére vonatkozó hatása lehet. Ez persze nem jelenti, hogy a szovjet és francia vezetők megbeszélésein nem szerepelne előkelő helyen a konkrét, kétoldalú viszony megannyi részletkérdése Gorbacsov és Mitterrand találkozójának van egy joggal világpolitikai léptékűnek nevezhető vetülete. A nemzetközi kapcsolatokban fordulóponthoz érkeztünk — mutatnak rá Moszkvában, hangsúlyozva, hogy a béke és biztonság megőrzése céljából minden ország, de különösen a nagyhatalmak részéről felelős, alaposan mérlegelt lépésekre van szükség. A legfelsőbb szintű szovjet—francia dialógus jó fórum lehet arra, hogy áttekintsék a leszerelési tárgyalások állását, a fegyverkezési problémákat, a sorozatos szovjet békej avaslatokat és az arra adott nyugati válaszokat. Emlékezetes, hogy Gorbacsov és Mitterrand legutóbbi, tavaly októberi párizsi találkozója milyen pozitív változást indított el a nemzetközi porondon. Az SZKP főtitkára itt jelentette be: országa kész külön megbeszélést kezdeni az európai közép-hatótávolságú atomeszközökről, s indítványozta a csapásmérő űrfegyverek betiltását. Sok szakértő éppen ehhez a párizsi vizithez köti a Szovjetunió nagyszabású békeoffenzívájának nyitányát. NYILVÁNVALÓ PERSZE, hogy a szóban forgó kérdések számos ellentétet is rejtenek. Párizs jelenleg korántsem mondható a nukleáris leszerelés hívének, hiszen következetesen fejleszti atomfegyver-arzenálját. Eltérő vélemények jelentkeznek a genfi tárgyalások kapcsán csakúgy, mint a stockholmi konferencia, vagy egyes regionális válságok témakörében. Mégis, a magas szintű, folytatódó párbeszéd mindenképpen örvendetes jelenség, lehetőséget ad az érdemi eszmecserére és — az eltérő társadalmi berendezkedésből fakadó természetes korlátok között elősegítheti a kétoldalú kapcsolatok erősítését is. Szegő Gábor Japán választások Pillantás a hétre Jó néhány nemzetközi konferencián, leszerelési és gazdasági tárgyaláson nyári szünetet tartanak, a diplomáciai színtéren mégsem kezdődött még meg az igazi vakáció. Magas rangú államférfiak utazásai, csúcs- találkozók jelzik többek közt, hogy az események sodrása július közepe táján sem csökken jelentősen. HÉTFŐ: Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik a francia államfő, Francois Mitterrand köztársasági elnök, akit népes tárgyalódelegáció kísér el a szovjet fővárosba. Mihail Gorbacsov tavaly októberi, párizsi útját viszonozza. KEDD: Bécsben beiktatják hivatalába Kurt Waldheim államfőt. Emlékezetes, hogy az ENSZ egykori főtitkára két- menetes elnökválasztási verseny után nyerte el posztját, s veszi át most a megbízatást elődjétől Rudolf Kirchschlágertől. SZERDA: A Német Szövetségi Köztársaságba látogat Pérez de Cuellár ENSZ-főtitkár. A diplomáciai naptárak előrejelzései alapján ugyanekkor Olaszországban tárgyal Jósé Sarney brazil elnök és folytatja latin-amerikai körútját II. János Pál pápa. CSÜTÖRTÖK: Görögországba érkezik Csao Ce-jang miniszterelnök. A kínai külpolitika megélénkülését jelzi, hogy a kormányfő útja előtt nem sokkal fejezte be nyugat-európai látogatássorozatát Hu Jao-pang, a KKP vezetője is. PÉNTEK: Szintén kínai vonatkozású hír, hogy Pekingben magas szintű észak-koreai párt- és kormánydelegáció folytat megbeszéléseket. Minden bizonnyal szóba kerül a KNDK múlt heti javaslata, amely szerint nukleáris fegyverektől mentes békeövezetté kellene nyilvánítani. SZOMBAT: Kairóban megkezdődik az év eleji emlékezetes rendőrlázadás résztvevőinek bírósági tárgyalása. A „feketein- gesek" zavargása jó néhány halálos áldozatot követelt és súlyos anyagi károkat is okozott az egyiptomi fővárosban. VASÁRNAP: Az NSZK-ba érkezik a pakisztáni miniszterelnök. Mohammad Han Dzsunedzso korábban Ankarában folytatott tárgyalásokat. Megyei hivatal FELVÉTELT HIRDET ügyintézői, gyors* és gépírói munkakörökbe. Az ügyintézői állás betöltéséhez számviteli vagy államigazgatási főiskolai végzettség szükséges. A főiskolát végzők pályázatát Is várjuk. Pályázatokat rövid önéletrajzzal, írásban kérjük leadni az egri hirdetőbe. „ADÓHATÓSÁG** jeligére. A chilei rendőrség a hadsereg segítségével szombaton körülzárta az egyik santiagói szegénynegyedet és a körzet valamennyi férfi lakosát őrizetbe vette, hogy ellenőrizze személyazonosságukat. A hatóságok szerint 812 embert tereltek egy labdarúgó-stadionba, közülük 33-at letartóztattak és különböző vádakkal bíróság Ellenkormányt alakított vasárnap Manilában Marcos Fülöp-szigeteki exelnök híve, az Aquino-kormányzat ellenzékének vezéralakja. Arturo Tolentino 75 éves ügyvéd, egykori külügyminiszter, majd februárban csalásokkal ismét elnökké választott Marcos akkori helyettese egy manilai szállodában Marcos „alelnökévé” eskettette magát, és mint közölte, Marcos visszatértéig „ellátja az elnöki teendőket". Minderre azután került sor, hogy Marcos hívei MaAtlanti hűség Chirac miniszterelnöki expozéja külpolitikai alapelvként jelölte meg a két hatalom együttműködését annak a szövetségnek a keretei közt, amelyet szabadon választott, és amelyet hűségesen megőrzött. Hogy nem a fogalmazás volt túl óvatos, azt az élet igazolta. Az új többség első szembetalál- kozása az amerikai érdekekkel konkrét formában a Líbia ellen tervezett amerikai támadás előestéjén következett be. Walters tábornok nem passzív híveket kívánt toborozni nyugat-európai kőrútján, így a többi közt Párizsban is, hanem egyetértést várt és együttműködést kért. Ezzel szemben Franciaország nem járult hozzá ahhoz, hogy az ameelé állítanak. A negyedet lezáró katonák befestették az arcukat, hogy később ne lehessen felismerni őket. Az akciót a jelek szerint a chilei katonai diktatúra válasznak szánta a kétnapos általános sztrájkra. Hasonló. egész negyedeket érintő razziákat az elmúlt hónapokban gyakran tartottak Chilében. nilában tüntetést tartottak, melyhez mintegy kétszáz felfegyverzett katona is csatlakozott, és Manila legnagyobb szállodájába vették be magukat. Aquino asszony, aki a Tolentino „beiktatása" idején az ország déli részében tartózkodott, az eseményekkel kapcsolatban közölte, hogy Tolentinót lázadással vádolhatják meg. Közölte, hogy hétfőn a fővárosba utazik. A hadsereg vezérkari főnöke szerint a kormány csapatai urai a helyzetnek, ellenőrzésük alatt tartják a rikai repülőgépek területe felett átrepüljenek. A döntés meghozatalakor sokféle tényező játszhatott közre. Kétségtelen az, hogy Franciaország számára éppen elég gond a területén jelentkező terrorizmus. S ennek törvényszerű megélénkülésére kellett számítani, amennyiben gyakorlati együttműködés jön létre az Egyesült Államok és Franciaország között. Másrészt, ha a Líbiát ért bombatámadásban Franciaország is szerepet vállal, területe is veszélybe kerül a líbiai fenyegetés miatt. Másrészt, ha Párizs nem is mondja, tulajdonképpen abból indul ki, .hogy az Egyesült Államokat az Atlanti-óceán választja el a közel-keleti terrorista tűzfészkektől, a franciákat pedig mindössze a FöldköziA santiagói fellebbviteli bíróság megkezdte az eljárást a kétnapos sztrájk szervezői ellen. A különleges belbiztonsági törvények alapján a bíróság kiadta a belügyminisztérium által kért letar- tóztatási parancsokat a sztrájkmozgalom 17 vezetője ellen, akik illegalitásba vonultak. Marcos hívei által körülvett manilai szállodát. Tolentino a jelentések szerint „kormányának" miniszterelnökévé és hadügyminiszterévé nevezte ki Juan Ponce Enrile hadügyminisztert, aki Marcos idején is vezető tisztséget viselt a hadseregben, de ő irányította a katonák felkelését a volt elnök ellen. Vele kapcsolatban ellentmondásosak a hírügynökségi jelentések: Aquino állítólag telefonon beszélt Emilével, és szó sincs arról, hogy a katonai vezető átállt volna. tenger. Emellett azt is hangsúlyozni kell: talán másképp is alakulhatott volna a francia—amerikai kapcsolatok nyitánya, ha nem miniszter- elnöki megbízatása huszonhatodik napján állítják ilyen súlyos döntés elé Chirac-ot. És ezért minderről bizonyára többet lehet majd mondani a kétszázhatvanadik nap után. Élénkítés és rendezés Franciaország határozottan igyekszik élértkítení és tartóssá tenni a kapcsolatokat azokkal az orságokkal, amelyek valaha, valamilyen formában francia uralom alatt álltak. Alapvetően ez magyarázza azt a törekvést, hogy a befolyási övezetek Vasárnap esti — nem hivatalos — adatok szerint a parlamenti választásokon a 86,67 millió szavazásra jogosult polgárnak valamivel több, mint hetven százaléka járult az urnákhoz, ami nagyarányú részvételnek számít. A választásokon hét nagy, továbbá több mint húsz kis megszerzéséért vívott világméretű küzdelemből Franciaország sem akar kimaradni. Ez természetesen nem új tendencia, nem Chirac fejéből pattant ki az ötlet. Chirac viszont éppen olyan fontosnak tartja, mint a megelőző kormányzat. Ezért szinte hivatalbalépésének másnapján Afrikába, pontosabban Elefántcsontpartra utazott demonstrálni, hogy a hatalomra került francia jobboldal Is „elkötelezett híve" a szoros afrikai—francia együttműködésnek. Hasonló összetett célok mozgatták a francia—iráni viszony rendezésének tudatosan vállalt programját is. Már a szocialista párti kormányzat megpróbált fordulatot elérni Irán és Francia- ország mélypontra hűlt viszonyában. A kisebb diplomáciai próbálkozásoknál Chirac többre vállalkozott. Nyíltan közölte: szeretné újrakezdeni a párbeszédet Iránnal, azzal a nagy országgal, amelyhez Franciaországot semmiféle ellenségeskedés sem fűzi. Majd delegációk jöttek, delegációk mentek, s ennek eredményeként az iráni emigráció nagy része elhagyta Franciaország területét, az irániak pedig hozzásegítettek az első két francia túsz hazaérkezéséhez. Különleges kapcsolat Végül, de természetesen nem utolsósorban a francia külpolitika fontos területe a francia—szovjet együttműködés. Az ezzel kapcsolatos politikai párt, illetve csoportosulás indított jelöltet. A nagy pártok vezetői — élükön Nakaszone Jaszuhiro konzervatív pártvezérrel — a választások befejezését követően egyaránt derűlátásuknak adtak hangot az eredmény várható alakulását illetően. koncepciót is De Gaulle munkálta ki. Utódai el is fogadták, hogy az amerikai befolyás ellensúlyozására Franciaország különleges kapcsolatot épít ki a Szovjetunióval. A mindkét fél számára fontos jó viszony csak Mitterrand hatalomra jutásakor romlott meg. A szocialista párti elnök az afgán és a lengyel események kapcsán az emberi jogok bajnokának szerepében lépett fel. S bár Gorbacsov tavaly őszi látogatása óta a viszony javult, tulajdonképpen nem olyan jó, mint lehetne. Chirac bemutatkozó parlamenti beszédében külön kiemelte annak fontosságát, hogy Gorbacsov első nyugati útja főtitkárrá választása ultán Franciaországba vezetett. Ebben talán szerepet játszott az is, hogy az akkor még ellenzéki vezetőt Gorbacsov fontosnak tartotta felkeresni. És ennek a francia belpolitika mindkét pólusán tapasztalható értékrendnek a szempontjából is igen fontos Mitterrand elnök júliusra tervezett moszkvai látogatása. Chirac első száz napja elsősorban a belpolitikai és a gazdasági akciók jegyében telt el. De a jobboldali kormányzat a hatalom megragadásával és megszilárdításával párhuzamosan a nemzetközi politika területén is — többé-kevésbé összhangban a szocialista párti köz- társasági elnökkel — természetesen megtette az első fontos lépéseket. önody György FÜLÖP-SZIGETEK Lázadás és ellenkormány ? FRANCIA KÜLPOLITIKA A „társbérlet” első száz napja Franciaország a szocialisták kormányzásának évei alatt is a tőkés nyugat része, a tőkés világ politikai és katonai szövetségese marad, megőrizve a De Gaulle-i tudatos távolságtartást az Egyesült Államoktól, s az önálló francia atomütőerö fontosságának hangsúlyozását. Chirac-nak. az új-gaulleista kormányfőnek ezért a külpolitikában nem kellett olyan változtatásokat eszközölnie, mint a belpolitikában, amikor is gyökerestől akarja kitépni a politikai életből és a közgondolkodásból mindazt, ami 1981 és 1986 közt történt. Ezzel együtt is fel kell tenni a kérdést, lehet-e számolni a francia—amerikai viszony módosulásával? Derűs pillanatok Mihail Gorbacsov tavaly őszi párizsi látogatásakor; a szovjet politikus mellett Mitterrand, szocialista párti elnök (Fotó: AP — MTI — KS)
