Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-04 / 156. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. július 4., pénték Egerben - királyi angolul Amikor a tanárok Is tanulnak A tizenkét éve* Linda mit sem sejtve, vidáman szökdécsel iskolába me. net. Egy váratlan pillanatban a kanálisba, pon. losabban a zöld szörnyek röld alatti birodalmába zuhan ... Medgyes Péter Linda és a zöldszörnyikék eimü nyelvkönyve a titokzatos világba csöppent kislány kalandjaival is. merteti meg szeptembertől az alsó tagozatosokat. öraelemzés Medgyes Peter irányításával Egerben a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben ma ér véget az angol szakos általános iskolai pedagógusok országos továbbképző tanfolyama. A British Council, a Művelődési Minisztérium, az Orszó- gos Pedagógiai Intézet által immáron második alkalommal szervezett programra három nemzetközileg ismert szakember érkezett a megyeszékhelyre, akik számos tankönyvet írtak már. Elsősorban a nyelvtanítás módszerével foglalkoznak. E nyári „tantestület” egyik tagja, a már említett sztori szerzője, Medgyes Péter is — A kisgyermek nagyszerű partnerünk lehet az angolórán is, ha szárnyalni hagyjuk fantáziáját, játszani engedjük — mondja az ELTE tanára. — A mese erre kiválóan alkalmas, hiszen minden nebuló szereti és igényli. Linda történetének feldolgozása során szinte észrevétlenül szívják magukba az alapvető nyelvtani szerkezeteket, kifejezéseket. Sok kedves dal, találós kérdés, rejtvény közé rejtettem azokat a célkitűzéseket, melyeket a tan terv ír elő. Itt a hallgatókkal úgynevezett miniórákon ismerkedtünk a témával, s a szemléltetéshez is ők készítették az eszközöket. Talán lesznek majd olyanok akik nem szívesen, vagy idegenül fogadják módszeremet, inkább a maguk taposta úton haladnak tovább. Tegyék csak ezt, hiszen a világért sem akarjuk rájuk erőltetni ezt a metodikát. Egy tankönyviró számára persze a legnagyobb sikert az jelenti, ha a gyerekek örömmel lapozgatják kötetét, és könnyedén sajátítják el a benne foglaltakat. Nos, ezt tapasztaltam a budapesti Törökvész úti iskolában, ahol kísérletképpen az én elképzeléseim szerint oktatnak. .. Caroline Laidlaw a Cambridge melletti Saffran Walden városkából érkezett. Évtizedekig tanította az Ausztráliából bevándorlók gyermekeit, mivel korábban ő is a messzi földrészen élt. Tapasztalatait papírra vetette, módszereit nem egy országban jól ismerik, használják. — Személyes benyomásaim a legjobbak, nemcsak a városról, hanem a tanfolyamon részt vevő pedagógusokról is. Jó érzés tudni, hogy Magyar- országon az általános iskolákban népszerű az angol nyelv, s örülök, hogy egyre többen szeretnék alaposabban megismerni. Ehhez igyekszünk minden segítséget megadni, a színes kiadványoktól a legmodernebb technikáig. Persze, a2 igazi az lenne, ha magyar kollégáink többször találkozhatnának anyanyelvű tanárral. Ennek hiányát éreztem most is... Rob Nolasco Oxfordból utazott ide. Korábban tanított már Törökországban, Marokkóban Angolában, Szaúd-Arábiában. Magyar- országon és Egerben először jár, élményeiről a következőt mondja: — A kiscsoportos foglalkozásokon nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk. A nyelvtanulás kötetlen beszélgetés nélkül ugyanis elképzelhetetlen. A legkiválóbb leckéket tartalmazó magnókazetta sem helyettesítheti az élő beszédet. Hallgatóimnak itt is úgy állítom össze a napi feladatokat, hogy elsősorban ők nyilatkozzanak, s kevesebbet szóljak én. Kezdetben voltak ölyanok, akik nehezen oldódtak fel, szinte féltek a társalgástól. A különféle helyzetgyakorlatok, mimlikai és gesztikulációs játékok azonban bennük is gyorsan legyőzték a gátlásokat. . . Végül egy vélemény a „diákok" közül. Vigné Bogár Ildikó az egri 2-es számú gyakorló általános iskola tanára: — Mielőtt a tanfolyamra jöttem. valaki csipkelődve megjegyezte, hogy nincs jobb dolgom a nyári vakációban? A tanítás után a tanulásra adom a fejem? Természetesen elmehettem volna én is üdülni a családommal. de most már tudom, szegényebb. Arról nem is hogy óriási élménnyel, tapasztalattal lettem volna szegényebb Arról nem is beszélve, hogy a tars°lyom. ban lévő sokféle példával, ötlettel, évközi munkámat kónnyitem meg. Nem tagadom, fárasztó volt a két hét. de ha lehetne, még folytatnám. . . Szüle Rita Caroline é* Rob Angliából érkezett (Fotó: Koncz János) Textilbe szőtt álmok Beszélgetés Katona Szabó Erzsébettel Katona Szabó Erzsébet textilbe szövi álmait. Gobelinjein a mesék arany-, ezüst és gyémánterdején vezet linjein a mesék arany.ezüst és gyémánterdején vezet az út. Világos, tiszta színei a természeti jelenségeket a jelmeztervezésnek is. S a megélhetést nyújtó divat- tervezéssel sem váltja aprópénzre művészetét. Most éppen a Dorottya utcai kiállitóteremben láthatjuk al. kotásainak egy részét, mintegy összefoglalóan eddigi munkásságát. Amikor életivének állomásait pörgetjük vissza, elérkezünk művészete bölcsőjéhez. Kalotaszegre. ni. Egy formai újítás segi— Igen, szerencsésnek tudhatom magamat. Leginkább abban, hogy akkor és ott születtem, ahol és amikor még élt a népművészet. Nagyanyám számára nem jelentett — mai divatos kifejezéssel élve — hagyományőrzést, hogy maga hímezte ruhát öltött magára. Valahogyan minden természetes volt, anélkül, hogy művészetnek nevezték volna. Szülőföldemről a természet közelsége kisér. Gyermekkori álmom volt, hogy kosztümtervező legyek. Édesanyám monumentális szőnyegeknek szentelte életét. Az aprólékos, rengeteg időt rabló tevékenység láttán először inkább a ruhatervezés felé fordultam. A Kolozsvári Iparművészeti Főiskolán mindezek ellenére gobelin szakon végeztem. Ezután kerültem Marosvásárhelyre, a bábszínházba. — Ezek szerint nem véletlen, hogy eljutott a jel- meztervezésig. Csakhogy ezek a jelmezek nem konkrét darabhoz készültek. Hogyan lehet úgy tervezni a jelmezeket, hogy azok ne kapcsolódjanak hús-vér. jellemekhez? — Egy sohasem volt színdarab alakjait szerettem volna megjeleníteni. Sokat töprengtem: miként lehetne mondanivalómat közvetítetett. A jelmezeket bábukon szokták bemutatni. Csakhogy az rettenetesen idegen. Majdhogynem taszítja egymást a lelketlen bábu és a textilbe szőtt gondolat. így aztán először a bábukat öltöztettem fel, amihez természetesen fel - idézödtek a színházi élmények, az ott elsajátított fogások. Ügy érzem — minden belemagyarázás nélkül —, az érzelem- és gondolatvilág színes skáláját jelenítjük meg a textíliák, a szabások, a díszítések segítségévet. — A sötét tónusok például mit rejtettek? — Az éjszaka világát szerettem volna segítségükkel elénk varázsolni. A titokzatos álomvilágot, amelyben minden lehetséges. Egyáltalán az élet misztikus oldalát kivántam megragadni a jelmezkészítés eszközrendszerével. A kék árnyalatú jelmez díszítésével az életfát szeretném fölidézni. A szív fölött a levelek az erek lüktetését, az élet szövevényét hordozzák. — Ügy tűnik, hogy most inkább a jelmeztervezéssel foglalkozik. Már régebben is láthattuk kiállításon a gobelinjeit. Hogyan fér meg mindez egymás mellett? — Közös a gyökér: a textil. A körülmények döntik el. éppen mivel foglalkozom a legszívesebben, á legintenzívebben. Sokáig nem volt műhelyem, vagy éppen kiállításra készültem. Azután ott van, mondjuk, a műfaj nehézsége — ami ugyanakkor szépsége is. — Leírhatatlan az érzés, amikor elkészül a szőnyeg, s kiderül: sikerült-e az elképzeléseimet megvalósítani. A ruhát egyben lehet látni, könnyebb kialakítani. formálni. — Hogyan valósítja meg ma az iparművész terveit? Mindent a két kezével készít, vagy akadnak segítőtársak? — Talán az lenne a legszebb, ha mindent magam készíthetnék. Am a sok-sok kézi munka rengeteg időt kíván. Anyám példája lebeg előttem: elképzeléseinek csak töredékét valósíthatta meg, mert mindent maga csinált. Igen. vannak segítségeim, de csak addig, hogy állandóan utolérhessem magamat. — Nem feledkezhetünk meg divattervezői munkásságáról sem. összefér vajon a művészet és a köznapi használhatóság? Nem jelent tudathasadásos állapotot, amikor csak szép ruhákat tervez? — A divat csak annyira érdekel, amennyire meghatározza a kor arculatát. Ezen belül próbálok egyénit nyújtani. Többször voltam szemtanúja. amint megváltozott az ember, aki felvette 02 általam tervezett darabot. Más a tartása, más a viselkedésmódja. mint hogyha a selyem esése, a hímzés vonala kibontaná igazi egyéniségét. De az is előfordul, hogy elfed és szerepjátszásra kényszerít. Tetten érhetjük ilyenkor, hogyan manipulál a ruha. a divat. Vágyunk az újdonság után, hogy mások tehessünk, és mégis ugyanazok. Erdős) Katalin Jelmezeit a kiállításról VICCTÁRLAT Gyerekek felnőttekről - és ferdítva — Fiacskám, te már nagy kisfiú vagy. Tudd meg végre. hogy húsvétkor nem a nyuszi hozza a piros tojást ... És télapó sincs.. . Én szoktam felöltözni mikulásnak. — Ezek szerint, papa. a gólya is te vagy? * — Kislányom, kapsz tíz forintot fagylaltra, ha délután legalább egy órát gyakorolsz a zongorán! — Az kevés, mama! A szomszéd bácsi egy húszast Ígért, ha ma egyáltalán nem játszom! * Vidéken tölt néhány napot a család. Az ötéves kislány minden iránt érdeklődik. — Apuci, miért kukorékolnak már kora hajnalban a kakasok ? — Tudod, kislányom — válaszol az apa, gondosan kerülve felesége tekintetét —, sietniük kell, ha van valami mondanivalójuk, mert aztán felébrednek a tyúkok is! ★ — Anyuka, hol vannak a Kárpátok? — Nem tudom, fiacskám, tegnap apád takarított, nem én! * — A felnőtteknek a televízió nem közvetít mesét? — kérdi a kislány az esti mese után. — Dehogynem. Figyelj csak, mindjárt kezdődik a tv-híradó! * — Bácsi kérem, tessék adni öt forintot! — Minek az neked, éhes vagy? — Nem, a papám szomjas! * A papa becipeli a gyereket a játszótérről. A kisfiú a felismerhetetlenségig piszkos, maszatos. — Hát te hol jártál? — sikít fel a mama. — Tudod, mit érdemeltsz te ezért? ... Két akkora pofont... — Ne bántsd! — szól közbe a papa. — Előbb fürdessük meg. Lehet, hogy nem is a mi gyerekünk! * Kovács másodszor nősült. Néhány nappal a házasság- kötés után megkérdezi a kisfiát: — Na. Béluska, hogy tetszik neked az új anyuka? — Apa. te becsaptál! Ez a néni nem is olyan új! Villamoson történt: — Anyuka, sírjak még? — Hagyd abba. öcsi! Látod. hogy kaptam ülőhelyet! * — Képzeld, a mamám tegnap hazajött a kórházból és egy kisöcsit is hozott magával. — Hogy lehet az. hiszen a papád két éve külföldön van? — Igen, de állandóan leveleznek egymással! * Falusi történet a múltból János gyerek ebédet visz a falu határában kaszáló apjának. Amíg az apa falatozik. ö megszólal: — Idösapám. rokonunk nekünk a Kovács Marci bátyánk? — Mér vóna rokonunk? — Mert hogy, amíg magt: itt kaszál, ő otthon ölelgeti, csókolgatja idösanyámat! Egerben is Végvári históriák - várjátékok Hétrészes honismereti vetélkedő kezdődik televíziónkban. Július 9-e és október 8-a között kéthetenként jelentkezik a Végvári históriák — Várjátékok című országos vetélkedő. amelyben hat város csapatai vesznek részt. A játékok színhelye Esztergom, Kőszeg, Veszprém. Eger, Sárospatak és Gyula. bevallott célja pedig ismeretterjesztés, hazafias nevelés — szórakoztató formában. Történelmünk fontos eseményei, jellegzetes magyar tájak adják a keretet hősök megismeréséhez, művészettörténeti, hadtudományi, irodalmi ismereteink bővítéséhez, helyi vonatkozású tudnivalókhoz. A döntő Buda várában lesz, nem a versenyzők szűk pátriájában, hanem az egész országot jelképező várpalotában. A versenyzők tudása mellett játékos forma, szórakoztató keret, sok látványosság. sok illusztráció és filmbetét teszi élvezetessé a versengést. Az elődöntők során egyszer minden város házigazda is lesz. Városonként két helyszín .szerepel”, tanácsterem, művelődési ház a szellemi vetélkedéshez. a vár és környéke pedig az ügyességi játékokhoz. Ebből adódóan városonként két csapat ..száll ringbe”, a „tudósok” és tettre kész fiatalok. Természetesen — ahogy ez a vetélkedőknél szokásos — játékvezetők és zsűri is részt vesz az irányításban, értékelésben. A játékokat Be- reczky Loránd és Héder Barna vezeti. A zsűri elnöke Liptai Ervin, a Hadtörténeti Múzeum és a Hadtörténeti Intézet igazgatója, tagjai: Horváth Adám rendező. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség vezetője és dr. Temes- váry Ferenc, a Nemzeti Múzeum főosztályvezetője. Az első elődöntőre július 9-én kerül sor. 20 óra 05 perces kezdettel, az 1-es programban.
